Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-11 / 213. szám
1957 szeptember 11. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 5 A Duna festőjénél CSENDES koraőszi délután volt, amikor felkerestük Cencz Jánost, megyénk neves festőművészét hátai otthonában. Rég jártunk már itt s most kellemes meglepetés fogadott bennünket: egészen más, mint amit utolsó ittlétünkkor láttunk. Akkor egy szűk kis szobába vezetett bennünket a művész felesége, most pedig tágas terraszról köszönünk be valamelyik szobába a három, közül, mert senkit nem látunk kint. Kopogásunkra a mester felesége jön ki és ismerősként üdvözöl bennünk- ket s vizsgálódó tekintetünket követve, megjegyzi: — Igen, az új házunk. Nemrég készült el. ■. Kerestük a művészt, de nem találtuk a ház körül. Kimentünk az udvarból a hátulsó kapun, s előttünk fodrozott a Duna holt ágának szürke vize. Ott áll 0 is a parton, nézte a vízen úszó kacsákat, a túlsó part fáinak rozsdásodó leveleit, a Dunát, amely számára mindig új, örök ihlető. Rajtakaptuk, amikor új témát, új ihletet adott neki ez a sokszínű csend. Bent, a most már szépen elrendezett szobában ülünk le a festőállvány elé, melyen egy lealapozott kép vár kidolgozásra. Dunai tájkép lesz belőle ... Tudjuk, hogy beteg volt, mégis kíváncsiak vagyunk rá, hogy az utóbbi időben milyen tervek foglalkoztatják. Vannak-e kidolgozásra váró témái, elképzelései? Megkérdeztük tőle, s ő szavak helyett kész vázlatokkal válaszol. Egy köteg papír közül apró, vásznakat vett elő, s nyújtja felénk. Az egyiken kukoricatörést, a másikon jühnyájat, a harmadikon az eke előtt hajlotthátú ökröket... látunk. Aztán egy másik vázlat, amelyen ismét a pásztor látható a juhokkal. — Ez a téma erősen foglalkoztat az utóbbi időben. Tanulmányoztam is már — mondja. Ki-kimegyek a szigetre, s ott mindig találkozók ezzel a képpel. Lefestettem, mert annyira szép. A TERVEK, vázlatok valameny- nyije a falusi élettel kapcsolatos, meg is kérdeztük ennek okát, mert régebbi munkáiban igqn változatos témát dolgozott ki- — Most a falusi életről akarok, festeni ... — mondja. — Miért? — Sok szép pillanattal találkozik itt az ember, amit bűn lenne nem megf esteni... Van még mondanivalóm — mondja. Félreértjük először és várjuk, hogy szóljon, de ő mosolyog s hozzáteszi: — a pemzli- vet. Aztán megnézzük a régi képeket, a Párizsban díjai nyert aktot és a többit, s ő mesél apró, érdekes történeteket a képeiről... — Fiatal festő koromban, — mesélte többek között, — Pesten egyik délelőtt telefonált egy barátom hogy jön hozzám egy színésznő, képet akar venni. Gondoltam, jöjjön, úgyse vesz, majd csak nézelődik. Jött Is, és egyik aktom előtt megállt. Azt mondja: Tetszik nekem ez a kép, mennyi az ára? Negyvenezer korona, mondtam, nagyon nagy pénz volt akkor, hogy magam is megijedtem tőle. Rámnézett és kérdezte, hogy nem drága egy kicsit? Mire engedtem volna belőle, mar kimondta, hogy megveszi és még két- 3 kisebb képet is félretetetett, hogy küldjem el a lakására. Mint később megtudtam, Beker Béby volt. Akkor már nem csodálkoztam rajta, hogy ennyit adott a képért. Volt neki miből ■.. NEM PANASZKODOTT csak szomorúan annyit jegyzett meg, hogy valamikor állandó kiállító volt Pesten, s most nem tud bejutni. — Érthetetlen közömbösséggel fogadják képeit, amif felküld ,mindre találnak valami kifogást... Most egy bajai kiállításra készül, melyet a bajai festők rendeznek s őt is felkérték, hogy vegyen részt a kiállításon. Dunai tájképekkel vesz részt, s hisszük, hogy sikerrel, mert a nagy Duna hullámainak csalogató szelídsége éppen úgy megtalálható képein, mint áradó kegyetlensége. A füzeseket ,halászokat, mosó asz- szonyokat — akik mellett napról napra elmegyünk és nem vesszük észre, hogy milyen szépek, az ő ecsetje nyomán ismerjük meg szépnek, gyönyörűnek. B. G. Örömök, tervek, gondok a dombóvári fütöház KISZ-szervezetének életében AZ EGÉSZ MEGYE — főleg a vasutas fiatalok — jól ismerik a dombóvári 12 ifjúsági brigádot, amelyek országos viszonylatban is igen kiváló helyezéseket érnek el. A vasutasnap tiszteletére indított versenyben a fiatalok a többi között egy 6 hengeres légszivattyút javítottak meg, amit egyébként Budapestre, a főműhelybe kellett volna szállítani javítás végett. Nagy becsülete van annak, aki a Dombóvári Fűtőház KISZ brigádjai egyikének tagja lehet. Még az idősebb dolgozók is büszkék arra, ha a fiatalok brigádjaiban dolgozhatnak. Öröm ott dolgozni. A fiatalok főleg egymás munkáját segítik. A fiókműhelyben dolgozó KISZ brigádok elsősorban az ifjúsági brigádok mozdonyait javítják. DE NEMCSAK a termelésben vannak a legjobbak között. A KISZ szervezetnek, amelynek ötven tagja van, s ezek közül 47 közvetlenül a termelő munkában dolgozik, máris jelentős sikere van a fiatalok ösz- szefogásában, szervezésében, nevelésében. A KISZ szervezet vezetősége arra törekszik, hogy a közeljövőben hetenként megtartandó ifjúsági napokon olyan kérdésekkel foglalkozzanak, ami a fiatalokat érdekli. Ezért a fiatalok körében közvéleménykutatást végeztek a szervezet vezetői. Legtöbben az irodalom iránt érdeklőd Ülést tart az MSZMP Városi Bizottsága Pénteken délután két órakor ülést tart az MSZMP Szekszárcl városi Bizottsága. Napirendi pontként a városi tanács államhatalmi, tömegszervezeti és közigazgatási munkája szerepel. A vitaindító előadást Kalmár József elvtárs, a városi tanács elnöke tartja. tek. Sc.k fiatalt foglalkoztat a szerelem és a házasság problémája is. Nem igen marad el ezek mögött a magyar történelem iránti érdeklődés sem. A vezetőség úgy döntött, hogy ezeket a kérdéseket a TTIT előadóival, ifjúsági nap keretein belül megvitatják. A KISZ VEZETŐSÉGE gondoskodott a fiatalok sportolási lehetőségeinek biztosításáról is. Kétfordulós házibajnokságokat írt ki. A vasút fiataljai között az asztalitenisz, a röplabda és a sakk a legkedveltebb sportágak. Újabb terveik is vannak. A fiatalok nagyon szeretnének megismerkedni a rádiótechnikával, a motorokkal és szeretnének lövészkört is alakítani. A szervezet saját tagjai sorából tud előadókat biztosítani, csupán a felszerelés hiányzik. De amint Szóródi Ernő elvtárs mondja, addig nem nyugszanak, amíg ezeket az igényeket is ki nem elégítik. * AZ ÖNÁLLÓAN készített tervek fokozatos megvalósítása mellett, amelyek erőteljesen fejlesztik a fiatalok önállóságát, kezdeményező készségét, vannak erők, amelyek akarva, akaratlan, fékezőleg hatnak. Az egyik ilyen probléma, hogy a vezetők nem minden esetben veszik figyelembe a fiatalos lendületet. Igen népszerűek a KISZ brigádok, mégis vannak, akik a fiatalok megkérdezése nélkül meghatározzák, kik lehetnek az ifjúsági brigádok tagjai. Több esetben minden indok nélkül visszautasítják a fiatalok kérését. Ilyen egyszemélyi döntés nyomán több KISZ- tagot tartottak távol rövidebb, hosz- szabb ideig a saját brigádjuktól. S a fiatalok egyike-másika a helytelen döntés után meg is kérdezte a gazdaság vezetőket: ;„Van valami bűnöm, amiért nem lehetek az ifi-brigád tagja?“ De mást is fájlalnak a fiatalok. A vasutasnapra kezdeményezett versenyben jól megállták helyüket, de senki még csak egy dicsérő szót sem szólt munkájukról. Nem vártak kitüntetéseket, jutalmakat, mert tudják, hogy a végzett munkáért a megfelelő bért megkapták. De azért akkor, amikor mások munkáját elismerték, jutalmazták, jól esett volna nekik is a dicséret. * ÖRÖMÖK, TERVEK, gondok — ezek jellemzik a Dombóvári Fűtőház KISZ szervezetének' életét. Az örömök és a tervek az önálló aktív szervezeti élet eredményei — a gondok, amelyek részben a gazdaságvezetők részéről a megnemértés miatt jelentkeztek, már mólóban vannak. De gondok lesznek ezután is — az önállóan kidolgozott nagyszerű tervek megvalósításának gondjai. De ezek a gondok örömet okoznak a dombóvári fűtőháznál a fiataloknak és idősebbeknek egyaránt. K. Balog János „Ezt láttam Spanyolországban ! • • Nicola Sansone olasz újságíró beszámolója a spanyol nép nyomorúságáról és harcáról Harcát a nép most nélküled víjja, hej Federigo Garcia! Radnóti Miklós A kép üres kocsmahelyíséget ábrázol, a szegényes asztal mellett megtört, szomorú munkás ül. Előtte a jellegzetes kétnyakú spanyol üveg, benne a maradék borral. Mire gondol az öregedő munkás? Talán arra, hogy még két deci borra már nem futja a pénzéből, mert a mai Spanyolországban nemcsak a bor, de már a kenyér is luxusnak számít. Talán a holnap jár eszében, amelyben ugyanúgy nem lesz öröme, mint az elmúlt napban. Alacsonyak a „Becsülete ran az egész családnak44 30 év az állategészségügy szolgálatában A Sántha körállatorvos a Petőfi utcában lakik — adja meg a felvilágosítást érdeklődésemre egyidősebb néni. Könnyen megtalálhatja, hisz mindenki ismeri a faluban. — Sántha Gergely állatorvost nemcsak ismerik, de szeretik is Pincehely községben az egyéni gazdák, a Rákóczi Tsz tagjai, a Dombóvári Sertéstenyésztő gyánti telepének dolgozói, amely szintén az ő körzetéhez tartozik. — Nem hiszem, hogy lehet két olyan állattartó gazdát találni a faluban, akinek az udvarában ne fordult volna meg a mi állatorvosunk — mondja Lestár bácsi. Mert ő nemcsak olyankor látogatja ám az udvarokat, amikor — ne adja isten — valami baj van, hanem jártában, keltében is be-benéz egy-egy udvarba egy kis beszélgetésre és gondolom azért, hogy megnézze az állatokat. — Nem is emlékszem arra, hogy mostanában lett volna valami komolyabb állatelhullás, azaz, hogy volt egy a tavasszal, amikor egy ló döglött meg, de az is csak azért, mert a gazdája későn ment az orvoshoz, amikor már nem lehetett segíteni a bajon. Mert ilyen is van ám ... Pedig eddig nem igen kellett az állatorvosi szolgáltatásokért fizetni. Sántha Gergely körállatorvosban bíznak az állattartó gazdák, kikérik tanácsát nemcsak az egészségüggyel, hanem a takarmányozással kapcsolatban is. Sőt most már az asszonyok is rászoktak arra, ha valami rendellebérek, sovány a kereset és minden méregdrága — ez a mai Spanyolország. Ezt írja a Zeit im Bild hasábjain nagy képes riportjában Nicola Sansone, a neves olasz újságíró, aki végigjárta Franco Spanyolországát. Mit látott a távoli és romantikus Hispániában, amelynek nevére Andalúzia jut eszünkbe, a tüzes spanyol tánc, Carmen, a bikaviadalok, Don Quijote és a roppant gazdag spa nyol irodalom, de mindenek előtt egy hősi nép nevét idézi Hispánia neve, egy népét, amely küzdött a szabadságért, de el kellett buknia a nemzetközi reakció összefogása miatt. A mai Spanyolország minden pillanatában magán viseli annak a nemzeti tragédiának bélyegét, amit az elvesztett szabadságharc jelent. Madrid szomorú, mert a régi spanyol jókedv végleg elveszett, az emberek arcáról eltűnt a mosoly. A rozoga, kiöregedett villamosokon csüggedt és reménytelen emberek ülnek s a járókelők között mindenütt rendőrök és papok. Franco Spa nyolországának ők a legjellegzetesebb képviselői. Franco rendőrállama a papsággal fogott össze. A rend őrség éberen őrködik s a legkisebb gyanús megmozdulást is elnyomja, a papság pedig minden földi javak élvezője, hisz Spanyolország legnagyobb földesúra ma is az egyház. Nicola Sansone egyik fényképen ezért ül mosolyogva egymás mellett a pap és a rendőr, a terrorállam két jellegzetes képviselője. Francoék jól tudják, hogy hatalmukat csak a terrorral tudják fenntartani. A hitleri fasizmus utolsó európai fellegvárában mélységes nyomor van: a spanyol gazdasági élet teljesen csődbe jutott. Miben bízhat Franco? Nicola Sansoni szerint a Franco-rezsim utolsó reménye az Egyesült Államok nagyarányú gazdasági segítsége és az ezzel járó NATÖ-tagság. Az amerikai politika azonban még nem látta elérkezettnek az időt ahhoz, hogy Fran- coéknak nagyobb gazdasági segítséget adjon, jóllehet a spanyol fasiszta diktátor kész örömmel beleegyezne minden feltételbe. A madridi utcán rendőrjárőrök po roszkálnak, a nép azonban nem adta fel a reményt, hogy visszaszerzi elveszített szabadságát. Az illegalitásban dolgozó kommunista párt ve zetésével nagy tömegmozgalom indult Spanyolországban, amelyben minden antifasiszta erő részt vesz. A spanyolok emlékeznek a szabadságra s emlékeznek nagy nemzeti költőjükre, Federigo Garcia Lorcá- ra. akit Franco terrorlegényei gyilkoltak meg. Lorca nevét hangosan nem szabad kiejteni Franco Spanyolországában, de versei ott élnek a nép szívében. Annak a népnek a szívében, amely a mi Radnóti Miklósunk szép sorai szerint most Federigo Garcia nélkül vívja a harcát. Az első vevők az új csemegeboltban Hétfőn reggel nagyszámú közönség gyűlt össze a Bajcsy Zsilinszky utcai bérháznál. A nyolc órát várták azok a szekszárdiak, akik elsőként akartak vásárolni Szekszárd új, legkorszerűbb csemegeboltjában. A gyö nyörű, kivilágított kirakatokról már vasárnap este is tudhatta minden arrajáró, hogy az üzlet már teljesen kész, árúval megtöltve várja másnap reggeltől a vásárlókat. Pontosan nyolckor megnyíltak az ajtók, a bolt pillanatok alatt megtelt. Volt miben gyönyörködniök a bolt első vendégeinek. A korszerű neonvilágításban, a belső kirakatokban és legfőképpen az áruval megrakott állványokban, pultokban. Akadt dolga mindegyik kiszolgálónak, a bolt összes alkalmazottjának. Csak az első vásárló-hullám végén tudtunk néhány szót váltani Rottler Tiborral, a bolt vezetőjével. — Nem csak abban, amit itt látnak, mutatkozik meg, hogy ez a legkorszerűbb csemegeboltja a városnak — mondja. — A raktározást is a legcélszerűbben tudjuk megoldani. Két — a boltból nyíló — raktárhelyiségünk és négy helyiségből álló pincénk van. Az érkező árukat nem kell a bolton keresztülvinni, azokat hátulról szállítjuk a raktárakba. A bolthelyíségből nyílik a dolgozók öltözője és mosdója. Rövidesen megkapjuk a villany-hűtőszekrényt, amelynek hűtőberendezésével a szekrényen kívül a pulton elhelyezendő üveg hűtővitrint is tudjuk majd hűteni. — A további terveik? — Szeretnénk minél jobban kielégíteni a vásárlók igényeit, hogy megszeressék. a környék lakói boltunkat. Jelenleg százötvenezer forint értékű árukészletünk van, de ezt hamarosan duplájára háromszázezer forintra növeljük Közben újra megtelik a bolt vevőkkel, dolga akad ismét a boltvezetőnek is, aki talán a legjobban örül az új üzletnek. nességet tapasztalnak a majorságban, azonnal jelentsék. j£un József né baromfiállománya az egyik napról a másikra elkezdett „szomorkodni”. — Nincs itt sok várakozásra való dő Juliska, beoltjuk az összes baromit, azokat is, amelyek egészségesnek átszanak, mert úgy néz ki, — észes az egész baromfiállo- nány — állapította meg az orvos s azonnal munkához látott. Másnap i Kassai utcából jelentett hasonló tü- letet Berta Ferencné, aki szintén ar- a kérte az orvost, hogy végezze el i védoltást, mert mint mondotta, gén nagy kára származna abból ia a fáradsággal és költséggel fel- levelt baromfiállománya elpusztulta. Az állatorvosnak ilyenkor ok- lyomozó munkát kell végezni. Meg teli állapítani azt, honnan eredt a tetegség, esetleg nem-e a szomszédos ózségből hurcolták be a betegsé- et. Ezután a gyűrűoltás következik, mi azt jelenti, hogy a fertőzött ut- ák, udvarok környékén védőoltást égeznek. z állatorvosok sokszor .igen nehéz körülmények között az is- állókban, az udvarokon, ólakban — tem éppen steril környezetben — égzik munkájukat. Sokszor előfor- ul, hogy az udvaron végez műtétet, lyénkor segítőtársa és asszisztense feleség, aki nagy szakértelemmel ertőtlenít és adja kézre az operá- íshoz szükséges műszereket. — nem amolyan nnnyasnoao, Ke- nyeskedő asszony ám a mi állatorvosunk felesége — mondja Lestár bácsi. Igazi állatorvosné, aki nem iszonyodik és ájuldozik egy gennyes daganat nak a látásától. Úgy segít az urának, mintha ő maga is ezt tanulta volna. Meg is van a becsülete az egész családnak, tartsa meg az isten őket sokáig jóegészségben — mondja az öreg. Sántha Gergely körállatorvos 30 év óta látja el körzetében az állat- egészségügyet. ötezer darab sertés, 1500 birka, 1800 szarvasmarha és közel 3000 darab ló egészségére ügyel fel nagy lelkiismeretességgel és hozzáértéssel. Fáradhatatlan szorgalmával a lakosság szere te tét és megbecsü lését vívta ki, s augusztus 20-án ő is ott volt a parlamentben azok között, akiket a jó munka elismeréseképpen a Magyar Népköztársaság Munkaérdem Éremmel tüntetett ki.
