Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-10 / 212. szám

1957 szeptember 10. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSÁG 3 fiatal találkozása... Négyezer ZÁSZLÓDÍSZBE öltözült Gyönk vasár­nap reggelre. Az úttest fölött, a házak tetején, és a szociális otthon udvarán vörös és nemzeti színű, valamint a népi demokráciák zászlait lengette a szél. Já­rási ifjúsági napra készültek a gyönkiek, s e találkozónak nemzetközi jellegét az adta, hogy megjelentek ott a megyében állomásozó szovjet katonai alakulat Kom- szomol szervezetének tagjai, két iráni fiatal: Hasszán Vaheb és Habib Haderi, valamint a kanadai ‘Tóth István. A felsorakozott ifjúság — mintegy négyezren — fél 11 órakor a község köz­pontjában ünnepi felvonuláson vett részt. A menet élén négy-négy vörös és nem­zeti színű zászlót vilitek, utána a KISZ zászlaja, majd népköztársaságunk hatal­mas méretű címere következett. A kül­földi fiatalok jöttek ezután, akiket a község lakói vettek körijl, majd a járás­ban szokásos népviseletbe öltözött lányok következnek. A szociális otthon ligetes parkjába — a nagygyűlés színhelyére — vonultak az ünnepség résztvevői. — A magyar ifjúságra sok rágalmat szórtak az ellenforradalom idején, és utána is — mondja a nagygyűlés elő­adója. — Igaz, a fiatalok egy része meg­tévedett, azok, akik nem ismerték a Horthy-éra szenvedéseit. De ifjúságunk soha nem akarta visszaállítani a kapi­talizmust. EGYMÁS UTÁN elevenednek meg a Július 1-én lezárták az új Sió-hidat, melyen a 6-os út forgalma lezajlott. A híd lezárása és a forgalom átterelése a régi útra, érzékenyen érintette a külön­böző szállító vállalatokat, megnehezítette és meglassította a Budapest felé irányuló forgalmat. Ezért mindenkit érdekel, mi­korra javítják ki a hidat, mi tette szük­ségessé a javítási munkák megkezdését, mi a helyzet jelenleg a hídnál? Felkerestük az építkezést, ahol Király elvlárstól, aki a mérnökök távollétében jelenleg a munkát irányítja, a következő felvilágosítást kaptuk: — Mi tette szükségessé, hogy az út forgalmát lezárják és a hidat megjavít­sák ? A legutóbbi nagy árvíz alááztatta a talajt és 'megemelte a talajvíz szint­jét, amely alámosta az úttest tölté­sét. Ennek eredményeképpen a két hídfő összecsúszott. Nem igaz tehát az a híresztelés, hogy a híd építésé­ben, szerkezetében volt a hiba. — Milyen munkát végeznek jelenleg? — Tekintettel arra, hogy nláázásra a jövőben is lehet számííiani, a hídszálat múlt — egykor átélt — emlékei az ün­nepség idősebb résztvevői előtti. Erről beszélget két dolgozó paraszt, akik már nem részesaratók, nem cselédek, s nem kell nekik csak azért kapálni in­gyen kukoricát, hogy részes ara­tást is kaphassanak. S amíg hall­gatják a szónok beszédét, érzik, hogy sok-sok hibát követtek el ők, a földhöz- jutitaitottak, volt agrárproletárok is: nem beszéltek egykori nyomorúságos életükről a fiataloknak, saját gyermeküknek. Csak azért nem szóltak erről, hogy nekik már az emlékezetükben se éljen a nagyságos földesúr, a botosispán és a csendőr. — Bűn volt erről nem beszélni 12 éven keresztül. Nekik, idősebbeknek, a mai ünnepnek ez az egyik tanulsága. — ÉN A MAGYAR NÉPNEK, a ma­gyar orvosoknak köszönhetem az élete­met. — így kezdte felszólalását Hasszán Vaheb iráni fiatal. — (Valamikor nekünk azt tanították, hogy Magyarország fővá­rosát a Duna kettéosztja. Minden tan­könyvben ott volt a főváros neve előtt a jelző: szép Budapest. Amikor Magyar- ország szocialista állam lett, a jelzőt törölték.) — Ne ringassa senki magát a magyar fiatalok közül abban a hitben, hogy ami itt van, az mind természetes. Egészen másként van minden az én hazámban, mindkét oldalon betonhorgonnyal az út töltésébe lehorgonyozzuk, tehát ha ki is ázik bármikor a talaj, nem tudja meg­rongálni a hidat. Eredetileg az volt a terv, hogy a jelenlegi híd fölé egy fahidat eme. lünk, amelyen a forgalom zavarta­lanul lebonyolódhat, mert mi alatta tudunk dolgozni, ez azonban meg­lassította volna a munkát és meg is drágította volna, inkább azt a megoldást választottuk, hogy az utat lezárjuk és a munkát meggyor­sítjuk. — A régi utat, amelyen a forgalom je­lenleg lezajlik, kijavítják-e? — Az út javítása máris folyik, először csak kővel borították a gödröket, de már folyik a bitumenezés is., ami megköny- nyíti a jelenlegi közlekedést. De remél­jük, már nem sokáig kell a régi utat használni. Végül egy utolsó kérdés: — Mikorra lesz ismét jó a híd? — Legkésőbb október 15-ig elkészü­lünk és átadjuk a forgalomnak. amely a „szabad” világhoz tartozik. Ha­zámat a perzsa és az olaj országának is nevezik. A világhírű perzsaszőnyegeket 6—14 éves gyerekek készítik. De ebben a munkában szinte kivétel nélkül meg­betegszenek — igen sok a tüdőbeteg — és fiatalon, alig 18—20 éves korban el- puszltlulnak. — Hazám évente mintegy 34 millió tonna olajat ad a világnak. Gazdag or­szág — lakói mégis szegények, mert az olaj a „szabad” világ felé folyik potom árért, s csak a tőkéseknek van belőle hasznuk. A dolgozóknak pedig az olaj hazájában alig jut annyi petróleum, hogy este bevilágíthassák otthonaikat.-— Népem hatvan százaléka analfabéta. Nem azért, mert olyan nehéz a felfogó­képessége. Van egyetem, fő- és közép­iskola, de oda nem juthat, el szegény ember fia. Van kórház is, de a perzsákat előállító tüdőbeteg gyermekek nem él­vezhetik. El kell pusztulniok. — APÁM TIZENÖT ÉVES VOLT, amikor Magyarországon először leszállt a bányába. A nyomor az akkor huszon­öt éves apámat és 16 éves anyámat kiüldözte Kanadába. Ott valamivel jobb körülményeket italált, mint. itthon, a Horthy-időszakban — mondotta Tóth IsltVán kanadai fiatal. Örülök, hogy meg­láthatom szüleim hazáját. Egészen mást találok irti , mint amiről nekem beszél­lek, amire még ők emlékeznek. — Sajnálom, hogy sok magyar hitt az ígérgetéseknek, a csábításnak. Nem tud­ták megbecsülni azt, hogy Magyarorszá­gon szinte ingyen tanulhattak az egyete­meken. A Sopronból kiment egyetemis­ták egyrészének biztosítva van Nyuga­ton, hogy tovább tanulhat, de többségük kénytelen fizikai munkát vállalni — akár. mit is —, hogy megélhessen. Vége a szépre tervezett jövőnek. A DÍVSZ HANGJAIT viszi a szél... Lassan felkúszik az árboc csúcsára a KISZ-jelvényes nemzeti színű lobogó. A járási pártbizottság adományozta a járás fiataljainak. Az ünnepi nagygyűlés után egész dél­utánt betöllilő kulturális seregszemle volt. A járás csaknem minden községének fia­taljai, valamint a Komszomol tagjai is resztvettek azon. A sportpályán pedig VIT jelvényszerző atlétikai versenyek voltak. Az eseti órákban az ünnepsége­ken résztvevő Komszomol-fiatalok fúvós-1 zenéjére táncolt a járás ifjúsága. Béke és barátság — a VI. VIT jel­szava jegyében zajlott le a járási ifjú­sági találkozó, a gyönki járás KISZ-fia- taljainak nagy seregszemléje. K. Balogh János Október 15-re ismét |é lesz az éj Sié-hid Neveljük fiataljainkat a föld szeretetére yÁRSZEGI IMRE 9 holdas bony­hádi gazda házatája olyan, amilyen­nek lennie kell. A lakás takaros, tiszta, s látszik, hogy nagylány van a házná1. Az udvaron a kocsiszínben minden a helyén van. Az istállóban egy tenyészüsző, egy vemhes tehén és egy pár jó ló van. A sertésállo­mány, a baromfiállomány, egyszóval minden, az egész gazdaság a gazda foglalkozásszeretetét árulja el. Várszegi Imre eddig — ahogy ő maga is mondja — nem vesz részt a közéletben. — A kilenc hold föld és az ezzel járó állattenyésztés egész embert kíván — mondotta. Szeret állattenyésztéssel foglalkoz­ni, s minden évben tartott törzs­könyvezett jószágot is, bár nem olyan eredménnyel, mint szeretett volna. — Mindig irigykedve olvastam az újságokban és mezőgazdasági szak­lapokban azokat a cikkeket, ame­lyekben arról írtak, hogy egy-egy állami gazdaság, termelőszövetkezet évi 5 000—6 000 kiló tejet adó tehe­net nevel. Ilyenkor láttam meg a nagyüzemi gazdaság fölényét. Ilyen­kor mindig úgy éreztem, hogy az én kisüzemi állattenyésztésemmel a 4 000 kiló tej elérése már na­gyon jó eredmény ... Igaz, hogy a begyűjtés időszakában mi egyéniek nem is adhattunk 10—12 kilogramm abraktakarmányt, mint ahogy arról olvastunk. A BEGYŰJTÉS eltörlése óta és a kormányzat több intézkedése nyo­mán ma már az egyéni gazdák is másként gondolkoznak, s ez tűnik ki Várszegi Imre székely gazda be­szédéből is. — Most már mi is felneveljük a növendékeket, nem úgy mint eddig. Azelőtt bizony igyekeztünk túladni a növendékállatokon, pedig sok ér­tékes jószág volt az egyéni gazdak kezén is, csak époen takarmány­hiány miatt nem tudták jól eltartani. Mint mondja — különösen örven­detes az a hír, hogy egy kilogramm napraforgómagért 2 kilogramm olaj­pogácsát lehet cserélni. — Ez igen jó lesz, mert a tejtermelésen kívül jó kondíciót tudunk biztosítani a növendékállatoknál. — És mint elismert állattenyész­tőnek, mi a véleménye a mestersé­ges megtermékenyítésről — kér­dezem. MI EGYÉNI GAZDÁK nem va­gyunk ellenségei az újnak. Vélemé­nyem szerint azért idegenkednek tő­le — én jó magam is — mert nem ismerjük a jó eredményeket és leg­többünk előtt az 1951-es év sikerte­len kísérletei vannak, amikor e^ 7 mázsás jó tehenemet a vágóba kel­lett adni. Most figyeljük a Zomba községben folyó kísérletek eredmé­nyeit. Az a véleményem, folytassák a kísérleteket a gyengébb minőségű állatoknál, mert a jóminőségű anyagnál sokat kockáztatunk, ha nem sikerűi a mesterséges megter­mékenyítés. Várszegi Imre, ez az okos, tiszta­fejű gazda az elmúlt években a saját gazdaságával, gondjaival volt elfog­lalva. Most mint tapasztalt gazdát bevonták a Hazafias Népfront me­gyei mezőgazdasági bizottságába, ahol szintén hangot ad véleményé­nek. — Ha jószándékkal és az építő­munka keretein belül beszélünk a bajokról, ez feltétlenül jó és hasz­nos lesz, mert a több szem, többet lát elve sok hibától és melléfogástól kíméli meg a mezőgazdaságot — mondja mély meggyőződéssel. Eddig nem vett' részt a közéletben. Most, hogy megalakult a bonyhádi járás Hazafias Népfront bizottsága, ott is bevonták a munkába, helyet­tes elnöknek választották meg. A saját házatáján és egyéni gondjain kívül most már tovább kell néznie. ÉS TŰL IS NÉZ... A közéleti munka vállalása kötelezettségekkel jár, amelynek igyekszik eleget ten­ni. Segítette Bonyhádon megszervez­ni az ezüstkalászos tanfolyamot. Számbavették azokat a fiatalokat a községben, akik nem tanulnak to­vább és a földnél maradnak. Az idősebbek mellett mintegy 60—7 százalékban fiatalokat vontak be a tanfolyam hallgatói sorába. — ■ Fiataljainkat nevelni, tanítani kell, hogy igazi mezőgazdasági szak­munkásokká váljanak, mert ez is egy szakma, amit meg kell tanulni — mondotta — Meg kell tanítani ő- ket továbbá a földműves munka szeretetére, hogy mire mi kiöreg­szünk, meglegyen az utánpótlás. W," ... ! Pozsonyi Ignácnc Dolgozó parasztok! A földművesszövetkezeteknél csoportosan kötött szerződés esetén a gépi talajmunkadíj lényegesen olcsóbb lett. I Ih. széniás 1I-IM IJ cm-ig 112*— Fi helrett 103'— FI 1 . . 18. 21 . HO - . . 129- . I . . 22 . 25 . 189 - . . 173"— . Bővebb felvilágosítást földmű­vesszövetkezetek és gépállomá­sok adnak. Rövidesen bfrdság Ez év júnus 20-án az esti órákban holtan találták lakásán Szentes Vil­mos bátaszéki lakost. Az első felte­vések szerint természetes halál kö­vetkezett be, mivel a holtesten kül­ső sérülések nyomait nem találták. A rendőrség boncolást rendelt el, amelynek során az orvos többszörös bordatörést és orrcsonttörést állapí­tott meg. A sérülésekből a nyomozó szervek bűncselekményre következ­tettek s a nyomozást ebben az irány ban folytatták és végülis kiderült, hogy a tettes Berecz Miklós báta­széki lakos. Szentes Vilmos egyedülálló ember volt. Vele egy házban lakott a tet­tes, Berecz Miklós, akit az egész köz ségben izgága, kötekedő embernek Türelemjáték? Kisvejke múltévi községfejlesztési tervében szerepelt a Rákóczi-utca vil­lamosítása. Mint annyi sok más, ez is elmaradt az októberi ellenforradalmi események miatt. Az erre a célra szánt összeg megmaradt a tanácsnak, úgy gondolták, ebben az évben majd csak sor kerül az utca villamosításá­ra, ez mintegy 400 méter hálózatbőví­tést jelentett. Végülis augusztus elején megjelen­tek a községben a hálózatbővítést végző vállalat, — a Tanácsi Építő­ipari Vállalat — emberei, felmérni, milyen hálózatbővítésre lesz szük­ség, aztán eltávoztak azzal, hogy még azon a héten megküldik a szerződést és a költségvetést... ... amelyet még most is várnak Kisvejkén. Nem tudják elképzelni, milyen körülmények adódtak közben amelyek miatt a vállalat — innen— onnan már másfél hónap óta — nem küldte meg a költségvetést és a szer­ződést. Ha ezt nem, legalább egy le­vélben küldtek volna értesítést. Vagy türelemjótékot akarnak folytatni a kisvejkeiekkel? HÍREK — AZ ISTVÁNMAJORI Mező- és Tógazdasági Szövetkezet a nagy nyári munkák, az aratás, cséplés befejezé­seként szombaton este ünnepélyt ren­dezett. Jólesett a szövetkezet tagsá­gának egy kis szórakozás, mulatozás a nehéz, munkák után, egy kis lélekzet- vétel iaz őszi munkák megindulásáig. * — NEM LESZ HIÁNY szakmunká­sokban, nevelődik az utánpótlás, a Vasipari Vállalatnál. A szekszárdi iparitanulóiskola 570 tanulójából 110 dolgozik a Vasipari Vállalat külön­böző részlegeiben, ők adják az iskola tanulóinak csaknem egyötöd részét. * — ÍGY lehet könnyen adót FIZETNI. Cikón Illés Lőrinc 6000 forintot kapott ©gy szerződéses hí­zott bikáért. Ebből kifizette az adó­ját, vett egy újabb hízónak való bi­kát, leszerződtette — ez 400 forint adókedvezményt is jelent — és még pénze is maradt. Minél többen átve­hetik tőle ezt a módszert. * — MA ESTE MUTATJÁK BE Szekszárdon Ábrahám Pál: „Az utolsó Verebélyi leány” című operettjét a Fővárosi Operettszínház, a József At­tila Színház és a Madách Színház művészei. * — A MÚLT IDÉNYBEN igen jól működött a bonyhádi járási kultur- otthanban a balettiskola. így érhetően nagy az érdeklődés most is, eddig mintegy 50—60 jelentkező van a na­pokban újból meginduló balettisko­lára. * — HOSNYÁNSZKY JÁNOS or­szággyűlési képviselő szeptember hó­napban hat községbe látogat el és tart fogadónapot. Szeptember 10-én Sió- agárdon, 14-én Bátaszéken, 17-éh Decsen, 21-én öcsényben, 24-én Tol­nán és 28-án Bogyiszlón. Mindegyik helyen délután öt órától tartja meg a fogadónapot. * — TONÁN NÉHÁNY NAPPAL ez­előtt fejeződött be a BELSPED épít­kezése ,amelyet saját erőből, állami támogatás nélküj végzett. Egy egész telepet építettek, ahol traktorjavító­műhelyt rendeztek be (hét vontatójuk van), járműszínt, üzemanyagraktánat és tíz ló számára istállót építettek. Ahol a legjobb étvágy is elromlik A fényes mulatóknál — a lokálokról nem is szólva — sokkal jobban szeretem a kiskocsmákat. Izletesebb az étel, jobban esik az ebédutáni kis- fröccs, nincs csillogás, de aunál több egyszerű őszinteség. Dunaföldváron ért az ebédidő, így kénytelen voltam a község központjában „kisven- déglő”-nek nevezett kocsmába betérni éhségem csillapításának okából. Egy kiskocsmában nem baj, ha légyfogó lóg a mennyezetről, ha nem új az abrosz, csővázas székek helyett megteszi a fonott is, és ha kissé ko­pott minden, az csak patinát ad az egésznek, De ami ebben a duna- földvári kisvendéglőben van, az már mégis túlzás. A söntés még hagyján de a nem kis nagyképűséggel „éttcrem”-nek kinevezett helyiségben me rem hinni, hogy megyénkben egyedülálló állapotok uralkodnak. A széke­ket vastagon lepi a por, az abroszon háromnapos kenyérmorzsa, a fala­kon kiüt a penész és mindehhez penet ráns bűzt áraszt a helyiségből közvetlc nül nyíló WC. A büdösség önmagában is elviselhetetlen, a mocsok úgyszintén, de ha ez a kettő házasságra lép és időnként kiegészítik a mellékhelyiség irá­nyába támolygó illuminált emberek, az már egyenesen fizikai fájdalmat okoz. A helyiségen máskülönben meglátszik, hogy röviddel előbb sok pénzt költöttek tatarozásra mert a falakat embermagasságban faburkolat fedi ízléses falilámpák szolgálnak tartózkodási helyül a legyeknek. De, hogy ezt a berendezést tisztán kellene tartani és megőrizni, arra úgy látszik sen ki sem gondol. Meg kell jegyeznem, hogy ebben az időben egyetlen hely­béli vendég sem tartózkodott az étteremben és meg vagyok győződve róla hogy máskor is messze elkerülik, csak ilyen hozzám hasonló, gyanútlan idegenek látagotják, de mindenki életében csak egyszer. Mert én sem fo­gok többet odamenni. Az üzletvezető — gondolom — edzett ember lehet, de azon csodálko­zom, hogy a Vendéglátó Vállalat vezetőnek nem fáj éttermük elhanya­goltsága, Vagy talán ők is edzettek? elé kerül a bátaszéki tartottlak, rendszeres munkát nem végzett állandóan kupeckedéssel foglalkozott. Szentes és Berecz kü­lönböző tartozások miatt haragban voltak. A házigazda, Szentes több­ször szót emelt Berecz viselkedése miatt, mire az bántalmazással vála­szolt. Szentes emiatt félt is az izgá- 'ga kupectől, aki rajta kívül még több embert megveréssel és megö­léssel fenyegetett s ennek alátá­masztására állandóan disznóölő kést Hordott magánál. A terhelő adatok a rendőrség bir­tokába jutottak s ezek alapján le­tartóztatták Berecz Miklóst, aki hosszas, konok tagadás után beis­merte az emberölést. Ekkor kiderült, hogyan követte el tettét. gyilkosság töltésé Szentes június 19-én este bort kért Berecztől, aki ekkor rátámadt a gyanútlan férfire és egy 75 centimé­ter hosszú máktörő vassal többször egymásután mellbe és hasbaverte. Az ütlegek után az áldozatnak még lett volna ereje arra, hogy lakását elhagyja és segítségért siessen, de ebben Berecz megakadályozta, el­állta az ajtót és ott végighallgatta és nézte Szentes Vilmos haldoklását, anélkül, hogy segítséget nyújtott vol na neki. Szentes reggelre meghalt. A rendőrség a nyomozást lezárta és Berecz Miklós ügyét felelős^égre- vonás végett rövidesen átadja az ügyészségnek.

Next

/
Thumbnails
Contents