Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-28 / 228. szám
TOLNA MEa» v tár VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 9 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA II. évfolyam, 228. szám. ARA: 50 FILLÉR Szombat, 1957 szeptember 28. Ünnepségek a Néphadsereg Napja alkalmából Hírek a nagymányoki bányából MŰKÖDIK MÄR AZ ÜJ KAPARÓSZALAG Az elmúlt napokban üzembehelycz- '.ék az első kaparószalagot a nagymányoki bányában, ezzel azon a munkahelyen, ahol a legtöbb volt a kézi talicskázás, a bánya műhelyében elkészített új géppel könnyítették és gyorsították meg a fejtési szállítást. Úgy tervezik a bánya vezetői, hogy minden olyan munkahelyen, ahol tömeges talicskázás folyik, kaparószalagot állítanak be. AKNAMÉLYlTÉS — ŰJ MÓDSZERREL Brant János mérnök és Ferenezi József művezető néhány hónappal ez előtt a komlói Béta-aknánál voltak tapasztalatcserén. Onnét hozták el a komlóiak újítását, amit azóta már be is vezettek Nagymányokon. Régebben az aknarnélyítést csak úgy tudták elvégezni, ha közben az aknán a szénszállítás szünetelt. Ma már — egy hónap óta — a szállítással egyidőben mélyítik az aknát, megtakarítva ezzel a termeléskiesés okozta többletköltséget. ÉPÜL AZ ÜJ SZÁLLÍTÓBERENDEZÉS A BRIKETTGYARNAL A brikettgyárnál jelenleg még csillékkel szállítják a vagonoktól az osztályozóhoz a szenet. Az új, Réder típusú szállító berendezés elkészülte után — amelynek szerelési munkáit a Vegyipari Szerelő Vállalat dolgozói október végére fejeznek be — kétszeri átlapátolást takarítanak meg. HATVANÖT VEVŐ AZ ŰJ HAZAKRA Gyakori vendégek a bányászok a most folyó nagy építkezésen, ahol 150 bányászlakás épül. Választanak maguknak az új lakások közül A kormány rendelete — amely szerint a bányászok kedvezményes áron, részletfizetésre megvásárolhatják az új házakat — nagyon népszerű a bányászok körében. Eddig már hatvanöt bányász jelentkezett házvételre, közülük többnek már tekintélyes takarékbetétje van erre a célra. így Müller Jánosnak tízezer, Hoffmann Jánosnak hatezer, Schramm Jánosnak ötezer forintja van a bankban. A Néphadsereg ünnepe alkalmából Szekszárdon lesz a legnagyobb szabású ünnepség. Itt ma délután sporttalálkozó, este pedig vacsorával összekötött műsoros este, vasárnap délelőtt p>edig ünnepi nagygyűlés lesz, utána p>edig a fegyveres testületek, párt és állami szervek, üzemek, vállalatok képviselői megkoszorúzzák az 1848-as Hősi Emlékművet, és a Szovjet Hősök emlékművét. De nem csak Szekszárdon, hanem a megye négy járási székhelyén — A Bonyhádi Cipőgyár egyik futószalagján már második éve gyártják a férfi goyser félcipőket. A gyár műszaki vezetői és dolgozói az országban elsőként birkóztak meg e nehéz feladattal, a korszerű goyser-eljárásnak teljesen gépesített megvalósításával. Az egész országban ismerik és kedvelik már a gyárban készült jóminőségű, tetszetős és tartós bőr- és mikro porózus gumitalpú cipőket. Az utóbbi időben szokásossá vált, hogy a felső tagozat tanulói minden évben ellátogatnak a szomszédos megyék városaiba. Az előző években Budapest, Kaposvár, a Balatonmel- lék volt a kirándulás helye, most pedig, egy hónappal a tanév megkezdése után Pécsre látogatnak el 3—4 napos kirándulás keretében. A mintegy 40 főt kitevő kiránduló csoport költségeit részben a tanulók fedezik, egy részét pedig maguk a Az ellenforradalom idején a faddi ..Szabadság Földje” Tsz kettészakadt. \ Vajka pusztaiak új termelőszövetkezetet alakítottak, amely a ,,Petőfi’’ nevet vette fel. Az új termelőszövetkezet az idén önállóan gazdálkodott 140 kataszteri hold földön, 25 taggal. Ez a különálló gazdálkodás azonban ahogy a gazdasági eredmények igazolták is. nem volt eléggé eredményes. A kicsiny termelőszövetkezet, mivel Pakson, Dombóváron, Tamásiban és Bonyhádon — is ünnepséget rendeznek. Értesüléseink szerint Pakson ma este bajtársi találkozót rendeznek, amelyen a hadsereg és a iegy- veres alakulatok mellett meghívott vendégek is részt vesznek. Dombóváron ugyancsak ma este ünnepi vacsora, vasárnap délelőtt piedig ko- szorúzási ünnepség lesz. Tamásiban vacsorát, Bonyhádon p>edig koszorú- zási ünnepséget rendeznek. A jövő év első negyedében egy újabb szalagon is beindítják a goyser gyártást. Itt női félcipőket fognak gyártani, műszakonként mintegy 5—600 párat. Október 1-én megkezdik a gyár tanműhelyében az új goy- ser-kör kulcs-munkahelyein dolgozó munkások betanítását. A szükséges új gépiek nagy részét a gyár’ lakatos műhelyében készítik el. tanulók keresték meg. Egy napos tanulmányi kirándulásra látogattak át Iregszemcsére a Kísérleti Intézetbe és segítettek komlót szedni, az így szerzett keresetet is kirándulásra szánták. A három nap>os pécsi tartózkodás alatt meglátogatják a Zsolnai gyárat, a sörgyárat, a bőrgyárat, a dohánygyárat, a bányaüzemet és megtekintik a város műemlékeit is. nem volt megfelelő állatállománya, nem tudta jól kihasználni a gazdasági épületeket sem. A 100 férőhelyes tehénistállóba például mindössze 4— 5 háztáji tehenet és 8—10 szövetkezeti tehenet tudtak tartani. A hátrányokat felismerve, a „Petőfi“ tagsága a „Szabadság Földje” tagjaival egyetértve úgy döntött, hogy az új gazdasági évben újból egyesítik a két termelőszövetkezetet. Női goyser-cipő gyártására készülnek a Bonyhádi Cipőgyárban Október elején Pécsre látogatnak a nagyszokolyi iskolások Egyesül két faddi termelőszövetkezet A 100. ÉLETÉV KÜSZÖBÉN A NÉPHADSEREG NAPJÁRA Az elmúlt években már teljesen megszokottá vált, hogy szeptember 29-én, a Néphadsereg Napján, röviden felidézzük az 1848-as pákozd—sukorói csata emlékét, megemlékeztünk az 1919-es Tanácsköztársaság katonáinak hősiességéről, hogy ezekből fakadóan erősödjön bennünk az a tudat, hogy mi, néphadseregünk mai katonái, méltó örökösei vagyunk az 1848-as vörös slpkásoknak, s a dicső emlékű Tanácsköztársaság hős katonáinak. Miért vallja a magyar néphadsereg elődjének az 1848 —49-es honvédsereget? Azért, mert az 1848-as honvédsereg a felkelt nép hadserege volt, amely a vezetésbe befurakodott árulók és kétkulacsosok tevékenysége ellenére is addig vívta hősi harcát, amíg az egymással szövetkezett európai reakció túlereje kivette kezéből a fegyvert. Azért, mert az 1848-as honvédsereg a néppel összeforrva, a nép tényleges érdekeiért küzdött. Ezért és semmi többért, tartja a magyar néphadsereg elődjének az 1843 — 49-es honvédsereget. Ezt ma megérteni sokkal fontosabb, mint valaha. Nagy Imréék, a magyar ellenforradalom szálláscsinálói és maguk az ellenforradalmárok is éppen az 1848—49-es forradalomra és szabadságharcra való hivatkozással mérhetetlen zavart okoztak a magyar dolgozó nép között. Nagy Imréék és az ellenforradalmárok azon mesterkedtek, hogy az 1848 —49-es forradalom eszméit meghamisítva, a magyar nép nemzeti érdekét szembeállítsák a szocializmus építésével. Holott pedig a dolgozó nép nemzeti és társadalmi szabadságát, felemelkedését igazán csak a szocializmus szolgálja. A magyar néphadsereg katonái azonban szeptember 29-én nemcsak a pákozdi diadalra emlékeznek. E diadal ma már több, mint a pákozdi csata emléke. Több, mert kibővült a későbbi magyar történelem, más ragyogó fejezeteivel. Kibővült a magyar ipari munkásság vörös zászlók alatt vívott győzelmes harcaival, a gazdasági cselédek és kisparasztok küzdelmeivel, amelyet a nagybirtok ellen vívtak a véres aratósztrájkokkal. Pákozdról ma már nem lehet úgy beszélni, hogy ne essen szó azokról a magyarokról, akik annak idején az orosz Vörös Gárdában és a háromesztendős polgárháborúban mint internacionalisták, a Vörös Hadseregben harcoltak. Pákozdról ma már nem lehet úgy emlékezni, hogy ne emlékezzünk az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság hős vörös katonáiról. A mai magyar nemzedék előtt az 1919 es Tanácsköztársaság nemzedéke volt az első. amelyik valóra váltotta Pákozd hőseinek és 1848—49 magyar népének akkor be nem teljesített vágyát: a nemzeti és társadalmi szabadságot, sőt ezt magasabb fokon valósította meg. Az 1919-es Tanácsköztársaság volt az első, amely szervesen egybeolvasztotta a magyar nép szabadságának az ügyét és a nép szociális követeléseinek teljesítését. S mindez Pákozd és 1848—49 emléke fölé emeli a legkövetkezetesebb magyar szabadságharc — az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság dicső harcainak emlékét. Az úri uralkodóosztály mindkét esetben a külföld reakciós erőivel szövetkezett a magyar nép harcának az elnyomására, régi uralmának a visszaállítására. A volt magyar uralkodó osztály hasonló nemzetáruló tevékenységének voltunk szemtanúi az elmúlt év október — novemberében is. A volt magyar uralkodó osztály napjainkban a mai „császári önkénnyel’*, a mai európai „zsandár- rokkal”, az amerikai imperializmussal kötött aljas szövetséget, örökre elvesztett hatalmának visszaszerzése érdekében. Sokan kérdik az ellenforradalom után, hogy a magyar néphadsereg miért nem állta ki az első tűzpróbát? A dolgozók körében még ma is sok helyen megnemértés tapasztalható a hadsereggel szemben, mivel a proletárdiktatúra fegyveres ereje az ellenforradalom időszakában nem egy helyen tétlenül nézte az ellenforradalom tevékenykedését. Ma már azonban teljesen világos előttünk, a néphadsereg egy része tét lenségének a fő oka. Fő oka elsősorban nem a hadseregben keresendő, hanem mindenekelőtt abban, hogy a párt- és államvezetésből a szektáns, majd jobboldali, revizionista Irányzatok eluralkodásának eredményiéként hiányzott a zavaros körülményekben oly szükséges egység, a határozottság, sőt Nagy Imre csoportjával a felső vezetésben az árulás ütött tanyát. Október 28 án hangzott el Nagy Imre hírhedt rádióbeszéde, amelyben az ellenforradalmárok „Nemzeti hősöknek” lettek kikiáltva. A hadse-eare a legsúlyosabb morális csapást ez az értékelés mérte. Ez az értékelés az ellenforradalmárok ellen fellépő katonák és egységek erkölcsi és politikai elítélését jelentette. De azt is meg kell mondani nyíltan és őszintén; a hadsereg tehetetlenségében az is szerepet játszott, hogy egyes akkori vezetői a nehéz és bonyolult helyzetben tehetetlennek bizonyultak. Mindezektől eltekintve azonban le kell szögezni, hogy a hadsereg egésze nem lett áruló, nem állt át és végig kitartott a népi hatalom ügye mellett. Az alakulatok jelentős része helyén maradt, nem adták át fegyvereiket. A tisztikar nagy többségét a vad szovjetellenesség sem tudta magával ragadni. Nagy Imre november 4-i felhívása ellenére sem sikerült a szovjet csapatok ellen harcba vinni. Hűek maradtak a szocializmus és a proletár internacionalizmus eszméjéhez. A néphadsereg örök büszkeségei lesznek azok az egységek és katonák, akik még a legnagyobb zűrzavarban is kitartottak és fegyverrel is harcoltak az ellenforradalom ellen, s közülük számosán a legdrágábbat, életüket áldozták a munkás-paraszt hatalomért. A hősi halált halt tisztjeink és katonáink emlékét örökké megőrizzük á szívünkben. A néphadsereg napjának a megünneplése a legjobb alkalom arra, hogy a hadsereg tagjai számára levonjuk a legfontosabb tanulságokat az ellenforradalmi eseményekből. Régen volt, 27 évvel ezelőtt. Szobonya bácsi aki ma Bonyhád község legöregebb embere, akkor az erdélyi Zsibó községben lakott élete párjával, Bocskai Juliannával. — Abban az időben még csuda erőben voltam — mondja — és pörölyömmel akkorát vágtam az izzó vasra, hogy csakúgy szikrázott. — Sok patkót, sínvasat és kocsi- tengelyt készített az én apám — mondja a lánya. — Szerették a székely fahordók édesapámat munkájáért, csavaros észjárásáért, fur- fangjáért. Szobonya Aladár ,aki szeptember 5-e óta életének 100. évét tiporja, békésen üldögél a befutott tűzhely mellett. Vőjénél, Pfeiler Lajos bonyhádi nyugalmazott igazgató-tanítónál élvezi a hosszú, nyugalmas élet kényelmét. Pfeiler Lajosné a lánya, aki 74 éves és vője azon fáradoznak, hogy szerény kis nyugdíjukból megszépítsék a ,,papa” öreg napjait. Már nagyot hall az öreg) — de különben még jó erőben van — és bizony nagyokat keli kiabálni ahhoz, hogy szót értsünk. A kérdésekre értelmes, tiszta válaszokat kapunk. — Köszönöm kérdését, jó az egész ségem — mondja. — Még elrágom a húst is< mert van mivel — mutat, ja néhány fogát. Ahogy a tanítónéni elmondja, a papa rendes időben felkel, elfogyasztja ,a maga fél liter kávéját reggelire, egy zsemlyével, vagy kiflivel. Jó napos időkben kint üldögél az udvaron. Ilyenkor, amikor hűvös az idő, be kell már fűteni, mert fázékony. — Addig jobban éreztem magam, míg dolgozni tudtam — mondja — Néhány évvel ezelőtt édesapám fűrészelte és vágta össze az évi tüzelőt söprögetett, tett-vett a ház körül, — mondja a lánya. És ami igen érdekes, édesapám az életében még nem volt fekvő beteg, hatalmas termetű, vasszervezetű ember volt, pedig egész életében mint kovács, sok és nehéz munkát végzett. — A tavasszal még elsöprögette a ház elejét — meséli Simon Sándor- né az egyik szomszédasszony. — De szép Aszta a ház eleje, Szobonya bácsi — incselkedett vele. — Azért söpörtem ilyen szépre, mert az éjjel megálmodtam, hogy maga erre jő, kedvesem — viccelődött. A húst ős a jó bort még ma is elfogyassza Szobonya bácsi és nem is olyan régen azt mondta az orvosnak, aki vőjét kezeli asztmájával. — Na, doktor úr, nálam csődöt mondott az orvosi tudomány. Azt mondják maguk orvosok, hogy aki sok húst, szeszt és cigarettát fogyaszt, rövid ideig él. Hát én szereltem a húst is, bort is, cigarettát is. Ha így szolgál az egészségem, megérem a 100 évet. Szobonya Aladár, aki 1858. szeptember 5-én született, Bonyhád község legöregebb embere, öreg napjait lánya és vője, az öregeknek kijáró szeretettel aranyozza be, gonddal és figyelmességgel veszik körül. POZSONYI IGNÁCNÉ Fontos számunkra, hogy a hadsereg minden tagja még világosabban lássa maga előtt a célt, amiért harcol. Az 1848-as és 1919-es példaképeink azért is tudtak olyan elszántan küzdeni, mert világos volt előttük a cél: a magyar nép szabadságának és társadalmi haladásának a célja. Tudjuk mi is, miért fogtunk fegyvert, kit és mit szolgálunk, ki ellen és miért? Tudjuk, hogy a rr^agyar munkások és parasztok hatalmát védjük minden támadóval szemben. A magyar néphadsereg, hogy ezt a magasztos feladatát magabiztosan tudja végrehajtani, eltávolította soraiból a gyáva, áruló, ingatag, karrierista elemeket. Rövid idő alatt megszilárdult a tisztikar és a hadsereg erkölcsi-politikai egysége. Ma a magyar hadsereg sokkal egységesebb, politikailag szilárdabb, mint az ellenforradalom előtt. örök tanulság számunkra az is, hogy soha többé egy lépést se távolodjunk el a proletár internacionalizmus eszméjétől. A magyar néphadsereg példaképe a világ első szocialista hadserege, a Szovjet Hadsereg volt, és az is marad. A szovjet hadsereg bebizonyította, hogy hű és igaz baráta a magyar népnek és a magyar nép hadseregének. Áldozafot vállalva is segítségére sietett a bajbajutottaknak. Ettől a példaképtől tanulni becsület ügye. S végül az ellenforradalom arra is megtanított bennünket, hogy ha a népi hatalom ellenségeivel találjuk magunkat szembe és nincs parancs, járjunk el osztályöntudatunk és a dolgozó népünkhöz való hűségünk alapján és parancs nélkül is meg kell semmisíteni az ellenséget. Amikor a néphatalom védelméről van szó, nics helye a vitának, a mérlegeléseknek és az aggályoskodásoknak, hogy parancsra, vagy parancs nélkül, de fegyveresen kell megsemmisíteni mindazokat, akik kezet emelnek a nép hatalmára. A magyar néphadsereg katonái ezért ezen a napon megfogadják, hogy esküjükhöz híven a szabad, független népi Magyarországot minden imperialista külső és minden reakciós belső ellenséggel szemben megvédik. A Párt és a Kormány útmu^a^ása nyomán, a varsói szerződésben vállalt kötelezettségnek megfelelően becsülettel helytállnak a munkás-paraszt hatalmi, a szocializmus ügyének védelmében.
