Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-27 / 227. szám
TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1957 szeptember 27. A magyar nép megértette és helyeselte a kormány politikai és gazdasági programját Sik Endre felszólalása az ENSZ-közgyűlés XII. ülésszakának általános vitájában 0 Pravda Kína EHSZ-tagságáről New York (MTI). Az ENSZ-közgyűlés XII. ülésszakának általános vitájában szerdán este felszólalt Sík Endre, a Magyar ENSZ küldöttség tagja, a külügyminiszter első helyettese. Sík Endre felszólalásában többi között a következőket mondotta: A közgyűlés 1955 decemberi határozata, amely 15 más országgal együtt Magyarországot is felvette az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, osztatlan megelégedést keltett a magyar nép körében. A magyar nép az ENSZ tagság elnyerésében azt a lehetőséget látta, hogy a népek e nagy nemzetközi fórumán a maga erejével és szerény eszközeivel támogatni tudja a béke megvédésének politikáját. De a magyar népet súlyos csalódások érték. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése 1956 október óta olyan határozatok sorozatát hozta, melyek ellentétben állnak az alapokmány fő elveivel, beavatkozást jelentenek olyan ügyekbe, amelyek Magyarország belső joghatóságába tartoznak. Ezek a határozatok nem segítik elő a magyarországi helyzet konszolidálódását. ellenkezőleg, akadályozni igyekeznek a békés kibontakozást. A magyar kormány kénytelen volt ezek ellen a határozatok ellen fellépni és megvédeni az ország függetlenségét és szuverenitását. A határozatok között volt egy, amelyet a jószándékú segélynyújtás érdekében hoztak. Ez az 1956 november 9-i határozat. Sajnos azonban a megvalósítás során ez a határozat nem járt jelentős eredménnyel. A magyar népnek abban a nehéz helyzetbe, amelybe az ellenforradalmi támadás és az ellenforradalmárok rombolásai taszították, támogatásra, de minimálisan arra volt szüksége, hogy engedjék nyugodtan tevékenykedni belső ügyeinek rendezésén. hogy minden idegen beavatkozástól mentesen, maga alakíthassa ki, milyen úton keresi boldogulását. Az ellenforradalmárok Magyarországon a fasizmust kísérelték meg feléleszteni. A magyar népgazdaságnak az ellenforradalom 22 milliárd forint kárt okozott. Ez a veszteség a gazdálkodás rendjét felbomlással fenyegette. Mindez arra késztetett soktízezer magyart, hogy a fasizmus és a gazdasági válság fenyegető réme elől külföldre meneküljön. Ezeknek nagy többsége nehéz helyzetben van és haza szeretne térni, de sok országban akadályozzák őket szándékuk megvalósításában. A magyar kormány erről a kérdésiről javaslatot terjeszt az ENSZ elé és kéri a közgyűlést. segítse elő a szétszakított magyar családok újraegyesülését. Az ellenforradalom okozta nehézségeken a Szovjetunió, a Kínai Nép- köztársaság és a többi szocialista ország támogatása átsegítette az országot. Ezenkívül más országoktól is kapott Magyarország, részben a Nemzetközi Vöröskereszt útján bizonyos anyagi segélyt. Bár a szocialista országoktól kapott nagyarányú politikai és anyagi támogatás felbecsülhetetlen jelentőségű volt, az ország politikai és gazdasági életének konszolidálása elsősorban annak tulajdonítható, hogy a magyar nép megértette és helyeselte a kormány poltikai és gazdasági programját és minden tőle telhető módon segítette annak megvalósítását. A felszólalás ezután ismertette a gazdasági élet fejlődésének néhány tényét s a széleskörű tiltakozó mozgalmat az ellen, hogy az ENSZ továbbra is napirenden tartsa a magyar ügyet. A magyar delegáció abban a reményben jött el az ENSZ közgyűlés XII. ülésszakára, hegy a hazai békés fejlődés eredményei, amelyeket módjában áll a küldöttségek elé tárni, meggyőzik a többséget arról, hogy a Magyarország ügyében elfoglalt korábbi álláspontjuk helytelen. Sajnos, súlyosan csalódtunk. A XII. ülésszak 1957 szeptember 14-én olyan határozatot fogadott el. amely korántsem segíti elő Magyarország békés fejlődését, ellenkezőleg, zavart akar előidézni. Szembeszegezhetik velünk, hogy ezt a határozatot a közgyűlés többsége, 60 állam szavazta meg. Engedjék meg itt, hogy a következőkre mutassak rá: 1. E határozat olyan jelentés alapján született, amely — mint már volt alkalmunk bebizonyítani — céltudatosan és rosszindulatúan elferdíti a valóságot. 2. Igaz, hogy a határozatot 60 delegáció szavazatával fogadták el, de ha már aritmetikával foglalkozunk, engedjék meg, hogy felhívjam' a közgyűlés figyelmét a következő aritmetikai tényre: annak a tíz államnak a népessége, amely e javaslat ellen szavazott 309 millió, azoké, amelyek tartózkodtak 520 millió, azoké a szocialista államoké pedig, amelyek nem tagjai az ENSZ-nek 640 millió. Ez összesen 1469 millió. Annak a hatvan államnak, amely a határozatot elfogadta, lakossága kevesebb a kilenc- száz milliónál. Sapienti sat. Sajnos, nem ritka az ENSZ gyakorlatában, hogy olyan határozatot hoznak, amely nem számol az emberiség tényleges többségének állásfoglalásával, hogy csak egy kirívó példát említsek, Kina valódi képviselőit ismét megakadályozták abban, hogy elfoglalják az őket megillető helyet az ENSZ- ben. Az ilyen határozatok, amelyek figyelmen kívül hagyják a tényeket, természetesen jelentősen csorbítják az ENSZ tekintélyét. Ami a Magyarország ügyében hozott határozatot illeti, a magyar nép és kormánya igazságának biztos tudatában van. Ezért nem enged semmiféle megfélemlítésnek és nem tér le arról az útról, amely tények tanúsága szerint, az ország anyagi és kulturális felemelkedéséhez vezet. A magyar delegátus a továbbiakban rámutatott arra, hogy a békés egymás mellett élés elvét szem előtt tartva Magyarország kész fejleszteni kapcsolatait a többi országgal, ezért kész megegyezésre lépni minden országgal, amely ezeket az elveket tiszteletben tartja. Sík Endre hangsúlyozta, hogy vannak országok, amelyekkel nem sikerült jóviszonyt kialakítani és amelyek ma is barátságtalanul viselkednek a Magyar Népköztársasággal szemben, alaptalanul vádolják és különböző megkülönböztető intézkedéseket érvényesítenek ellene, majd így folytatta: A Magyar Népköztársaság kormánya meg van győződve arról, ha mindenki tiszteletben tartja a másik ország szuverenitását és területi épségét, a kölcsönös előnyök alapján egymástól teljesen különböző társadalmi berendezkedésben élő nemzetek között is jó együttműködés alakulhat ki. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának ezek az alapelvei teljesen összhangban állnak a bandungi értekezleten elfogadott határozatokkal és ezekből az alapelvekből kiindulva támogatja a magyar delegáció a Szovjetuniónak a közgyűlés elé terjesztett javaslatát. Sik Endre kijelentette, hogy a magyar kormány támogatja a Szovjetuniónak a leszerelési javaslatait, mert elősegítik a katonai tömbök megszüntetését, az európai hadiseregek leszerelését és ezzel megnyitják az utat az európai kollektív biztonsági egyezmény megkötéséhez. A felszólaló támogatta a Szovjetuniónak világgazdasági konferencia összehívására vonatkozó javaslatát, majd így fejezte be: — A magyar delegáció az elmondottak alapján úgy véli, hogy az ENSZ közgyűlés XII. ülésszakának előterébe a népek békés egymás mellett élését, az atom- és hidrogénfegyverek betiltását, a leszerelést, a közép- és közelkeleti népek kérdéseit kell helyezni. Moszkva (TASZSZ). A nagy Kínának el kell foglalnia helyét az ENSZ-ben — szögezi le a Pravda. ,— Hiábavaló az amerikai diplomácia minden mesterkedése, mert Kína elfoglalja majd helyét az ENSZ-ben. A Kínai Népköztársaságot eddig 33 állam ismerte el és a 33 államban több mint egymilliárd ember él. Kína hatvannyolc országgal folytat kereskedelmet — állapítja meg a Pravda. A cikk ezután a következőket) írja: Dulles hivatala tovább folytatja Kínával szembeni értelmetlen politikáját, s makacsul ragaszkodik e politikájához. Az amerikai diplomácia a politikai és a gazdasági nyomás minden lehetőségét kihasználja, hogy megakadályozza Kínának az ENSZ-ben való tevékenységét. Az Egyesült Államok mozgósította minden csatlósát, durva nyomást gyakorolt a tőle függő országokra, (elhasználta ai szavazógépet, s így újra megakadályozta; hogy Kína résztvehessen az ENSZ munkájában. A népek ma már olyan erősen követelik Kínának az ENSZ-be való felvételét; hogy ez a követelés végül is elsöpri az Egyesült Államok által támasztott akadályokat. Vihar a francia nemzetgyűlésben Párizs (MTI). Szerdán az francia nemzetgyűlés esti ülése viharos volt. IA legnagyobb jelentőségű beszédet : Jacques Duclos, a Francia Kommu- j nista Párt nemzetgyűlés) képviselőcsoportjának elnöke mondotta. Két- J órás felszólalásában rendkívül kellemetlen kérdéseket intézett miind | Lejeune szaharai miniszterhez, aki- I nek fejére olvasta, hogy „végkiáru- | sítja’’ a Szaharát, mind pedig Robert Lacoste algériai miniszterhez, aki előtt feltárta Henri Aleg megkínozta- tásának ügyét, Maurice Audin fiatal algíri tanársegéd eltűnését és nem kevesebb, mint tizenegy pontos adatokra támaszkodó kérdést intézett hozzá tizenegy algériai eltűnéséről. I I Robert Lacoste a kommunista kép- ! viselők viharos tiltakozása közepette azzal próbált visszavágni hogy az Algériai Kommunista Párt tevékenysége egyre nehezebbé válik, mivel más eszközük nincs, ezért akarják felhasználni az állítólagos gyilkosságok és túlkapások ügyét. A cinikus válaszra a kommunista képviselők „Botrány! Botrány!” felkiáltásokkal válaszoltak. Lacoste kihívóan jelentette ki: „Önök azt mondják, hogy Audim meggyilkolták, mit tudnak erről?” Ütemesen hangzott a válasz: Hol van akkor? A kommunista képviselők „Hol van Audin?” felkiáltásokkal forrasztották a szót aaz algériai miniszter torkára. Ugyancsak kényes kérdéseket intézett Jacques Duclos André Móricé hadügyminiszterhez ,aki az erődítmények specialistájának tartja magát. Annakidején résztvett az Atlanti Fal építésében és valószínűleg ebből az időből erednek jó kapcsolatai a hadi- szállítókkal. Duclos követelte, hozza nyilvánosságra a hadügyminiszter azoknak a szállítóknak listáját, akik: az Algéria és Tunisz közti határon lévő erődítéseket és határzárat létesítették és általában mindazoknak a szállítóknak a nevét, akik hasznot húznak az algériai háborúból. Jacques Duclos rámutatott arra, hogy az algériai háború teljesen kilátástalan. Hangoztatta, hogy a keret- törvény csak a gyarmati uralom folytonosságát kívánja biztosítani. Az algériai háború borzasztó erkölcsi sebeket üt a francja fiatalságon, s kijelentette, hogy a francia kommunista képviselők a gyarmatosítás és a háború ellen fognak szavazni. Duclos végül vázolta a Francia Kommunista Párt felhívására október 17-én megtartandó nagyszabású nemzeti követelési nap jelentőségét. Ezen a napon a francia nép kinyilvánítja akaratát: Vessenek véget az algériai háborúnak. Továbbra is katonai fedezet mellett tanítanak a little rock-i iskolában Little Rockban, a központi iskola körüli utcákon, szerdán este ismét az ar- kansasi nemzetőrség szövetségi ellenőrzés alá helyezett csapatai teljesítettek járőr- szolgálatot, felváltva a százegyedik hadosztály acélsisakos ejtőernyőseit, akik feltűzött szuronnyal tartották fenn a rendet az iskola előtt, lehetővé téve, hogy a kilenc néger tanuló bejuthasson az iskolába — közli a Reuter. Little Rockban és egész Arkansasban az emberek kíváncsian várják, mit mond majd Faubus kormányzó a helyzetről rádióbeszédében, amely csütörtökön este fog elhangzani. Faubus kijelentette: egyelőre nem kívánom kommentálni azt, hogy a szövetségi kormány nyilvánvaló erőszakot használ államom népe ellen. Eisenhower elnök közben hozzájárult ahhoz, hogy a jövő héten tanácskozzék a faji kérdésben bekövetkezett válságról a déli államok kormányzóinak öttagú bizottságával. Franc Clement, Tennessee állam kormányzója. kifejezésre juttatta, hogy a kormányzók, bármilyen nézetet valljanak is különben a faji elkülönítés kérdésében, „komolyan aggódnak” az elnök lépése miatt. Little Rockban a középiskolában szerdán nyugodtan folyt a tanítás, bár az iskola előtt az ejtőernyős csapatoknak kellett időről időre szétoszlatniok az ellenségesen kiáltozó tömeget és több ember könnyebb sérüléseket szenvedett. A néger diákok közül öten kijelentették; hogy az iskolában mindenki barátságos volt hozzájuk. A New York Times vezércikkében rámutat arra, hogy az, ami Little Rockban történt, a demokrácia kudarca volt az Egyesült Államokban. (MTI) Urbán Ernő: A „BAGÓS KASZINÓ“- BAN S ráadásul nem is helybeli. N-re: ide a második községbe való. A régi nemességére még mindig büszke, „kutyabőrös” N-re, ahol az az elv, hogy az én házam, az én váram, s ahol a gazdákat még napidíj, vagy adómérséklés fejében se lehetne — mint mondják — gyűlésbe édesgetni. De jól van: ha akar valamit a szomszéd, itt vagyok, állok elébe. Sőt, hogy itteni szóval: hamarébb „játszhassunk, egy cimbalmon”, még elébe is megyek. — A termés milyen lett? — kérdezem tehát csendesen, igen csendesen, azzal a szándékkal, hogy most én leszek az okos. — A termés? — hökken ki a korsóból a szomszéd. — Kié? — Magánál is? — Először, első ízben, Mer’ másodszor, mikor elkezdte, hogy lássuk csak, hogy’ is állunk, mennyi is volt ez a hitvány kis ökör, előbb csak leintettem, hogy hohó, álljon meg a menet, aztán karon az öreget, s gyerünk, addig egy szót se, míg el nem olvassa nekem, mi van az ökör szarvára írva. . . ? Csigázó, kitartott szünet. A restis a söntéspult pocsétáiba tenyerei: — Mi volt, mondja már? — izgul. •— A súly! A hiteles! — vágja ki diadalmasan a szomszéd. — Mégpedig — téntaceruzával! A hídmérlegnél, a mázsá- lás után írtam oda. A tatus, Stern bácsi meg: ez igen, ez aztán kóser egy munka, azt mondja ... Pejg ollyan marhakereskedő, mint ű, keresve se létezett még egy. Igaz, a nyakán, zacskóban hordta a bankót, gyalog is többet járt, mint vonaton, de számít az? Egy mái fölvásárló, — ’jába az aktatáska — még inas, még hajcsárse lehetett volna nála ..; Újabb sapkabillentés, s akár az imént: a megfelelő szemvágás is hozzá. A szomszéd szörnyen, szerfölött meg van elégedve magával, s orrát a töppedt, kipú- posodó sörhabba üti. De ütheti! Az oldalvágásról, hogy „jába az aktatáska”, tudom már, fölismertem, hogy kivel van dolgom? A Rába-töltés, a n.-i gát, ott álltam, onnan szóltam le hozzá; márciusban lesz harmadéve.-— Mit vet bácsi? — kerestem az ürügyet az ismerkedésre. A szomszéd fölnézett rám — a forgóban: a földié sarkán állt, éppen pihenőben volt — és „podgyászom”-ra sandítva hideg, taszító gúnnyal mondta: ■— Aktatáskát. Mer’ az kőll máma, annak van keletje. Ekkor, ezután a kioktatás után történt a jellegzetes, sokatmondó sapkabillentés. Csak egy a különös. Azóta három év telt el, s ni: a szomszéd — ahelyett, hogy vénült volna — megfiatalodott. Meg bizony. Annyira meg, hogy még a bajsza végét is lecsípte, s legényesen, stnccolva viseli, pedig jó ötven inkább, mint övenes. Igen, de mit akar, mért ült az asztalomhoz, s mért mondia szinte tollba kerek, akkurátus kis történeteit? — A magáé — nyájaskodok. — S hozzá nem búzából, nem is kukoricából, — aktatáskából.. . Tudja, amit harmadéve vetett. Most a szomszédon a sor. Ö néz végig, ő erőlteti az emlékezetét. Vélekszik, kapcsol, megbizonyosodik, majd szavakat is alig talál, s inkább nyögi, mint mondja: — Ó. hát maga az? Én meg azt hittem . . . — Mit hitt? — Hát, hogy is mondjam? Hogy ... hogy amolyan iligális ember. Aki másér’, más miatt gyön-megy, mint ahogy mutatja. — Vagy úgy? — tör ki belőlem a nevetés. — Értem már! Rlegálist akart mondani?! — Azt, persze, hogy azt. Mer’ nézze csak ... kartárs. Llogy maga ittvan, hogy már a harmadik hete egyik ajtón ki, a másikon meg be, annak híre van. Azt már a szarkák is csörgik. Hogy így s úgy, mindent fölír, házba, istállóba, de még a födő alá is benéz, s amit a legjobban kedvel, aminek csettent is örö- mibe’, az az.. . istória. Igen, de passzió- bul, csak úgy a világba bele, ember csak három-fajta mászkál... Mondjam, vagy magátul is tudja? — Nem én, — adom az ártatlant. — Akkor mondom. . . írhatja is akár. Egy: akit fölvet a jómód, s nem tud mit csinálni se a pénzével, se az idejével. Kettő: aki bolond, mer’ annak minden mindegy. Három: akinek célja van, akit megbíztak valamivel, csak titkolja. (Folytatjuk.) Munkásfelvétel! Építőiparban: segéd- és szakmunkások Nagy- mányokra és Szekszárdra kőművesek: Szászvárra Bányaiparban t földalatti csillések Szászvárra és Komiára Bővebb felvilágosítást adnak a tanácsok munkakönyvkiállítói fllsópélí Állami Gazdaság felvételre keres G. 35 és DT. traktorvezetőket, valamint motorszerelőket. Delsntkezés: a gazdaság központjában.
