Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-26 / 226. szám
1957 szeptember 26. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A PÁRTMUNKA TAPASZTALATAIBÓL A termelés motorja a pártszervezet A Szekszárdi Gépjavító Vállalat pártszervezetének munkájáról A Szekszárdi Gépjavító Vállalat párt- szervezete az elmúlt hónapokban egyre aktívabban foglalkozik a termeléssel. Már az ellenforradalom leverése után, amint az MSZMP alapszervezet megalakult, az üzemben a kommunisták tettek intézkedéseket — a vállalat igazgatójával karöltve — a termelés fellendítésére és a bérezési visszásságok megszüntetésére. A megtett intézkedések, amint ezt a gyakorlat azóta bizonyítja, helyes tettek voltak, s ezek egyre nagyobb elismerést biztosítottak a pártonkívüliek részéről. Az üzemben — annak ellenére, hogy különösebb baj nincs — ma is az egyik legvitatottabb és legfontosabb kérdés a termelés A taggyűlések napirendje változatos, sokoldalú, mégis minden esetben a vitában előbb-utóbb a termelésre terelődik a szó. A kommunisták az évek hosszú során megtanulták, hogy minden pártmunkát a termeléssel együtt vizsgáljanak. k kommunisták őszintén feltárják a pár- tonkívüli dolgozók előtt a mebézségeket, s ez az egyik magyarázata annak, hogy mindent, amit kérnek a kommunisták a pártonkívüli dolgozóktól, azt a körülményekhez mérten a lehető legjobban teljesítik is. Egy ilyen eset a közelmúltban volt. A vállalatnak sürgős munkája akadt. Október elsején ötven darab tőzegprést kell leszállítania. A lakatosokhoz fordultak az üzem kommunistái. És hamarosan megszületett a döntés. A lakatosok megígérték, hogy rajtuk nem múlik, sőt a lehető legjobb és gyors munkát biztosítanak, csak időben kapják meg az alkatrészeket az esztergályosoktól. A gépműhelyben dolgozó elvtársak vállalták, hogy rajtuk sem múlik. Az ő példájuk nyomán a pártonkívüliek is hasonló ígéretet tettek. A gépműhely főművezetője, Gaszner István és Gyimesi István művezető, ezf a kezdeményezést azzal segítik, hogy a munkához zökkenő nélkül biztosítják az anyagot. A munka üteme biztató. A kommunisták, amellett, hogy a pártonkívüliek segítségét kérik elmondották azt is, hogy amennyiben nem tudják a határidőt betartani, akkor a vállalat kénytelen kötbért fizetni. Ez n kötbérezés pedig nem kevesebbet jelentene ,mint ázt, hogy a vállalati nyereségrészesedés, hozzávetőleges számítás szerint, mintegy 25 százalékát kellene erre for- dítaniok. Ez ugyanilyen arányban a dolgozóknak kiosztandó évi nyereségrészesedés csökkenését is jelentené. Szűcs János elvtárs, az üzem pártszervezetének titkára szerint minden valószínűség szerint sikerrel jár a kommunisták áh tal kezdeményezett munka. A kommunisták azonban nemcsak kéréssel fordulnak a pártonkívüli dolgozók felé. Kíváncsiak arra is, hogy milyen kérdések foglalkoztatják őket, mik azok, amikre feleletet várnak, milyen problémáik vannak. Éppen ezért elhatározták, hogy a közeli napokban egy úgynevezett .. k ér dezz- felelek" ládát helyeznek el az üzem egyik forgalmas portáján és abba a dolgozók beledobhatják kérdéseiket. A választ az •ugyancsak erre a célra létesített faliújságon adják meg. A kérdések a legkülönbözőbb területekről jöhetnek. Foglalkozhatna!? a termeléssel, a bérezési kérdésekkel, újítással, a téli felkészüléssel, vagyis az üzem mindennapos életével, de természetesen politikai jellegű kérdésekre is számít a párlvezetűség. A párttitkár elvtárs szerint a kérdéseket eljuttatják az illetékes párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetőhöz és ő egy-két napon belül köteles a kérdésre — az üzemben a teljes nyilvánosságot biztosítva — megadni a feleletet. A helyes javaslatok bevezetéséért a párt- vezetőség a gazdaságvezetűket teszi felelőssé. Két kicsi — úgy is mondhatjuk: hétköznapi dolog ez a Szekszárdi Gépjavító Vállalat pártszervezetének munkájából. Ez a két példa azonban azt mutatja, hogy a kommunisták foglalkoznak a termeléssel, igénylik a pártonkívüli dolgozók segítségét, de ugyanakkor meghallgatják véleményüket, s azokat, amelyek az üzem és a dolgozók érdekét szolgálják, meg is valósítják. A pártszervezetnek ez a jó kapcsolata a pártonkívüliek- hez mind az üzem, mind a pártonkivü- liek, mind pedig a pártszervezetnek csak előnyére, a munka, a termelés javára válik. HÍREK — OKTÓBER 8-ÁN rendez legközelebb műsort a szekszárdi kultúrotthon, amikor Huszka Jenő Lili báró nő című operettjét mutatják be a közönségnek budapesti színészek felléptével. A műsorban fellépnek többek között Rafael Márta, Képesi József, Somogyi Nusi és több neves színész. — A BÁTASZÉKI Épületkarbantartó KTSZ az elmúlt napokban mosó gépet vásárolt a szociális alapból, amelyet szükség szerint kölcsönadnak a ktsz-tagok feleségeinek, hogy a modern technika ™e nagyszerű alkotásával könnyebben tudják elvégezni a mosást. mint 200 százalékkal volt több betét a takarékpénztárban, mint december 31-én. — KURDON nagyarányú közérdekű munkálatokat végzett a község lakossága társadalmi munkával. — A község belterületén mintegy 2000 méter hosszúságban helyrehozták a vízlevezető csatornákat, mert néhol már szinte teljesen eliszaposodtak az elmúlt években. Uj dűlőutat mintegy 700 méter hosszúságban építettek a község határában. — A DOMBÓVÁRI I. számú téglagyár dolgozóai a november 7-re tett felajánlásukban vállalták többek között azt is, hogy a Tolna megyei Népújságnak 10, az Építők Lapjának pedig 30 előfizetőt szerveznek. — MÁR MOST TÖBB PÉNZT tudnak megtakarítani a megye dolgozói, mint október előtt. A takarékpénztártól kapott értesülésünk szerint mintegy 20 százalékkal nagyobb a dolgozók takarékösszege — amelyet a takarékban helyeztek el, mint az ellen forradalom előtt volt. Az október 23 utáni időkben az inflációtól való félelmükben a dolgozók kiszedték pénzüket a takarékból. A helyzet konszolidálódásával azonban rohamosan nőni kezdett a takarékpénztári betétek lom ünneplésével kötik össze az összege. Augusztus 31-én már több, avatást. — A NAKI KULTUROTTHONT november 7-én avatják fel. Már eddig is használták, tartottak benne előadásokat, de november 7-re végeznek teljes egészében a tatarozásslal is és a Nagy Októberi Szocialista ForradaA napsugarak hevesen ostromolják a parkot. Nyári hőség van. Nem hiába nevezik ezeket a napokat a vénasszonyok nyarának. Most is a korai őszben még a nyár heve tombol. A vizsgázó „öreg diákok” egy csoportjára a Mezőgazdasági Technikum parkjának fái alatt bukkanok. A hűvösre húzódtak, hogy védjék magukat a nap tűzető!. Ahogy nézem, itt a fák alatt is melegük van, a belső, vizsga előtti forróság, a vizsga láza fűti őket. Ahogy a beszélgetés során megtudom, sokféle munkakör dolgozója jár ide Palánkra, hogy részt vegyen a technikum levelező oktatásában. Vállalati igazgató, községi mezőgazdász, páNfunkcionárius, brigádvezető, sőt egyéni gazda is akad az „öreg diákok” között, akik most a gyakorlati vizsga előtti hosszú percek izgalmát élik át ezen a reggelen. A csoporttól távolabb egy keményszárú, fényes csizmát viselő, kopott fekete esernyőt szorongató, gazdászkalapos fiatalember áll magába zárkózotton. Hogy ne unatkozzon, vele is beszélgetni kezdünk. Figyelem ! A Tolnai Ruházati és Szolgáltató K. T. SZ. az alábbi szakmákban méretes és javító, továbbá szolgáltató munkák készítését vállalja. Cipész, női szabó, férfi szabó, női fodrász, férfi fodrász, órás, rádió — Talán a Nap ellen hozta magával ezt az esernyőt? Eddig mozdulatlan arcán mosoly jelenik meg, amikor válaszol. — Reggel esőt gyanítottam, aztán óvatosságból magammal hoztam ezt az esernyőt Inkább cipelem magammal napsütésben is, minthogy egyszer bőrig ázzam. — Messziről jött? — Nem messziről, csak innét Szabályról, autóbuszon alig egy „sóhajtás” ez az út manapság. Sok mindenről beszélgetünk. Utólag, amikor bemutatkozunk egymásnak, megtudom, hogy Szalai Györgynek hívják és tíz kataszteri hold földön gazdálkodik Siakályban. Két kicsi lánya van, ,és 1947—1949-ig „aranykalászos” tanfolyamot végzett. — Jut ideje a tanulásra? — Sok munkám van, de azért mindig szakítok időt arra, hogy tanuljak. Legtöbbször a kocsi tetején, amikor megyek ki a határba, akkor bújom a tankönyveket. A múltkor majdnem elütött egy autó emiatt, amikor az országúira tértem. A faluban meg sokan „tökéletlennek” tartanak, mert azt hiszik, hogy regényt olvasok a kocsin. — Melyek a legnehezebb tantárgyai? — A matematika, a kémia és a fizika — válaszolja, miközben szórakozottan forgatja kezében a hatalmas fekete esernyőt. — Milyen tervei vannak a tanulással kapcsolatban? — Ha elvégzem a technikum négy osztályát, szeretnék beiratkozni az Agráregyetemre, mezőgazdász, jól képzett mezőgazdász akarok lenni, erről álmodtam már gyermekkoromban is, de akkor nem tanulhattam, mert már 12 éves koromban munkába fogtak. Az idő gyorsan múlt a beszélgetés során. Szalai Györgyöt a vizsgáztató bizottság elé hívták. S ahogy utána néztem, örömmel láttam, hogy gyors, magabiztos léptekkel siet a vizsgáztatók felé. (—h—p—t—) Olvasd, a TOLNA MEGYEI Népújságot! Mivel foglalkoznak Tolna megye oK7flaavíílésí kénviselői Még ebben az évben megszűnnek a földek körüli viták Mözsön Tavasszal a kormány 10. számú rendelete értelmében megkezdődött a megyében a volt tsz-tagok földjeinek kiadása, s a többi vitás földügyek intézése. Később a kormány 46/1957. sz. rendelete alapján megkezdődött a földbirtokívek felülvizsgálása, a határok feltérképezése, az összes földügyek elintézése. Ezt a munkát a Megyei Földmérési és Térképészeti Hivatal Mözsön kezdte meg. Mözsön ugyanis az ellenforradalmárok eltüzelték a tanácsnál az összes fellelhető papírokat. Uj földbirtokíveket, föld nyilvántartást és teljesen új birtokvázlatokat kell készíteni. A 104 volt tsz-tagnak kimérték a földet, őket birtokba helyezték. Megkezdték már az egyéni parasztok földjeinek az újra felmérését és a többi — a földügyekkel kapcsolatos — papírmunkák valamin^ műszaki rajzok elkészítését. Amint a földmérési és térképészeti hivatal egyik Mözsön dolgozó szakembere mondotta, ebben az évben Mözsön teljes egészében tisztába teszik a földügyeket és akkor megszűnnek a föld körüli viták. A helyzet ugyanis az, hogy akinek a földjét eddig felmérték, az majdnem mind kevesebb vagy több volt. S ez sok vitára, nézeteltérésre adott okot a mözsi gazdák között. Ezért vállalták szívesen, hogy azt a 30 forintot, amit egy hold felméréséért kell fizetni, minden további nélkül kifizetik. ösz_ szesen mintegy 120.000 forintba kerül a mözsi gazdáknak, tsz és tszcs tagoknak a földek felmérése. A többi munkálatokat — a térképek elkészítését, a birtökívek elkészítését, a színes birtokvázlatok elkészítését — az állam fizeti ,ami mintegy 300.000 forintba kerül. A Földművesszövetkezetek a burgonya felvásárlását megkezdték Gülbaba és Rózsa burgonyát 100 Ft. Ella fajta burgonyáért 80'— Ft és az ipari minőségű burgonyáért 60'— forintot fizetnek a Földműves- szövetkezetek. Szövetkezeti felvásárló az eladást a vásárlási könyvbe is beírja, mely után a termelő kétszeres visszatérítést kap. Ezév tavaszán megyénk ország- gyűlési képviselői elhatározták, hogy szervezetten, tervszerűen dolgoznak ás többet foglalkoznak választóikkal azok ügyes-bajos problémáikkal, mint a korábbi években. Létrehozták a Tolna megyei képviselők csoportját, melynek elnöke Hosnyánszky János Kossuth-díjas tsz elnök. Azóta HAVONTA RENDSZERESEN ÖSSZEJÖNNEK kicserélik tapasztalataikat, összehan golják munkájukat és meghatározzák, hogy mit csinálnak a következő hónapban. Legutóbb kedden a népfront megyei irodájában találkoztak a képviselők. Itt Mónus István elmondotta, hogy ő általában a tanácsülésen találkozik választóival. Elkéri a megyei tanácstól a községi tanácsülések ütemtervét s azt, hogy milyen ügyet tárgyalnak, erre elkészül, s rendszerint belekapcsolódik a vitába. Szeptemberben négy tanácsülésen vett részt és így sok ügyes-bajos kérdésre adott választ. Hasonlóan csinálja Bogos Domonkos, a bonyhádi járás képviselője is. Hosnyánszky János pedig általában fogadónapokon talál kozik választóival. Amint a képviselők elmondották a megyében legtöbben azon problémáz nak most, hogy magas a boradó és a lóadó. Sokan panaszkodnak olyan la kók, akik nem állami házban laknak, mert a házigazda ki szeretné őket rakni. Volt gazdasági cselédek olyan panasszal keresik fel a képviselőket, hogy miért nem kapnak nyugdíjat. S végül sokan fordulnak vitás földügyekkel kapcsolatos panaszokkal is a képviselőkhöz. A fent említett kérdésekkel kap csolatban a Tolna megyei országgyi lési képviselők álláspontja a követ kező: AMI A BOR ÉS LÓADÓT ILLET egyik sem magas. A boradónál az , helyzet — mondotta Sebestyén 1st ván —, hogy mivel az állam mindéi féle beadást eltörölt, szüksége vai pénzre és egyelőre nincs mód am hogy a boradót mérsékeljék, ezt me, kell értetni a választókkal. Az idéi különben is sok bor lesz, az állam j árat fizet a szőlőért, illetve a borér.l mindenki könnyen kifizetheti a bor adót. — A lóadóval kapcsolatban pedí azt kell megmagyarázni, hogy a ko mány azért állapította meg így, mer a lótartó gazdák általában bérmun kát is vállalnak, s ezután nem kel fizetniök jövedelemadót, a lóadób ezt is belekalkulálták — mondott Hosnyánszky János. A VOLT GAZDASÁGI CSELÉDEI NYUGDIJAT illetően Mónus István tájékoztatt képviselő társait a jelenlegi helyzet ről. Ö ugyanis tagja az országgyűlé szociális állandó bizottságánál amely néhány nappal ezelőtt ülése zett, s ott erről is szó esett — Abbai állapodtunk meg, hogy az álland bizottság egy albizottságot alaki amely megvizsgálja a volt gazdasá gi cselédek helyzetét, javaslatot ké szít, amit majd az országgyűlés el terjesztünk — mondotta Mónus Isi ván — De amíg a rendelet megjele nik. addig is foglalkozni keli a vo] gazdasági cselédek problémáival. H olyan esettel találkoznak a képvise lök, hogy egy öreg, volt cseléd ner :ap nyugdíjat, nincs eltartója, nem ud megélni, azt közölni kell a me yei tanács elnökével, aki — ha inokolt — részére gyorssegélyt utal i A LAKÓK PANASZÁVAL KAPCSOLATBAN :s a földügyi panaszokkal abban ál- apodtak meg a képviselők, hogy linden esetben a helyszínen intéz- edjenek. Meghívják a panasznapok a, vagy a fogadónapokra a községi anács elnökét, aki jól ismeri a közégben a helyzetet, s ha jogos az il- ető panasza, akkor nyomban elinté- i, ha nem, akkor megmagyarázzák íeki, hogy nincs igaza. Ezt teszik ez- itán a Szekszárdon tartott fogadó- i apóknál is. Ismeretes ugyanis, hogy ninden szombaton egy képviselő fo- jadónapot tart a Hazafias Népfront negyei székházában. Ide ezután min len alkalommal meghívják a városi anács egy-egy felelős vezetőjét, mert . panaszok általában szekszárdiak, s nindjárt a helyszínen intézkednek. Végül a képviselők abban állapod ak meg, hogy legközelebb három lét múlva jönnek össze. Ekkor tájékoztatást kérnek a megyei tanácstól i megye pénzbevételéről, a lakásépí ésekről, arról, hogy milyen pillanat lyilag a lakáshelyzet. Hányán épí- enek az idén házat állami támoga- ással és hányán saját erőből. Erre íz ülésre meghívják a Budapesten lolgozó Tolna megyei képviselőket s, hogy a legközelebbi országgyűlé- en beszámolhassanak arról, mi a íelyzet Tolna megyében. Október légén pedig tapasztalatcserére hív- ák meg a Baranya megyei képvise-
