Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-25 / 225. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA Magyar kormányküldöttség utazott a Kínai Népköztársaságba II. évfolyam, 225. szám. ARA: 50 FILLÉR Szerda, 1957 szeptember 25. A paksi járásbíróság elé kerülnek a Madocsán üzletelő budapesti építőanyag-űzérek Még májusban történt, hogy Mado- csán a szolgálatos rendőrjárőr felfigyelj egy, a községben tartózkodó TEFU-gépkocsira. Főleg az vált gyanússá, hogy a gépkocsin nagyobb mennyiségű cement van, amelyet a községbelieknek árusítottak a gépkocsi utasai. Igazoltatták őket és ezzel „beütött a krach” a kocsi utasainak. Kiderült, hogy üzérkedtek a cementtel. Csapó Sándorné és Reményi Gyula budapesti lakosok ez alkalommal 20 mázsa cementet szállítottak le Madocsára, s mire a rendőrjárőr igazoltatta őket. eladtak belőle 14.5 mázsa, 400-as minőségű cementet a száz forintos hivatalos ár helyett 200 forintért. Megindult a nyomozás, amelynek folyamán nagyszabású árdrágító társaságról hullott le a lepel, ök történetesen éppen építőanyagra specializálták magukat. Csapó Sándorné és a vele közös háztartásban élő Reményi Gyula Schmidt József budapesti építész által jutott az építőanyagokhoz. Schmidt Józsefnek viszont felesége, aki a XX. kerületi tanácsnál volt építésügyi előadó, nemlétező nevekre kiutalásokat adott, ezek segítségével vásárolt a FAÉRT Vállalat kereskedelmi teleünnepség a Néphadsereg Napján A Tolna megyei Kiegészítő Parancsnokság szeptember 28-án és 29-én a Néphadsereg Napja alkalmával ünnepséget rendez. Az ünnepség szombaton, 28-án délután 2 órakor kezdődik, amikor sporttalálkozóra kerü! sor a fegyveres testületek és a szovjet alakulat csapatai között. A műsorban röplabda, asztalitenisz, sakk és céllövő verseny szerepel, melyet a Megyei Tanács udvarában és a laktanyában rendeznek meg. Este 8 órakor vacsorával egybekötött műsoros est lesz a Tolna megyei Fő- kapitányság Klubjában. Vasárnap, 29-én délelőtt 19 órakor ünnepi nagygyűlés lesz a Tolna megyei Főkapitányság Klubhelyiségében. Tizenegy órakor a fegyveres testületek, a párt és állami szervek, az üzemek és vállalatok képviselői megkoszorúzzák az 1848—49-es Hősi Emlékművet és a Szovjet Hősök Emlékművét. Másfél év alatt több, mint kétszáz új ház épült Tolnán Az elmúlt évi tavaszi jeges árvíz több tolnai házat összedöntött, megrongált. Az árvíz elmúltával nagyszabású építkezés kezdődött a község Mözs felé eső részén, úgyhogy ennek a területnek a képe már teljesen megváltozott. A szántóföldek helyén kertes családi házak találhatók, olyan hosszan, hogy Tolnát és Mözsöt már csak alig párszáz méter szántóterület választja el egymástól. Az újonnan épült házak száma 232. Ebből 190 árvízkárosult kapott a megrongálódott, vagy összedőlt háza helyett újat, 42 család pedig OTP kölcsönnel épített magának házat. Bogyiszlóról mindössze nyolc család költözött ide Tolnára, a többi új ház- tulajdonosok valamennyien tolnaiak. A házak típusterve^ szerint épültek, de mégsem teljesen egyforma mindegyik, arra azonban vigyáztak, hogy egy-egy utca egységes képet mutasson. A község egyéb részén 59 árvíz által megrongált házon kellett helyre- állítási, illetve részleges fejújítási munkákat elvégezni. Az állam a 190 új ház építési és az 59 ház helyreállítási, illetve felújítási költségeihez ösz. szesen 2 millió 851 ezer forinttal járul hozzá. Ezt az összeget az építtetők nem kölcsönképpen kapják, tehát wisszafizetniök nem kell és az egyéb költségek kifizetésére is hosszúlejáratú hitelt kaptak. Ezzel az árvízkárosultaknak felmerülő költségeik jelentés részét, — figyelembevéve kinek, kinek anyagi helyzetét, — mintegy 40—50 százalékát elengedik. pein építkezési anyagokat. Schmidt József 1956 májusától kezdve foglalkozott az építőanyag-üzérkedéssel és főleg Vál, Kajászó, Bicske községekre terjesztette ki „kereskedelmi” tevékenységét. Reményi Gyulával és Csapó Sán- doméval ez év februárjában került összeköttetésbe Schmidt, ekkor terjesztették ki a „kereskedelmet” Madocsára, és itt folytatták aztán nagyobb méretekben. Reményi Gyula az októberi ellenforradalom után engedélyt szerzett élelmiszerek Budapestre szállítására és így nagyon jól ki tudták használni az alkalmat. Oly- -annyira, hogy például a 3077 forinton vásárolt 1700 darab mozaiklapot Tolnai Istvánnak, és még más madocsai lakosoknak 3570 forintért adták el. Ezen az „üzleten” 500 forintot kerestek. Voltak ennél még jobb „fogások” is. Schmidt József 4000 darab palát vásárolt 1.31 forintos darabonkénti áron és 2.50-ért adták el Madocsán Bujdosó Györgynek. Itt már 4560 forint volt a „keresetük ’. Jól fizetett a cement is. Egy 20 mázsás tétel 300-as cementet — amelynek hivatalos ára 68 Ff — Reményi 100 forintos árban vett át Schmidt Józseftől, ő viszont Madocsán már 200 forintos árban adta el. Így folyt az „üzletelés”, míg csak rá nem jöttek. A nyomozás során — amelybe a budapesti rendőrfőkapitányság társadalmi tvlajdonvédelmi osztálya is bekapcs'ofuü'ott —' az is kiderült, hogy Schmidt több személytől vett fel különböző összegeket építőanyagvásárlásokra, vagy építkezési munkák elvégzésére, amelyeket nem szállított le, illetve nem végzett el. Az üzérkedéssel Schmidt József több, mint 52.000 forint, Reményi Gyula 22.760 forint haszonra tett szert. Ügyüket, — mivel üzérkedésük jelentősebb részét Madocsán és környékén bonyolították le — a paksi járás- bíróság tárgyalja majd. Az ügyészség néhány napon belül elkészíti a vádiratot, amelyben Schmidt József építész ellen ártúllépés, árdrágító üzérkedés, személyi tulajdon sérelmére elkövetett csalás, háromrendbeli ok- irathamisítás, Reményi Gyula ellen ártúllépés, árdrágító üzérkedés, Csapó Sándorné ellen ugyancsak ártúllépés, árdrágító üzérkedés, Schmidt József- né ellen bűnsegédi tevékenység miatt emel vádat. A Kínai Népköztársaság kormányának meghívására kedden magyar kormányküldöttség utazott Kínába. A kormányküldöttség vezetője Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, tagjai: Marosán György államminiszter és Nógrádi Sándor, a Magyar Népköztársaság nagykövete a Kínai Népköztársaság ban. A kormányküldöttséget útjára elkísérte Hao De Cin, a Kínai Népköz társaság budapesti nagykövete. A kormányküldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megje- letnek a politikai bizottság, a minisz tertanács, az Elnöki Tanács számos tagja és jelen volt a búcsúztatásnál & budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. A szakszervezetek és a megyei KISZ bizottság ifjúsági ankétja A Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a KISZ megyei bizottsága rendezésében megyénk munkásifjúságának küldöttei ankéton beszélték meg a szakszervezetek és az ifjúsági szövetség közötti kapcsolatok, a kölcsönös segítés kérdését. A beszámolót Szűcs György elvtárs az SZMT titkára tartotta. A beszámoló részletesen elemezte a munkásifjúság helyzetét a felszabadulás előtt és a felszabadulás után eltelt 12 év alatt. Az ifjúsági szövetségek képviselői hozzászólásaikkal segítették az ankét sikerét, illetve a szakszervezetek és az ifjúsági szövetség közötti munka javítá sát. Több üzem KISZ-szervezetének tit kára elmondta, hogy szervezetükben a kapcsolat jó a szakszervezettel, és ez is egyik alapja az eredményes gazdasági és tömegszervezeti munkának. Paksi András a Bonyhádi Cipőgyár KISZ titkára elmondta, hogy a szakszervezeti bizottság nem minden esetben segíti munkájukat. Majd beszámolt a KISZ fiatalok mun kaversenyéről, amely eredményeképpen az üzemben jelentősen nőtt a termelés és javúit a cipők minősége. „A szakszervezeti bizottságot kértük, hogy adjon a legényszállásra egv vasalót és egy villanyfőzőt, de kérésünket még.most sem teljesítették, arra hivatkozva, hogy ezek tűzveszélyesek s nem lehet a fiatalokra bízni, annak ellenére, hogy ez nagyon megkönnyítené a legényszálláson lakók életét” — mondotta többek között Paksi elvtárs A Tolnai Selyemfonógyár KISZ- szervezetének titkára arról számolt be az ankéton, hogy a leány szállások otthonossá tétele, a fegyelem megszilárdításában milyen eredményeket értek el. A Szekszárdi Vasipari Vállalat KISZ-titkára elmondta, hogy a fiatalok képzésére, szórakoztatására a szakszervezet segítségével különböző szakköröket szer veztek. Majd kérte a szakszervezetek megyei tanácsát, hogy vizsgálja felül a vendéglátó vállalat üzemi konyháját, mi az oka, hogy az ipari tanulók és a konyhán étkező dolgozók gyenge minőségű ételt kapnak. Molnár elvtárs, a Sárközi Állami Gazdaság KISZ-titkára elmondta, hogy az egyik üzemegység vezető durva, goromba hangon beszél nemcsak a fiatal, hanem az idősebb dolgozókkal is, és kérte, hogy a szakszervezet vizsgálja ki ezt az ügyet. Az ankéton a megye munkásifjúságának képviselőihez szólt Siklósi elvtárs a KISZ megyei bizottság titkára. Siklósi elvtárs a feladatokról beszélt a fiataloknak, majd ezután pedig Schrottner Károly elvtárs az SZMT elnöke kérte a fiatalokat, hogy a szocializmus építéséből, úgy mint eddig, vegyék ki részüket, szélesítsék a munkaversenyt és erősítsék a kapcsolatot a KISZ-szervezetek vezetőivel, az üzemek szakszervezeti bizottságaival. Ezüstkalászos tanfolyamokat szervesnek Szekszárdon A városi tanács mezőgazdasági osztálya három ezüstkalászos tanfolyamot szervez. A tanfolyamokon mintegy hetvenöt gazdának lesz alkalma arra, hogy továbbfejlessze mezőgazdasági szaktudását. Az ezüstkalászos tanfolyamokon kívül minden második héten. szombat este a gazdakör előadásokat szervez. Ezeken az előadásokon mindenki részt vehet Az előadások, amelyek szakfilmvetítésekkel lesznek egybekötve, főleg a szőlőtermeléssel, a borkezeléssel, gyümölcstermeléssel és az általános állat tenyésztéssel foglalkoznak. Szekszárdi szőlőtermelik indulnak Egerbei A balatonboglári országos boran- kéton szekszárdi szőlőtermelők találkoztak az egri „bikavér” termelőivel. A találkozás eredménye az lett hogy az egriek meghívták városuk- | ba a szekszárdi szőlőtermelőket. A Szekszárd alsóvárosi gazdakör ennek eredményeképpen harminc- Tagú csoportot szervez a gazdákból s ezek előreláthatóan szüret után november végén autóbuszon ellátogatnak Egerbe. A látogatás idejét három napra, tervezik. S ez alatt az idő alatt tanulmányozni fogják a telepítési módokat és a borkezelés ottani módszereit. Szelektált és az egri viszonyok mellett jól bevált alanyokat is akarnak hozni, hogy kipróbálják, mennyiben felelnek meg az itteni éghajlati és talajadottságoknak. Többek között kíváncsiak a szekszárdi gazdák az ottani gazdakör munkájára és a hegyközség műkö- c désére is. Tovább tökéletesítik az új sajtérlelési eljárást Egy év óta alkalmazzák a szék- vük kezdőbetűi után „BHK” eljárás- szárdi Központi Sajtérlelőüzemben nak nevezett parafinos érlelést. Ta- a trappista sajtnál az új érlelési el- valy nyáron fejezték be az eredmé- járást, a Bauer János, Hász István és nyes kísérleteket és az új módszer Kari Henrik által kidolgozott és ne- hamarosan elterjedt a megye hatáKirály Józsefné és Horváth Julia az új géppel dolgozik rain tú^ is. Ma már az ország összes tejüzemeiben — ahol trappista sajtot gyártanak — így érlelik a sajtot. Az eljárás lényege, hogy szemben a korább; módszerrel, amikor is az érlelődő sajtot naponta kellett kezelni, törölgetni, időközönként lekaparni, — egy különleges összetételű kéregviasz,- szal vonják be és így, — szemben a korábbi gyakorlattal — levegőtől el- zártani érik a sajt. Az érett sajtról pedig egy erre a célra készített géppel leolvasztják a kéregviaszt, amit aztán újból fel lehet használni. A Tolna megyei Tejipari Vállalatnál egy év alatt több, mint félmillió forintos megtakarítást eredményezett az új eljárás alkalmazása. Országos viszonylatban minden bizonnyal ennek többszörösét teszi ki a gazdasági eredmény. Az újítók (vagy feltalálók) eddig 22.000 forintot kaptak újítási díjként. Találmány-e, vagy újítás-e az új eljárás, ekörül folyik most a vita. Amennyiben találmánynak mi_ nősítik — a tejipari szakemberek véleménye szerint minden bizonnyal az, hiszen Ilyen érlelési módszert belföldön még nem alkalmaztak és a külföldi szakirodalomban sem találtak eddig róla adatokat — akkor a feltalálók még többet fognak kapni munkájukért. Az Élelmiszeripari Minisztérium Tejipari Igazgatósága intézkedett afelől is. hogy az új módszert átvevő többrVállalat is fizesse ki az újítói (vagy feltalálói) díjat a „BHK” sajtérlelést kidolgozó kollektívának, akik most tovább tökéletesítik az eljárást. Egy olyan, gépet szerkesztettek, amellyel megkönnyítették a sajtok parafinozását. Eddig ugyanis kézzel kellett bemártani a sajtot a forró paraffinba (kéregviaszba). Egyszer az egyik felét, majd amikor ez ki hült, hogy meg lehetett kézzel fogni, akkor a másikat. Most csak a gép kosaraiba kell berakni a sajtot, a kerék forgásával merítik a sajtokat a viaszba. Könnyebb a dolgozók munkája, termelékenyebb a munka és kevesebb is fogy a drága kéregviaszból.
