Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-22 / 223. szám
1957 szeptember 22. TOLNA MEGYEI NÉPÜ.ISAG 3 A PÁRTMUNKA TAPASZTALATAI: Az „apró-munka" eredményei a Simontornyai Bőrgyárban Az ellenforradalom után még sokáig nem alakult meg a Simontornyai Bőrgyárban a pártszervezet. Az ellenforradalmi erők jelentős pozíciókra tettek szert, különösen a dolgozókat megtévesztő demagóg jelszavakkal. Azért, hogy a dolgozók között népszerűségre tegyenek szert, az ellenforradalmi munkástanács tagjai összehívták az üzem dolgozóit és közölték velük: mindenki jelölje meg azt az összeget, amelyet munkabérként szán magának. Ki is fizettek jogtalan bér címén több tízezer forintot. Ez és az ehhez hasonló tetteik a munkások egyes rétegeit megtévesztették, úgy tűnt nekik, hogy ezek valóban a munkások érdekeit szolgálják. Mindez akadályozta a pártszervezet újjászervezését. Amikor újjáalakult a pártszervezet, lényegében KETTŐS HATALOM-FÉLE jött létre az (üzemben. A kommunisták rendezték soraikat, megindult a harc az ellenforradalmi maradványok felszámolására. Amint erősödött a pártszervezet, úgy szorultak vissza az ellenforradalmárok. A megtévesztett dolgozók is a kommunisták munkája nyomán egyre tisztábban látták és ismerték fel a helyzetet, az ellenforradalom kártevését. Az üzemen belül is sok példát lehetne felsorolni, hogy miután felismerték az ellenforradalom céljait a pártonkívüli dolgozók, észrevételeiket közölték a pártvezetőséggel. A kommunistákkal együtt éberen vigyázlak az üzem épségére, a munka folyamatosságának biztosítására. Egy példát azonban megemlítünk: Ellenforradalmi szabotázs következtében kéziqránát került a szénbe, s csak az ott dolgozók lelkiismeretes munkája akadályozta meg a kazán felrobbanását. A pártszervezet IDEOLÓGIAI TÉREN kezdte meg elsősorban a harcot. Ez azonban — mint később ki is derült —, nem volt kielégítő, mert az ellenforradalom eszmei irányítói gazdasági téren még számos vezető pozíciót töltöttek be. VASÁRNAP DÉLUTÁN Cserhalmi szép lépéssel kivédte Borbíró veszélyes „sakk”-ját, s ez alkalmas pillanat volt arra, hogy néhány szavas vitát kezdjenek, mielőtt tovább folytatják a mérkőzést. Borbiró nem éppen jókedvében Szekszárdról mondta el véleményét. — A por, piszok, és az unalom kisvárosa ez. Mit csinálhat itt az ember, nem történt itt szinte semmi az elmúlt esztendők során. — Nekem nem egészen ez a véleményem, — mondja Cserhalmi miután támadólag lépett fel a vezérrel. — Neked mindig megvan a külön véleményed — válaszolta Borbíró. most az élet, mint a felszabadulás előtt volt. — Elfogult vagy kedves cimborám, te itt születtél, szülőfölded ez a hely, de én úgy települtem be, tárgyilagos vagyok. Menj csak végig az utcán és meglátod, hogy csupa piszok minden... — Ne is folytasd ezért te is felelős vagy. Azok közé tartozol te is, aki minden meggondolás nélkül eldobod a papirost, pedig van ott szeméttartó is. — Véletlenül megtörténik velem az ilyesmi, de aztán a szórakozás terén az utolsó helyen áll a város. Nincs hol szórakozzék az ember. A legutóbbi taggyűlésen azonban — amelyről az üzem kommunistái úgy nyilatkoznak, hogy ilyen harcos, aktív taggyűlésük az elmúlt tíz évben nem volt — alaposan FOGLALKOZTAK A TERMELÉS HELYZETÉVEL IS. A kommunisták felvetettek számos olyan kérdést a termeléssel kapcsolatban, hogy mit keresnek az ellenforadalmi elemek még most is a gazdaságvezetői posztokon. E kérdés felvetése annál is inkább indokolt. mert már ebben az évben — kézzelfogható bizonyítékok vannak erre — többszázezer forint értékű kárt is okoztak. Különösen Takács Béláról, az úgynevezett nyersraktár vezetőjéről volt szó .aki állítólag „nemzetközi szaktekintély”, s mégis bemelegedtek és romlottak nála a nyersbőrök. Erről tudott — hiszen munkatársai is figyelmeztették — s mégsem tette meg azokat a szükséges intézkedéseket, amelyekkel meg lehetett volna akadályozni a romlást- Sőt, amikor az üzem vezetői négy dolgozót irányf- .tottak még hozzá kisegí'ő munkaerőként, hogy a további felmelegedést megakadályozzák — elküldte őket. Számos egyéb jel is arra mutatott, hogy nem véletlen a bőrök bemele- gedése, romlása. A taggyűlés után a vállalat vezetősége megrovásban részesítette és kártérítésre kötelezte Takácsot. Takács azonban gúnyos kézlegyintéssel vette tudomásul a fegyelmi büntetést. Úgy gondolta, hogy ő, a több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember — pótolhatatlan. A kommunisták tisztelték benne nagy szakmai tudását, de kérlelhetetlenek, ha a társadalmi tulajdon hanyag kezeléséről van szó. Azóta is hasonló esetek történtek, s ezért Takács Béláv az üzemből eltávolították. A dolgozók véleménye megegyezik a gazdaságvezetőség adminisztratív intézkedésével. A taggyűlésen szó volt arról is. hogy a kommunistáknak fokozott gondot kell fordítaniok — Munkanélkül voltam a felszabadulás előtt, Szekszárdion nem kap-, tam munkát. Nyakamba vettem az országot, világot. Jártam Brassóban is. Ott egy viharos jégesős napon az utcákon térdigérő víz volt, amely elöntötte az alacsonyabb épületeket, ugyanúgy, mint nálunk. — Jártam Bécsben, Krakkóban és ki tudja hol nem, de az emeletes paloták mellett voltak földszintes düledező viskók, ódon, rozoga épületek — csakúgy, mint Szekszárdion. — Na, látod, hisz éppen ez az, azok a viskók... — Vakon jársz te a városban, amikor elhagyod a kis műhelyedet. Csak a vakok nem látják, hogy egyre kevesebb a ^viskó” — annál több az új családi ház. Egy egész új telep épült a Kadarka-utca felett, új bérházak is vannak. Egy évszázad alatt nem épült annyi lakóház itt, mint most néhány év alatt. Iparosodott is a város. Élénkebb, lüktetőbb — Erről ugyancsak lehetne beszélni. Mit értesz a szórakozáson? A múltkor moziban voltál, aztán a Sörkertben is láttalak, de úgy tudtom a kultúrotthon rendezvényeinek is rendszeres látogatója vagy. Októbertől megnyílik a Télikert de ha szeretsz, táncolhatsz is egy sor helyen. De nem láttalak a könyvtárban, pedig az ís olcsón szórakozás. — Inkább a parkban időzöm, ha pihenni akarok — ütötte el a megjegyzés élét Borbíró. — Hát ez nem szórakozás? Nőne^ az igények komám, nőnek a lehetőségek is. Csendes kis tiszta város lehet Szekszárd is, ha sok mással együtt te is őrködsz a rend és tisztaság felett. Borbíró kénytelen volt igazat adni Cserhalminak, lépett még néhányat, de fel kellett adnia, éppen úgy, mint a vitában is, rossz állásait. A DOLGOZÓK MINDENNAPI PROBLÉMÁIRA is. Ennek nyomán az üzemi bizottság tagjai számos javaslattal álltak elő és megkezdték azok megvalósítását. így például azt tervezik, hogy az üzemben büffét nyitnak, s ott amellett, hogy reggelihez, uzsonnához megfelelő életmiszert árulnak, megrendelhetők azok az árucikkek is, amelyek a háztartáshoz szükségesek. Ezzel végérvényesen megoldják a hozzátartozóval nem rendelkező dolgozó nők bevásárlási gondjait. A kommunisták „apró” tetteinek megértek a gyümölcsei: az üzem pártonkívüli dolgozói elismerik őket hivatott vezetőnek, tanácsadónak. A kommunisták pedig éppen az „apró” munka során számos olyan tapasztalattal gyarapodnak, amelyek még sikeresebbé teszik pártpolitikai munkájukat az egész üzem dolgozóinak érdekében. A vezetők példája nélkülözhetetlen Beszélgetés egy párttitkárral A PÁRT tömegkapcsolatainak sok formája van. Itt egyről szeretnék szólni: a tömegeket megnyerni az egyes emberek meggyőzésén keresztül lehet, s itt van különös jelentősége minden kommunista párttag magatartásának, Ezekről a fontos dolgokról beszélgettem az elmúlt napokban a fácánkerti Vörös Hajnal Tsz pártszervezetének titkárával, Pozsonyi Mihály elvtárssal. — A kommunisták magatartása — mondotta — talán ez a legfontosabb. A pártszervezeten belül pedig a vezetők példája legalább ilyen nélkülözhetetlen. S hogyan gondolja ezt ö? — Az ilyen aránylag kis gazdaságban a párttitkár legyen ott mindenütt legelői a munkában — folytatja. — Az apám is itt volt párttitkár, neki még megmondhatták néha ha valamilyen munkáról volt szó, hogy „könnyen beszél a raktárból’’, az idős Pozsonyi elvtárs, ugyanis raktáros. — A nyáron is mennyivel könnyebben ment a mozgósítás — még ezt a rendet végig kell vinnünk elvtársak — mikor az aratásba az első kaszás én voltam. Még az irigység sem mondhatta: „Na, vizet prédikál és bort iszik.’’ A MÁRA terelődik a szó. Nem messzi tőlünk az aprómag cséplés folytatódik a szünet után. — Itt sem mondhatja senki, hogy én a jobbik helyekre pályázom. Voltam már az elevátornál is, pedig arra azt mondták: „Majd ott lesz baja a porban.” És nem lett semmi bajom — teszi hozzá mosolyogva. Most meg szintén nem a legkönnyebb helyen, az etetőnél dolgozik. Tréfásan szólva „kellemetlenségek’’ is adódnak. A párttitkár Pozsonyi elvtárs volt az első, aki nem engedte ki a tsz tagok kezéből a 6 holdas szőlőt, s most nem tudják a tavalyihoz képest az előreláthatólag majdnem megtízszereződő termést hova tenni. — Nevetségesen is hangzik — mondja mosolyogva —, de milyen sok gondot okoz a van is. Nincs elég hordónk. A meglévő 40 hektóhoz ugyanennyit már vettünk, de hol van még a többi, mert mégegyszer ennyi kellene. Az is gond, hogy a mi kis pincénkben hogyan forr meg előreláthatólag 160—180 hektó bor. Még talán gázálarcot is kell szereznünk erre az időre. — Természetesen abban mindenki egyetért, hogy csak ilyen gondjaink legyenek. AHOGY BESZÉLGETEK Pozsonyi elvtárssal, ahogy láttam később etetni a gépet, ahogy a többiek elmondták róla véleményüket, az a meggyőződés érlelődik bennem, ezután egyre többször lesznek „ilyen kellemetlenségek”. Lesz, mert ott állnak mögötte a többi párttagok s együtt, közösen nézeteltérés nélkül dolgozik az egész tagság. fl Kommunista Ifjúsági Szövetség a magyar ifjúság egységes, pártvezette szervezete láng ha lobban rőt színű az éjszaka. Harang kondul, s rá riadtan kondul szívek jaj szava. Könnyebb a gond; éje, napja, nyugodtabb, ki messze lát — ki időben biztosítja tűzkár ellen otthonát. fi—e)-í*- az ellenforradalom terrorja dühöngött és az ellenforradalom álhazafias, álszocialista hazug eszméjével megszédített emberek, nagyrészt fiatalok, kiabáltak, követeltek összevissza. Petőfi világszabadságot hirdető vörös zászlaját, mocskos kezek tépték és durva lábak taposták. Hála a forradalmi munkás-paraszt kormánynak s a segítségünkre siető szov jet katonáknak, az ellenforradalom által már-már levert néphatalom ellen- támadásba tudott indulni és megsemmisítő csapásai alatt széthullt az ellen forradalom ereje. Megújhodott pártunk vezetésével népünk rendet teremtett az országban. Ma a néphatalom sok tekintetben erősebb, mint bármikor volt. Ebben a harcban született meg a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. Szervezetei és tagjai bátran felsorakoztak a párt mögé. Segítettek az el- lenforradalmárok elleni harcban és a békés, dolgos élet helyreállításában. A fegyveres harc időszaka után új szakasz kezdődött: az ellenforradalom eszmei maradványainak szétzúzása, az áruló Nagy Imre és Losonczi-cso- port által meghirdetett revizionista nézetek felszámolása és a régi hibák kijavításának szakasza. Ehhez a harchoz az MSZMP országos értekezlete határozta meg az irányt. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség minden szervezete és minden tagja szívvel lélekkel követi az országos értekezlet és a párt vezetői által mutatott irányt. Eredményeink láttára a fiatalok nagy többsége lelkesen dolgozott a szocializmus ügyének győzelméért. De további előrehaladásunkat gátolni igyekszik két, különösen káros nézet. Most, amikor a megyei értekezletre készülünk, szükségesnek látjuk, mindkét nézet ellen felvenni a harcot. A közelmúltban háromnapos értekezleten 120 alapszervezeti titkár vett részt. A titkári értekezlet egyöntetűen állást foglalt, hogy az ifjúsági szövetséget a pártnak kell vezetnie. lmondották, hogy az ellenforradalom alatt s az ellenforradalom óta is vannak, akik hangoztatják a politikamentességet, és az ifjúsági szervezet párttól való önállóságát és függetlenségét. Kiktől indulnak ki e követelések? Azoktól, akik októberben az ifjúságot a néphatalom megdöntésének eszközéül akarták felhasználni és ma alattomos módon ki akarják szakítani a fiatalokat a párt befolyása alól. Ök megértették a párt jaK, nogy amíg az njusagoi a part vezeti, addig az ifjúság együtt halad a néppel tűzön-vízen át és pusztulásra van Ítélve minden ellenforradalmi törekvés. A párttól való függetlenség jelszava már óvatosabb formában jut el a fiatalokhoz. Hirdetői azt mondták, „jó-jó, mi úgy általában elismerjük a párt vezető szerepét, de az df jú- sági szervezet hadd működjön önállóan, a párttól függetlenül”. Ez a követelés hasonlít ahhoz, amikor a csecsemő kijelenti anyjának: „Én elismerem, hogy Te az anyám vagy, adj nekem tejet, de azért én független vagyok Tőled!” Mini ahogy a csecsemő egész élete, jelene és jövője szülőanyjától és az egész társadalom gondoskodásától függ, ugyanúgy függ az egész ifjúság sorsa a párt vezetésétől. A párt féltő gonddal, igaz hazaszeretetre ,a nép, a szocializmus ügye iránti hűségre, áldozatkész munkára, a nehézségek bátor leküzdésére, a szülők és az idősebb nemzedék szere. tetére, megbecsülésére neveli az ifjúságot. E nevelő munkában igényli az egész társadalom tevékeny részvételét és az ifjúsági szövetség munkáját. * mi népünk több évszázadon ke" resztül harcolt szabadságáért és hazánk függetlenségéért. 1437 Budai Nagy Antal, 1514 Dózsa György 1703—1711-ig Rákóczi Ferenc és Esze Tamás, 1848—49 Kossuth, Petőfi, Táncsics, 1919-ben a Kommunisták Magyarországi Pártja harcba vezette népünket a zsarnokság ellen. Történelmünk nagy szabadságharcaiban egyedül álltunk. 1956. októberében segítségünkre siettek barátaink, első sorban a Szovjetunió népei. Úrrá lettünk a bajokon. Ma új rend. béke és alkotó munka tölti be életünket. — Ifjúságunk, amelyik bízik a pártban, dolgozik, tanul és nevet táncol. Megértette a történelem tanítását: az ifjúság sorsa, jelene és jövője a párttal függ össze, csak a párt által biztosított. ^ Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség e jelszót írta zászlajára: „Hűség a néphez! Hűség a párthoz!” Szervezeteink e jelszó jegyében tevékenykednek, készülnek a megyei és az országos értekezletre. E jelszó, mint alaptörvény, meghatározza szövetségünk egész tevékenységét és biztosak vagyunk abban, hogy munkánkban, harcunkban' minden becsületes ifjú és lány egy úton halad velünk. SIKLÓSI IMRE KISZ megyei titkár.
