Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)
1957-08-15 / 191. szám
1957 AUGUSZTUS 15. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 „Örülnék, ha máskor is módom lenne megnézni a nagyüzemet66 (Folytatás az 1. oldalról.) sóg Tsz elnöke és Lakos József, . a Paksi Járási Tanács mezőgazdasági osztályvezetője rövid vita után megegyeztek abban, hogy a kukorica holdanként megadja a 30 mázsát. Közbeszólt Batyalik István györkönyi tsz elnök is, így: „Ha az lehetne az enyém, ami a 30 mázsa felett lesz. akkor jövőre nem kellene a tsz-ben kukoricát termelni.“ Utána egy birkanyájnál álltunk meg. Czapáry László leszállt a vontatóról, megfogott egy kost és bemutatta: EZ A SZTAVROPOLI KOS 15.30 KG GYAPJÚT ADOTT egy nyírásnál. Ha a termelőszövetkezeti elvtársak akarnak, mi szívesen segítünk, és mesterséges megtermékenyítés útján keresztezhetik és szaporíthatják ezt a sok gyapjúit termelő birkafajtát. Azt is megígérjük, hogy a mesterséges megtermékenyítés gyakorlati fogásaira is megtanítjuk a szövetkezet juhászát. Megéri birkatenyésztéssel foglalkozni, mert ez igénytelen állat és jól jövedelmez. Nekünk ebben az évben birkagyapiú ból 235 000 forint volt a félévi bevételünk — mondotta. Katalin pusztára értünk. Itt az ÁLLATTENYÉSZTÉS ISKOLAPÉLDÁJÁT lehet látni. Ragyogó tisztaság, katonás rend mindenütt. De ezúttal az elismerést mégis azok a Középhidvé- gen dolgozó mezőgazdasági szakemberek kapták, akik angol importból keresztezés útján minden jótulajdonsággal rendelkező középvork sertéseket tenyésztettek. Most pedig Dán bikával fedeztetett magyar- tarka tehenek leszármazottjainak tenyésztéseivel foglalkoznak. Ami a sertéseket illeti, szaporafajták, nagy- testűek és sokai igénytelenebbek, mint a sok termelőszövetkezetben tenyésztett fehér hússertés. Hogy mást ne mondjunk, 9.2 a középhid- végi középyorkok fialási átlaga. Ami pedig a Dán és a magyar pirostarka keresztezését illeti, itt a kísérletek most folynak. A cél az, hogy a kettő keresztezésével magas zsírtartalmú tejet adó egyedeket tenyésszenek ki. Erre meg is van minden remény, mert a Dán tehenek 5.4—5.5, a magyar pirostarkák pedig 3.4—3.5 zsírtartalmú tejet adnak Amint Czapáry elvtárs mondotta, a szarvas- marhákból egyelőre nem adnak ki köztenyésztésre, de a sertésekből igen. Amelyik tsz-nek kell, a kísérleti gazdaság szívesen ad továbbt.enyész- tésre. Még egy nagyon érdekes kísérletet figyeltünk meg, még pedig A SERTÉSEK „ÖNKISZOLGÁLÁSÁT“ Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy odavetik a takarmányt a sertések elé, s akkor esznek, amikor akarnak, és annyit, amennyit tudnak. Ez — az eddigi tapasztalatok szerint — azt bizonyítja, hogy jó módszer. A sertések ugyanis nem esznek többet, mintha úgy etetnék őket, viszont felszabadul egy csomó munkaerő, mert csak a trágyázást kell elvégezni napközben. A látogatók egy része azon vitatkozik, miért szarvtalanítják a növendék szarvasmarhákat. Egy emberre lettem figyelmes, aki a r.ertés- fiaztatónál az egyik ajtóhoz támaszkodott, nem vitatkozott, látszott rajta, hogy valamin gondolkodik. — Mit szól ehhez? — kérdeztem. Zsidi József volt, a bogyiszlói Uj Élet Tsz elnöke. — Lám, lám, mi tízezrekért építettünk sertésfiaztatót és mégsem tökéletes. Itt meg tágas, szellős és nagyon célszerű fiaztatót építettek százakért. Azon gondolkodom, ezt mi is megcsináljuk otthon, ehhez nem kell szakember, nem kell sok anyag és a célnak mégis megfelel... Hát így van, holtig tanul az ember. Sok látnivaló lett volna még Katalinban, de az idő sürgetett, továbbmentünk. Sok hasznos tapasztalatot nyújtott ugyanis az alsóhídvégi üzemegységben termelt különböző kukoricafajták. és a különböző módszerű termelés, A 150 CENTIMÉTERRE NŐTT DOHÁNY, a szójával kevert silókukorica Itt csak egyet szeretnénk megjegyezni. Azt, hogy minden kukorica tiszta, egyet sem töltögetnek, hanem faty- tyaznak, s átlagban valamennyi tábla megadja a 30 mázsát. Az eddigi kísérletek szerint legjobbnak bizonyult az a módszer, ha 70x70-es sortávolságra kapával 8 centi mélyen teszik el a magot. A látogatók megtekintették még az alsóhídvégi szarvasmarhahízlalást és a Lencse-pusztai baromfitelepet. S utána a gazdaság központjában értékelték a látottakat. Czapáry László elmondotta, hogy minden ellenkező hírekkel szemben A GAZDASÁG NEM RÁFIZETÉSSEL GAZDÁLKODIK Az első félévben is közel négymillió forint volt a gazdaság bevétele. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy jc*l gazdálkodnak. Három és fél holdra jut egy számosállat, nyolcas vetésforgóval gazdálkodnak, és minden tavaszi kalászost felülvetnek pillangóstakarmánnyal. Idejében végeznek minden munkát, határozott és megalapozott a szakmai irányítás. A jelenlevők sok kérdést tettek fel Czapáry Lászlónak a gazdálkodást illetően. A többi között megkérdezték, hogyan vélekedik a közelmúltban kikerült fiatal mezőgazdasági szakemberekről, beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket? Erre a kérdésre Czapáry László azt mondotta, hogy ők nagyon meg vannak elégedve a fiatal szakemberekkel. Melegen ajánlotta a termelőszövetkezeti elnököknek, hogy a fiatal agronómusokkal szem- brn ne legyenek bizalmatlanok, türelmesen tanítsák őket, mert csak így lesz be- lő’ük jó szakember. A találkozót hivatalosan már lezárta Walter János, de Czapáry Lászlót még ekkor is népes csoport fogta körül. Bálint János őcsényi egyéni gazda elmondotta, milyen hálás, amiért megtekinthette ezt a gazdaságot. „Olyan sokat tanultam — mondotta —, hogy nem győzök majd odahaza beszélni gazdatársaimnak a nagyüzemről. Mert mi úgy vagyunk, hogy szeretünk mindenkitől tanulni. saját szemünkkel meggyőződni arról, hogy mit lehet kihozni a nagytáblákból. A múltban erre nem volt módunk, mert esetleg csak a vonat ablakából nézhette meg az egyéni paraszt a földcsúr birtokát. S nagyon hálás lennék, ha máskor is módomban állna megnézni ezt a gazdaságot”. Egy németkéri dolgozó paraszt pedig a műtrágya használatáról érdeklődött. Termelőszövetkezeti elnökök kértek tanácsot, és a kukoricatermelést illetően Horváth József, a gépállomások főmezőgazdásza is kérdezett egyet-mást idősebb .tapasztaltabb kollégájától, Czapáry Lászlótól, ö mindenkinek válaszolt és búcsúzóul azt mondta: „Örülünk, hogy a tsz-elnökök, egyéni parasztok és mezőgazdasági vezetők látogatásukkal megtiszteltek bennün' Boldogok volnánk, ha ilyen találkozót a jövőben minél gyakrabban szerveznének.” Molnár Lászióné Minden tájnak megvan a maga jellegzetessége. Makó hagymájáról, Bogyiszló paprikájáról, Bonyhád pedig főként a híres bonyhádi tájfajta tehénről ismert. Ebből következik, hogy ha valaki Bony- hádra megy — legalábbis egy gazdálkodó ember — elsősorban a híres bonyhádi teheneket szeretné látni. Csakhamar kiderül azonban, hogy ebből a nevezetes bonyhádi fajtából Bonyhádon alig található, s ha van is, annál sokkal szebb példányok vannak a környékbeli községekben, sőt, nincs kizárva, hogy éppen kétszáz kilométerre innen találja meg az ember a legszebb „bonyhádi” teheneket. Valahogyan így van ez a barackpálinkával is. A kecskeméti barackpálinka világmárka, elismert, keresett ital mindenütt. Ez eddig rendjén is van, csakhogy másutt néha a kecskemétinél még jobb pálinkát is főznek barackból. A napokban meglátogattuk a paksi földművesszövetkezet pálinkafőzdéjét. Ennek a vezetője Zalakovics János, aki több évtized óta ismeri és gyakorolja a pálinkafőzés mesterségét. Országos versenyen is szerepelt már tudományával s második díjat hozott el. (Szeretné, ha most is rendeznének pálinkaversenyt, mint ahogy borEz a kérés már sokszor elhangzott, de rendszerint a fogyasztó közönség hangoztatta. Most azonban a Belkereskedelmi Minisztérium közétkeztetési főigazgatója adott ki olyan rendelkezéseket, amelyeknek ez a fő jelszavuk. A közönség sirámainak nem sok foganatja volt, reméljük hát, hogy a minisztériumi — be kell vallani, elég szigorú — intézkedések talán orvosolják az elmúlt idők panaszait. A rendelkezések minden olyan pontot érintenek, amelyek a közönség részére sérelmesek voltak, és sérelmesek most is. Kötelezővé teszik az ülő-fogyasztási ár és a zenefelár százalékát feltüntető táblák kifüggesztését, valamint minden asztalnál az étel és ital árlapot, hogy a vendég az ugyancsak kötelező számlával pontosan ellenőrizhesse az elszámolást. Szigorú ellenőrzést ír elő a főigazgató az eszpresszókban is a feketekávé körüli „manőverezések” megszüntetésére. A rendelkezések szigorú eljárást szabnak meg a szabálysértők ellen. Eszerint azt az alkalmazottat, aki a vendéget megkárosítja, fegyelmi eljárással állásából azonnal fel kell függeszteni. A csalás miatt elverseny is volt. végigjárta az ország szeszfőzdéinek jelentős részét, itt is tanult, ott is, mindenhonnét' „ellopott” a mesterségből valamit, valami jó módszert és ezekből alakította ki a saját „tudományát". Darabonkint szedte össze az ország különböző helyeiről a pálinkafőző felszerelést. Ma már viszonylag korszerű berendezése van, naponta fel (tud dolgozni körülbelül egy vagon gyümölcsöt. De a berendezés kapacitása nem elég, ehhez kell még a gyakorlott szakember tudása, lelkiismerete, mert különben „elillan” a lényeg, a barack sajátos zamata nem marad meg n pálinkában s a pálinkaivók tudják, itt sem csak a malligánd-fok a lényeg. Már hetekkel ezelőtt beindították a barackszezont — tehát már megkóstolható az ..eredmény’ is. A fináncok, akik élég sok helyen kóstolják hivatalból is az efféle italokat, állítják, hogy a megyében sehol sem tudnak ilyen jó, zamatos pálinkát főzni barackból, mint itt. Az itt készült pálinka külföldi eladásra megy s — nem vagyunk megyei soviniszták — de nyugodtan állíthatjuk, hogy a híres kecskeméti barackpálinkából a megyénkből is tudnak exportálni .:: bocsátott dolgozó munkakönyvébe pedig — minden egyéb kérelem ellenére — csak az „azonnali hatállyal elbocsátva” bejegyzést lehet írni. Az üzletvezetőknek pedig, hogy beosztottjaikat állandóan ellenőrizzék, a rendelkezések előírják; hogy idejük legnagyobb részét a vendégek között keli tölteni. Jó lenne, ha mindez gyakorlattá válnék akkor talán nehezebben lehetne találni olyan pincért, aki nyugodtan beszélget, vagy élvezi a semmittevést, mialatt pár szerencsétlen vendég éhségében már a körmét rágja, vagy éppen szaha- rai víziói vannak a szomjúságtól. Ezekért cserébe csak egyet kér a vendéglátó ipar. A tisztelt és mindig szeretettel várt vendég okvetlenül fizesse ki amit fogyasztott, mert ellenkező esetben ezt bűnös feledckcsiységnek minősítik, és mint általában a minősítéseknek: rossz vége lehet. Ezt a kellemetlen befejezést büntető eljárásnak nevezik. Remélhetőleg a vendéglátó ipar, intézkedéseik, és nem utolsó sorban a közönség jobb légkört, ételt és italt tud teremteni a szórakozóhelyeken, mint eddig volt HÍREK Jobb, udvariasabb kiszolgálást a vendéglátó iparban! Tillékre rámosolygott a szerencse __Erre laknak a Tillék ? — szólítottam m eg egy idősebb asszonyt a nagy- mányoki utcán. __ Nem itt a faluban, hanem a bányatelepen —’ mutatja az utat. — Ugye, a Jóskát, a csodagyereket keresi? H ogy miért hívják Mányokon „csoda- gyerek”-nek, azt már a mamájától tudom meg, miközben betessékel a tiszta, rendben tartott, de nagyon szűk, régi bányászlakásba. — Nem csak házat nyert ám a fiam — mondja —, hanem amikor indult a lottó, az első héten vett egy szelvényt és három találattal nyert nyolcszáz forintot. A „csodagyereket”, a tizenhárom éves Till Jóskát, azonban nem találom otthon, mint a mamája mondja, dolgozik. A szik- vízüzemben tölti a szódásüvegeket, széthordja a faluban, üzen érte, jöjjön haza. A ddie beszélgetünk. Apja sincs itthon, a bányában dolgozik, ahol harminc év óta fejti a szenet. Miről is beszélhetnénk, mint a családot ért nagy szerencséről, a V1T sorsjáték főnyereményéről, ai kétszobás, komfortos családi házról, amit a 10. osztályú; 53882-es számú sorsjeggyel Till Jóska nyert meg. i — Hát úgy történt — ki tudja, hányadszor mondja már el ez a törődött, de mégis állandóan mosolygós bányászasszony, —■ hogy jött a postás, kínálta a so-sjegveket. Jóska mondta: Anyukám, vegyünk öt darabot. Futja a lottónyereményből. Kiválasztotta az ötöt, rámutatott az egyikre: „Ezzel fogjuk megnyerni a családi házat”. A sorsolás utáni napon a lányomnál voltam, segítettem mosni. Nagy volt az izgalom a szomszédban. Azt mondta a szomszédasszony, megkörnyékezte őket a szerencse, mert húsz szám differencia van a főnyeremény és az ő sorsjegyük között. Megnézi a lányom az övét, ott már csak öt szám a különbség. Közben már a postáról is kitelefonáltak a telepre, hogy keresik a nyertest, mert ott adták el a nyertes sorsjegyet. Pár perc múlva jött Jóska, nyakamba borult: „Anyukám, miénk az új ház”. Közben megjön Till néni kisebbik lánya az unokával, és itt van már Jóska is, az ifjú háztulajdonos. — Hová építi, azaz építteti a házat? Itt már a fiúé a szó. — A telepre, ide a közeibe valahová. Csak kapjunk házhelyet. Mert Jóska nem akar elszakadni a régi lakóteleptől, nem akar az épülő új lakásokba menni. Itt nőtt fel (már amennyiben „felnőttnek” lehet nevezni), és ha megnő, bányász akar lenni . Pár perc, míg kattan a fényképezőgép, hogy megörökítse ezt a boldog, nevető arcot, a fiú egyre izgatottabb. Végül félve megkérdezi: „Elmehetek?” És már megy is. Vissza a szikvíz- üzembe, mert kell az a tizenöt-húsz forint, amit itt naponta megkeres, kell ru-’ hára. Mint ahogy az édesapja is azt mondta, amikor mondták neki a barátok: „Te Jóska, ha a mi családunk nyert volna egy házat, legalább egy hétig nem mennénk sültre”. — Hát akkor miből élünk? A legboldogabb talán a mama, aki elmondja, hogy harminc évvel ezelőtt, amikor ideiöttek, egy padlásszobában kaptak lakást. Azután emeleti lakásuk volt, most pedig hét éve költöztek ebbe a földszintes, egyszobás lakásba. Négy gyere- reket neveltek fel itt, míg öregségükre tágas, kényelmes házuk lesz. — Alig tudtunk mozogni. Most már jobb, a lányok férjhezmentek. De néha most is szűkén vagyunk, mert most már mégtöbben vagyunk. Itt vannak az unokák is, akik bizony gyakori vendégek — mondja. Búcsúzunk azzal, hogy legközelebb, a házavatáson látogatjuk meg őket Jantner János — Ma este mutatja be a Magyar Játékszín Seribe Szerelmi párbaj című háromfelvonásos vígjátékát, a szekszárdi városi kultúrotthonban. Az előadást igen nagy érdeklődés előzi meg. — A fülöpszigeti hírszolgálati iroda jelentése szerint Gegayan északi kerületében a vadászok egy barlangban egy emberhez hasonló óriás csontvázra bukkantak. A csontváz hossza öt méter 18 centi. — A dombóvári KISZ-szervezet értesüléseink szerint fáklyás felvonulást rendez augusztus 20 tiszteletére augusztus 19-én este. A felvonuláson résztvesznek a vasutas fiatalok, a különböző üzemek, vállalatok fiataljai és a parasztfiatalság egy része. — A bonyhádi szabadtéri színpadra beszerelték a villanyvilágítást. A szerelési munkálatok ötezer forintos költségét a községi tanács fedezte a községfejlesztési alapból. — Négy szülés — tizennégy gyerek. Mozambiqueben egy benszülött asszony ötös ikrekek adott életet. Ez volt a negyedik szülése. Három évvel ezelőtt, amikor először szült, ikreknek adott életet, a következő évben már hármas ikreket hozott a világra, a múlt évben pedig négyes ikrek születtek Az orvosok eddig nem találtak magyarázatot erre és főleg azon csodálkoznak, hogy mind a tizennégy gyermek életben van. — A mórágyi földművesszövetkezet tekeklubot alakított. A klub tagjai vállalták, hogy új, betonalapú kuglipályát építenek a földművesszövetkezet udvarán, társadalmi munkával. Gumi golyókat már szereztek. Úgy tervezik, hogy bekapcsolódnak majd a tekeversenyekbe. A közeli napokban megkezdik a beton-tekepálya építését a régi, erősen megrongálódott földespálya helyén. — A tánciskola vizsgabált rendezett a múlt szombaton Szekszárdon. A vizsgabálon, amelyet a Szabadság Szálló nagytermében tartottak, 450 tanuló vett részt. Ezen a vizsgabálon is nagy sikert arattak a különféle népi táncok. Bemutattak egy sárközi leánytáncot, egy kolozsvári diáktáncot, egy Heves megyei aratótáncot és egy román kompozíciót. — A részeg soffőrök büntetésére furcsa eljárást rendszeresített az ankarai városi tanács. Az új rendelkezés értelmében minden tetten ért itókás soffőrt elszállítanak 25 kilométerre a fővárostól és a soffő- röknek onnan rendőri felügyelet mellett gyalog kell visszatérniük Ankarába. — A pincehelyi kultúrcsoport augusztus 18-án Hőgyészen mutatja be Csíki Gergely Nagymama című háromfelvonásos vígjátékát. — Harcon körülbelül 40 gazdót érintett a földrendezés, főként olyanokat, akik a tagosítások során nem kaptak csereingatlant. Ezeket a gazdákat most a tartalékterületekből kártalanították. MA DÉLUTÁN fél 6 órai kezdettel a városi sporttelepen Szekszárdi S. C.—Tolnai S. E. barátságos mérkőzés lesz. Ludas edző a hétfői rajt előtt összeállítási gondokkal küzd. Még nem végleges, hogy a hátvédhármasban és a csatársor bal szárnyán ki kap helyet. A mai mérkőzésen már a „hétfői“ csapat áll ki a tolnaiak ellen. - - -v.-..» „Kecskeméti" barackpálinka — Tolna megyében
