Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)

1957-08-11 / 188. szám

1957 AUGUSZTUS 11. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG B Iregszemcsén a pontos könyvelés sem takarja a szövetkezeti tevékenység árnyékait Tíz perc | a Dombóvári Földművesszövetkezet áruházában Termelési—szervezési tevékenységet egyáltalán nem folytat az iregszem­csei földművesszövetkezet, így annak néhány kereskedelmi tevékenységére jellemző mutatóját kértük a könyve­lésben. A könyvelés pontos munkája miatt nem volt nehéz a különböző el­lenőrző kérdésekre a választ meg­kapni. Ezekből a válaszokból hama­rosan meggyőződhettünk a szövetke­zeti élet helyességéről, lelkiismeretes­ségéről. A múlt év első és az idei esztendő első negyedévi mérlegének adataiból megtudtuk, hogy a földművesszövet­kezet kiskereskedelmi üzemági tevé­kenységéből eredő összes forgalom az idei első negyedben csaknem kétszáz­ezer forinttal volt nagyobb, mint egy évvel előbb. Feltűnt azonban, hogy a nagyobb forgalom ellenére a nyere­ség mintegy négyezer forinttal keve­sebb volt, mint a múlt év — kb. két­százezer forinttal kisebb -- forgalom esetén. Hamarosan megkaptuk a vá­laszt az idevonatkozó kérdésünkre is. Az év elején ugyanis igen jelentősen emelkedett a munkabérköltség szintje a múlt esztendő első negyedéhez ké­pest. Az 5-ös számú bolt vezetőjének egy évvel előbb 800 forint volt az egy hónapra eső átlagos fizetése, az' 1957-es év első három hónapjában már 1200 forintot keresett havonta. Laki Ilona kezdő elárusítónak is 200 forinttal emelkedett a havi keresete az idén a múlt évi keresetéhez képest. A múlt év első hat hónapjához képest eddig mintegy 20 ezer forinttal nőtt a munkabérköltség szintje, ami egyben a szövetkezeti dolgozók munkájának nagyobb elismerését és megbecsülé­sét jelenti. A könyvelés adatai szerint jó a szö­vetkezeti vagyonvédelem, de a gya­korlatban bajok vannak. Eltekintve a hivatalos lehetőségek. tői alig van valami kifogásolni való a szövetkezeti vagyonvédelemben Iregszemcsén, a könyvelés adatai sze­rint. A nagyobb hiány az egyik nagy- szokolyi üzletnél volt, ahol Tóth Ká­roly az üzletvezető. Amellett, hogy az úgynevezett „káló“ lehetőségeit (ez egy rendeletnek a szüleménye, amely a lopásnak kisebb mértékben hivatalos lehetőséget biztosít és az élelmes üzletvezetők élnek is vele) pontosan 1180 forintot is teljesen ki­merítette. még 556 forint hiánya is volt a féléves leltár szerint. A hiányt, ami már elkerülte a hivatalos mérté­ket. természetesen levonták az illető üzletvezető fizetéséből. Érdemes azon­ban ennél az úgynevezett hivatalos „lehetőségnél“ egy pillanatra megáll­ni. hisz ez is sok mindenre fényt de­ríthet. Találtunk az iregszemcsei szö­Készülödés a Sárközi Napra Decsen, a tanács a község többi szer­vezetével, vállalatával, augusztus 20-án nagyszabású Sárközi Napot rendez. Eb­ből a munkából a földművesszövetkezet is kiveszi részét. A szövetkezet feladata az áruellátás lesz. Bizonyára nagy nép­szerűségnek fognak örvendezni a föld­művesszövetkezet sátrai, melyeket a régi hagyományoknak megfelelően állítanak fel. A sátrakban mindenki megtalálhatja a részére megfelelő ételeket, italokat és emlékképpen egv-két ajándéktárgyat. A Sárközi Nap alkalmával választják meg a „Sárköz Szépét” — természetesen sárközi ruhában. Az első három helye­zett értékes ajándéktárgyat kap a föld­művesszövetkezettől. vetkezetnél egy olyan üzletvezetőt is, aki nem számol és nem él olyan lelkiismeretesen a káló lehetőséggel, inkább a szövetkezet egészének, az iregszemcsei 1500 földművesszövetke­zeti tagnak az érdekeit nézi. Az újiregi 2-es számú bolt vezetője, Kaszab Alajos is hasonló forgalma-: bonyolított le, mint Tóth Károly. Mindegyiküknek 190 000 forint körül volt a forgalma, mindegyiknek 1200 körül volt a „hivatalos“ lehetősége a hiány elszámolására. Amíg azonban Tóth üzletvezető 1180 forintot elszá­molt ilyen címen, Kaszab üzletveze­tőnek csak 108 forint káló fedezetre volt szüksége, ami teljes mértékben meg is egyezik a veszteségek mérték­aránya természetes lehetőségeivel. Romlásra, vagy elfolyásra és az ehhez hasonló okok miatt Tóth Károly 138 forint értékű elszámolásával szemben, Kaszab Alajos csak 32 forintot szá­molt el ezen a címen. Mindezek azt mutatják, hogy jónéhány szövetkezeti boltban bajok vannak az anyagkeze­léssel, a szövetkezeti vagyonvédelem­mel. Nem lenne káros a szövetkezeti hálózatra, ha a boltvezetők „tiszta üzletért“ való törekvései mellett min­dig ott szerepelne a „tiszta, áttekint­hető raktár“ megvalósításáért való fáradozás és küzdelem is. Jól lehet, egynéhány helyen kevesebb lenne a káló elszámolás, de végeredményben előbbre vinnék a földművesszövetke. zeti vagyonvédelem ügyét is. A pontos könyvelés sem takarja a szövetkezet tevékenység árnyékát. Kenoszerint az első benyomások dönuü el egy vizsgált területtel kap­csolatos véleményalkotásunkat. Nos, az iregszemcsei esetben csalódtunk. A kifogástalanul pontos és lelkiisme­retes könyvelés után megnéztünk néhány üzletet is Iregszemcsén és tanulságainkat, tapasztalatainkat is e szövetkezeti oldalon tesszük nyilvá­nossá. Az 1-es számú üzletben már a belé­péskor rossz érzés fogja meg az em­bert. A mezőgazdasági szerszámok, a hordók, a kerékpárok, stb. nagy össze-visszaságban, csupa por min­den áru a polcokon is. Hogy még tel­jesebb képet kapjunk az üzletről, a vezető meginvitált bennünket a rak­tárhelyiségekbe is, ha ugyan szabad ezt a nevet adni a szennyes, piszkos, lyukas tetejű odúknak. Az üzletvezető elmondotta, hogy elődjét 40 ezer fo- forint hiány miatt váltották le, de ő is hiába kéri az igazgatóságot, hozas­sa rendbe a raktárakat, és az üzlet polcait is csináltassa meg. Az igazga­tósági üléseken, már viccelődnek is az üzletvezetővel, amikor a régi és már sokszor elmondott panaszait meg­ismétli. (Érthetetlen, hogy az ireg­szemcsei földművesszövetkezeti ta­gok, becsületes, dolgozó parasztok kö­zött nem akad senki, aki az igazgató­ságot megregulázza a közös vagyon ilyen lelkiismeretlen kezeléséért.) Az üzletek részére a malomból ér­kezett liszteszsákokat például a vas­üzlet udvarán dobálták le s a liszttel teli zsákok képezték a tyúkok és kakasok szemétdombját. Az esőáz­tatta raktárakban is penészük, rozsdá sodik az áru, s az üzletvezetőt ki gú­nyolja az igazgatóság néhány tagja, amikor az a raktárak renoválásáért küzd. A könyvelésben hallottunk róla, hogy nagyobb mennyiségű árut kel­lett penészedés és romlás miatt leír- niok az üzletek számlájáról. Az ilyen raktározás mellett ezen nem is csodál­kozhatunk. Az üzlet vezetője és a se­gítője egymás váltva félnaponként porolják az üzleti polcokat is, de hiába. Csak egy négyzetméternyi zár­ható részt kértek az igazgatóságtól a különben tágas polcokon, de állítólag ilyenre nincs fedezetük. S az ilyen fe­dezet hiányában a kényesebb áruk, mint például a fényképezőgép, már a szemétdombra valók. Hiába töröl- getik, porolják félnaponként őket, az eredeti színükre már rá sem lehet is­merni, Az ellenőrzés szinte ismeretlen foga­lom a szövetkezet vezetői számára. A nyolctagú igazgatóság közül hatan dolgozó, gazdálkodó parasztok. Megkér­deztük a függetlenített vezetőket, hogy ugyan bejött-e már a hat igazgatósági tag közül valaki, csak egyszer is, hogy a szövetkezeti élet menete iránt érdek­lődjék, de erre a kérdésünkre nemleges választ kaptunk. Nekem az a vélemé­nyem, hogy itt lehet a bajok gyökere, s így látták ezt a MÉSZÖV részéről kint­járt elvtársak is. Valahogy az az érzése az embernek, hogy egy olyan „közösen takarjuk hibáinkat” elv uralkodik az iregszemcsei földművesszövetkezetben, s erről különösen meggyőzött az Iregszem- cséről való elindulásunk előtti utolsó öt perc. Amikor megkérdeztük az egyik üz­let vezetőjétől, miért nincs kenyér az üz­letben, azt válaszolta: az igazság az, hogy nem is rendeltem, mert holnap leltár lesz nálam, ehhez készülődöm. Az igaz­gatóság valamelyik tagja révén tehát már előre értesült az üzletvezető az évközi leltár idejéről, amit különben a szövet­kezeti szabályok szerint is titokban kel­lene tartania az igazgatóságnak. Nekünk az a véleményünk, és biztosan így vélekedik a szövetkezet 1500 tagja is, hogy az igazgatóságnak most már a talpára kell állnia, és rendet kellene te­remtenie a szövetkezeti élet tisztasága ér­dekében. Csupán csalétek az, hogy a kereskedelmi tevékenységet a könyvelé­sen, annak adatain keresztül ellenőrzik. Az igazi ellenőrzést a mindennapi élet adja a gyakorlat eleven valóságában, mint ahogyan erről Iregszemcsén is meg­győződtünk. Sok mindenre választ adna az is, ha például egy évközi leltár után, mondjuk egy-két héten, vagy egy hó­napon belül szűrőpróbaszerű ellenőrző leltárt tartanának az illetékesek, persze nem iregszemcsei módra. Utolsó megjegyzésként még hozzá­tenném, hogy az utóbbi időben, ahe­lyett, hogy az így felvetett problémák alapján körülnéznének az illetékesek a saját portájukon, inkább a szerkesztőség­ben reklamálnak. A földművesszövetke­zet felső irányító szerveinek az lenne a javaslata, hogy Iregszemcsén teljes igazgatósági ülés beszélje meg a fent megállapítottakat és terelje helyes irány­ba azokat a munkákat is, amelyeket ed­dig elmulasztott. Ne csak a könyvelés, hanem a tevékenység más ágazatai is pontosak legyenek Iregszemcsén. T. D. — ahol hét lakat alatt őrzik a panaszkönyvet Nagy a forgalom az áruházban és kint az utcán is meglepő. Piaci nap van és az itt ilyenkor természetes. Bent az áruházban sokan várakoznak a méteráruosztály előtt. Egy fiatal férfi fekete anyagot vásárol vőlegényruhának; Az anyag szép, az ára sem megvetendő. 400 forinton felüli. Az utca felőli részen egy nő szürke kardigánok között válogat, míg egy szépet talál, s azt megveszi; beteszi a táskájába és utána odamegy az élelmiszerpulthoz csokoládét vásárolni; — bizonyára kislányának, mert a mai jó vásárlás megér egy csokit. Amint nézegetjük az üzlet forgalmát, egyszer csak egy kartársnő mellénk jön és udva­riasan kérdi tőlünk: „mivel szolgálhatok kérem szépen?” Erre mi válaszul az osztály nem látható panaszkönyvét kérjük. • Szavaink nyomán nagy a meglepetés, s utána sürgés-forgás, végre egy másik osztályról hoznak egy panaszkönyvet, de mielőtt kézbevehetnénk, igazol­tatnak bennünket. Mert ugye, a panaszkönyv sok mindent elmond, ha a vá­sárlók beírhatják véleményüket a bolt munkájáról. Ritka vendégek lehettünk; mert ebben az évben még egy vásárló sem írt a panaszkönyvbe. Úgy gondoljuk; hogy a jövőben az áruház dolgozói nem félnek attól, ha a vásárlók jó éá rossz munkáról egyaránt bejegyeznek valamit a panaszkönyvbe, és akkor a konfekció osztály egyes dolgozói is sokkal előzékenyebben szolgálnák ki a vevőket, mint ahogy azt ottlétünk ideje alatt tették. K~. Szí Van megoldás. Az őcsényi földművesszövetkezet igaz­gatósági tagjai a napokban tárgyalták meg a legfontosabb feladatokat és a tag­ság panaszait. így többek között megvitatták a tagság egy régi kívánságát, hogy a külső ital­bolthoz építsenek egy kuglizót. Igen ám — de nincs rá beruházási keret — Somorjai István igazgatósági tag javas­latára azonban találtak megoldást és el­határozták, hogy célrészjegyek jegyzésé­vel és társadalmi munkával megépítik a kb. 6000 forintba kerülő kuglizót. Az igazgatósági tagok vállalták, hogy kis- gyűléseken megbeszélik a tagokkal a munka megkezdését és a célrészjegyek jegyeztetését. Az elhatározást tett követte és az igazgatósági tagok valamennyien példamutatóan jegyeztek célrészjegyet, mert tudják, hogy így eredményesebb lesz felvilágosító munkájuk. A vezetőségi ülésen tárgyaltak a va­gyonvédelemről is. Sok vita volt arról, hogy miért szaporodtak el a leltárhiá­nyok és elhatározták, hogy gyakrabban ellenőrzik a boltokat, mert az elmúlt fél­évben csaknem 100 000 forint hiány volt az üzletekben. Solymár Ottó 81 000 forint; Láng Sándor 5000 forint és Neukirchner Mihály 10 000 forint hiánnyal számolt eL A két kisebb hiányt megfizetik a bolt­kezelők, de mi lesz a Solymár-féle 81 000 forint hiánnyal? — kérdezik az igazga­tósági tagok az illetékes szervektől: Solymár Ottó a ruházati boltnak volt a vezetője és többszöri figyelmeztetés el­lenére felelőtlen, hanyag munkát vég­zett. Rövid öt-hathónapos ténykedése alatt 81 000 forintot herdált el a tagság; a nép vagyonából. Nem tartotta be a kétkulcsos zárást, gyakran napokig tá­jára sem ment a boltnak, s ráhagyta a beosztott dolgozókra. A boltban rendet­lenség volt, az áru pedig össze-vissza do­bálva. Amikor a sok figyelmeztetés nem használt, a boltkezelőt elszámoltatták, és hatalmas hiánya miatt január 18-án le^ váltották és az ügyészségnél feljelentet­ték, de bírósági ítélet még nem volt; A szövetkezet vezetősége bízik abban; hogy az illetékes szervek rövidesen talál­nak megoldást a nép vagyonát elherdáló; hanyag boltkezelő felelősségrevonásáras Gondoskodik a szakcsoportjairól a dombóvári földmű vessző vetkezet A földművesszövetkezet kezdemé­nyezésére 42 egyéni gazda részvételé­vel alakult Dombóvárott a megye egyetlen aprómagtermelő szakcsoport ja. A földművesszövetkezeti gazdák­ból alakult szakcsoport összesen 80 hold lucernát, vörösherét termel. A kezdő szakcsoportot a földművesszö­vetkezet segítette hozzá a vetőmag beszerzéséhez, sőt előlegként biztosí­totta azt a csoport részére. Azóta is állandó támogatásban ré­szesíti a szakcsoportot a szövetkezét. A szövetkezet juttat műtrágyát, nagyrészt a szövetkezet gondos­kodik a szükséges gépek beszer­zéséről, ille.tve biztosításáról is. Az első kaszálást már elvégezték a szakcsoport tagjai. Magfogásra csak a jövő évtől kezdődően kerül sor. Köze­pes, gyenge termés esetén is mintegy 160 q magtermést várnak évente. Mag­hozatalnál egy szérűre hordják a lu­cernát és közösen csépelnek, közösen is értékesítik a here- és lucemamag- vakat. Újabban közös silók építését is tervezik. 100 mázsa cukrot kapott a mé­hész szakcsoport a szövetkezet­től A mintegy 1000 méhcsaláddal ren­delkező méhész szakcsoport igen nagy nehézségekkel küzd az idei nyáron. Sem az akácvirágzás, sem a tarlóvirág zás idején nem tudtak mézet gyűj­teni a méhek, s így nemcsak a szer­ződésben vállalt kötelezettségeiket, hanem a méhcsaládok ellátását sem tudják biztosítani mézzel a csoport­beliek. Az ötven méhész alig 5 q mé­zet adott el a tavasszal megkötött szerződés fejében, ez azonban a vál­lalt kötelezettségének csupán egy- huszad része. A földművesszövetkezet most 100 mázsa cukrot adott hitelképpen a méhész szakcsoportnak, hogy a méh­családokat etetni tudják és hiány nél­kül megmentsék a jövő év számára. Aparhanton a múlt hónapban tűz­oltóversenyt rendeztek, melyen az el­látást a földművesszövetkezet biztosi, tóttá. A felszolgálást is a földműves­szövetkezet személyzete végezte. A jó ellátás nagyban elősegítette a tűzoltó­verseny sikerét és ezen jó munkájá­ért a földművesszövetkezetet dicséret illeti meg. A megye földművesszövetkezetei megkezdték a szilva felvásárlását bel­földi szükségletre és export céljára. * Augusztus 8-án megalakult Decsen a takarékszövetkezet 11 tagú előké­szítő bizottsága. A jövő héten megkezdi a dunaföld- vári földművesszövetkezet a csemege- szőlő exportálását a környező álla­mokba.

Next

/
Thumbnails
Contents