Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)
1957-08-11 / 188. szám
1957 AUGUSZTUS 11. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG B Iregszemcsén a pontos könyvelés sem takarja a szövetkezeti tevékenység árnyékait Tíz perc | a Dombóvári Földművesszövetkezet áruházában Termelési—szervezési tevékenységet egyáltalán nem folytat az iregszemcsei földművesszövetkezet, így annak néhány kereskedelmi tevékenységére jellemző mutatóját kértük a könyvelésben. A könyvelés pontos munkája miatt nem volt nehéz a különböző ellenőrző kérdésekre a választ megkapni. Ezekből a válaszokból hamarosan meggyőződhettünk a szövetkezeti élet helyességéről, lelkiismeretességéről. A múlt év első és az idei esztendő első negyedévi mérlegének adataiból megtudtuk, hogy a földművesszövetkezet kiskereskedelmi üzemági tevékenységéből eredő összes forgalom az idei első negyedben csaknem kétszázezer forinttal volt nagyobb, mint egy évvel előbb. Feltűnt azonban, hogy a nagyobb forgalom ellenére a nyereség mintegy négyezer forinttal kevesebb volt, mint a múlt év — kb. kétszázezer forinttal kisebb -- forgalom esetén. Hamarosan megkaptuk a választ az idevonatkozó kérdésünkre is. Az év elején ugyanis igen jelentősen emelkedett a munkabérköltség szintje a múlt esztendő első negyedéhez képest. Az 5-ös számú bolt vezetőjének egy évvel előbb 800 forint volt az egy hónapra eső átlagos fizetése, az' 1957-es év első három hónapjában már 1200 forintot keresett havonta. Laki Ilona kezdő elárusítónak is 200 forinttal emelkedett a havi keresete az idén a múlt évi keresetéhez képest. A múlt év első hat hónapjához képest eddig mintegy 20 ezer forinttal nőtt a munkabérköltség szintje, ami egyben a szövetkezeti dolgozók munkájának nagyobb elismerését és megbecsülését jelenti. A könyvelés adatai szerint jó a szövetkezeti vagyonvédelem, de a gyakorlatban bajok vannak. Eltekintve a hivatalos lehetőségek. tői alig van valami kifogásolni való a szövetkezeti vagyonvédelemben Iregszemcsén, a könyvelés adatai szerint. A nagyobb hiány az egyik nagy- szokolyi üzletnél volt, ahol Tóth Károly az üzletvezető. Amellett, hogy az úgynevezett „káló“ lehetőségeit (ez egy rendeletnek a szüleménye, amely a lopásnak kisebb mértékben hivatalos lehetőséget biztosít és az élelmes üzletvezetők élnek is vele) pontosan 1180 forintot is teljesen kimerítette. még 556 forint hiánya is volt a féléves leltár szerint. A hiányt, ami már elkerülte a hivatalos mértéket. természetesen levonták az illető üzletvezető fizetéséből. Érdemes azonban ennél az úgynevezett hivatalos „lehetőségnél“ egy pillanatra megállni. hisz ez is sok mindenre fényt deríthet. Találtunk az iregszemcsei szöKészülödés a Sárközi Napra Decsen, a tanács a község többi szervezetével, vállalatával, augusztus 20-án nagyszabású Sárközi Napot rendez. Ebből a munkából a földművesszövetkezet is kiveszi részét. A szövetkezet feladata az áruellátás lesz. Bizonyára nagy népszerűségnek fognak örvendezni a földművesszövetkezet sátrai, melyeket a régi hagyományoknak megfelelően állítanak fel. A sátrakban mindenki megtalálhatja a részére megfelelő ételeket, italokat és emlékképpen egv-két ajándéktárgyat. A Sárközi Nap alkalmával választják meg a „Sárköz Szépét” — természetesen sárközi ruhában. Az első három helyezett értékes ajándéktárgyat kap a földművesszövetkezettől. vetkezetnél egy olyan üzletvezetőt is, aki nem számol és nem él olyan lelkiismeretesen a káló lehetőséggel, inkább a szövetkezet egészének, az iregszemcsei 1500 földművesszövetkezeti tagnak az érdekeit nézi. Az újiregi 2-es számú bolt vezetője, Kaszab Alajos is hasonló forgalma-: bonyolított le, mint Tóth Károly. Mindegyiküknek 190 000 forint körül volt a forgalma, mindegyiknek 1200 körül volt a „hivatalos“ lehetősége a hiány elszámolására. Amíg azonban Tóth üzletvezető 1180 forintot elszámolt ilyen címen, Kaszab üzletvezetőnek csak 108 forint káló fedezetre volt szüksége, ami teljes mértékben meg is egyezik a veszteségek mértékaránya természetes lehetőségeivel. Romlásra, vagy elfolyásra és az ehhez hasonló okok miatt Tóth Károly 138 forint értékű elszámolásával szemben, Kaszab Alajos csak 32 forintot számolt el ezen a címen. Mindezek azt mutatják, hogy jónéhány szövetkezeti boltban bajok vannak az anyagkezeléssel, a szövetkezeti vagyonvédelemmel. Nem lenne káros a szövetkezeti hálózatra, ha a boltvezetők „tiszta üzletért“ való törekvései mellett mindig ott szerepelne a „tiszta, áttekinthető raktár“ megvalósításáért való fáradozás és küzdelem is. Jól lehet, egynéhány helyen kevesebb lenne a káló elszámolás, de végeredményben előbbre vinnék a földművesszövetke. zeti vagyonvédelem ügyét is. A pontos könyvelés sem takarja a szövetkezet tevékenység árnyékát. Kenoszerint az első benyomások dönuü el egy vizsgált területtel kapcsolatos véleményalkotásunkat. Nos, az iregszemcsei esetben csalódtunk. A kifogástalanul pontos és lelkiismeretes könyvelés után megnéztünk néhány üzletet is Iregszemcsén és tanulságainkat, tapasztalatainkat is e szövetkezeti oldalon tesszük nyilvánossá. Az 1-es számú üzletben már a belépéskor rossz érzés fogja meg az embert. A mezőgazdasági szerszámok, a hordók, a kerékpárok, stb. nagy össze-visszaságban, csupa por minden áru a polcokon is. Hogy még teljesebb képet kapjunk az üzletről, a vezető meginvitált bennünket a raktárhelyiségekbe is, ha ugyan szabad ezt a nevet adni a szennyes, piszkos, lyukas tetejű odúknak. Az üzletvezető elmondotta, hogy elődjét 40 ezer fo- forint hiány miatt váltották le, de ő is hiába kéri az igazgatóságot, hozassa rendbe a raktárakat, és az üzlet polcait is csináltassa meg. Az igazgatósági üléseken, már viccelődnek is az üzletvezetővel, amikor a régi és már sokszor elmondott panaszait megismétli. (Érthetetlen, hogy az iregszemcsei földművesszövetkezeti tagok, becsületes, dolgozó parasztok között nem akad senki, aki az igazgatóságot megregulázza a közös vagyon ilyen lelkiismeretlen kezeléséért.) Az üzletek részére a malomból érkezett liszteszsákokat például a vasüzlet udvarán dobálták le s a liszttel teli zsákok képezték a tyúkok és kakasok szemétdombját. Az esőáztatta raktárakban is penészük, rozsdá sodik az áru, s az üzletvezetőt ki gúnyolja az igazgatóság néhány tagja, amikor az a raktárak renoválásáért küzd. A könyvelésben hallottunk róla, hogy nagyobb mennyiségű árut kellett penészedés és romlás miatt leír- niok az üzletek számlájáról. Az ilyen raktározás mellett ezen nem is csodálkozhatunk. Az üzlet vezetője és a segítője egymás váltva félnaponként porolják az üzleti polcokat is, de hiába. Csak egy négyzetméternyi zárható részt kértek az igazgatóságtól a különben tágas polcokon, de állítólag ilyenre nincs fedezetük. S az ilyen fedezet hiányában a kényesebb áruk, mint például a fényképezőgép, már a szemétdombra valók. Hiába töröl- getik, porolják félnaponként őket, az eredeti színükre már rá sem lehet ismerni, Az ellenőrzés szinte ismeretlen fogalom a szövetkezet vezetői számára. A nyolctagú igazgatóság közül hatan dolgozó, gazdálkodó parasztok. Megkérdeztük a függetlenített vezetőket, hogy ugyan bejött-e már a hat igazgatósági tag közül valaki, csak egyszer is, hogy a szövetkezeti élet menete iránt érdeklődjék, de erre a kérdésünkre nemleges választ kaptunk. Nekem az a véleményem, hogy itt lehet a bajok gyökere, s így látták ezt a MÉSZÖV részéről kintjárt elvtársak is. Valahogy az az érzése az embernek, hogy egy olyan „közösen takarjuk hibáinkat” elv uralkodik az iregszemcsei földművesszövetkezetben, s erről különösen meggyőzött az Iregszem- cséről való elindulásunk előtti utolsó öt perc. Amikor megkérdeztük az egyik üzlet vezetőjétől, miért nincs kenyér az üzletben, azt válaszolta: az igazság az, hogy nem is rendeltem, mert holnap leltár lesz nálam, ehhez készülődöm. Az igazgatóság valamelyik tagja révén tehát már előre értesült az üzletvezető az évközi leltár idejéről, amit különben a szövetkezeti szabályok szerint is titokban kellene tartania az igazgatóságnak. Nekünk az a véleményünk, és biztosan így vélekedik a szövetkezet 1500 tagja is, hogy az igazgatóságnak most már a talpára kell állnia, és rendet kellene teremtenie a szövetkezeti élet tisztasága érdekében. Csupán csalétek az, hogy a kereskedelmi tevékenységet a könyvelésen, annak adatain keresztül ellenőrzik. Az igazi ellenőrzést a mindennapi élet adja a gyakorlat eleven valóságában, mint ahogyan erről Iregszemcsén is meggyőződtünk. Sok mindenre választ adna az is, ha például egy évközi leltár után, mondjuk egy-két héten, vagy egy hónapon belül szűrőpróbaszerű ellenőrző leltárt tartanának az illetékesek, persze nem iregszemcsei módra. Utolsó megjegyzésként még hozzátenném, hogy az utóbbi időben, ahelyett, hogy az így felvetett problémák alapján körülnéznének az illetékesek a saját portájukon, inkább a szerkesztőségben reklamálnak. A földművesszövetkezet felső irányító szerveinek az lenne a javaslata, hogy Iregszemcsén teljes igazgatósági ülés beszélje meg a fent megállapítottakat és terelje helyes irányba azokat a munkákat is, amelyeket eddig elmulasztott. Ne csak a könyvelés, hanem a tevékenység más ágazatai is pontosak legyenek Iregszemcsén. T. D. — ahol hét lakat alatt őrzik a panaszkönyvet Nagy a forgalom az áruházban és kint az utcán is meglepő. Piaci nap van és az itt ilyenkor természetes. Bent az áruházban sokan várakoznak a méteráruosztály előtt. Egy fiatal férfi fekete anyagot vásárol vőlegényruhának; Az anyag szép, az ára sem megvetendő. 400 forinton felüli. Az utca felőli részen egy nő szürke kardigánok között válogat, míg egy szépet talál, s azt megveszi; beteszi a táskájába és utána odamegy az élelmiszerpulthoz csokoládét vásárolni; — bizonyára kislányának, mert a mai jó vásárlás megér egy csokit. Amint nézegetjük az üzlet forgalmát, egyszer csak egy kartársnő mellénk jön és udvariasan kérdi tőlünk: „mivel szolgálhatok kérem szépen?” Erre mi válaszul az osztály nem látható panaszkönyvét kérjük. • Szavaink nyomán nagy a meglepetés, s utána sürgés-forgás, végre egy másik osztályról hoznak egy panaszkönyvet, de mielőtt kézbevehetnénk, igazoltatnak bennünket. Mert ugye, a panaszkönyv sok mindent elmond, ha a vásárlók beírhatják véleményüket a bolt munkájáról. Ritka vendégek lehettünk; mert ebben az évben még egy vásárló sem írt a panaszkönyvbe. Úgy gondoljuk; hogy a jövőben az áruház dolgozói nem félnek attól, ha a vásárlók jó éá rossz munkáról egyaránt bejegyeznek valamit a panaszkönyvbe, és akkor a konfekció osztály egyes dolgozói is sokkal előzékenyebben szolgálnák ki a vevőket, mint ahogy azt ottlétünk ideje alatt tették. K~. Szí Van megoldás. Az őcsényi földművesszövetkezet igazgatósági tagjai a napokban tárgyalták meg a legfontosabb feladatokat és a tagság panaszait. így többek között megvitatták a tagság egy régi kívánságát, hogy a külső italbolthoz építsenek egy kuglizót. Igen ám — de nincs rá beruházási keret — Somorjai István igazgatósági tag javaslatára azonban találtak megoldást és elhatározták, hogy célrészjegyek jegyzésével és társadalmi munkával megépítik a kb. 6000 forintba kerülő kuglizót. Az igazgatósági tagok vállalták, hogy kis- gyűléseken megbeszélik a tagokkal a munka megkezdését és a célrészjegyek jegyeztetését. Az elhatározást tett követte és az igazgatósági tagok valamennyien példamutatóan jegyeztek célrészjegyet, mert tudják, hogy így eredményesebb lesz felvilágosító munkájuk. A vezetőségi ülésen tárgyaltak a vagyonvédelemről is. Sok vita volt arról, hogy miért szaporodtak el a leltárhiányok és elhatározták, hogy gyakrabban ellenőrzik a boltokat, mert az elmúlt félévben csaknem 100 000 forint hiány volt az üzletekben. Solymár Ottó 81 000 forint; Láng Sándor 5000 forint és Neukirchner Mihály 10 000 forint hiánnyal számolt eL A két kisebb hiányt megfizetik a boltkezelők, de mi lesz a Solymár-féle 81 000 forint hiánnyal? — kérdezik az igazgatósági tagok az illetékes szervektől: Solymár Ottó a ruházati boltnak volt a vezetője és többszöri figyelmeztetés ellenére felelőtlen, hanyag munkát végzett. Rövid öt-hathónapos ténykedése alatt 81 000 forintot herdált el a tagság; a nép vagyonából. Nem tartotta be a kétkulcsos zárást, gyakran napokig tájára sem ment a boltnak, s ráhagyta a beosztott dolgozókra. A boltban rendetlenség volt, az áru pedig össze-vissza dobálva. Amikor a sok figyelmeztetés nem használt, a boltkezelőt elszámoltatták, és hatalmas hiánya miatt január 18-án le^ váltották és az ügyészségnél feljelentették, de bírósági ítélet még nem volt; A szövetkezet vezetősége bízik abban; hogy az illetékes szervek rövidesen találnak megoldást a nép vagyonát elherdáló; hanyag boltkezelő felelősségrevonásáras Gondoskodik a szakcsoportjairól a dombóvári földmű vessző vetkezet A földművesszövetkezet kezdeményezésére 42 egyéni gazda részvételével alakult Dombóvárott a megye egyetlen aprómagtermelő szakcsoport ja. A földművesszövetkezeti gazdákból alakult szakcsoport összesen 80 hold lucernát, vörösherét termel. A kezdő szakcsoportot a földművesszövetkezet segítette hozzá a vetőmag beszerzéséhez, sőt előlegként biztosította azt a csoport részére. Azóta is állandó támogatásban részesíti a szakcsoportot a szövetkezét. A szövetkezet juttat műtrágyát, nagyrészt a szövetkezet gondoskodik a szükséges gépek beszerzéséről, ille.tve biztosításáról is. Az első kaszálást már elvégezték a szakcsoport tagjai. Magfogásra csak a jövő évtől kezdődően kerül sor. Közepes, gyenge termés esetén is mintegy 160 q magtermést várnak évente. Maghozatalnál egy szérűre hordják a lucernát és közösen csépelnek, közösen is értékesítik a here- és lucemamag- vakat. Újabban közös silók építését is tervezik. 100 mázsa cukrot kapott a méhész szakcsoport a szövetkezettől A mintegy 1000 méhcsaláddal rendelkező méhész szakcsoport igen nagy nehézségekkel küzd az idei nyáron. Sem az akácvirágzás, sem a tarlóvirág zás idején nem tudtak mézet gyűjteni a méhek, s így nemcsak a szerződésben vállalt kötelezettségeiket, hanem a méhcsaládok ellátását sem tudják biztosítani mézzel a csoportbeliek. Az ötven méhész alig 5 q mézet adott el a tavasszal megkötött szerződés fejében, ez azonban a vállalt kötelezettségének csupán egy- huszad része. A földművesszövetkezet most 100 mázsa cukrot adott hitelképpen a méhész szakcsoportnak, hogy a méhcsaládokat etetni tudják és hiány nélkül megmentsék a jövő év számára. Aparhanton a múlt hónapban tűzoltóversenyt rendeztek, melyen az ellátást a földművesszövetkezet biztosi, tóttá. A felszolgálást is a földművesszövetkezet személyzete végezte. A jó ellátás nagyban elősegítette a tűzoltóverseny sikerét és ezen jó munkájáért a földművesszövetkezetet dicséret illeti meg. A megye földművesszövetkezetei megkezdték a szilva felvásárlását belföldi szükségletre és export céljára. * Augusztus 8-án megalakult Decsen a takarékszövetkezet 11 tagú előkészítő bizottsága. A jövő héten megkezdi a dunaföld- vári földművesszövetkezet a csemege- szőlő exportálását a környező államokba.
