Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)
1957-08-02 / 180. szám
1957 AUGUSZTUS 3. TOLNA MEGYEI NÍPÜJSAG 5 Az MSZMP _ '. ......téziseinek első fejezete és az abból következő feladatok Újsághír: „Az MSZMP agrárpolitikájának téziseiből kétnapos vitát tartottak a megye mezőgazdasági vezetői.” A vita első napján arról volt szó, hogyan kell erősíteni a munkás-paraszt szövetséget, milyen a párt politikája a parasztság egyes rétegeivel kapcsolatban és ebből milyen feladatok következnek a falusi párt- szervezetek, a falusi tanácsok és a földművesszövetkezetek számára. A párt agrárpolitikájának tézisei félreérthetetlenül leszögezik, hogy a parasztságot a már megváltozott falusi osztályviszonyok között alapvetően milyen rétegek képviselik. Elsőnek kell említeni a termelőszövetkezeti parasztságot, amely a jövő egységes parasztosztályának magját képezi. A vitában minden felszólaló azt hangsúlyozta, hogy a pártszervezetiek legfontosabb feladata most falun: a termelőszövetkezeti tagok között olyan politikai és nevelőmunkát végezni, hogy a termelőszövetkezeti tagok soraiban meglegyen az egység. A munkásosztály legbiztosabb támasza falun az agrárproletár — szögezi le a párt agrárpolitikai téziseiben. Falun az agrárproletárokat zömmel állami gazdaságokban, gépállomásokon, s ennél kisebb számban a termelőszövetkezetekben lehet megtalálni. Az agrárproletárok elég sokan vannak a mi megyénkben is. Az elmúlt években mégis az agrárproletárok, számukhoz és jelentőségükhöz mérten, nem kaptak elég helyet a falu politikai és kulturális életének irányításában. Nevezetesen a pártszervezetek, a tanácsok és a földművesszövetkezetek vezetésében. Ezen túlmenően nem eléggé jutott kifejezésre a mezőgazdasági munkások bérezésénél az agrárproletárok megbecsülése. Mióta a forradalmi munkás-paraszt kormány hatalomra lépett, az agrárproletárok anyagi helyzete megváltozott. Ismeretes, hogy a közelmúltban rendezték az állami gazdaságok és gépállomások dolgozóinak a fizetését. S ha ez még napjainkban nem is mondható teljesen kielégítőnek, mégis azt bizonyítja, hogy a párt és a kormány anyagi megbecsüléssel is kifejezésre juttatta, hogy javítani kíván az agrárproletárok anyagi helyzetén. A tézisekben is, a vitában is sok szó esett a kisparasztságról. E jelentős paraszti réteggel kapcsolatban a párt agrárpolitikai tézisei leszögezik: meg kell teremteni számukra a biztonságos termelést, gondoskodni kell arról, hogy megtermelt terményfeleslegeiket becsületes áron értékesíteni tudják. Biztosítani kell ezen túlmenően a kisparasztok számára, hogy a különböző termelési, beszerzési és értékesítési társulásokon keresztül találják meg minél előbb az utat a termelőszövetkezethez. Ugyanakkor vigyázni kell arra, hogy mindez együttvéve ne az egyéni parasztgazdaságok konzerválódását jelentse. A cél az, hogy előbb vagy utóbb minden kisparaszt saját elhatározásából a termelőszövetkezetbe lépjen és ott minden vonatkozásban megtalálja számítását. A vitából kitűnt, hogy a pártszervezetek feladata falun az, hogy fokozottabb gondot fordítsanak a kisparasztok körében végzett politikai felvilágosító munkára. Ez a paraszti réteg áll ugyanis legközelebb a termelő- szövetkezethez, és ha azt látja, hogy a tsz-tagok jobban élnek, mint 6, könnyen elszánja magát a termelőszövetkezetbe való belépésre, gazdasági helyzeténél fogva jóval előbb, mint a középparaszt. Ezt az elhatározását meg kell könnyíteni azzal, hogy állandóan ismertetik vele a termelőszövetkezetek elért eredményeit, a termelőszövetkezeti gazdaságban rejlő többtermelési lehetőségeket és így tovább. De az elmúlt évek gyakorlatától eltérően, nem elsősorban a tanácsok, fóldmű- vesszövetkezetek és egyéb — a falun megtalálható hivatalok — alkalmazottai tegyék ezt, hanem maguk a termelőszövetkezeti tagok, akik a gyakorlati tapasztalat alapján tudják elmondani, hogy miért előnyös az egyéni paraszt számára a termeld szövetkezet. A vitában szinte a legtöbb szó arról esett, hogyan kell helyesen alkalmazni falun a párt agrárpolitikáját a középparasztokat illetően. Az agrárpolitikai tézisek ugyanis kimondják: „A pártnak a szocialista építés szakaszában a középparaszthoz való viszonya döntő jellegű. A középparaszt árutermelésére a népgazdaságnak szüksége van, s ezért segíteni kell lehetőségeinek kihasználását.” A továbbiakban a középparaszttal kapcsolatban a következőket szögezi le a párt agrárpolitikájának tézisei: „A következő években a mezőgazdaság fellendítéséért, szocialista átAugusstusban újra megjelenik a ..Pártélet66 című folyóirat Az MSZMP Központi Bizottságának folyóirata a „Pártélet“ az ellen- forradalom óta először augusztus első hónapjaiban ismét megjelenik. A folyóirat ezt követően rendszeresen havonta jelenik meg. A párt közvéleménye már sürgette és várja, hiszen régi olvasó tábora ismeri, hogy a gyakorlati pártmunkában, elvi és politikai kérdésekben hasznos tanácsokat adott. E hagyományaihoz hűen, a lap első száma több cikkben foglalkozik az MSZMP Országos Pártértekezlete alapján a pártmunka időszerű kérdéseivel. Közli Marosán György elvtárs, „Az egységesen hozott határozatok egységes végrehajtásáért“’ című cikkét. Bárányos József a Szervezeti Szabályzatról, Szirmai Jenő a pár'tegységért folytatott harc Somogy megyei tapasztalatairól ír. Kalmár Györgytől „Az intrikák és rágalmak ellen“ című cikkét közli a lap. A pártmunka időszerű feladatai közül a kádermunkáról, a szakszervezetekben dolgozó kommunisták feladatairól, a pártfegyelmi munkáról, a termelés pártellenőrzéséről, a kommunisták tömegek közötti munkájáról közöl cikket. Ezenkívül több cikk foglalkozik a pártmunka tapasztalataival. Elméleti cikk jelenik meg a szocializmus építésének általános és sajátos vonásairól, továbbá a burzsoá nacionalizmusról és az internacionalizmusról. A folyóiratnak már az első száma is azt a törekvést szolgálja, hogy hasznos segítőtársa legyen a pártmunkásoknak a párt politikájának megvalósításában és gyakorlati végre hajtásában. alakitasaert folyo harcban a mező gazdasági munkások, félproletárok, termelőszövetkezeti parasztok erőire és politikai bázisára támaszkodva mindent el kell követni a parasztság igazi derékhadának, a kis- és középparasztoknak a megnyeréséért.” — Mint ismeretes, az elmúlt években nem mindig a marxizmus—leniniz- mus tanítása alapján folytatta politikáját a Magyar Dolgozók Pártja a középparasztokkal szemben. Megtörténtek, sajnos, olyan hibák, hogy nem adtuk meg a középparasztnak azt a lehetőséget, hogy a gazdaságában rejlő termelési lehetőségeket kihasználja ,terményfeleslegeit szabadon értékesíthesse. Az MSZMP politikája e tekintetben alaposan megváltozott. Jelenleg a párt biztosítja a középparasztok számára, hogy biztonságosan termeljenek, s ha erre módjuk van, földet vásároljanak olyan mértékben, hogy a családi munkán alapuló paraszti birtok felső határa 25 hold legyen. A vita első napján nyomatékosan hangsúlyozták a megye mezőgazdasagi vezetői hogy ezután falun nagy türelemmel foglalkoznak a középparasztokkal, biztosítják számukra, hogy különböző alacsony típusú társulásokon keresztül ismerjék meg és szokják meg a közös gazdaságot és a teljes önkéntesség alapján lépjenek be a termelőszövetkezetbe. A párt agrárpolitikájának tézisei „A párt politikája a parasztság egyes rétegeivel kapcsolatban” című fejezetében szó van az ötödik paraszti rétegről, a falusi kizsákmlnyolókról. Ez a fejezet gyomatékosan hangsúlyozza: „Súlyos hiba lenne a falusi kizsákmányolókkal szemben „az osztálybéke” álláspontjára helyezkedni, s ennek megfelelően visszaadni földjeiket, felszereléseiket stb. Ugyanakkor az is súlyos hiba lenne, ha az elmúlt években szokásos „likvidáló” módszereket alkalmaznánk és a célszerű korlátozó intézkedések helyett, olyan — termelésüket lehetetlenné tevő őket emberi méltóságukban megalázó — módszerekhez nyúlnánk ,amelyekkel a dolgozó parasztság zöme, főleg a kis- és középparasztság nem értene egyet. Ezért a fő küzdelmet politikai befolyásuk csökkentéséért kell folytatni. Ez nem azt jelenti, hogy a párt feladata élezni az ellentéteket a kulákokkal, hanem azt, hogy meg kell gátolni e réteg ellenséges tevékenységét.” Ezzel kapcsolatban a vitában a résztvevők hangsúlyozták, hogy a falu kizsákmányolóival szemben maradéktalanul érvényesítik a párt agrár- politikai téziseinek idevonatkozó részét. A vita első napján szó esett még „A mezőgazdasági termelés fellendítésének főbb irányelvei” című fejezetből fakadó falusi párt és tanácsi feladatokról. Erre még részletesen visszatérünk. Molnár Lászlóné HÍREK — A dunaszentgyörgyi Szabadság Termelőszövetkezet az állattenyésztésből, elsősorban a tehenészetből származó bevételből havonta 10 forint munkaegység-előleget fizetett a tagságnak. Most, az aratás, cséplés után, mivel nagyobb mennyiségű terményt értékesítettek, 15 forint előleget fizetnek az eddig teljesített munkaegységekre. — Panasznapot tart augusztus 3-án, szombaton délelőtt 10 órakor Bogos Domonkos országgyűlési képviselő Szekszárdon a Hazafias Népfront megyei irodáján. (Szekszárd, Vörösmarty u. 5. sz.) az egészségház emeletén). A dolgozók panaszos ügyeikkel felkereshetik. — Járási ifjúsági napot tartanak Gyünkön augusztus 20-án. Az ifjúsági napon kultúr- és sportrendezvényeken szórakozhatnak a járás fiataljai. Az ifjúsági napot a járási KISZ bizottság rendezi. — A bonyhádi zeneiskolában a tanítás szeptember 6-án kezdődik. Növendékeket hegedű, szolfézs, harmonika és zongora szakra vesznek fel. — Bizalmi tanácskozás lesz a szak- szervezeti bizalmiak részére augusztus 8-án Szekszárdon. A tanácskozáson a megyei szakszervezetek élenjáró bizalmijai vesznek részt, s a bizalmiak munkájáról tanácskoznak. — Bőségesen lesz szaloncukor az idén. A Csemege és Édességgyárban már megkezdték az előkészületeket a szaloncukor gyártására. Az idén csokoládés szaloncukrot is készítenek. A második félévben mintegy 40 százalékkal több édességet készítenek, mint az első félévben. — A Vörös Csillag Traktorgyárban megkezdték a 28 lóerős univerzális traktorok szerelését. A gép minden mezőgazdasági munkát elvégez. A kísérleti példányok elkészülte és kipróbálása után jövőre kezdik el a traktorok sorozatgyártását. — A második táborozó turnus kezdte meg pihenését, üdülését a Tolna megyei KISZ bizottság paksi táborában. Jelenleg 25 munkás és paraszt fiatal a tábor lakója. — Már 45 kombájnos teljesítménye szárnyalta túl a 24 vagont. A Héki Állami Gazdaság kombájnosa, Tóth Ferenc az ország első kombájnosa. Az ország tíz legjobb kombájnosa között nincs Tolna megyei. — Táncvizsga lesz Tolnán augusztus 5-én. A népi tánc bemutatóval egybekötött vizsgán 106 növendék Vesz részt. — A megye egyik legkorszerűbb tanácsházát építik fel még ebben az évben Bölcskén. A mintegy 450 ezer forintos költséggel felépülő tanácsháza szeptemberre készül el. Az építési költségek egy részét a községfejlesztési alapból fedezik. — A Tolna megyei Nőtanács 23 tagú küldöttségét hívták meg a Somogy megyei asszonyok kétnapos tanácskozásra, tapasztalatcserére. A tapasztalatcserét Fonyódon tartották meg. — Zászlót adományoz a dombóvári községi pártbizottság a községi KISZ szervezetnek. A zászlóátadási ünnepségre augusztus 20-án ifjúsági nap keretében kerül sor. — Jól képzett, művelt gazda köny- nyebben gazdálkodik! Jelentkezz a Szekszárdi Mezőgazdasági Technikum levelező tagozatára! Jelentkezési határidő augusztus 15. Nem „csődakutról“ van szó csak egy közönséges, tiszta üdítő- régiben. A vizet továbbra is vizesvizű kútról, amely nagyobb értéket lajttal szállították a gépállomás képvisel a szentírás csodakútjainál is. konyhájára, a gépek lemosásáról pe- 1950-ben létesült a teveli gépállo- dig még csak nem is álmodhattak a más, hét év telt el létesítése óta és traktorosok. csak most, a hetedik évben, sikerült kutat „teremteni“ a számára. Pedig kellett volna, nagyon kellett volna a víz eddig is a traktorosoknak a gépek mosásához, az üzemi konyha szakácsainak pedig a főzéshez. De nem volt. Mert hiányzott a kút a gépállomásról. A gépállomás épületei magas dombra épültek. S egy pesti mélyfúró vállalat már évek óta kísérletezett azzal, hogy a dombon lévő gépállomás területén kútat fúrjon. A fúrások siker helyett 200 000 forintos költséget hoztak. S maradt minden a Mariska néni, a postás... Az egész község apraja-nagyja, öregje, fiatalja úgy mondja: Mariska néni. Igen, Bauer Jánosné a mözsi posta kézbesítője, az egész falu Mariska nénije. — Mariska néni, van levelem? — kérdezi egy szőke kislány, aki nyilván távollévő udvarlójától, de az is lehet, hogy vőlegényétől vár levelet. — Most nincs... De most már esedékes lenne, ha jól emlékszem, már egy hete is elmúlt, hogy levelet kaptál — válaszol Mariska néni. Bauer Jánosné úgy ismeri a 3000 lelkes községet, mint a tenyerét, s ahogy ebből a kis párbeszédből megállapítható. még azt is számontartja, hogy kinek, mikor érkezett levele. Pedig sok munkája van, reggeltől estig, kánikulában, esőben, hóban, sárban kézbesíti a postai küldeményeket. Naponta 30—40 darab utalványt, 120—150 darab levelet hord ki. Postástáskája sokszor dugig van tömve küldeményekkel, sajtótermékekkel. Bauer Jánosné ugyanis szívesen foglalkozik a lapterjesztéssel is. — Minden sajtóterméket eladok — mondja. — A megyei Népújságból például a 34 előfizetőn kívül naponta 40 darab áruspéldány fogy el minden megerőltetés nélkül. Bauer Já- nosné ugyanis, mint mondja, szereti a pénzt és bizonyos üzleti érzék is fűzi ahhoz, hogy mennél több sajtóterméket eladjon; minden eladott újság után jutalékot kap. — Nem könnyű foglalkozás ez a mi munkánk. Nehéz, mert nekünk akkor is kell dolgozni, amikor más pihen. Sokszor későn este kell leveleket kézbesíteni. Hiába, nem tudok várni reggelig, és még este kiviszem, akármilyen későre is jár az idő, külö nősen akkor, ha az előzetes érdeklődésből következtetni lehet arra, hogy a levelet már nagyon várják. Sokszor bizony egy kis irigységgel nézem, hogy más hivatalokban és munkahelyeken szombaton délután és vasárnap egész nap pihenhetnek a dolgozók, nekünk pedig talpon kell lenni. Ezt általában természetesnek veszik az emberek. — Persze tisztában vagyunk azzal, hogy a közlekedés és a posta képezi az ország vérkeringését és ez a vérkeringés egy percre sem akadhat meg. Nem is panaszként mondom, A meredek domb szomszédságában, amelyre a gépállomás épült, mély völgy húzódik meg szerényen. S a mélyenfekvő völgyecskéből kristályvizű források bugyognak. A gépállomásra „körültekintőbb“’ emberek is kerültek az utóbbi időben és észrevették, hogy a völgy „kincset“ rejt magában. És már építik is a csővezetéket, amely a völgy vizét eljuttatja majd a gépállomásra. A Hőgyészi Vegyesipari KTSZ-el közösen, előreláthatóan 60—65 000 forintos költséggel egy hónap múlva megépül a „vízmű“. Az 50 hektós víztartályból, amelybe a vizet nyomatják, jut majd bőven az üzemi konyhának is, a gépek mosásához is, s hogy az eddigi vízhiányt alaposan kipótolják, egy zuhanyozó építését is tervezik a gépállomáson, a traktorosok számára. fl—r) Kezdődik a színházi évad Szerdán este a Magyar Játékszín művészei nagy sikerrel mutatták be Szekszárdon Kálmán Imre nagyoperettjét, a Marica grófnőt. Ezzel az előadással hosszabb szünet után ismét megindult a színházi előadások sorozata városunkban. Színházunkban a legközelebbi előadás hétfőn, augusztus 5-én, este fél 9 órai kezdettel lesz, amikor ismét a Magyar Játékszín művészei vendégszerepeinek. Bemutatják Eisemann Mihály 3 felvonásos operettjét, a Vadvirágot. Az előadás főszerepét, Évát, Tábori Nóra, Jászay-díjas művésznő alakítja. A zenekar vezetője a darab zenéjének szerzője: Eisemann Mihály lesz. esik, hogy végre a mi munkánkról is megemlékeznek a sajtón keresztül. Bauerné, a nehézségeken kívül, látja munkája szépségét is. — Sok családi örömnek vagyunk mi, postások tanúi, örül a család a távolból érkezett levélnek, táviratnak, amelyben arról adnak hírt a levélírók, hogy jól vannak, egészségesek. Az idén Anna-napra különösen nagyon sok dísztáviratot kézbesítettem ki — mondotta. — A falu Annuskáinak vagy 25—30 darab dísztáviratot küldtek. Megakadt beszélgetésünk. Egy idős néni az iránt érdeklődik, hogy asz- szony-lánya címére megérkezett-e már a régen várt pénz. — Megjött a pénz, de csak a lányának adhatom át — hangzik a válasz. Az 500 forinton felüli pénzküldeményeket ugyanis csak a címzettnek lehet kifizetni. A mama egy kicsit dörmögött is, valami bürokrácia félét emlegetett, dehát hiába, a postásnak a szabályt be kell tartania, a pénzküldemények- ■ nél nagyon kell vigyázni.
