Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)

1957-08-08 / 185. szám

1957 AUGUSZTUS 8. TÓI,NA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Képek a szekszárdi munkásőr zászló- és néviadó iitiíiepSÁgml Felsorakoztak a munkásőr századok az 1919-es mártírok emléktáblája előtt. „Nem lesz többé, hogy a proletariátus fegyver nélkül áll szemben az ellenforradalmi erőkkeL“ — Prantner József elvtárs ünnepi beszéde. Nyolcszáz torokból zúg a „Hajrá“. Harmat József elv­társ parancsnok, a Tolnai Selyemgyár dolgozói által ajándékozott csapatzászlóval. A LEVELEZŐKÉ A SZÓ Illetékesek figyelmébe! „Panasszal fordulok a Tolna megyei Népújság szerkesztőségéhez azzal a kéréssel, legyen segítségünkre. Kismányokon épült egy szép iskola tanítói lakással. Szerencsések voltunk, mert a lakást mi kaptuk meg. Július 1-én be is költöztünk nagy örömmel, mert a lakás nagyon szép és jó. Ha­marosan azonban nagy hiányosságként tűnt fel, hogy a lakásban nem volt áram. Az épületben szépen el van he­lyezve minden, ami szükséges az áram bekapcsolásához, más nem kellene, csak az utcán levő két villanydúcon a veze­téket kellene összekapcsolni. Azt hi­szem, ez nem adna nagy munkát. Még egy probléma van. amelyet ta­lán az épület átvevői sem vettek észre. A tetőn az áramot levezető csövek mel­lett két helyen is nyílás van, amelyen az eső befolyik. Az épület így ki van téve annak, hogy egy nagyobb eső után beázik és a mennyezet leszakad. A fenti panaszokat már az építke­zési vállalatnak is tudomására hoztuk és ígéretet tettek arra, hogy hamaro­san megcsinálják. Azóta éppen egy hónap telt el, s mindezideig nem tör­tént semmi. A villanyvilágításra igen nagy szük­ségünk van, hamarosan beköszöntenek a hosszú őszi esték, amikor korán kell lámpát gyújtani, a villany hiánya igen megnehezíti munkánkat. A tető kijavítására is szükség lenne, nemcsak a mi szempontunkból, hanem a népgazdaság szempontjából is, mert később még jóval nagyobb költség kel­lene a mennyezet kijavításához, mint most a tetőn levő rés elzárásához. JÁNOS JEROMOSNE Kismányok.” Nyilvánosság elé kívánkozik Barátaimmal az elmúlt vasárnapok egyikén Pakson a „Béke” sörkertbe mentünk, hogy egy kellemes estét tölt­sünk el. A jó szórakozáshoz szükséges feltételek meg is voltak: volt ott a jó zenétől kezdve jó italig és a jó han­gulatig minden. Nem is volt baj mindaddig, amíg úgy hét-nyolc óra között felháborító esemé­nyek meg nem zavarták a szórakozást. Ugyanis a sörkert szomszédságában la­kik Juhász András és családja. Juhász Andrásék öt-hat év körüli fiúk — nem tudni mi okból — gyerekes csíny­tevésből, vagy talán mások biztatására, a kőkerítés mögül elhasznált, rozsdás fazekakat hajigáit a szórakozók közé. A fazekak után kődarabok hullottak, ezután pedig egy 30 centiméter hosszú fadarab röpült át, amelynek kormos vége összepiszkította az asztalt és a ruhánkat. Az ostrom zöme minket ért, mivel mi voltunk legközelebb a kerítés­hez. S ezért kénytelenek voltunk el­hagyni a sörkertet. A szórakozni vágyók nevében a Tol­na megyei Népújságon keresztül tesz- szük szóvá és hívjuk fel az illetékesek figyelmét — tegyenek hatékony intéz­kedést, hogy a jövőben ilyen eset ne fordulhasson elő. MÁYER ANTAL Paks Úton-útfélen szana-széjjel hevernek a bonyhádi gép­állomás gépei és gépalkatrészei. A cikói vasútállomás környékén a traktor egyik körmös kereke a fát támogatja, a másik kerék egy kilométer távolságra a falu szélén árválkodik. A traktor ke­rekétől körülbelül száz méterre egy tár­csa hever már régebb idő óta. Bátaapátiban egy traktorra való ke- rékráf hever. Győré határában a köves- út mellett egy hármas traktoreke vár jobb sorsára, mikor állítják munkába, illetve mikor kapcsolják traktor után. Grábóc községben egy kultivátort és egy tárcsát esz a rozsda, Madár Ferenc kukoricatáblája mellett. Nem jobb a helyzet az üzemanyag­szállító hordókkal sem. Mórágyon az egyik élelmes gazda, miután úgy gon­dolta, hogy a benzines hordónak nincs gazdája, mint talált tárgyat bevitte ud­varába. A hordó oldalát kivágták, s jobb híján a kutya talált benne szállást. Jó tenne, ha a bonyhádi gépállo­más körülnézne, hogy mi hiányzik por­tájáról, s összeszedné a szana-széjjel heverő gépeke és gépalkat, észeket ad­dig, amíg az említett községek úttörői össze nem gyűjtik ócskavasnak. —zs—s— A fiatalok és a régi harcosok együtt ünnepelnek. A munkásőrök soraiban van Varjú István elvtárs is, aki 1919-ben már fegyverrel védte a proletárhatalmat. De ott vannak a sorban a munkásőr lányok és asszo­nyok is. Keményen szorítják a fegyvert, készen arra, hogy ha szükség lesz rá, fegyverrel is megvédjék a mun­káshatalmat. Minden igényt kielégít a gyönki ktsz A gyönki kisiparosok többsége évekkel ezelőtt szövetkezetbe tömö­rült. Jelenleg az épületkarbantartó szövetkezet Gyönkön 15 részleget mű­ködtet. Többségében a szövetkezet tagjai javítási és felújítási munkákat végeznek. Az elmúlt hónapokban csakúgy, mint évekkel ezelőtt is a szövetkezet munkájával, pontos szál­lításaival a lakosság és a különböző szervek elégedettek. A 46 taggal működő szövetkezet szinte minden előforduló munkát el tud végezni. A javításra, vagy kész termékre adott rendeléseket ponto­san a vállalási időre szállítják. Az elmúlt hónapban egy tehergép­kocsit is vásároltak, hogy olcsóbbá és gyorsabbá tegyék különösen az építő, anyagok fuvarozását. Erre azért is volt szükség, mivel a községtől távo­labb is vállaltak munkát s ezideig az anyagkiszállítás körülményes volt. A szövetkezet valamennyi szaká­ban kiváló munkát végeznek a tagok, de különösen a gumis-részleg munká­ját dicsérik sokan. A környéken lévő állami gazdaságok, termelőszövetke­zetek és magánosok a gumi lábbelik és egyéb gumiáruk ezreit szállítják javításra, A vállalási időt ebben a részlegben is pontosan betartják, an­nak ellenére, hogy nagyon sok mun­kájuk van. A szövetkezet jelenlegi tagjai gon­doskodnak a szakmai utánpótlásról is. Az ősszel kezdi meg a különböző szakmák tanulását hat iparitanuló, akik, ha felszabadulnak, a szövetke­zet tagjai lesznek. Elégedettek a szövetkezet tagjai. Jól keresnek és úgy tervezik, hogy az év végén jelentős nyereségrészesedés­hez jutnak. Nádor Sándor A Mártírok terén megtartott ünnepség után hosszú so­rokban vonultak az alsóvárosi temetőbe a munkás­őrök, az 1919-es kommunisták és sokan a szekszárdi dolgozók közül is, hogy leróják kegyeletüket az első magyar Tanácsköztársaság mártírjainak, a fehérterror doza fainak síremléke előtt. Elsőként Palkovics Ist­án elvtárs, a Tolna megyei Munkásőrség parancsnoka helyezte el koszorúját. Könyvismertetés LEFF: I varázslástól a modern orvostudományig S. Leff és V. Leff könyve a gyógyí­tás fejlődéséről szól: nemcsak a mo­dem orvostudományt mutatja be, ha­nem a primitív korok gyógyítási mód szerét is, hiszen az orvostudomány mai nagyságának feltételeit vala­mennyi kor gyógyásza és tudósa segí­tett megteremteni. Éppen ezért a könyv megismertet az egyiptomi, görög és római gyógyászat biztató fej­lődésével, majd a sötét középkor után a renaissance nagyszerű eredményei­vel. Végül pedig bemutatja a gyógyí­tás tudományának ugrásszerű fejlő­dését a XX. század utolsó évtizedei­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents