Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)

1957-08-02 / 180. szám

í TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957 AUGUSZTUS 2. Megérkezett hazánkba Ho Si Minh elnök (Folytatás az 1. oldalról.) nagykövete Abd El Hamid Nafeh Zade, az Egyiptomi Köztársaság rend­kívüli követe éá meghatalmazott mi­nisztere, Meir Tuval Izrael állam rend­kívüli követe és 'meghatalmazott) mi­nisztere, Varban Canev, a Bolgár Nép- köztársaság ideiglenes ügyvivője, Kurt Kluge, a Német Demokratikus Köztársaság ideiglenes ügyvivője, M. A. Rahman, az Indiai Köztársaság ideiglenes ügyvivője, Ott voltak a fogadásnál a buda­pesti vietnami kolónia tagjai, élükön a nagykövetség képviselőivel. Amikor Ho Si Minh elnök megje­lent a repülőgép ajtajában, a vára­kozó többezres tömeg hatalmas taps­viharral köszöntötte. Az elnököt első­nek Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke üdvözölte, hosszasan; kezet szorítottak, majd a két államelnök átölelte egymást. Ezután dr. Mün- nich Ferenc, Marosán György és Kiss Károly köszöntötte a vietnami elnö­köt Díszjel hangzott fel, a zenekar a vietnami és a magyar Himnuszt ját­szotta. A díszőrség parancsnoka jelentést tett Ho Si Minh elnöknek, aki ezután Dobi István kíséretében ellépett a díszőrség előtt és üdvözöl­te azt. Ho Si Minh elnök ezután elhaladt a repülőtéren összegyűlt budapesti dolgozók hosszú sorai előtt és barát­ságosan integetve köszöntötte őket. Úttörők, KISZ-fiatalok, dolgozók vi­rágcsokrokkal halmozták el s kezük­ben kis vietnami és magyar zászló­kat lengetve köszöntötték. Ho Si Minh elnök ezután a foga­dására megjelent közéleti személyisé gokhoz lépett, sorra köszöntötte az MSZMP Politikai Bizottsága, a for­radalmi munkás-paraszt kormány, az Elnöki Tanács, a tábornoki kar tag­jait, a diplomáciai testületet, a viet­nami kolónia tagjait. Ezután Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke mondott üdvözlő beszédet. Dobi István elvtárs beszéde Kedves Ho Si Minh elvtárs! Kedves elvtársak! Engedjék meg, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás-paraszt kormány és az egész dolgozó magyar nép ne­vében örömmel és szeretettel köszönt sem önöket hazánkban — mondotta többek között. Látogatásuk egymástól igen tá­vol fekvő országaink szilárd és meg­bonthatatlan barátságának jelképe. Sokezer kilométer a földrajzi távol­ság a két nép hazája között, mégis szívünkhöz nagyon közel álló bará­tokat, testvéreket köszöntünk a hős vietnami nép államának elnökében, a gyarmati népek felszabadításáért folytatott harc világszerte tisztelt veteránjában: Ho Si Minh elvtárs­ban és a kíséretében érkezett többi szeretett vendégünkben. Barátok és testvérek vagyunk, mert népeink együtt haladnak a győzelmes szocia­lizmus világtörténelmi útján, együtt állnak őrt a béke frontján, szorosan összefognak a Szovjetunió vezette szocialista táborban, közösen fára­doznak a nemzetközi feszültség eny­hítéséért, a fegyverkezés csökkenté­séért, a tömegpusztító fegyverek el­tiltásáért, a világbéke megvédéséért. A magyar nép őszinte érdeklődés­sel és nagy figyelemmel kíséri a Vietnami Demokratikus Köztársaság politikai, gazdasági és kulturális éle­tének minden újabb eredményét. Jól tudjuk, hogy a Vietnami De­mokratikus Köztársaság népében is hasonló érdeklődés és testvéri barát­ság nyilvánul meg a magyar dolgozó nép iránt. Tudjuk, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság népét mé lyen megrendítették a hazánkban 1956 október 23-án bekövetkezett el­lenforradalmi támadás hírei. Szeretett vendégeink megérkezésé­nek ünnepi alkalmát is felhasználom arra, hogy az egész dolgozó magyar nép nevében megköszönjem az igaz szolidaritást, a proletárintemaciona- lizmus nagyszerű megnyilvánulását, amelynek nagyszerű kifejezéseként a vietnami nép és kormánya azonnal és határozottan elítélte a felszaba­dult népünk boldogulása ellen törő imperializmus felháborító aknamun­káját, majd pedig az ellenforradalmi támadás leverése után, a háborús pusztítók okozta nehézségek ellené­re, azonnal jelentős gazdasági segély- lyel is sietett az akkor még súlyos körülmények között újjáéledő nép­gazdaságunk vérkeringésének meg­indításához. Kívánom önöknek, hogy érezzék jól magukat hazánkban. Éljen a Vietnami Demokratikus Köztársaság! Éljen a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság vezette szocialista tábor proletárinternacionalista össze­fogása! Éljen a Ho Si Minh elvtárs vezette vietnami dolgozó nép! Éljen és virágozzék a vietnami és a magyar nép barátsága! Az üdvözlésre Ho Si Minh elnök a következőkben válaszolt: Ho Si Minh elvtárs válasza — Kedves Elnök Elvtárs' Kedves Elvtársak! Kedves Barátaim! — Boldog vagyok, hogy magyar földön tolmácsolhatom a vietnami nép testvéri üdvözletét a magyar népnek. Népünk mindig a legna­gyobb szimpátiával kísérte a ma­gyar nép harcát a szabadságért és a szocializmus építéséért. A szocializ­mus nagy családjában szorosan tö­mörült népeinket ugyanazon gon­dolkozásbeli és érzelmi törekvés hatja át. A gyarmati agresszió ellen vívott hosszú, kemény harcunk önök nél mindig a legmélyebb együttér­zésre talált. Ugyanakkor az önök harca a reakciós erők ellen egyben a mi harcunk is volt,- a szocializmus és a béke egész táboráé. A magyar nép a dicsőséges szovjet hadsereg segítségével és a Magyar Szocialista Munkáspárt, valamint a forradalmi munkás-paraszt kormány irányítá­sával — élén Kádár János elvtárs­sal— szétrobbantotta a hazai reakció és a külföldi imperializmus erőit és újra kezdte a szocializmus építésé­nek békés munkáját. Amikor a ma­gyar földet a vietnami nép nevében üdvözlöm, egyben üdvözlöm az önök népének bátor erőfeszítéseit abban a harcban, amelyet a szocia­lizmusért és a békéért folytatnak. Éljen a két nép közötti testvéri barátság! Éljen a Magyar Népköztársaság! Éljen a szocialista tábor megbontha­tatlan egysége, élén a Szovjetunió­val és a Kínai Népköztársasággal! Éljen a Világbéke! Éljen a magyar és a vietnami nép barátsága! A legutolsó mondatot magyarul mondotta el Ho Si Minh elnök. Be­szédét hatalmas lelkesedéssel fo­gadták, s hosszasan éltették a Viet­nami Demokratikus Köztársaság .el­nökét, a magyar és a vietnami nép barátságát. Ho Si Minh elnök a fogadására megjelent dolgozók éljenzésétől kí­sérve hagyta el a repülőteret. Gromiko nyilatkozata a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségének vezetője előtt Moszkva (TASZSZ). A. A. Gro­miko szovjet külügyminiszter szer­dán saját kérésére fogadta R. Lahr- nagykövetet, a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségének vezetőjét. A megbeszélésen a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kor­mányküldöttségeinek moszkvai tár­gyalásairól volt szó. Gromiko szov­jet külügyminiszter a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségeinek jelenlegi moszkvai tárgyalásairól nyilatkoza­tot tett. — A szovjet kormány azzal a ja­vaslattal fordult a Német Szövetségi Köztársaság kormányához, tegyen konkrét lépéseket a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kap­csolatainak megjavítására, annak ér­dekében. hogy fordulat történjék a két ország viszonyának meg javítá­sában. A szovjet kormány abból in­dult ki, hogy a Szovjetunió és a Né­met Szövetségi Köztársaság kormá­nyának tárgyalásai hozzájárulnának országaink vi­szonyának megjavulásához. döttsége azt állította, hogy a Szovjet­unióban német állampolgárok tízez­reit tartják vissza és a nyugatnémet fél bármelyik pillanatban adatokat szolgáltathat ezekről a személyek­ről. E kijelentés óta két év telt el, de a Német Szövetségi Köztársaság hatóságai nem bocsátották rendelke­zésünkre ezeket az adatokat. — Ilyenformán kiderült, hogy a német állampolgárok haza­telepítésének „problémája” nem létezik és a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos képviselőinek az az állí­tási, hogy a Szovjetunióban mind a mai napig sokezer német állam­polgárt tartanak vissza, nyilván olyan célokat követ, amelyeknek semmi közük a hazatelepítéshez. — Ahogyan a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttsége a jelenlegi moszkvai tárgyalásokon felvetette a hazatelepítést, csak megerősíti, hogy a nyugatné­met tárgyaló fél nem a két ország viszonyénak megjavítására törekszik. A nyugatnémet tárgyaló fél, sajnos, teljesen más elgondolá­sokból indul ki, amelyeknek jelle­gét nem nehéz felismerni, ha figye­lembe vesszük, hogy szeptemberben a Német Szövetségi Köztársaságban — A lezajlott jegyzékváltás ered­ményeként meghatároztuk a tárgya­lásokon megvitatandó kérdéseket. — A két ország kormányküldöttsé- parlamenti választások lesznek, geinek eddigi megbeszélésein kitűnt, hogy a Német Szövetségi Köztársaság küldöttsége mesterkélten előtérbe igyekszik állítani és a tárgyalások központi kérdésévé próbálja tenni a Szovjetunióban tartózkodó németek „hazatelepítésének’1 kiagyalt problé­máját. — Ismeretes, hogy a tárgyalásokat megelőző jegyzékváltás során — A szovjet kormány hangsúlyoz­ni kívánja, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság vi­szonyának megjavítását óhajtja. — Országaink kapcsolatainak megjaví­tásához mindenekelőtt arra van szükség, hogy a szovjet kormány már teljes határozottsággal kifejtette állás­pontját a hazatelepítésről. Rávilágított arra, hogy a német ál­lampolgárok hazatelepítése a Szov­jetunióból Németországba teljesen befejeződött. — Mint ismeretes, teljes egészében végrehajtották á szovjet kormánynak azt a határozatát, hogy 9626 német állampolgárt volt lakóhelyének meg­felelően hazatelepítenek a Német Demokratikus Köztársaságba és a Német Szövetségi Köztársaságba. — Még 1955 szeptemberében, a moszkvai tárgyalásokon a Német Szövetségi Köztársaság kormánykül­fejlessziik a kereskedelmet, to­vábbá a tudományos, műszaki és a kulturális kapcsolatokat és ideje lenne felhagyni a „haza­telepítés” körül mesterségesen tá­masztott, propagandacélokat szol­gáló zenebonával. — Mi a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság viszonyának igazi megjavítását kívánjuk. Őszinte és becsületes tárgyalásokat aka­runk, nem pedig azt, hogy propa­ganda célokra használják fel a tár­gyalásokat — mondotta befejezésül Gromiko. A megbeszélés végén Lahr közöl­te, hogy repülőgépen Bonnba utazik és jelentést tesz kormányának a tárgyalások menetéről. Ho Si Minh elnök rövid életrajza Ho Si Minh, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság elnöke 1890 május 19-én született. Valódi neve Nguyen Ai Quoc, Ho Si Minh (vietnami nyelven „művelt’‘-et jelent), csak fedőneve volt a pártban. Ho Si Minh az Indokínai Kommu­nista Párt megalapítója, a Vietnami Dolgozók Pártjának vezetője, a Viet­nami Demokratikus Köztársaság első elnöke, Kim Lein faluban született (Nghe-An tartomány, Közép-Viet- nam). 1913—1916 között felváltva volt matróz és munkás a francia és angol társaságok hajóin. 1916—1917-ben Angliában élt: 1917-től 1919-ig Ame­rikában. 1919-ben Franciaországban tartózkodott, a versaillesi békekonfe­rencia idején az értekezlet résztve­vőihez memorandumot intézett, amelyben függetlenséget követelt Indokína népei számára. Neve is­mertté lett egész Vietnamban. 1921 decemberében, a francia gyar­matok dolgozó népeinek küldötteként résztvett a Francia Szocialista Párt kongresszusán. Ezen a kongresszu­son a szocialista párt kettévált és megalakult a Francia Kommunista Párt, amelynek Ho Si Minh már meg alakulásakor tagja lett. Párizsban Ho Si Minh lapot adott ki „Pária” címmel. A lap célja a francia gyar­matosító politika leleplezése volt. Résztvett a Kommunista Internacio- nálé 1924. évi V. kongresszusán, 1924 —1925-ben Kuan Tungban (Kína) Ho Si Minh megalapította az első ..kommunista irányzatú Vietnami Forradalmi Szervezetet, amely a „Viet Nam Thanh nien each mang dong chi hoi“ (Vietnami forradalmi Hiúság Pártja) nevet vette fel és amelynek tagjai a külföldön élő vietnami forradalmárok voltak. 1927 —1929-ig európai és ázsiai országok­ban élt, de állandóan szoros kapcso­latot tartott fenn az indokínai forra­dalmi szervezetekkel. 1929-ben a fran cia gyarmatosító hatóságok Ho Si Minh-t távollétében halálra ítélték. Az ő kezdeményezésére 1930 janu­árjában, a meglévő három kommu­nista szervezet egyesült, és létrejött az Indokínai Kommunista Párt. 1931-ben Ho Si Minh-t az angol rendőrség Hong-Kongban letartóz­tatta és két évre börtönbe vetette. Szabadulása után illegalitásba kényszerült és 1934-ben Európába kellett utaznia. 1935-ben résztvett a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusán. 1938-ban visszatért hazájába. 1941-ben az Indokínai Kommunista Párt, az ő vezetése alatt, egy demokratikus frontba tö­mörített valamennyi politikai pár­tot és hazafias szervezetet, amely Viet Nadoc Lap Dong Mint (röviden Viet Minh) néven Vietnam függet­lenségéért harcolt. Ho Si Minh-t a Viet Minh . front elnökévé választot­ták. A kommunisták vezetésével a japán és francia agresszorok ellen folytatott harcokban 1944-ben meg­szervezték a felszabadító hadsereg fegyveres csoportjait és 1954-ben Viet Bac-ban (Észak-Vietnam) sza­bad övezetet létesítettek. 1954 augusztusában Vietnam népe fegyveres harcba lendült és felszá­molta a japánok és bábjaik uralmát. 1945 augusztus 25-én megalakult az ideiglenes kormány Ho Si Minh el­nökletével. 1945 szeptember 2-án a kormány kikiáltotta a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. 1946 márciusában a vietnami nemzetgyűlés első ülése Ho Si Minh-t köztársasági elnökké és a Minisztertanács elnökévé választotta meg. 1946-ban egy vietnami küldött­ség, amelyet Ho Si Minh vezetett, tárgyalásokat kezdett a francia kor. mánnyal és két megállapodást írt alá (március 6-án és szeptember 14-én). Az egyezmények értelmében Franciaország elismerte a Vietnami Demokratikus Köztársaság függet­lenségét. 1946 decemberében, a Viet­nami Demokratikus Köztársaság Ho Si Minh elnök vezette kormányának irányításával hosszú harcba kezdett az agresszorok ellen. 1951 februárjá­ban megalakították a Vietnami Dol­gozók Pártját, az Indokínai Kommu­nista Párt művének folytatóját, Ho Si Minh-t választották meg a párt elnökévé, a Vietnami Dolgozók Párt­jának vezetése alatt. 1951 márciusá­ban a két tömegszervezetet, a Biet Minh és a I.ien Viet egyesült „Viet­nami Nemzeti Egységfront“ néven, röviden, Lien Viet néven. Ho Si Minh-t a Lien Viet Front tisztelet­beli elnökévé választották meg. A Vietnami Dolgozók Pártjának veze­tése alatt, a Iáén Viet Frontba tömö­rült vietnami nép nagy győzelmeket aratott a hosszú ellenállási harcban. Az indokinai ellenségeskedések megszüntetésére 1954 júliusában Genfben megkötött egyezmények a a béke erőinek nagy győzelmét je­lentik. Ezek az egyezmények elis­merték a vietnami nép nemzeti jo­gait. A béke helyreállítása után, a Vietnami Dolgozók Pártjának ve­zetése alatt, a vietnami nép sikerrel fogott hozzá a gazdasági újjáépítés­hez és a kulturális fejlesztéshez, így befejezték a földreformot. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormányának, amelynek élén Ho Si Minh elnök áll, határo­zott szándéka a béke megszilárdí­tása, a genfi konferencia határoza­tainak végrehajtása, valamint az ország egyesítése békés eszközökkel, a demokratikus elvek alapján. 1955 nyarán Ho Si Minh elnök, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének élén láto­gatást tett a Kínai Népköztársaság­ban, a Szovjetunióban és a Mongol Népköztársaságban. A Szovjetunió és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormánya gazdasági meg­állapodást írt alá a Vietnamnak nyújtandó anyagi és műszaki segít­ségről. 1955 szeptemberében Ho Si Minh elnököt a vietnami „Hazafias Front” tiszteletbeli elnökévé választották meg. A „Hazafias Front” igen széles nemzeti egységfront. Végül a Vietnami Dolgozók Pártja központi bizottságának 10-ik kibő­vített ülésén (1956 szeptemberében) Ho Si Minht a párt elnökévé, a köz­ponti bizottság főtitkárává válasz­tották meg. KIS HÍREK NAGYVILÁGBÓL FELTŰNT OGOPOG, A LOCHNESSI SZÖRNY KANADAI ROKONA Mint a Reuter-iroda jelenti, ka­nadai kirándulók elsőízben látták Ogopogot, az Okanagan-tóban lakó titokzatos lényt, az évekkel ezelőtt nagy feltűnést keltett lochnessi szörny kanadai rokonát. Három vancouveri kiránduló hét­főn elmondotta, hogy a tó partján haladtak ,amikor megpillantották a mintegy tíz méter hosszú, púpos ogopogot. Ugyanakkor egy másik kirándulótársaság arról számolt be, hogy vasárnap este találkozott az ogopoggal, amelynek létezéséről már évek óta beszéltek, de sohasem volt látható. MI TÖRTÉNIK EGY PERC ALATT? A Szovjetunióban percenként át­lag 72.5 tonna nyersvasat és 102 ton­na acélt olvasztanak, 883 tonna sze­net bányásznak, 14 kilométer textil­neműt gyártanak, 600 pár cipőt ké­szítenek, 2500 könyvet nyomtatnak. 242 négyzetméter új lakóteret épí­tenek fel, több mint 40 órát és 8 da­rab rádiót, illetve televíziós készülé­ket gyártanak és annyi energiát ter­melnek, amely másfél hónapig fe­dezné egy nagy gépgyár energiaszük ségletét, illetve a mezőgazdaságban elég lenne 7.5 millió púd gabona szárításához.

Next

/
Thumbnails
Contents