Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-17 / 166. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957 JÜLIUS 17. A 7:3-as vereség után Megyénk ifjúsági labdarúgó válo­gatottja vasárnap Simontornyán 7:3 arányú vereséget szenvedett Buda­pest II. csapatától. Tudtuk, ho°y Budapest II. ifjúsági válogatottja ki­tűnő játékosokból áll. Az elmúlt években is Budapest II. nyerte a csapatbajnokságot. Éppen ezért nem fűztünk vérmes reményeket a vasár­napi mérkőzéshez, de mégis keserű lett a szánk íze, mikor 3:l-es veze­tés után 7:3-ra kikaptunk. Hogy is történt? Játékosaink mérkőzés előtt ponto­san megkapták az utasítást, melyet be is tartottak (míg az erejükből fu­totta). Hatalmas erőbedobással küz­döttek, talán még jobban is hajtot­tak, mint kellett volna. Ennek az eredménye lett, hogy a lényegesen jobb erőnléttel rendelkező és teste­sebb budapestiek ellen sikerült a vezetést megszerezni. A fiúk nem ismertek elvesztett labdát, egyszóval jól játszottak. Az első félidő vége felé azonban már lehetett látni, hogy baj lesz. A kitűnően játszó Zakk le­sérült és a többi játékosokon is már a fáradtság jelei mutatkoztak. A szünetben aztán Zakkot végkép le kellett cserélni, de Gahó, Helebrandt és Szabó is kérte, hogy cseréljék ki. Természetesen ezt nem lehetett, mi­vel csak két játékost lehet cserélni. Zakk helyett Turgonyi állt be, majd' a II. félidő elején Egle helyett Csötönyi került a csapatba, és meg­született a harmadik gól is a II. fél­idő első perceiben. A simontornyai közönség biztosra vette a csapat győ­zelmét, mivel nem tudta, hogy mi­lyen gyengén állnak a fiúk erőnlét dolgában. Talán az erőnlét is közre­játszott abban, hogy fiataljaink egy­más után sérültek le és amikor a budapestiek egyenlítettek, csak 8 ember volt pályán, ezután már nem­csak fizikailag törtek le. hanem a kedvüket is vesztették a fiatalok. A A durvaságok viszont fokozódtak. Nem volt utánrúgás, va.gy ilyesmi, hanem alattomos benyúlások, rátar­tások. A mi ifijeink túlságosan ru- tintalanok és becsületesek ahhoz, hogy ennek ellenszerét ismernék, aminek az lett a vége, hogy a buda­pestiek uralták a mezőnyt. Az ere­jükkel elkészült fiataljainkkal szem­ben egymásután érték el góljaikat. Bencze a kapuban nem közelítette meg pécsi formáját és bizony — ha nem is ő miatta volt a vereség — 3—4 gólban „benne“’ volt. Siklósi ed­zés nélkül ment pályára és ez a kény szermegoldás meglátszott játékán, melyért nem hibáztathatjuk. Szabó az I. félidőben még elfogadhatóan játszott, de hamar elkészült erejé­vel. Az erős csütörtöki mérkőzés nála éppúgy, mint a többi játékosok­nál, éreztette hatását. Zakk a véde­lem legjobbja volt. Míg játszott, re­mekül hárított, rombolt. Kár, hogy lesérült. Ha nem sérül le, talán a mérkőzés eredménye másképpen ala kul. Helebrandt az I. félidőben a tőle várhatót nyújtotta, de társaival együtt ő is teljesen elkészült erejé­vel a II. félidőben. Csordás játékával elégedettek lehetünk. Egle a jobbszé­len nem tudott beilleszkedni megfe­lelően a csapatba, Gálffi elfogadha­tóan játszott, ügyesen cselezett. Má- csik a csatársor legjobbja volt, de egyedül nem tudott sokat produkál­ni. Gahó személyében kitűnő játé­kost ismertünk meg, a góljai is ezt bizonyították. Kár, hogy több hetes sérülés után egy edzéssel kellett pályára lépnie. Ha nem kapatja el magát, nagy játékos lesz belőle. Kiss a balszélen jól játszott és talán az egész csapatból ő bírta legjobban kondícióval végig a mérkőzést. Ha a 7:3-as eredményt nézzük, úgy ez eléggé elszomorító, de ha fi­gyelembe vesszük azt, hogy a techni­kailag és taktikailag egy budapesti együttes toronymagasan vidék felett van, valamint figyelembevesszük, hogy a mieinknek még csak egy ed­zés és egy mérkőzés volt a hátuk mögött, így nincs okunk az elkese­redésre. A simontornyai szurkolók többsége (különösen egy-két fanatikus) a me­Mozik ű s o r gyei szövetségben, valamint a sovi­nizmusban keresi a hibát, pedig el­mondhatjuk, hogy nem itt a hiba. A hiba ott van, hogy ha van is jobb képességű ifi játékos a megyében, azokat az egyesületek nem jelentik, illetve nem küldik közös edzésre. Pontosan Simontomyáról jeleztek három ifit, azonban a háromból egy sem volt közös edzésen. Hiányoznak Dombóvárról, Nagymányokról, Bony- hádról, Dunaföldvárról, Paksról az ifjúsági játékosok. Biztosan vagyunk abban, hogy vannak ott is tehetsé­ges játékosok, azonban úgy látszik, az egyesület vezetőinek egyszerűbb, ha nem küldi el a játékosát. (Volt olyan hang is, hogy sokan azért nem küldik el a játékost, mert ha az tehetséges, akkor1 „elszipkázzák“.) Egy felkészületlen csapattal nem várhatunk sokat az ezévi labdarúgó tornától, de ez az év szolgáljon tanul ságul úgy a sporthivatalnak, mint a társadalmi szövetségnek, de főkép­pen az egyesületeknek, hogy közös összefogásban az erő. Ha minden egyesület külön úton jár, önző és nem adja oda a játékosát a váloga­tottba, akkor éveken át vereséget szenvednek fiataljaink. Reméljük nem így lesz. És, hogy ne így le­gyen a szövetség is hozzon egy­néhány erélyes intézkedést. zem. Csak akkor nyugszik meg a lelkiismeretem, amikor a francia csapat — a magyar védelem súlyos hibájából — kiegyenlít és Marie- Helene ugrik fel örömében. Együtt éljenez a francia tízezrekkel, kistás- káját is forgatja. — Várj csak — mondja — most jövünk mi. Megeszünk benneteket. Csak nem? Hát nem könnyű kiszurkolni a győzelmet. A franciákat csudára fel­villanyozta a kiegyenlítés, úgy ka­varnak, hogy rossz nézni. Mondom is annak a kopasz pesti újságírónak, hogyha kikapunk, én nem merek ha­zamenni mert a feleségem kiszekíroz a világból. — Hát nem a felesége, aki a jobb oldalán ül? — kérdezi. — Mondom, dehogy nem. persze, hogy ő a felesé­gem. — No, egy szép nő szekirozását még ki lehet bírni. — Rajtam nevettek? — kérdezi Marie-Helene. Micsoda fül! Meg kell mondanom, mit beszéltünk. — Ne félj, nem foglak szekirozni. Aztán amikor Marie-Helene is, meg en is, de tálán mind a hatvan­ezren kiegyeznénk a döntetlenben, ami mégsem vereség, a magyar csa­pat megszerzi a győztes gólt. Nem kiabálok. Megszorítom Marie-Helene karját, aki szintén hallgat és hozzám, simul. Most aztán lassan leballagunk a tribünről. Mire a pálya kijárójához érünk, az egyik autóbuszban már ott ül a két leghíresebb magyar játékos. Elég gyorsan átöltöztek. A párizsi autogramgyűjtők ostromolják a buszt, de a két játékos magára zárta az ajtót és egyáltalán nem reagál a papírlappal, notesszal hadonászó ke­zekre. Nézzük ezt a reménytelen ost­romot. Nem értem a két fiút. A vi­lág legnagyobb művészei járnak Párizsban, még soha egyiknek sem jutott eszébe, hogy megtagadjon né­hány autogramot a gyűjtőktől. De­kát én ehhez nem értek. Soha nem éreztem magam művésznek ... Elég lassan jutottunk az ottho­nunkba. Éppen vacsoraidőre. Va­csora után csalogattam Marie- Helenet: — Menjük még sétálni egy kicsit. — Azt hiszem, esik. — Tudod mennyire szeretek eső- _ben sétálni. — Látod, ebben igazi párizsi vagy — mondja s nevet. Megint csak a Szajna felé sétá­lunk. Ragyog a Rivoli, s még inkább a Champs-Élysées, a Diadalív és az autókiállítás óriási üvegcsarnoka. Átmegyünk a folyón, az orleansi pályaudvar felé sétálunk. Marie- Helene persze most sem sejti, miért éppen erre andalgunk. A pályaudvar épületében lévő szálloda forgóajtaján kilép egy magas férfi. Figyelmezte­tem Marie-Helenet. — Nézd csak, ott a szálloda előtt, az a magyar szövetségi kapitány. — Igen? — Valamikor nagyon nagy játé­kos volt. — Igen? — Egyszer én is játszottam ellene — És most büszke vagy rá? — Lehet. — Ezért kellett erre sétálnunk? — Ne kezd élőiről. Végül autóbuszon megyünk haza. — Megnyerted a fogadást — mondja Marie-Helene, miközben le­húzza a harisnyáját. — Ne vedd meg a csokoládét, in­kább tedd a pénzt a malacba. Ez tetszik Marie-Helene-nek. A malacban gyűjtjük a nyaralási költ­ségeket. Lefekszünk. Hozzámsímul. —• Ugye, szeretsz? — kérdezi. — Hogyne szeretnélek. Szeretlek. S amikor megnyugodva elalszik, úgy kuporodik össze, ahogy a kis­gyerekek fekszenek, mielőtt megszü­letnek. Én pedig bal oldalamra for­dulok, s a falat bámulom, amelyen egy fényreklám ideszökött sugártör­meléke játszik. Szóval kettő—egyre győzött a magyar csapat. Holnap este Svájcba utaznak. Valami edzőmérkő­zést játszanak csütörtökön. Vasárnap Bécsben az osztrák válogatottal mér­kőznek. Ha Párizsban győztek, Bécs­ben sem kapnak ki, az biztos. Újra megy nekik.Becsből aztán hazatérnek Pestre. Bizony, egy hét múlva otthon lesznek. Sok szurkoló kimegy majd eléjük a Keletire. Ugrálnak a kis fény csíkok a falon. És úgy érzem, hogy kiszakad a szívem. — Vége. — Garay Filmszínház műsora: július I6-tól 17-ig Tánc és szerelem Argentin film, egy híres énekesnőről. Előadások kezdete hétköznap 6, fél 9 órakor; vasárnap: 4, 6, fél 9 órakor. Pénztárnyltás: Vatárnap délután 3 órakor. Hétköz. nan délután 5 órakor. A délelőtti pénz­tárnyltás változatlan. Újvárosi Gazdakör Július 17—18-ig Szerda—csütörtök Előadások kezdete: Hétköznap: 9 ára. Vasárnap: 9 óra. Velis Béla (Dunafölvari SE) 4:3o.4, 3. Ezer Ferenc (Tolnai SE) 4:55. 5000 m síkfutás férfi felnőtt: 1. Bognár István (Bátaszéki VSK) 20:51, 2. Cih János (Bátaszéki VSK) 20:52.2. 200 m gát férfi felnőtt: 1. Zalavári László (Bátaszéki VSK) 31. 400 m gát férfi felnőtt: 1. Seres Mi­hály (Szekszárdi SC) 65.8. Magasugrás férfi felnőtt: 1. Názer Lajos (Szekszárdi SC) 168, 2. Mocsán Ottó (Tolnai SE) 153, 3. Lengyel Ti­bor (Szekszárdi SC) 148. Távolugrás férfi felnőtt: 1. Zalavári László (Bátaszéki VSK) 624, 2. Né­met Antal (Szekszárdi SC) 612, 3. Názer Lajos (Szekszárdi SC) 611. Hármasugrás férfi felnőtt: 1. Seres Mihály (Szekszárdi SC) 11.85, 2. Petcz Ádám (Szekszárdi SC) 11.77, 3. Len­gyel Tibor (Szekszárdi SC) 11.53. Rúdugrás férfi felnőtt: 1. Lakos István (Szekszárdi SC) 290, 3. Hege­dűs József (Dunaföldvári SC) 270, 3 Juhász István (Dunaföldvári SE) 270 Súlylökés férfi felnőtt: 1. Kún Já nos (Dunaföldvári SE) 12.28, 2. Seres Mihály (Szekszárdi SC) 11.15, 3. Lu­kács István (Szekszárdi SC) 10.08. Diszkoszvetés férfi felnőtt: 1. Kun János (Dunaföldvári SE) 33.30, 2 Lukács István (Szekszárdi SC) 31.40. 3. Seres Mihály (Szekszárdi SC) 28.45 Gerelyhajítás férfi felnőtt: 1. Petcz Ádám (Szekszárdi SC) 43.55, 2. Lu­kács István (Szekszárdi SC) 43.45, 3. Seres Mihály (Szekszárdi SC) 38.52. Kalapácsvetés férfi felnőtt: 1. Kun János (Dunaföldvári SE) 37, 2. Seres Mihály (Szekszárdi SC) 26, 3. Juhász István (Dunaföldvári SE) 24.30. Apróhirdetések ELADÓ Szentgál szőlőhegyen 1000 öl szőlő 1300 öl szántó házzal, termés­sel együtt. Érdeklődni helyszínen Verdecheréknél. BONYHÁDI cipőgyár vizsgázott felvonókezelőt felvesz augusztus el­sejével. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS szerdán estig: Többfelé záporeső, zi­vatar, megélénkülő északi-észak­nyugatira forduló szél. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet: 22—25 fok között. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt és a tanácsok lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Szekszárd. Mártírok tere 15—17. Telefon: 20-10. 20-11 Felelős kiadó: az MSZMP intézőbizottsága Szekszárdi Nyomda Telefon: 21-21 Szebenyi Sándor: PÁRIZSI VALLOMÁS KSK), 26.4, 3. Herczeg Ferenc (Báta­széki VSK) 27.2. 400 m síkfutás férfi ifjúsági: 1. Lá­zár Csaba (Szekszárdi SC) 56.8, 2. Potyondi László (Szekszárdi SC) 60, 3. Pfund János (Bátaszéki VSK) 66. 800 m síkfutás férfi ifjúsági: 1. Garbac Ferenc (Tolnai SE) 2:13.4, 2. Pfund János (Bátaszéki VSK) 2:24.4, 3. Elekes Imre (Bátaszéki VSK) 2:46. 1500 m férfi ifjúsági: 1. Galambos Ottó (Szekszárdi SC) 4:37.8. 3000 m síkfutás férfi ifjúsági: 1. Hermány András (Bátaszéki VSK) 11.41, 2. Herczeg Ferenc (Bátaszéki VSK) 11.41. 200 m gát férfi ifjúsági: 1. Szabó Miklós (Szekszárdi SC) 30.9, 2. Len­gyel Lajos (Bátaszéki VSK) 32, 3. Ka sza István (Szekszárdi SC) 32.8. 400 m gát férfi ifjúsági: 1. Lengyel Lajos (Bátaszéki VSK) 71.2. Magasugrás férfi ifjúsági: 1. Szily Géza (Szekszárdi SC) 178, 2. Szabó Miklós (Szekszárdi SC) 173, 3. Kasza István (Szekszárdi SC) 168. Távolugrás férfi ifjúsági: 1. Breuti- gam Konrád (Szekszárdi SC) 552, 2. Szabó Miklós (Szekszárdi SCI 540, 3. Lengyel Lajos (Bátaszéki VSK) 513. Hármasugrás férfi ifjúsági: 1. Sza­bó Miklós (Szekszárdi SC) 11.25, 2. Kasza István (Szekszárdi SC) 11.23. Rúdugrás férfi ifjúsági: 1. Lengyel Lajos (Bátaszéki VSK) 260, 2. Garam- völgvi Mihály (Bátaszéki VSK) 210, 3. Máté Kelemen (Bátaszéki VSK) 200. Súlylökés férfi ifjúsági: 1. Galam­bos Ottó (Szekszárdi SC) 9.97, 2. Wolf György (Tolnai SE) 9.82, 3. Breutí­gam Konrád (Szekszárdi SC) 9.73. Versenyen kívül: Reha József (Du-., naföldvári SE) 14.76, serdülő. Diszkoszvetés férfi ifi: 1. Breuti- gam Konrád (Szekszárdi SC) 30.05, 2. Wolf György (Tolnai SE) 22.45. Versenyen kívül: 1. Bakó Ferenc (Szekszárdi SC) 49.45, serdülő; 2 Reha József (Dunaföldvári SE) 42.54, serdülő. Gerelyhajítás férfi ifjúsági: 1. Ga­lambos Ottó (Szekszárdi SC) 46.98. 2. Breutigam Konrád (Szekszárdi SC) 37.70. Kalapácsvetés férfi ifjúsági: 1 Lindinger Miklós (Dunaföldvári SE) 23.20. 100 m síkfutás férfi felnőtt: 1. Seres Mihály (Szekszárdi SC) 12.2, 2. Zala­vári László (Bátaszéki VSK) 12.2, 3. Német Antal (Szekszárdi SC) 12.4. 200 m síkfutás férfi felnőtt: 1. Se­res Mihály (Szekszárdi SC) 24.8, 2. Szelecki Mihály (Sióagárdi KSK) 25.2 400 m síkfutás férfi felnőtt: 1. Se­res Mihály (Szekszárdi SC) 58.6, 2. I Juhász István (Dunaföldvári SE) 60. 800 m síkfutás férfi felnőtt: 1. Rács Tibor (Szekszárdi SC) 2:06.2, 2. Ezer Ferenc (Tolnai SE) 2:14.4. i 1500 m síkfutás férfi ifjúsági: 1. Rács Tibor (Szekszárdi SC) 4:32.8, 2. Július 14-én, vasárnap rendezte a Tolna megyei Atlétikai Alszövetség Tolna megye 1957. évi ifjúsági és fel­nőtt atlétikai versenyét. A versenyen részvett: Szekszárdi SC, Bátaszéki VSK, Dunaföldvári SE, Sióagárdi KSK és a Tolnai SE, összesen 52 ver­senyzővel. A legnagyobb létszámmal a Szekszárdi SC vett részt a verse­nyen (28 indulóval). Az esőtől feláztatott, rendkívül la za pályán kiemelkedő eredmény nem születhetett. Ennek ellenére jc a férfi magasugrók, női gyorsfutók gátfutó lányok, férfi felnőtt távolug­rók eredménye. Jó formában van a dunaföldvári Kun, a Szekszárdi Ha­mar, Csendes, Gyuricza, Eördögh Frázon, Szily, Szabó, Kosztolányi és Galambos. Az országos serdülő baj­nok Bakó diszkoszvető eredménye is mutatja, hogy jó formában van. — Három 15 éves megyei bajnokunk r van: Kosztolányi, Hamar és Eördögh személyében. Eredmények: 100 m síkfutás női ifjúsági: 1. Ha­mar Mária (Szekszárdi SC) 13.8, 2 Csendes Erika (Szekszárdi SC 14, 3 Hild Gerda (Bátaszéki Vasutas SK’ 14.3. 200 m síkfutás női ifjúsági: 1. Pin­tér Márta (Szekszárdi SC) 30. 400 m síkfutás női ifjúsági: 1. Gyű- rica Klára (Szekszárdi SC) 68.4, 2 Rózsahegyi Erzsébet (Bátaszéki VSK, 73.8, 3. Semmelveisz Margit (Duna­földvári SE) 81.8. 800 m síkfutás női ifjúsági: 1. Frá­zon Julia (Szekszárdi SC) 2:47."4, 2 Mürell Teréz (Bátaszéki Vasutas SK' 2:59.4. 80 m gát női ifjúsági: 1. Eördögh Judit (Szekszárdi SC) 14.4, 2. Balassa Mária (Szekszárdi SC) 14.8, 3. Máté Erzsébet (Bátaszéki VSK) 16.2. Magasugrás női ifjúsági: 1. Sem­melveisz Mária (Dunaföldvári SE; 138, 2. Petrovics Éva (Tolnai SE) 133 3. Eördögh Judit (Szekszárdi SC) 133 Távolugrás női ifjúsági: 1. Hamui Mária (Szekszárdi SC) 445, 2. Csen des Erika (Szekszárdi SC) 435, 3 Pintér Márta (Szekszárdi SCI 430. Súlylökés női ifjúsági: 1. Töröl* Mária (Szekszárdi SC) 830, 2. Pirgei Erzsébet (Dunaföldvári SE) 795. Diszkoszvetés női ifjúsági: 1. Pet­rovics Éva (Tolnai SE) 30.07, 2. Tö rök Mária (Szekszárdi SC) 27.90, 3 Pirger Erzsébet (Dunaföldvári SE 27.61.' Gerelyhajítás női ifjúsági: 1. Tö­rök Mária (Szekszárdi SC) 22.75. Magasugrás női felnőtt: 1. Győrffj Mária (Szekszárdi SC) 143. Diszkoszvetés női felnőtt: 1. Dávic Ágnes (Szekszárdi SC) 20.03. 100 m síkfutás férfi ifjúsági: 1 Kosztolányi György (Szekszárdi SC 12, 2. Breutigam Konrád (Szekszárd SC) 12.5. 200 m síkfutás férfi ifjúsági: 1 Breutigam Konrád (Szekszárdi SC 15.8. 2. Málinger Mihály (Sióagárdi Ötvenkét induló Tolna megye 1957. évi ifjúsági és felnőtt atlétikai versenyén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents