Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-14 / 164. szám

1957 JŰLIUS 14.

TOLNA MEGYEI NtPÜJSAG

5

Ló fiuk, hallottuk .. .

.... hogy a sióagárdi földművesszövetkezet igen jól végzi a meggy és a barack felvásárlását. lgen sok esetben a dolgozó parasztok kívánságára a fmsz este 10 órakor is megveszi a felkínált meggy és barackmennyiséget. A szövetkezetét ezért a munkájáért dicséret illeti.

*

... hogy a harci földművesszövetkezet nem szervezte meg jól a meggyfelvásárlást és ebből kifolyólag egy vagonra való meggy maradt a község határában leszedetlenüL

*

... hogy a bátaszéki földművesszövetkezet minden bolt címtábláját átfestette, ezzel csinossá tette az üzletek külső képét. A földművesszövetkezet e munkájáért dicséretben részesül.

*

• • • hogy az aparhanti földművesszövetkezet 2. sz. vegyesboltjának és italboltjának cimtáblája még mindig az ellenforradalom által megrongált képet mutatják. Mikor festik át a címtáblákat?

:.. hogy a dombóvári földművesszövetkezet 800.000 Ft értékű füstölt szalonnát és zsírt tárol. Foglalkozik-e valaki az értékesítéssel?

... hogy Iregszemcsén, Nagykónyl- ban még az új gazdasági évben szálasfelvásárlás nem volt. Oka, hogy az fmsz vezetősége szálasfelvásárlót nem állított be. Talán akkor lesz felvásárlójuk, amikor az árut a szomszédos megye túlnyomórészt felvásárolta?

• ■ • hogy Medinán a párt, a tanács és a földművesszövetkezet közös megbeszélése alapján az egész községre kiterjedő társadalmi ellenőrző bizottságot hoztak létre. A bizottság feladatául a szövetkezet és ezen túlmenően az egész község vagyonvédelmét, annak megóvását és helyes, megfelelő célra váló felhasználását tűzte ki célul. Meg vagyunk győződve arról, hogy ilyen széleskörű ellenőrző szerv munkája eredményes lesz és ösztönözni fogja a megye többi fmsz-eit ilyen ellenőrzőbizottság létre hozására.

•

... hogy a tolnai földművesszövetkezet mozgóboltot hozott létre Tolnán, Júlia- és Kajmád-pusztán. A boltok reggelenkint pálinkával látják el a földeken dolgozókat. A mozgóboltok el vannak látva a legszükségesebb árucikkekkel, amikre a mezőgazdasági dolgozóknak napközben szükségük van.

*

... hogy a megyében lévő földműves szövetkezetek a meggyszezon alatt közel 160 vagon meggyet vásároltak fel az állami gazdaságoktól, tsz-ektől és a dolgozó parasztoktól. A megye ezzel a mennyiséggel tervét túlteljesítette. A földművesszövetkezeteket ebből kifolyólag elismerés illeti meg, meri í° munkái végeztek. Meggyőződésünk, ha a földművesszövetkezetek a barack felvásárlása ideje alatt is lelkiismeretes munkát végeznek akkor a megye teljesíteni tudja tervét és e fontos nyersanyaból a belföldi szükségleteken kívül a külföldi igények egy részét is ki tudjuk elégíteni.

*

... hogy a bátai földművesszövetkezet mozgóboltja jól működik. A mozgóbolt állandóan járja a határt és az arató-, cséplő-, valamint egyéb mezőgazdasági munkásokat látja el áruval, valamint hűsítő itallal.

Az áruházban

I Nemzetközi Szövetkezeti Nap

eseményei Sxeksxárdon

Az elmúlt szombaton ünnepelték meg Szekszárdon a XII. Nemzetközi Szövetkezeti Napot a MÉSZÖV, a KISZÖV és a szekszárdi Béke Tsz dolgozói. Nagyszabású sport- és kultúrműsor tette emlékezetessé ezt a napot.

Este nagyszabású kultúrműsor szórakoztatta a Kultúrház kerthelyiségében összegyűlt több mint ezer embert. Fellépett a várdombi kultúrcso- port, valamint helyi és fővárosi művészek. Az esti ünnepség során jutalmakat is adtak át a legjobb szövetkezeti dolgozóknak.

A KISZÖV négy tagjának: Gelencsér János fodrásznak, Erdélyi Ferenc szabónak. Dajka Miklós cipésznek és Nagy István kőművesnek jó munkáját jutalmazta oklevéllel és 500—500 forint pénzjutalommal.

A MÉSZÖV a „Földművesszövetkezet kiváló dolgozója” jelvénnyel és 1000 forinttal jutalmazta Molnár Lajost, „Kiváló földművesszövetkezeti dolgozó” jelvénnyel Kálmán Gyulát, Kovács András dombóvári FJK-elnö- köt, Moharos Henrik bátaszéki méhész-szakcsoportvezetőt, Szamos Antal decsi főkönyvelőt.

A kultúrműsor és a jutalmak kiosztása után reggelig tartott a szórakozás, a termelőszövetkezet tagjai, a MÉSZÖV, a szekszárdi földművesszövetkezet tagjai, dolgozói és a KISZÖV tagjai ismerkedtek egymással.

Ma délelőtt különös emberáradatra lettem figyelmes a szekszárdi fmsz áruháza előtt.

Amint néztem az üzletből kijövő embereket, láttam azok megelégedettségét. Egyik vevő azt mondja a mellette állónak: „Nem akartam venni semmit, de úgy rábeszéltek* hogy mégis megvettem. (Természetesen férfi volt.) Erre előveszi a ci- pősdobozt és kivesz belőle egy pár szép barna szandált. Ránéz a másikra. Csettint egyet az ujjával és kérdi a másiktól: „Klassz, mi?!” Az bólint egyet és mennek tovább a mozi felé.

Amint belépek az üzletbe, látom a vevők sokaságát és tanakodtam, vajon melyik osztályról írjak egy kis riportot. — Nos, máris döntöttem: mindegyikről.

Ó de szép függöny! Vajon ki lesz a tulajdonosa? S máris jön egy fiatal, csinos asszonyka, ki kezébe veszi a csomagot és mosolyogva távozik az üzletből. Egy néni, valószínűleg unokájának, guminadrágot vásárolt, egy másik vevő fürdőruhát, egy férfi pedig balloninget. Ezen az osztályon a már említett cikkek fogynak, ezenkívül gombok, csatok és egyebek. A méteráru részleg előtt többen várakoznak, azonban majdnem mindannyian azt a szovjet asszonyt nézik, ki valami

sötét anyagot akart venni. Igen, csak akart venni, sajnos nem tudták kiszolgálni, mert nem volt megfelelő anyag. Az eladó mindent elkövetett, hogy jól kiszolgálja, oroszul, magyarul, németül magyarázta, hogy jöjjön később, valószínűleg akkor lesz a kívánt anyagból. Ő megígérte, hogy eljön, de akkor tolmácsot is hoz magával.

Egy másik vevő rózsaszín anyagot vásárolt japánujjú, bőaljú ruh- hának, 208 forintért. A másik kiszolgáló kartárs egy másik idősebb nőnek magyarázta a világos ruha viselésének előnyeit és sikerült meggyőzni a nénit arról, hogy shantung ruha helyett kartont is vásárolhat. Az idős nénit követtem a cipőosztályra, ahol unokájának egy pár cipőt nézett. Megkapta a blokkot, kifizette az árát és megelégedve távozott az üzletből. A női konfekció osztályon egy csinos nő kék ruhában, táskával a kezében, arra kéri az eladót, hogy az ő számára vegye be a kirakatból azt a szép piros ruhát, amely nagyon megtetszett neki. Természetesen a piros ruha továbbra is a kirakatban maradt és majd annak rendezésekor megkapja a vevő a kívánt ruhát. A mellettem álló néni hatéves unokájával leánykaruhát keres. — Talán ezt a rózsaszínt — mondja

a néni. — Nem, nagymama, a kék szebb. S a kislánynak volt igaza, mert az a 88 forintos pikéruha a kislány tulajdona lett.

A tűzhelyektől alig vettem észre azt a férfit, aki PVC esőkabátot vásárolt 395 forintért, mert ugye, a motorosoknak szükségük van ilyen kabátra. Egy parasztbácsi jön az üzletbe és rézgálicot kér, természetesen kap is, mert elegendő meny- nyiségű van raktáron. A bácsitól megtudtam, hogy még egyszer-két- szer permetez és ezek után már csak a szüret van hátra. A bácsival való beszélgetésemkor láttam a szemben levő cipőosztályon a három szőke eladó kartársnőt. Valamennyien jó ismerőseim és bőségesen válaszoltak kérdéseimre. Beszélgetésünk alkalmával arra kértek, hogy nevüket ne közöljem és csak annyit írjak róluk, hogy szeretik a szakmájukat és mindent elkövetnek a vásárlók figyelmes és pontos kiszolgálása érdekében.

Kérésüket ime teljesítettem, s csak arra kérem őket és a többi kiszolgáló kartársnőket és kartársakat, hogy máskor is úgy szolgáljanak ki minden vevőt, hogy megelégedve távozzanak az üzletből.

Sz. J.

Miért nem lehet a tojás-baromfi felvásárlási

tervet teljesíteni?

A begyűjtési rendelet megszüntetésével nem csökkent az áru, nem tűnt el a tojás, baromfi a piacról. A termelők, baromfitenyésztők szívesen értékesítették — most már szabadon — áruikat. Jó jövedelmet is biztosított. A tavaszi időjárás következtében napról napra emelkedett a felvásárolt tojás mennyisége.

Hogyan történt mégis, hogy nem tudtuk teljesíteni a második negyedévi felvásárlási tervet? Talán a termelők értékesítési készsége csökkent? — Nem így történt. Kormányzatunk igye kezett a fogyasztókat olcsó tojással, baromfival ellátni, csökkentette a felvásárlási árakat. Áprilisban már 80 fillér volt a tojásnak darabja. Ezután olcsóbb lett a tojás fogyasztói ára is? Csak részben. Ezt az időszakot igyekeztek a spekulánsok kihasználni, helyi ismeretségük előnyeit kihasználva, vásárolták és szállították a tojást Budapestre iparengedély nélkül és 40—50 filléres árkülönbözettel adták tovább a fogyasztóknak.

így sem a termelők, sem a fogyasztók nem jártak jól, csak azok, akik üzérkedtek.

De vajon iparengedély nélkül is lehet felvásárlást végezni?

— Nem lehet. Az volt a hiba, hogy a megyei szervek (tanács és rendőrség) nem léptek fel kellő eréllye] a spekulánsokkal szemben, pedig a dolgozók érdekei úgy kívánták.

A megye nagy községeiben Döbrö- közön, Pincehelyen, Ozorán, Duna- földváron Bölcskén, Madocsán alig

volt valami felvásárlás az iparengedély nélküliek felvásárlásán kívül.

Vajon az fmszi felvásárlásnál rendben van minden? Nincs! Felvásárlóink nagyrésze még mindig a begyűjtési módszerrel dolgozik, helybe várja az árut. Hasonló módszerekkel a III. negyedévi felvásárlást tervet sem tudjuk teljesíteni. A fmsz-ek a helyi tanácsokkal karöltve harcoljanak a spekuláció megszüntetéséért. A munka megjavításával jó kereskedők módjára szervezzék a felvásárlást, keressék fel a termelőket, ne engedjék, hogy illetéktelenek vásárolják fel a tojást, baromfit.

Csak így tudjuk biztosítani a terv teljesítését a lakosság jobb és olcsóbb áruval való ellátását.

Várják az áruraktárak a vásárlókat

A Kereskedelmi Főosztály tájékoztatása szerint az ősszel sőt, már a közeli napokban olyan áruféleségeket hoznak forgalomba, melyek eddig hiányoztak az üzleteikből. Már a megye területén van mazsola és kakaó, melyek a közeli napokban kaphatók lesznek a boltokban.

Az ellenforradalom alatt az áruellátásban bizonyos fokon hiányosság mutatkozott, mert szállítási nehézségek gátolták az áru beszerzését. A szállítási nehézségek megoldódtak és az áruellátás zavartalan. A beszerzési nehézséget kiküszöbölte kormányunk azzal, hogy nagymennyiségű gyarmatárut kötött le kereskedelmünk részére. Lesz kínai tea, hollandi kakaó, citrom, narancs, fahéj, vanília, melyek elősegítik a lakosság igényeinek kielégítését;

'Szedjünk le minden barackot!

Ha valaki egy barackfa mellett elmegy, ránéz a fára. megcsodálja, hogy milyen sok a termés rajta. Esetleg levesz egy-két szemet, azt jóízűen elfogyasztja és folytatja útját tovább.

Ezzel szemben mit csinál egy jó gazdaember? Kimegy a gyümölcsfához, kosarat, ládát visz magával és hívja családját segíteni, hogy a jóminőségű barack minél előbb a földművesszövetkezet felvásárlójához kerüljön. Az eladót főleg az érdekli, hogy mennyit kap a barackért a ma még érvényben lévő felvásárlási ár pülpra és befőzésre alkalmas barack 2.— Ft/kg, szeszipari célra pedig 0.90 Ft/kg. A felvásárló s az átvevő a terv telje sítésével törődik, a konzervgyár vezetője azt látja maga előtt, hogy a gyár a nagymennyiségű barack feldolgozása után nyereséggel zárja az évet. A háziasszony örül, hogy télen lesz elegendő befőtt, lekvár a kamrában és az üzletben, a laboráns új feldolgozói módon foglalkozik, hogy a beteg ember örül az Ízletes gyümölcsnek és orvosságként fogyasztja, — mert gyógyító hatása van. — A legtöbb férfi nem is a baracknak örül, hanem annak a párlatnak a barackpálinkának. mely télen-nyáron, jó és rossz időben reggelenként, sőt, napközben is jó közérzetet ad az ember nek és tüzeli fogyasztóját, égeti annak vágyát, hogy meg egy-két féldecit fogyasszon belőle.

A szegény toliforgatónak, újságírónak viszont az marad hátra, hogy papírra vesse ezeket és írásával felkeltse minden gazda figyelmét arra, hogy minden szem barackot szedjen le a fáról, mert hisz mindenki jól jár vele.

Kiing Pálné, a bonyhádi Termelési és Értékesítési Szövetkezet tagja, munkacsapatával kései karfiolt ültet