Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-13 / 163. szám
TOLNA 1***^ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR S ZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS' A TANÁCSO K LA PJ A II. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM ARA: 50 FILLÉR. SZOMBAT, 1957 JÜLIUS 13. Jelentés a gabonaföldekről Jó a termés l 1 járás Szedresen j n^gy termelőszövetkezetében { befejezték az aratást Egyéni gazdák is igényeltek ara'égéget II hirtelen szerzett barát eltűnt — a hatezer forinttal együtt Csat Antal faddi, Rákóczi utca 143. zám alatti lakos nemrégiben beuta- ott Szekszárdra, hogy a járási ta- lácsnál elintézze az építkezési enge- lélyét, mert építkezni akart. Hozott nagával 6000 forintot is. hogy mindárt anyagot is vásároljon az építke- éshez. Közben meglátogatta egyik okonát is, akivel elkezdtek inni, mi- :özben megismerkedtek egy ismereten emberrel. Végül a Kiskulacs ven- léglőben kötöttek ki, ahol szintén endeltek egy litert... Csat Antal a kabátját a szék támlájára akasztotta, ímelyben benne volt az építkezési ínyagra szánt 6000 forint is. Iddogatás közben meglátta egy ismerősét, akihez kiment beszélgetni, a kabátját pedig benthagyta az asztalnál az újdonsült ismerőse mellett (rokona ekkor már nem volt ott). Mire visszament, már nem látta újdonsült ismerősét, de a kabáijának is nyoma- veszett a pénzzel együtt. Az „ismerős”, aki meglépett a pénzzel, még ismeretlen. A rendőrségnek még nem sikerült elfognia és Csat Antal sem tudja, hogy kivel barátkozott. Csak személyleírást tudott róla adni, de még a nevét sem ismeri és ez nyilvánvalóan nehezíti a nyomozást is. Másodtermés — a szőlőnél A Leperd-pusztai Állami Gazdaságban Szíjártó János szőlészeti agronó- mus tovább folytatja kísérleteit a szőlő másodtermésével kapcsolatban. Tapasztalatai szerint a korai és középérésű szőlőfajtáknál érdemes a hónaljhajtásokon meghagyni a fürtöket, amelyet köznyelven kapásszőlőnek neveznek. A szőlőskertek királynéja fajtájú húsz tőkéről — amelyen elsősorban kísérletezik — 1955-ben, a hetekig tartó esőzések ellenére, 10 kilogramm másodtermésű szőlőt szüretelt le és a must cukorfoka 14 volt. Tavaly 19 volt a másodtermésű szőlő cukorfoka és az átlagos gyenge termés ellenére is 7,5 kiló másodtermésű szőlőt szüretelt. A hónaljhajtásokon mutatkozó másodtermést is ugyanolyan kezelésben kell részesíteni, mint az első termést, de megéri a fáradságot, mindenekelőtt ott. ahol nagyobb mennyiségű korai és középérésű fajtát termesztenek. A másodtermés elősegítésének tulajdonképpen most van az ideje: szőlőfürt képződik a hónaljhajtásokon, ha ezeket a hajtásokat három-négy levélre visszacsípik — amint mondani szokták, zölden megmel szik. FORNáDI fllLBMI GflZDRSQG Versenyeznek a tehenészek A Fornádi Állami Gazdaságban Antony István tehenész, brigádvezető az elmúlt hetekben munkaversenyre hívta ki a kecsegei és fürgedi üzemegységek tehenészeti brigádvezetőit, Hajdics Ferencet, Homor Jánost és Németh Györgyöt. A muniíaverseny az egyliter tej önköltségének alakulását, a tej mennyiségi növekedését, a munkafegyelem megszilárdítását és a takarékosságot, valamint a tisztaságot is figyelembe veszi. Antony István vállalta a zootechnika legmesszebbmenő alkalmazását, a fejőgéppel való fejést és az itatásos borjúnevelésnél az éves terv alapján a borjak súlyfelvételét és egy kilogramm hús önköltségi árának alakulását és a borjak rendszeres ápolását. A versenyt elküldték a fornádi és a kecsegei üzemegységekbe is, ahonnan a versenykihívás elfogadását Antony Istvánnak megküldték. A munkaversenyző tehenészek kérték a gazdaság vezetőit, támogassák mozgalmukat, nyújtsanak segítséget a kitűzött célok eléréséhez, a versenyt pedig negyedévenkint értékeljék, az üzemi bizottságok bevonásával. A munkaversenyben résztvevő, illetve a verseny helyezettjei részére a gazdaság 23 000 forint célprémiumot tűzött ki. A lottó e heti nyerőszámai: uaaaaáíaaaaaaaaaaaaaáaaaaaaaáaaaaaaaáaaaaaaaaaaaáaaáaaaaaaaaaáaaaaí^ 9, 13, 24,54,63 Lottó sorsolás Gyülekezik a közönség, mintha előadás lenne. Jegyszedők is állnak a bejáratnál, ugyanúgy, mint máskor. De most nem szedik a jegyeket. Minden belépő egy számot kap. így sorsolják majd ki — a közönség soraiból — azokat a szerencséseket, akik ,számhúzóként' működnek közre a lottósorsolásnál. Meri nem mindennapi eseményre készülnek a szekszárdi városi kultúrházban_ itt tartják a tizenkilencedik lottósorsolást. A számhúzók pedig most kétszeresen is, kovácsai lesznek saját szerencséjüknek, először, amikor kitöltötték lottószelvényüket, másodszor pedig most, amikor kihúzzák az öt nyerőszámot. Pontosan tíz óra, zsúfolásig tele a terem. Felmegy a függöny, a bizottság elnöke, Józsa Sándor, a Lottóigazgatóság osztályvezetője bejelenti: „A tizenkilencedik lottósorsolást ezennel megkezdjük.” A számlevélkéket betöltik a kisebbik szerencsekerékbe, a bizottság titkára egyenként húzza ki az öt számot, sorjában jelentkeznek a számhúzók, felmennek az emelvényre. Kis zavar támad, \egyikük, a munkaruhás Taksonyi István izgatottan védekezik: „A munkahelyemről jöttem, nincs nálam semmiféle igazolvány.” — Dehát, a szabály, az szabály, a számhúzóknak — akik most majd sokszázezer forint és ugyancsak többszázezer lottózó sorsáról döntenek, — igazolniok kell személyazonosságukat. Egy kis türelmet kérnek a közönségtől Taksonyi István hazaszalad a személyi igazolványáért. Pár perc múlva itt is van, ő is megkapja — mint a többi számhúzó — a lottóbabát tartalmazó celofán ajándék- csomagot. „Most már nemcsak mint 'YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYVYYYY számhúzó, hanem mint Jutóbajnok’ is — jelenti be nagy derültség közepette a bizottság elnöke. Komoly feladat vár a számhúzókra. — Ellenőrizni, hogy megvan-e mind a kilencven számgolyó. Kihúzni az üveggömbből egy- egy golyót, ellenőrizni, hogy a bizottság titkára ugyanazt a számot mondja-e be, amit kihúztak, végül megszámolni_ hogy nyolcvanöt golyó maradt-e a gömbben. Megforgatják a „szerencsekereket”, az üveggömböt, majd egyenként kihúzzák a számokat. A közönség feszülten figyel, mindenki izgatottan nézi lottószelvényét. Az utolsó szám húzása előtt a bizottság elnöke figyelmezteti a közönséget ,hogy szelvényét — ha nem is nyert — mindenki gondosan őrizze meg a jutalomsorsolásig. Utolsónak Sepsi Gyuláné húz, az 54-est. A nagy táblán pedig már ott vannak a számok: 63, 13 24, 9 és 54. Ezzel be is fejeződött a sorsolás. Van néhány szerencsés nyerő is, mint Baksics Ferenc, a szedresi gépállomás dolgozója, akinek két darab kéttalálatos szelvénye van, többen majd otthon nézik meg szelvényüket, nem hozták el. Annál több a csalódott. „Nézze elvtars, ha ezt játszottam volna meg, három találatom lenne” — mutat eredeti „tervezetére” egy férfi. Három szelvénye van, mindegyiken egy-egy találat. ,,És ha az asszony életkora helyett a házszámot írtam volna be_ akkor is kettes találatom lenne” — mondja. Persze, a bosszankodás csak pillanatokig tart. „Majd a jövő héten újra megpróbáljuk” — mondják bizakodva legtöbben. J. J. rTTTTTYTTTVTVyVTYYYTTTYYVTrTT SZAKSZERVEZETI A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa az elmúlt hetekben értékelte a megye több üzemében a munka- védelmi intézkedések betartását. Számos üzemben a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére javaslatot tett. A Paksi Konzervgyárban, még az elmúlt évben is, sok kívánnivaló volt a tisztaság területén. A helyzet még ez év elején sem javult. A szakszervezetek megyei tanácsa javasolta a hibák megszüntetését. Ma már a konzervgyár valamennyi üzemrészében a falakat fehér csempével burkolták be, megteremtették az egészséges, tiszta munkatermeket, ahol könnyebben és tisztábban tudják a konzervet készíteni. * A Tolnai Textilművek egyes üzemrészeiben a szellőzőberendezés nem volt tökéletes és ez kihatással volt a dolgozók munkájára is. Ma már az üzem valamennyi munkatermében megoldották a szellőztetést. * A Tolnai Selyemgyárban megszüntették a gyár épületeit körülvevő rendetlenséget. Több tonna szenet a gyár előteréből elhordták, helyette parkosították a területet, virágokkal ültették be. * A Fornádi Állami Gazdaság műhelyében a hegesztőaparátus nem az óvórendszabályok követelményei szerint volt elhelyezve, a robbanás veszélye fennállt. A hegesztőaparátus részére külön fülkét építettek, s ezáltal a műhelyekben a munka biztonságosabbá vált. * A Bonyhádi Zománcművek épületei körül rengeteg hulladéklemez, vas és egyéb lim-lom volt elszórva. A gyártakarítás során rendszerezték a hulladékot és csak a kijelölt helyen tárolják. az elektronikus Bonyodalmak n zeneszerző" körül Mint már ismeretes, amerikai matematikusok egy „Bertha” nevű elektronikus gépet szerkesztettek, amely óránkén^ 3000 zeneszámot ,szerez". A gép egyhónapi kísérletezés után munkába állt. A feltalálók felkérték az amerikai dalszerzők egyesületének egyik tagját hogy készítsen szöveget arra a dalra, amelynek melódiáját újdonsült gépük szerezte. Az illető eleget tett a kérésnek és így született meg a sanzon, amelynek címe: „A gombnyomásos Bertha”. Az első siker után azonban komplikációk keletkeztek, ugyanis nem tudtak megegyezni a zeneszám védettségét illetően. A kiadók még sohasem álltak ilyen probléma előtt. Amíg a jogi kérdések eldőlnek, addig a „Bertha” a zenekari átírásban éli ki magát. Feltalálói véleménye szerint a készülék nem egészen egy perc alatt teljes partitúrát készít, amire régebben egy zeneszerző háromnapi munkájára volt szükség, hogy eg» népdalt zenekarra áttegyen. A nagy melegben mindenütt gyorsan értek be a gabonák, sietni kellett az aratásai. A szedresi dolgozók is minden időt kihasználva arattak, s már csak néhány hold gabona vár aratásra. Ha az idő engedi, ma ez a néhány hold is kepékbe kerül. A községben a cséplésre is előkészültek. Négy cséplőbrigádot szerveztek, s a cséplés nagyrészét közös szérűn végzik el. A községben őszi árpából 14—16 mázsás átlagtermést várnak. Búzából is jó termés ígérkezik. A termelőszövetkezet egyik tábláján, amit kombájnnal arattak, 14 mázsás búzatermés volt. Már javában folyik a takarodás is. A gépállomás gépeket biztosít a taka- rodáshoz. A gépek éjjel-nappal dolgoznak, hordják a szövetkezet és az egyéniek gabonáját. 68 mázsa árpa 3 és fél hold földről A pusztahencsei legeltetési bizottság az idén önállóan gondoskodik a tulajdonában levő három bika és nyolc törzskönyvezett kansertés eltartásáról. Ebben az évben a legeltetési bizottság gazdái közös területen öt kataszteri holdon zabot, 14 kataszteri holdon kukoricát, három és fél kataszteri holdon pedig árpát termesztenek. Az árpa, amelyet már learattak le. A kukorica és a zab is bő lárom és fél holdról 68 mázsa árpát arattak le. A kukorica és a zab is bő ;ermést igér, s az apaállatok eltartása: az idén előreláthatólag már nem fog annyi gondot okozni a gazdáknak, nint az előző években. A bölcskei Kossuth Tsz, a kajdacs: [gazság Tsz, a pusztahencsei Kossuth Tsz és a paksi Vörös Sugár Tsz befejezte a gabonaneműek aratását. A paksi Vörös Sugár Tsz-ben öl munkacsapat 30 kaszással teljes mértékben kézierővel végezte a búza, e rozs, az őszi és tavaszi árpa aratását Az aratók részére a csoport saját jégverméből szállította a határba a iégbehűtött sört, bort és szörpöket. Hétfőn a cséplést is meg akarják cezdeni. Csak a tarlóhántás lemara- lása miatt panaszkodnak a paksi tsz- ;agok. Ahogy mondják, kaptak ugyan sgy traktort a tarlóhántás munkálatinak végzésére a bölcskei gépállomástól, de ez a traktor július 3-tól )-ig a „fertály” dűlőben levő tarló- :öld végén állt üzemképtelen állapotban. Ennélfogva aztán nem is csoda, íogy lemaradtak a tarlóhántással. A dunaszentgyörgyi Szabadság Tsz irpaföldjén, amelyet kombájn aratott e, a jelentések szerint 18 mázsás ka- aszteri holdankénti átlagtermést érek el. Sárszentlőrincen befejezték az árpa ?s a rozs aratását, s a búzának is leíratták már 90 százalékát. Egy cséplőgép az árpát, egy pedig a borsót csépeli, és szombaton, ha az időjárás megengedi, újabb két cséplőgépet állítanak munkába. Az uzdi Táncsics Tsz búzájának felét kombájnnal, felét pedig kévekötő aratógéppel aratták. Tavaly, ahogy beszélik, több volt a vita az uzdi Tsz-ben, mint a munka. Ezért aztán az aratók, akik tavaly gyakran délelőtt 9—10 óra körül kezdték meg a munkát, csak augusztus 5-én fejezték be az aratást. Az idén más a helyzet. Megjavult a tsz-en belül a munka- fegyelem. S ennek eredményeképpen az aratást az idén már az elsők között fejezte be a járásban a tsz. A paksi járási tanács mezőgazda- sági osztálya vezetőjének, Lakos József elvtársnak a véleménye szerint az őszi és tavaszi árpa, valamint a rozsaratás befejeződött a járásban. A búzának pedig körülbelül 75—80 százalékát aratták le eddig. A tarlóhántásnál az aratás üteméhez viszonyítva lemaradás mutatkozik a járásban. Mivel a gabonaneműek tarlójának a becslések szerint eddig csak 35—40 százalékán végezték el a tarlóhántást. Az egyénileg gazdálkodók közül so can keresték fel az idén a szedres íépállomást. Látták, hogy a földjeit nellett a szocialista szektorokban ji nunkát végeznek az aratógépek. Harc községben 14 egyénileg gaz álkodónak kévekötőaratógéppel, há ómnak pedig kombájnnal vágták 1< . gabonáját. Ebben a községben vol nég 20 gazda ezenkívül, akik szintév zerették volna igénybevenni a gép szektorokban folyó munka sürgősségére való tekintettel már nem tudtak segíteni. Tengelicen 30 egyéni gazda akarta a gépállomás gépeit igénybevenni. A gépállomás traktorosai azonban csak három tengelici gazdát tudtak kisegíteni „éjszakai műszakban” a napi munka mellett, amit a tsz-ek földjein végeztek.
