Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-11 / 161. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! TCWA MEC II. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM ARA: 50 FILLÉR. CSÜTÖRTÖK, 1957 JÚLIUS 11. Jelentés a gabonaföldekről A megye állami gazdaságaiban az árpaföldeken befejezték az aratást a learatott árpa összterületének 64 százalékát kombájnnal, 31 százalékát aratógéppel, 5 százalékát pedig kézierővel aratták. A learatott 3081 kataszteri holdon átlagosan 15 mázsa 20 kilogrammos holdanként! átlagtermést értek el, a betervezett 12 mázsa 40 kilogrammos termés helyett. A borsóaratásnál nagy előrehaladás mutatkozik. Az állami gazdaságok borsótábláinak 56 százalékát aratták le. A Sárközi Állami Gazdaság már be is fejezte a borsó aratását. A Nagytormási Állami Gazdaságban is learatták már a borsóval bevetett terület 86. százalékát. Lemaradás mutatkozik a borAz országoshírű csolnoki német népi együttes nagy sikerrel szerepel a július 5-én elkezdődött Tolna megyei német kulturális hét keretében. A 32 tagú együttes a német és magyar nyelvű dalaival és német népi táncaival szinte meghódította a Tolna megyei németajkú községek lakóit. Cikó községben a stájertánc, Gyünkön a csolnoki népdalok, Hőgyészen és Nagymányokon a hamburgi tánc aratott nagy sikert a német és magyar ajkú közönség előtt. A csolnokiak ugyanis a nagy aratási munkák elleA pincehelyi gépállomáson az ellenforradalom idején hoztak egy olyan határozatot, hogy a gépkocsi- vezetők felvehetik az általuk végzett munka díját, amit kötelesek befizetni a gépállomásnak. Ezzel a lehetőséggel többen visszaéltek és a felvett összegeket nem fizették be. A panamák a rend helyreálltával természetesen lelepleződtek és bíróság elé került több gépállomási dolgozó. sóaratás terén a fornádi, a gerjená és Leperdpusztai Állami Gazdaságban, mivel Fomádon 28 százalékát, Gerjenben 16 százalékát, Leperden pedig csak 20 százalékát aratták le a borsó területnek. A lemaradás oka az, hogy ezekben a gazdaságokban gépi aratás helyett kézzel aratják a borsót, mert nem alakították át időben a kaszálógépeket borsóaratásra. Eddig 3234 holdon végeztek tarlóhántást a megye állami gazdaságaiban. Az idén korábban megkezdték mindenhol az aratást. Tavaly a búza és rozs aratását csak július 10-én kezdték, az idén viszont már július 3-án lehetett aratni a kenyér- gabonát. Tavaly az összgabonaterü- letnek csak 15 százaléka volt lenére is zsúfolásig telt ház előtt lépnek fel esténkint műsoraikkal. Kedden este a bonyhádi járási kul- túrház szabadtéri színpadán is nagyszámú közönség előtt aratta sikerét az együttes, a csolnoki polka magá- valragadta a közönséget. A pécsi rádió is felvételeket készített a legszebb német és magyar népdalcsokorból. A csolnoki német népi együttes szerdán Kisdorogon fejezte be a német kulturális héttel kapcsolatos Tolna megyei vendégjátékát. Keszler Vilmos közel 2000 forintot akart így elsikkasztani — hathónapi börtönbüntetést kapott. Szabó János 3 hónapi felfüggesztett börtönbüntetést és 600 forint pénzbüntetést kapott. Kónyi Józsefet, Kupi Istvánt, Oroszlán Tamást és Farkas Jánost a bíróság 500—600 forint pénzbüntetésre ítélte. Az idén már 34 százalékát learatták a gabonavetésterületnek július 10-ig az állami gazdaságokban. A Jühépusztai Állami Gazdaságban és a Sárközi Állami Gazdaságban a nagy melegre való tekintettel, lehűtött teát és citromos vizet hordanak ki az aratók részére. A két gazdaság példája nyomán a megye többi állami gazdaságaiban is hűsítő italokkal látják ei az aratókat. A termelőszövetkezetek földjein éjszaka is folyik az aratás. Az ozorai Petőfi Sándor Termelőszövetkezet gabonaföldjein nappal nem lát a^ ember mást, mint három kévekötőaratógépet. A szövetkezet tagjai nappal alszanak. Megérdemlik, ők éjjel dolgoznak. Késő délután 6 és 7 óra között gyülekeznek — és mennek ki a gabonaföldekre. Akkor aztán gyorsan megy a munka. A szövetkezet jó termésre számít. Még a tavaszi búzájuk is megadja a 8—9 mázsát. Mór két gyermekáldozatot követelt az idén a Duna Tolna megyében Július 7-én és 9-én egy-egy gyermek vízbefulladásáról érkezett jelentés a dunamenti községekből. Ágoston Ferenc hatéves kisgyermek (Du- naföldvár, Rákóczi utca 12. szám), július 7-én délelőtt fürödni ment szüleivel a Dunára. Szüleitől kicsit távolabb horgászott és beleesett a vízbe, s a hullámok magukkal sodorták. Két nap múlva érkezett a jelentés, hogy a holttestet Dunapataj közelében kifogták. Oszvald Ferenc kilencéves (Paks, Szent István út 14. szám), július 9-én délután 2—3 óra között fulladt bele a Dunába. Szülei aratni mentek és a gyermeket nem vitték magukkal, mivel gyenge fizikumú és nem bírja a nagy meleget. A felügyelet nélkül maradt gyermek elment a Dunára fürödni és belefulladt a vízbe. aratva július 10-ig. A csolnoki német népi együttes Bonyhádon is nagy sikert aratott Gépállomást sikkasztok a bíróság előtt MOST, VAGY SOHA gondolják és mondják a szekszárdi lottózók, hisz holnap délelőtt pontosan 10 órakor Szekszárdon lesz a lottóhúzás. Sok szekszárdi lottózó ,nagy reményt fűz ehhez a naphoz, hisz itt lesz a húzás a szeme előtt, lát minden mozdulatot, s biztos, hogy előjönnek az ő számai is. Vagy talán saját maga húzza ki a jó számot. Sokan vettek most olyanok is lottószelvényt a városban ,akik eddig még nem próbáltak szerencsét. Nap, mint nap érdeklődnek szerkesztőségünknél is a holnapi húzás iránt... Munkatársunk felkereste az Országos Takarékpénztár megyei fiókjának helyettes vezetőjét, Kaposi Istvánt, s tőle azt a felvilágosítást kapta, hogy a sorsolás kellékei ma délben érkeznek meg városunkba, s a sorsolásig a kultúrház egyik jói zárható helyiségébe raktározzák el őket. A sorsolást holnap, július 12-én, délelőtt 10 órakor bonyolítják le a Városi Kultúrház szabadtéri színpadán, rossz idő esetén pedig bent a színházteremben. Megtudtuk még azt is, hogy a sorsolási bizottság ellenőrző tagjává a Pénzügyminisztérium kinevezte Czéh Lajost is, az OTP szekszárdi fiókjának vezetőjét. A sorsolást bizottság tagjai lesznek még Szek- szárdrói a pénzügyőrség megyei parancsnoka és az állami közjegyző. Kinevezésüket szintén megkapták már. A sorsolási bizottság fél tízkor tartja első ülését és ellenőrzi a számokat, hogy mind a kilencven szám résztvegyen a sorsolásban. A húzás pontosan 10 órakor kezdődik és körülbelül fél óráig tart. Ez alatt a fél óra alatt gazdagszik meg egy pár szerencsés ember. A húzás előtt a nézők, — akiknek a szeme előtt zajlik le az egész sorsolás — számokat kapnak. E számok tőszámaiból húznak ki ötöt, s e számok tulajdonosai húzzák majd ki a „szerencsekerékből” az öt nyerőszámot. Sokan úgy képzelik el a húzást, hogy itt lesz az összes beérkezett lottószelvény is. Nem... A mintegy két és félmillió lottószelvény Budapesten marad, csak a kilencven számból húzzák ki az öt nyerőszámot Szekszárdon. A szekszárdi első vidéki lottóhúzás csak kísérlet, s amennyiben sikerrel jár, úgy a jövőben más vidéki városokban is húzzák majd a lottó számait. Sok sikert kívánunk a szekszárdi lottózóknak, s jó megérzést azoknak az embereknek, akik az öt nyerőszámot húzzák majd ... A MÁI SZÁMBAN: A Román Munkáspárt Központi Bizottságának határozata (2. oldal) Hatalmas árukészletek várják a falusi dolgozókat (3. oldal) Meghalt, hogy tovább éljen a proletárhatalom (3. oldal) A Dombóvári Iparos Munkás SC a tömegsportért (4. oldal) •• Ülést tartott a Megyei Pártbizottság Az MSZMP Tolna megyei Párt- bizottsága kibővített ülésen tárgyalta meg az országos pártértekezlet anyagát. És megszabta a pártértekezlet határozatának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. Az ülésen résztvett és felszólalt Dabronoki Gyula elvtárs, a Központi Bizottság tagja is. A vita során beszámoltak az országos pártértekezletre küldött elvtársak személyes élményeikről, az értekezlet munkájáról, amely a jelenlegi történelmi helyzetben a pártkongresszus feladatát oldotta meg. Második napirendi pontként kiegészítették a Megyei Pártbizottságot és a Végrehajtó Bizottságot. A Megyei Pártbizottság tagjának választották meg Siklósi Imre elvtársat, a KISZ megyei vezetőjét, póttagjának Kovács György elvtársat, a MÉSZÖV igazgatóját. A végrehajtó bizottságot Siklósi Imre elvtárssal, Csatári Miklós elvtárssal, a Bonyhádi Zománcgyár igazgatójával és Daradics Ferenc elvtárssal, az MSZMP bonyhádi járási bizottsága elnökével egészítették ki. Nevezett elvtársakat egyhangúlag megválasztották. Tolna megye állami gazdasági, gépállomási-, termelőszövetkezeti- és egyénileg dolgozó parasztjai! Az aratás, behordás és cséplés nagy munkájánál nem kisebb jelentőségű az idejében és jó minőségben elvégzett tarlóhántás sem. Helyes az a megállapítás, hogy az aratás addig nem tekinthető befejezettnek, míg a tarlóhántást el nem végezték. Az egyes táblákon az aratás befejezése, illetve a keresztek összerakása után azonnal végezzük el a tarló felgereblyézését, hogy ennek késedelme ne akadályoztassa a tarlóhántás elvégzését. Az legyen a fő cél, hogy a gabona levágása és a tarlóhántás elvégzése között minél kevesebb idő teljen el. Ezért nem szabad megvárni, míg a kombájnszalmát, vagy a kereszteket lehordják a táblákról, hanem a szalmarakások és keresztek között a felgereblyézés elvégzése után azonnal meg kell kezdeni a tarlóhántást. A gabona levágása után a talaj felső rétegében levő nedvesség a nap és szél hatására rövid idő alatt elpárolog. Tehát minél tovább várunk az összetömődött rossz szerkezetű, jól párologtató felső talajréteg fellazításával, — a nedvességtartalom elpárolgásának megakadályozásával —, annál több nedvesség távozik el a földből. Sok nedvesség elpárolgása viszont megnehezíti a tarlóhántás későbbi elvégzését, emellett a megkésett munka a talajnedvesség raktározását csak részben biztosítja, sőt, ha későn történik meg e munka, teljesen értéktelenné válhat. Tarlóhántásra egysoros V-alakú, duplasoros X-alakú egyirányú tárcsát, vagy ekét használjunk. A tárcsával végzett tarlóhántás előnye, hogy a 2,5—3 méter munkaszélesség következtében nagyteljesítményű, ezért nagy területet rövid idő alatt megbánthatunk. A tarlóhántást tárcsával 6—8 cm, ekével 8—10 cm mélyen végezzük. Tárcsa vagy eke után járassunk gyűrűs vagy sima hengert, esetleg hátára fordított fogast. Ezzel elősegítjük a talaj tömörítését és meggyorsítjuk a talajba került gyommagvak csírázását, kelését, tehát előre gyomirtást végzünk a következő évi növények javára. Hogy mennyire érdemes a tarlóhántást elvégezni, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az idei nagy szárazságban azok á növények (főleg kapások), amelyek olyan területekre kerültek, ahol a tarlóhántást és őszi mélyszántást elvégezték, sokkal jobban bírják a szárazságot, mint azok a növények, amelyeknek talaja sem tarlóhántást, sem őszi mélyszántást nem kaptak az elmúlt évben, hanem az idei év tavaszán, tavaszi szántás után kerültek a földbe. Ez mind azért van. mert a tarlóhántással a gyomok nagyrészét már az elmúlt évben kiirtottuk és a talaj víztárolóképességét megjavítottuk. A tarlóhántás elvégzésén túlmenően javasoljuk az állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek és egyénileg dolgozó parasztoknak, hogy azokból a tarló- hántott területekből, amelyek az ősz folyamán nem kerülnek elvetésre, minél nagyobb területeket vessenek be másodnövénnyel, főleg zöldtrágyázás céljára, a talaj és időjárástól függően. A tarlóhántás elvégzésével minden termelő a következő évi magasabb termés alapjait rakja le. Ez is a belterjes gazdálkodás kialakítását segíti elő. TOLNA MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA
