Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-10 / 160. szám
1957 JŰLIUS 10. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 ____________r\____________ S imon tornya községben iátiuk HAItOTTUK Se falu, se város, olyan község Simon- tomya, amelytől az ember mindig többet vár, mint amennyit valójában kaphat. Olyan, mint az öreg ember, akit mindenki méltányol, de tudják róla, hogy újat már nem tartogat senki számára. Pedig 10—15 évvel ezelőtt Simontomya kultúrközpont volt. A környező falvak lakói vasámaponkint mindig bejöttek ide szórakozni. Itt volt olyan, amit máshol nem lehetett megtalálni, mivel Simon- tornyának volt egyedül a környéken mozija. Ma már nem járnak be az emberek sem a távoli, sem a közeli környékről, mert mozi, kultúrház mindenütt van, még a legkisebb faluban is, Simontornya viszont maradt a régi. Most is éppen még csak egy bőrgyára és egy mozija van, mint azelőtt régen. Idejöttünk ki megnézni, mi újság van abban a községben, amelyikkel sehogy sincsenek megelégedve a lakói. Topogó vagy kerthelyiség ? Ahol már van, ott észre sem veszik az emberek, hogy árnyékos, hűs kerthelyiségben szórakozhatnak esténkint. Si- montornyán viszont észreveszik azt, hogy nincs jóformán semmi szórakozási lehetőség. Sok helybeli lakost, fiatalt, öreget, férfit és nőt megkérdeztünk, hol töltik munkaidő után este, szombat és vasárnap szabadidejüket. A vélemények szinte megegyeztek. Legtöbben otthon. S az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy legszívesebben az emberek a szőlőhegyre mennek ki. S vannak olyanok is, akik kimennek a Sióra fürödni, ha lehet, ha nem piszkos a víz, vagy ha jó idő van. De ez a szórakozás nem elég. Nem elég, mert az igények nőttek Simontornyán is. Az emberek, nemcsak a fiatalok, szeretnének esténkint mozi után elmenni egy-egy pohár sörre valami csinos kis kerthelyiségbe. Sajnos, a mintegy 8000 lakosú községben ilyen nincs. Van egy kis „topogó” a községben, az mindig piszoktól és részeg emberektől van tele. S van egy kis vendéglő is, aminek nincs kerthelyisége, a kisvendéglőben is alig tudnak tíz asztalnál többet elhelyezni. Hosszú évek óta húzódik már a simon- tomyaiak kérése. Most az a helyzet, hogy a vendéglátó nem is akar arról hallani, hogy egy kerthelyiséget nyisson, a földművesszövetkezet meg nem mer belefogni egy ilyen üzletbe. Azt mondják a simontomyaiak, hogy legalább a nyári hónapokra a bőrgyár kultúrház-udvarán rendezzenek be egy kerthelyiséget, ahol munkaidő után felüdíthetnék magukat a bőrgyári dolgozók^ és biztos, hogy a filmrajongók is szívesen belátogatnának oda, hogy a moziban leizzadt egy-két félkiló után esténkint kellemesen elhűsöl- jenek. Nemzetközi bőrfeldolgozó ar Lassan öt évtizedes múltra tekinthet visz- sza a bőrgyár. Megyénk egyik legnagyobb termelő üzeme. A megyében és az országban is nagy híre van a Simontomyai Bőrgyár készítményeinek. Naponta többszáz marha- és borjúbőrt dolgoznak fel. S az a legérdekesebb a gyár életében, hogy talán nincs is olyan állat, amelyiknek bőréből ne készítettek volna már különböző színű, minőségű bőrt. A gyár nemzetközi kapcsolatai igen kiterjedtek. Argentin, ausztrál, kínai és brazil állatok bőrét dolgozzák ki és ezekből a bőrökből készítenek itthon cipőt, vagy más bőrárut, de emellett exportálnak is, s a bőrgyár hírét csak emelik a szebbnél szebb áruk a külföldi fogyasztók előtt. Az utóbbi években fejlődött a gyár technikai berendezése. Számos új gépet állítottak a termelésbe, új üzemrésszel bővítették a kikészítő és színező üzemrészeket. Érdekessége a gyár történetének, hogy mind olcsóbban állítja elő a bőröket. Most például már az elmúlt év szeptemberi termelési szintje felett állnak mennyiségileg, de a minőség még sokkal többet javult. Júniusban több bőrt készítettek, mint az év bármelyik hónapjában. A termelés emelkedésével a dolgozók fizetése is arányosan emelkedik. Az elmúlt év szeptemberében 1050 forint volt az átlagkereset a fizikai dolgozók között, most 1366 forint. Nevezetesek a simontomyaiak a bőrgyárukról, de büszkék is arra, s megtiszteltetésnek veszik azt, ha valaki bőrösnek mondhatja magát, s ez kötelez, tudják ezt a gyáriak, ezért is végzik mind jobban munkájukat. Cégtábla kabaré v? Mostanában sok mindent elmondhatunk az időjárásról, a természetről: zabolázat- > lan, szeszélyes, kegyetlen stb., csak azt nem, hogy humoros. Pedig, ha akar ilyen oldaláról is bemutatkozhat, mint azt a si- montornyai példa bizonyítja. Az egyik üzlet ilyenformán kínálja magát Simontornyán a látogatóknak, a község legforgalmasabb terén: „Vegyes cukrászda, fodrászüzeme, Lipn Sándor.’’ Ettől jobbra hatalmas, sápadt nagy betűkkel „mignon’’. A jobboldalon ez a közérthető szöveg díszük a szavak egymás alatt: „Férfi sütemények, női...” és valami olvashatatlan egyveleg. Hogy mi köze ehhez a természetnek, az mindjárt kiderül. A szóbanforgó üzlethelyiségben valamikor Lion Sándornak volt cukrászdája, ma pedig a Vegyes Kisipari Termelőszövetkezet fodrászüzlete húzódik meg a nem mindennapi felirat mögött. A KTSZ nem vett magának annyi fáradságot, hogy a régi betűket lekaparják a falról, hanem egyszerűen ráfestették saját reklámjukat. Most aztán jött a furfangos természet. Jó, bőséges esőt küldött. amely hói itt, hol ott mosta le erősebben a festéket, egyszer a cukrászdának, máskor a fodrászüzemnek kedvezve. Az itt dolgozó fodrászok szerint, már többször szóltak a KTSZ nek, hogy „a férfi sütemények’’ olyan különlegesség, amit ők nem tudnak előállítani, de hasztalan. Mj azt tanácsoljuk, forduljanak inkább a tréfás természethez, egy kiadós eső hátha tudna rajtuk segíteni. Vár a vár ősrégi nevezetessége ez a vár nemcsak Simontomyának, de egész Tolna megyének is. hiszen ezt a helyet legelőször 1200 körül erősítették meg. Azóta az egész történelem folyamán, ha nem is kiemelkedő, de a vidék szempontjából fontos szerepet játszott. Nem szűkölködik ez a környék műemlékekben és régiségekben, de ritkán lehet ilyen épen maradt várat találni. Márcsak azért is érdemes vele törődni. Mohos János tanító szerint a műemlékhelyreállító bizottság egyszer rá is jött erre és megcsináltatta a vár tetőzetét. Azóta úgy néz ki a régi épület, mint egy rongyosruhájú csavargó, aki valami váratlan szerencse folytán vadonatúj cilindert visel. A hatalmas sarokkövek, eső- és szélmarta téglafalak fölött vadonatúj palatető díszük, tetején a XX. század legújabb és legkeüemesebb vívmányával, a „bömböldével”. A földszinti termekben füstös, kormos szükséglakások vannak, a hatalmas, méltóságteljes bolthajtásos lovagterem pedig jelenleg üres ralitár. Többször felvetődött már a gondolat Simontornyán, hogy a régi várat adják át az iskola kezelésébe, mivel úgyis egyedül az úttörők a gondozói, vagy gondoskodjon róla a tanács. Az. zal a tervvel is foglalkoztak, hogy a romantikus környezetben egy szépen berendezett szórakozóhelyet létesítsenek. de ezek mind csak olyan tervek, amiről úton-útfélen hallani, de a megvalósításuk nagyon távoli dolog. A simontomyai vár már többszáz éve várakozik arra, hogy valamire felhasználják, de úgylátszik, ma sem akadt gazdája, jó lenne hát, ha valaki gondjaiba venné. Már pezseg Már többször írtunk lapunkban Simontomya rég elfeledett nevezetességéről, az ásványvízről. A földművesszövetkezet hosszú évek óta kínlódik azzal, hogy megindítja az ásványvíztöltést, de eddig sehogysem sikerült. Hiába volt víz, csatt, töltőberendezés, címke, üveget nem tudtak szerezni, egészen mostanáig. A közelmúltban történt, hogy lapunkban újra megjelent egy cikk a nemlétező üvegekről. Ennek nyomán a Tolnai Selyemgyár rögtön érintkezésbe lépett Si- montomyával és közölte, hogy nála van ezer másfélliteres csatosüveg. A földművesszövetkezet kapva kapott az alkalmon, el is hozták az üvegeket, a selyemgyár meg örült, mert az ilyesmi ugyebár nem tartozik egy ilyen üzem profiljába, nem tudták mire használni. Ma már folyik az ásványvíztöltés, remélhetőleg szénsav is lesz elég hozzá, mert a simontomyaiak várják, a 36 fokos meleg ugyancsak fogyasztja a szódavizet. Az elmúlt hónap eredménye 17 000 üter volt, de így is áüandó a panasz a községben, hogy kevés. Ettől a héttől kezdve azonban már bárki veheti a hajdanában messzi vidékeken, a Balaton környékén is híres simontomyai ásványvizet, ami jobb, mint a szódavíz és soha nem marad bent ál- nok módon az üvegben. Ebéd után, amikor a hőmérő higanyszála a 40-ik rovátka felé mászik, csendes ez a község is. Az utcákon alig látni egy-két embert, kint a Sión, ott már valamivel mozgalmasabb az élet, de leginkább gyerekfélék lubickolnak a vízben, amely alig ér térdig. Este, amikor már a nap ferdén tűz a községre, amikor kezdenek hazajönni a határból a parasztok, akkor újra élénk lesz a község, megtelik a „topogó”, a kisvendéglőben is fogy a fröccs, csak az üzletek nincsenek nyitva. Simontomyai szokás az, hogy az utolsó bolt is fél 6-kor zár, a többiek ötkor. így, aki öt óra után akar valami ídutossjt vásárolni, hált az tegyen le ebbeli szándékáról, mert Simontornyán fél 6 után már sem kenyeret, sem élesztőt nem kap. Simontornya neve élt, él és még élni is fog. Emléke lakói munkájának eredménye, legyőzi az idő múlásának vasfogát. Bézi—Pálkovács Zeneiek a nyugati owtágoMól-. Az ENSZ jelentése hamis, mert fasiszták készítették Egy régi belgiumi hallgatónk írja: Június 21-én nyilvánosságra hozták az ENSZ hamis jelentését, melyben elítélik a magyar felkelés elleni szovjet beavatkozást. Kedves elvtársaim, szerintem ez biztosan manőver, mert ezzel nem egy olyan embert bolondítanak el, ki jogos követeléseiért harcol, hiszen a -magyar események idején is azt csinálta a. burzsoá sajtó, hogy hazugságokkal szórakoztatta a munkáso- kat. nehogy gondoljanak a saját jogos követelésükre. Nagyon sajnálatos, hogy ez megtörténhet, hiszen az ENSZ jelentése hamis_ mert az a fasiszta banda készítette, kinek nagy a felelőssége a magyar eseményekben. Jó lenne ha éberek lennének kedves magyar elvtársak, ezekkel a túlgyakran ismétlődő az ENSZ folyosóiból kiinduló provokációkkal kapcsolatban. Miért nem foglalkoznak a Cyprus ban elkövetett bűnökkel? Miért nem ítélik el azokat a bűnöket, melyeket a francia hadsereg követ el Algériában? Miért nem ítélik el azokat, akik az egyiptomi népet mészárolják? Mert ezek az agresszorok ugyanonnan jönnek, mint azok, akik a magyarországi puccsot kezdeményezték. Tehát teljes joggal ítélkezik a Kádár-kormány azok felett az árulók felett, kik megpróbálták visszaállítani a kapitalizmust Ma- gyarországon% megkockáztatva azt, hogy egy új háborús tűzfészket létesítsenek Európa szívében. A hibákat, elkövetendő bűnük leplezésére használták Egy osztrák hallgatónk írja: „A Fehér Könyvvel kapcsolatban csak azt írhatom, hogy nem találok szavakat ezekre a fasiszta gyilkosokra, akik saját népükre törtek. Ezért ezeknek nem jár kegyelem. Mi megtanultuk ezt jól személyesen a spanyol szabadságharcban. Természetesen nagyok voltak a hibák, melyeket a kormányzat során elkövettek. Ezeket aztán felhasználták elkövetendő bűnök leleplezésére, hogy győzedelmeskedjenek. Amikor mind ez nálatok történt, nálunk is hangosak lettek a fasiszták és fenyegetőztek, hogy becsületes, demokratikus gondolkodású emberekkel leszámolnak. Köszönet érte, hogy nem így történt. Elküldöm Önöknek szívem egy részét Egy új hallgató írja Spanyol- országból: „Már nagyon régen szerettem volna írni Önöknek, hiszen hat éve már, hogy állandóan hallgatom adásaikat. Valami azonban mindig visszatartott, de mindennek eljön az ideje: az október 23-i rémes események után most már nem engedi a szívem azt, hogy ne írjak. Csodálom azt, hogy a magyar nép ellen tudott állni, mindannak a kegyetlenségnek, melyet kárára terveztek és kívánom a magyar népnek, hogy sikeresen haladjon tovább békében. Önök adták nekünk az emberiség jólétének egyik leghősiesebb harcosát (Zalka Máté), Elküldök Önöknek egy verset, melyet neki lediktáltam, melynek címe „Örök. dicsőség a hős tábornoknak”. . Remélem, hogy ez a levél eljut Önökhöz és higyjék el nekem, hogy ezek nem üres szavak — elküldöm Önöknek szívem egy részét.” (A levelek eredeti példányai a Magyar Rádiónál vannak.) Hét évszázad magyar versei Gyónt Géza: Csak egy éjszakára... Vízszintes: 1. Az idézet kezdete. 11. Zokogó. 12. Elhúnyt. 13. Nem egészen rivális! 14. Fém. 15. Szőrtelenítő. 18. Fontos katonai személy. 20. Nagy Lajos. 21. Tojás németül. 23. A függ. 27. alatti folytatása. 27. Gounod: Faust c. operájának Aranyborjú áriája kezdődik így. 28. Nagyon fél. 30. Énekhang. 33. Kettős betű. 34. A vízsz. 1. alatti folytatása. 38. Kicsoda. 40. Kiszabás. 41. ön vegyjele. 42. Fizikai alapfogalom. 44. Becézett női név. 45. Igekötő. 46. Segít a társának. 47. Bíróságon van fontos szerepe. 49. Egyike a hét magyar vezérnek. 51. Kázmér belseje! 52. Tudományt — névelővel. 54. Gyári. Függőleges: 1. Festőművész. 2. Vaspálya. 3. Argon vegyjele. 4. Nőknek mondják — fordítva. 5. Galamb — ékezetfelesleggel. 6. Olyan — fordítva. 7. Étkeztek — ékezetfelesleggel. 8. Művészet — fordítva — latinul. 9. Z. I. Rokon, névelővel. 16. Zúdító. 17. Négy németül. 19. S-sel a végén rosszízű. 22. Feleségem. 23. Irány. 24. Nekem adja — fordítva. 25. Kiejtett betű. 26. Régi kor büntető eszköze. 27. A vízsz. 34. alatti folytatása. 29. Hibáit. 31. Áram folyik benne — névelővel. 32. Nem helyes. 35. Lyuk — népiesen. 36. Helyes. 37. Edény. 39. Papírra vetteté. 41. összeg. 43. Rendfokozat — fordítva. 46. ülőeszköz. 48. Nem érdekelt. 50. Alkalmas, rövidítve. 51. Nincs ernyője. 53. Állóvíz. 54. ü. D. Megfejtendő az idézet a következő sorrendben: vízsz. 1., 34., függ. 27., víz- sz. 23.
