Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-07 / 158. szám
1957 JÜLIUS 7. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG S MEGYÉNK SZÜLÖTTE ALPÁRI GYULA Taggyűlések az SZKP Központi Bizottsága határozatáról 1882 január 19-én született Duna- földváron. Vallásos szülei papnak szánták. A dunaföldvári elemi iskola elvégzése után a pozsonyi papnevelő intézet növendéke lett. Rendkívüli szorgalommal tanult, több nyelvet sajátított el. Pozsony már ebben az időben is fejlett iparú város volt, a munkásmozgalom is ennek megfelelően bontakozott ki. Megjelentek Marx és Engels írásai. A diák Alpári nagy érdeklődéssel olvasta e műveket, majd ezek nyomán a társadalmi és természettudományi munkákat. Rádöbbent, hogy a papnevelő intézetben egészen mást tanítanak a társadalomról és természetről. A fiatal Alpári választott: teljes meggyőződéssel tette magáévá a szocialista eszmét és terjesztette diáktársai között is. Ezért 1900-ban kicsapták az intézetből. Alpári Gyula Rudapestre ment, alkalmi munkát vállalt. Belépett a Szociáldemokrata Pártba és az akkor még gyermekcipőben járó és a Szabadság Egyletbe tömörült ifjúmunkásmozgalomban kezdett tevékenykedni. Alpári Gyula a tanulást nem hagyta abba, még nagyobb buzgalommal gyarapította ismereteit. Cikkeket, novellákat írt a tanoncok helyzetéről, írásait elküldte a Népszavának. A szerkesztőség felfigyelt a fiatal Alpárira. felismerte kiváló képességeit és alkalmazta kulturális munkatársnak. Ettől kezdve Alpári Gyula élete elválaszthatatlan lett a magyar munkás- mozgalomtól. Marx és Engels tanítása szellemében élt, harcolt és tanított maga is. Szóban és írásban nevelte az ifjúságot, pedig még ő maga is fiatal volt. Jó előadó volt, az ifjúmunkások szerették, mind népszerűbbé vált. 1904- ben munkatársa lett az akkor meg- indmR zlfiúmunkás” című lapnak, 1907 januárjában pedig a szerkesztője. tartotta. Hazatérése után a német munkásmozgalom vezetőivel megszakítás nélkül levelezésben állott. Alpári Gyula sokat tanult, sokat tapasztalt Németországban és harcos egyénisége s tudása révén csakhamar kiemelkedő alakja lett a SZDP-ben kialakult ellenzéknek. Emiatt Alpári Gyula igen nehéz anyagi körülmények közé jutott. A SZDP-ben, a szakszervezetekben, a Népszavánál nem kapott állást, cikkeit nem közölték. Csak a külföldi munkáslapokba írt cikkei után jutott némi keresethez. Végül a VI. kerületi Népház könyvtárosa lett nagyon szerény fizetéssel. Felesége a szaktanácsnál volt takarítónő. Alpári Gyula kevéssel beérte. Nem hódolt be azért, hogy jobb álláshoz jusson. Folytatta harcát a munkásmozgalom opportunista irányzata ellen. Híveinek száma egyre szaporodott. Az SZDP opportunistái sem maradtak tétlen, fegyelmit indítottak Alpári Gyula ellen. Az Ellenőrző Bizottság azonban semmi okot nem talált súlyosabb fegyelmi büntetés kiszabására és csupán a látszat kedvéért dorgálásra ítélte Alpárit. Az SZDP vezetősége ebbe nem nyugodott bele és az 1910 márciusi kongresszus elé kizárási javaslatot terjesztett. A kizárást kétharmad többség elfogadta. Alpári Gyula a kizárást megfellebbezte a II. Inter- nacionálé kongresszusához, amely 1910 augusztus 28-tól szeptember 3-ig ülésezett Koppenhágában. Alpári Gyulát az üveges munkások szakszervezete küldöttnek választottS a kongresszusra, költségeit a munkásság gyűjtötte össze. A kongresszuson a vádat Garami és Buchinger képviselte. A döntőbírók között volt Lenin és R. Luxemburg és Klara Zetkin is, de kisebbségben maradtak és így a Nemzetközi Iroda is jóváhagyta Alpári kizárását a magyar SZDP-ből. A proletárdiktatúra leverése után Alpári Gyula Csehszlovákiába ment. Az ö segítségével alakult meg a Csehszlovákiai Kommunista Párt. A CSZI.KP küldöttjeként vett részt a III. Internacionálé II. kongresszusán Moszkvában, 1921 júniusában. A kongresszus elhatározta egy lapnak, az „Intemacionale Presse Korrespon- denz”-nek kiadását. Létrehozásával és szerkesztésével Alpári Gyulát bízta meg. A lap Berlinben jelent meg előbb négy. azután hét nyelven és igen jelentős sajtóorgánummá fejlődött. Hitler uralomrajutása után Alpári Gyula egész szerkesztőségével Svájcba költözött. Ettől kezdve „Rundschau” néven jelent meg a lap. A háború kitörése és a francia ösz- szeomlás Párizsban érte Alpári Gyulát. Egy utcai találkozón elfogták a német Gestapo emberei. Berlinbe, majd a sachsenhausi koncentrációs táborba hurcolták. Magánzárkába csukták, éheztették, kínozták. 1942-ben Himmler meglátogatta a tábort. Megparancsolta, hogy Alpári Gyula írja meg a ni. Internacionálé történetét és saját mozgalmi múltját. Hogy teljesíthesse ezt a megbízást, jobb körülmények közé került és írt, dolgozott. A könyv 1944 júniusára lett kész. De nem az volt, amit Himmler rendelt. Alpári Gyula tudományosan kimutatta, hogy a társadalom fejlődésének törvényszerűsége alapján miért nem lehet hosszúéletű a nemzeti szocializmus. Megjósolta a fasizmus közeli bukását és ezt példák és érvek sorozatával támasztotta alá. A kéziratot átadták Himmlemek. Amikor megtudta, mit írt Alpári Gyula, azonnal elrendelte kivégzését. Himmler utasítását haladéktalanul Megyénkben is nagy figyelemmel fogadták az SZKP Központi Bizottságának határozatát. Csütörtökön este a pártszervezetekben a kommunisták összejöttek, s megtárgyalták a pártegység megvédésére hozott nagy- jelentőségű határozatot. Bogyiszlón valamennyi párttag ott volt a megbeszélésen és egyetértésüket fejezték ki a határozattal kapcsolatban. Karácsonyi Imre elvtárs például az éberség fokozására hívta fel a párttagokat, mert mint mondotta, számítani lehet az ellenséges elemek fokozódó tevékenységével. — Hinkel elvtárs hansúlyozta: Egyetért a határozattal, s e határozat pozitív hatása megmutatkozik. — Ma nem lehet olyan személy — mondotta többek között — funkcióban, aki a fejlődést gátolja. Alsónánán is egyöntetűen helyeselték a kommunisták az SZKP Központi Bizottságának határozatát. Tanulságképpen a pártfegyelem erősítéséről beszéltek helyi viszonylatban., mert amint értékelték a mi tapasztaMegyénk úttörői a komoly munka után a nyári szünidőben élvezik a megérdemelt pihenést. Szinte a megye minden részéről érkeznek hírek, mit tesznek a nyári szünidőben az úttörők. Nem kevésbé jelentősek ezek a hírek sem, hiszen az úttörők a nyári szórakozást arra is felhasználják, hogy megismerjék hazánk gyönyörű tájait, mégjobban megszeressék országunkat, népünket. Az alábbiakban rövid hírekben az úttörők ilyenirányú életéről számolunk be. A teveli úttörőcsapat az elmúlt napoklatainkat is, a pártfegyelem megsértése sok minden hibát előidéz. Helyi feladataink megbeszélése közben a pártszervezet számszerű erősítésével kapcsolatban a liberalizmus elleni harcról beszéltek. Fontos feladatként jelölték ezt meg, hiszen az éberség lazulásával kerülhetnek be a pártba olyan nemkívánatos elemek, akik bontják a párt egységét. Szedres községben is amellett, hogy egyetértettek a kommunisták a’ határozathozatallal arról beszéltek, milyen feladataik vannak nekik a pártegység megőrzése, további megerősítése terén. Varga elvtárs arról beszélt. hogy a pártegység erősítéséért állandóan tevékenykednünk kell, s legkisebb megsértését is azonnal vissza kell verni. Kovács Ferenc elvtárs is arról beszélt, hogy egyetért a határozattal, majd ezeket mondotta: „A határozatból kitűnik, hogy az említettek nem tudtak szakítani a régi módszerekkel, így nem is segíthették az újat, a fejlődőt.” Öbányán voltak. Egyelőre most csak arról számolhatunk be, hogy valamennyi pajtás nagyszerűen érezte magát. A mázai úttörőcsapat legutóbb körutazás tett az országban. Eközben a pajtások a parádi kirándulásuk alkalmával az úttörőpróba letételének keretében nagy kedvvel és akaraterővel mászták meg a Mátra legmagasabb csúcsát, a Kékest. A bátaszéki általános leányiskola úttörői sem akartak kimaradni a táborozás- adta nagyszerű élményekbőL Bátaapáti községbe rándultak ki, ahol a községhez tartozó üveghuta erdei telepen táboroztak. Táboroznak az úttörők végrehajtották. i ban érkezett meg egyhetes táborozásról. A kölesdi mozilátogatók panasza 1907 tavaszán tartották meg az első országos ifjúmunkás-kongresszust. Két fontos napirendi pontjának: 1. Az antimilitarista mozgalom. 2. Az ifjúság nemzetközi kapcsolatainak megteremtése, — Alpári Gyula volt az előadója. A kongresszus kimondta, hogy a magyar szocialista ifjúság csatlakozik a Nemzetközi Ifjúmunkás Szövetséghez, amely 1907 augusztus 24-én tartotta alakuló ülését Stuttgartban. A kongresszus Alpári Gvillát választotta meg küldöttnek a stuttgarti kongresszusra. Alpári Gyula itt ismerkedett meg a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakjaival: Kari Liebkncchttel, Wilhelm Pieck- kel, Róza Luxemburggal, Kari Meh- ringgel. Alpári Gyula egy évig maradt Németországban. Kapcsolatait a magyar ifjúsági mozgalommal állandóan fennAz ellenzék — Alpári Gyulával az élen — egy osztályharcos pártot akart" alapítani, de ez nem sikerült. Végül egy folyóiratot adott ki az ellenzék „A szociáldemokrata” címen. Alpári nagy anyagi gondokkal küzdött, mert őt is, feleségét is elbocsátották állásából, de a küzdelmet nem adta fel. Minden egyes cikke harcos kiállás volt a dolgozók, az elnyomottak mellett. Tevékenységét megszakította az első világháború kitörése. Alpári Gyula húsz hónapig volt a fronton, súlyos betegen került haza. Felgyógyulása után szerkesztője lett a Neues Politisches Volksblattnak. A Magyar Tanácsköztársaság idején külügyi népbiztos-helyettesnek. majd a Népbiztosok Tanácsának elnökévé nevezték ki. Kölesden június 26-án került bemutatásra a Gróf Monte Christo című film második része. Az előadás kezdete fél tíz. Az előírt kezdés előtt azonban már tíz perccel vetítették a filmet, holott a közönségnek csupán negyedrésze foglalta el a helyét. Fél tíz előtt öt perccel érkeztünk, s megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a folyosón szitkozódik a közönség. A jegykezelő és pénztáros egyöntetű megállapítása is az volt, hogy korán kezdtek, hiába figyelmeztették a gépészt. Végül is a dörömbölésre és a többszöri csengetésre félbeszakadt a vetítés s elfoglalhattuk helyeinket. Eddig még hagyján, csakhogy a következő órában nem volt hang, így az előadást nem folytathatták, míg „a hang meg nem jött.’’Az előadást negyed tizenegykor kezdték el ismét, s bizony jóval éjfél után ért véget. Kölesden sokan járnak moziba. De a mozilátogatók szórakozni, nem pedig bosszankodni akarnak. Ez úton hívjuk fel az illetékesek figyelmét: kísérjék figyelemmel a kölesdi mozi működését! Nem vagyunk az ellen, hogy a közönséget rászoktassák a pontosságra s a későn jövők csak a szünetben foglalhassák el a helyüket, de a múltkorihoz hasonló eset ne forduljon elő többé. NÉMETH VILMOS és még öt dolgozó. A majosi úttörők egyheti táborozása is érdekes, színes programot tartalmazott. A váraljai általános iskola tantermeiben ütötték fel szállásukat. Innen végeztek naponta túrákat és egyúttal gyakorolták a próbaanyagokat is. A túrahelyek az alábbiak voltak: Törökdomb (Váralja), Vadvíz-puszta, őbánya, Kisújbánya, valamint a Mázai Erőmű. Sok úttörőcsapat most táborozik, így a decsiek a községtől nyolc kilométerre levő Holt-Dunoágnál, a dombóvári leány és fiú úttörőcsapat pedig Fonyód-Béla- telepen. Számos úttörőcsapat táborozik még és fog táborozni a szünidő hátralevő heteiben, s ezekről későbbi híradásainkban adunk számot. Szerdán, július 10-én indul el megyénkből az úttörők első csoportja a ba- latonzamárdi országos úttörőtáborba; ahol a pajtások két hétig táboroznak majd. Becsület dőgcx, Jelenet az 1956-os ellenforradalmi időkből Két felsőnánai székely beszélget. Az egyik Csíkból való, a másik bukovinai. Poharazgatnak Csibi Gergé csíki székely lakásán. GERGÉ BÄ (Álózsihoz intézi szavát): Mondád, hogy mét nem vevék részt a tennapi csoportbomlási gyűlésen, ahun te es beszédes hangulatba valál.. . Hát tudd meg Álózsi ecsém, hogy legjobb a hallgatás. Met csak emlékejzél arra. hogy tennap előtt Ambarus, a csoport elnöke es hallgatott, met megijedt a fenyegetéstől. Mindenki aszondta, hogy osztozkodni kell, met hogy kitört a „forradalom”, s ijenkor ki bírja marja, serényebbé a peréda. Csáki szalmája lesz még az én becsületesen megdógozott munkaegségem es. ÁLÓZSI válaszol: Én el nem veszem, ami a kijedé, de az én jussomat viszem, míg más el nem viszi. Nyugodjék meg Gergé bá, az én ládafijam nem marad üresen. GERGÉ BÁ: Kivát, ha az enyém es oda vándlizik. Met jegyezed meg Álózsi, ijenkor a kapzsiság mutassa a lopásba a tempót, met minél többet siritettél a máséból, annál nagyobb lesz az étvágyad. Sokan vannak most zavarosba halászók, éhes farkasok, akik rabolnak, fosztogatnak, sőt gyilkolnak is. ÁLÓZSI: Oszt várjam meg, míg az ehes farkasok engem es felfalnak? Erre mán nem lesz üdő, még ma este viszem a lovakot. Ha én nem viszem, viszi más! (Iszik.) GERGÉ BÁ (tempósan, öregesen kezdi az oktatást): Mán látom, hogy mind megkergültetek .. . Pedig hónap kiojszuk a jószágot, felszerelést, s mindenki felel azétt, amit elvitt. Met jegyezdd meg ecsém Álózsi, hogy törvény mindég vót, van és lesz! Ha kiloptad, később visszaadód, s még dutyiba es kerülsz. Szükséged van neked erre, Álózsi? Törvény nélkül akarnál élni? Próbáld meg, meddig fog ez neked sikerülni. ÁLÓZSI (még csökönyös): Felbomlott a törvény. Ezt ha ki nem használom, kihasználja más. GERGÉ BÁ (kikelve): Nem jó, nem jó! Ahogy te akarsz csinyálni, az mán tol- vajság. azért börtön jár. Szembe akarsz fordulni a törvényességgel? Megakarod hazudtolni ősiségedet, apáidot, kik a zsarnokság elől telepedtek át Bukovinába, kik Mádéfalvánál szembeálltak az osztrákokkal, harcoltak ott még a fehér- népek es szurokkal, paprikával, forróvízzel, míg nem felkoncolták őket a császári zsarnokság pribékjei. Szabadságukért harcoltak, de nem raboltak, mint ahogy tűk akartok, vagy mán meg es tettétek. A szabadságét szenvedtünk, azét küzdöttünk, de nem raboltunk, zsivány módra! ... ÁLÓZSI (kissé elfogódva): Amit kijed itt elpapolt, arról hallottam öreg nagybácsimtól, a Domokos bától, azt es mondd, hogy őseinknek nem vót nyugtuk a fejedelmek mián, s a nagyurak mián es. Egész életük háborúskodásból, megest bujdosásból állott, ’szén műnk es ott hagyók a családi fészket, met nem bízott bennünk a bojárok kormánya, érezték, hogy mü előbb-utóbb szabadságunkét fellángolunk ellenük. GERGÉ BÁ (belekap): Ládd-e, s tetőt kaptál a fejed fölé, s béfogadott hajlékába a demokrácia. Szülődet, feleségedet, gyermekeidet keblére ölelte s eláraszt minden jóval. Mikor a nagyüzemi gazdálkodásba bévezetett, akkor csak jót akart, met az Uj Barázda milliókat érő vagyona münekünk közös boldogulást mutatott a jövőre. Mü ezt a szép jövőt elrúgtuk magunktól, széjjel rúgódtuk, met azt hittük, ez a szabadság . .. Meddig lett jó ez? Mit az egész tagság kótyagosodása rombolt széjjel? Osztón mi következik ebből? Börtön, szégyen s a családoknak nyomorúság. Hej? Álózsi, Álózsi... te es nyakig belésuppantál a társaságba, a tolvajok bandájába. Kászolódjál ki onnét, amíg baj nem ér. Gondultál-e arra, hogy számon kérik mindenkitől az elrabolt humit? Gondultál-e arra, hogy sem te, sem apádék nem vótak zsiványok, haramiák? Es most ilyen cselekedetek mián akarsz börtönbe senyvedni? ÁLÓZSI (meghatódva): Látom, hogy kijed akkurátus ember, amit mond, annak megvan a veleje. Bocs igazság, met ami másé. nem Álózsié, meges mondom kijednek, mint a papomnak, hogy ott vótam, ahun a kukoricát erőnek erejével elsuvasztották, ott vótam, hun szénát, szalmát széjjelhányták, s bizon, bizon nem egy szekerecskével vittem, mint a többiek hazudják, elvittük törvénytelen módon a baromfiólak, juhhodály épületfáit, mindent széjjelhánytunk, tolvaj módon elvittük. Törvénytelen úton elvittünk sertést, marhát, lovakot, zsákokba sokféle terményt. Loptunk, elhurcoltuk tagtársaink vagyonát, az államét, bankét — ez a szent igazság . . . Most, hogy meggyóntam kijednek, hát jóvá es teszem. GERGÉ BÁ (belevág): Ezt hijják széke/ becsületnek! ÁLÓZSI (felhevül): Meges fogadom a mai napon, hogy minden ellopott humit visszaviszek a bejére, nekem nem kell, met égeti a szüvemet, a lelkiösmé- retemet. Osztón hadd jöjjön a törvényesség. Megtévejedtem, jóváteszem, GERGÉ BÁ (megöleli): Most mán szembenézek véled ecsém! Ezt a cselekedetedet a törvény es megbocsássa. Ládd-e, mü mind a ketten székejek vagyunk, tűk elbujdostatok a zsarnokság elől, mü csíkiak éltünk az urak rab kenyerén. de most a demokrácia visszaadta nekünk a szabadságot, fődet, hajlékot! Becsüljük meg, s ne áhítozzunk a máséra! (Álózsi vállaira teszi kezét, megrázza férfiason): Osztón úgy legyen! ÁLÓZSI (elfogódva): Becsület dóga .. s ÜREG SZÉKELY
