Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-06 / 157. szám

1957 JÚLIUS 6. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A kereskedelmi és felvásárlási szervek felkészültek a gabona felvásárlására A határozat szellemében A pártértekezlet anyaga igen megragadta a figyelmemet, csak helyeselni tudom, mindnyájunk biztonságérzetét növelte, mert rámutatott arra az útra, ame­lyen haladnunk kell. Az októberi ellenforradalom igen komoly károkat okozott pártunknak is. Éppen ezért nekünk, kommunistáknak, elsőrendű feladatunk a marxi-lenini taní­tás állandó tanulmányozása. Csak ennek segítségével tudjuk konkrétan a mi vi­szonyainknak megfelelően eredményesen alkalmazni is. A pártértekezlet, szerintem is helyesen, nyomatékosan felhívta figyelmün­ket a tömegkapcsolatok kiszélesítésére, a munkás-paraszt szövetség további erő­sítésére. Sok szó esett az éberség fokozásá ról. a megalkuvás elleni küzdelemről, s nem is véletlenül, mert ezen a téren bizony vannak hiányosságaink. Sokan már kezdik elfelejteni október 23-át. pedig még igen sok ellenforradalmár van szabadon, sőt helyenkint különböző helytelen elméletek segítségével komoly ve­zető állásokban. Elsősorban tehát a pártszervezeteknek kell ezek ellen harcolni. Természetesen alaposan megvizsgálva egy-egy ügyet, a megtévedteket vissza­vezetni a helyes útra, de a tudatos ellenséggel le kell számolni. E nagy munkának azonban fontos előfeltétele, hogy pártunkat erősítsük. Ez pedig csak következetes harc eredménye lehet. A pártértekezlet komoly figyelmeztetés, milyen munkát kell végeznünk pártunk tisztaságának megőrzése terén. Legkomolyabb tanulság, hisz ezt az október 23-i eseményekből is levon­hattuk, hogy nem lehetünk elnézők a párt egységének, tisztaságának, harcos­ságának megőrzése terén végzett munkánkban. Elvtársaink és dolgozóink itt a Juhépusztai Állami Gazdaságban figye­lemmel kísérték a pártértekezlet tanácskozását, megértették, milyen fontos, kü­lönösen most. a nagy munkák idején, a termelésből egész szívvel kivenni a ré­szüket. Éppen ebből adódóan a versenylendület is kibontakozóban van. Falb József kombájnosunk egy nap alatt 180 mázsa. Jónás Zoltán pedig 165 mázsa gabonát csépelt el. Tehát nemcsak figyelemmel kísértük a pártértekezlet tanácskozásait, ha­nem a tapasztalatokat levonva belőle, mind politikai, mind gazdasági téren, a határozat szellemében, igyekszünk dolgozni. KOMÁROMI SÁNDOR Juhé-puszta Megépül a fürdő Csokonyavisontán Megyénk területén jó közepes ter­més ígérkezik búzából, árpából és rozsból. Szakemberek becslése sze­rint megyei viszonylatban 12 mázsa lesz a holdankénti átlagtermés. Ez azt jelenti, hogy a termelőszövetke­zeteknek és egyéni parasztoknak ebben az évben nagymennyiségű gabonafeleslege lesz, amit valamilyen úton-módon értékesíteni akarnak. Mint ismeretes, a kormány rende­leté alapján az állam a termelőszövetkezetek és dolgozó parasztok gabona­feleslegét 200—240 forintos áron felvásárolja. A felvásárlásra a megye kereske­delmi és felvásárlási szervei felké­szültek. A jelentés szerint a Ter­ményforgalmi Vállalat kezelésében lévő 151 terményraktárból 147 kita­karítva, 115 pedig fertőtlenítve vár­ja az idei termést. A többi raktár tisztítása és fertőtlenítése folyamat­ban van, még e héten ezt a munkát is befejezik. A földművesszövetkeze­tek kezelésében lévő 56 raktár kö­zül 53 van kitakarítva, 46-ot pedig fertőtlenítettek, összevéve a Ter­— Egy szó sem igaz a nagy nyere­ményből: Nem nyertünk szobabútort! Körülbelül ezeket a szavakat kö­zölte szerkesztőségünkkel telefonon Milotai Lajos szekszárdi cipészmester, miután már az újságban is megjelent a közlemény a nagy „nyereményről". Persze nem igen hittünk a tiltakozás­nak, mert hiszen a nyereményről biztos forrásból, magától a nyerőtől értesültünk, láttuk a bútort stb. és nem értettük, hogy most pedig né­hány órával a cikk megjelenése után éppen maga a „nyertes” tiltakozik a szerencse ellen. Utána néztünk tehát ismét a dolognak és kiderült, hogy ez a ,,szerencse’’ jelenleg már nem is annyira szerencse, hanem inkább kel­lemetlenség. Ugyanis igen furcsa dolgok történtek. Milotai Lajos nevére valóban érke­zett vasúton egy vadonatúj szoba­bútor és méghozzá nem is történt névelírás. A vasút sürgette, hogy mi­nél előbb szállítsák el a bútort, ők azonban el sem tudták képzelni, hogy ményforgalmi Vállalatnak és a föld­művesszövetkezetnek 207 termény­raktára van. A Tcrményforgalmi Vállalat 4139, a földművesszövetkezetek 93 vagon gabonát tud raktá­rozni. A gabonaraktárak tisztításával és fertőtlenítésével egyidejűleg a felvá­sárlási szervek kijárnak a termelő­szövetkezetekbe érdeklődni, hogy mennyi gabonafelesleg várható és ennek egy részére megkötik a termelőszövetkeze­tekkel az átadási, illetve szállí­tású szerződést. Július 1-ig a megye termelőszövetkezetei 1500 mázsa gabona szállítására kö­töttek szerződést. Elsők között ajánlott fel gabonafeles legéből 200 mázsát az államnak a bátaszéki Búzakalász Tsz. A duna- szentgyörgyi Szabadság és a szek­szárdi Béke Tsz pedig 150—150 mázsa árpára kötött szállítási szerző­dést az állammal. A felvásárlási szervek eddig a megye termelőszövetkezeteinek 150 000 forint gabonafelvásár­lási előleget utaltak át. miérf kapják a bútort. „Szerencsére” — vagyis szerencsétlenségükre — az egyik szomszédasszony „felvilágosí­totta” őket, hogy egészen biztosan a lottó-sorsoláson nyerték. Ezt a nyere- mény-t — csakúgy, mint a többi lottó­zó — valóban várták Milotaiék és így aztán nagy öröm s gratulációk közepette hazacipelték a bútort, s amikor talán éppen tetőfokára ért aZ öröm, kiderült, hogy nem az övéké a bútor, hanem egy zombai rokonuké. Pesti György zombai rokonuk még az ipari vásáron rendelte egy „cég­nél” és mivel a szállítás szempontjá­ból a szekszárdi állomás számukra a legelőnyösebb, ide irányították a bú­tort. Kellett azonban egy névre szóló cím is Szekszárdon. Erre bediktálták Pestiék a Milotai-család címét, de er­ről Milotaiékat nem értesítették, csak akkor, amikor már javában ünnepel­ték a „szerencsét”. * így lett a „lottó-nyereményből” kellemetlenség. HÍREK — A mezőtúri Mezőgazdasági Technikum gépészeti tagozatára le­velező oktatásra felvételt hirdet, az 1957—58. iskolai évre. A tanulmányi idő négy év, amely után képesítő vizsgára jelentkezhetnek a hallga­tók, utána technikumi oklevelet kap nak. Az iskolára jelentkezhetnek pártmunkások, közigazgatási, gépál­lomási, állami gazdasági, mezőgaz­dasági gépjavító és más vállalatok dolgozói, akiknek munkakörük ellá­tásához középfokú mezőgazdasági gépészeti képzettségre van szüksé­gük. Az iskolára való jelentkezés határideje július 15. A felvételi kor­határ 20—40 év. Jelentkezési lapot a Megyei Tanács mezőgazdasági osz­tályán lehet beszerezni, ,amelyhez mellékelni kell: születési anyaköny­vi kivonatot, a legmagasabb iskolai bizonyítványt, 2 évi szakmai gyakor­lat igazolását, munkahely vezetőjé­nek javaslatát, rövid önéletrajzot, továbbá 30 forintos okmánybélyeget. • — Egy milliárd forint. Ekkora értéket tesz ki az a gyógyszerineny- nyiség, amelyet az ország lakossága évente elfogyaszt. * — Dunaszentgyörgyön is évről évre épülnek az új lakóházak. A köz ségi tanács ebben az évben 29 ház­helyet osztott ki a lakóházépítésre jelentkezőknek. — A Tolna megyei Tanács Végre­hajtóbizottsága 10 napos jutalom­üdülésben részesített június 23-tól július 3-ig több jól dolgozó községi tanácselnököt. A jutalmazott tanács elnökök a következők voltak: Fülöp Lajos Bölcske, Varga István Si- montomya, Vancsadi Lajos Mő- csény. Lakatos Antal Zomba, Panák József Fácánkert. Kardos Ferenc Tamási, Simon Ferenc Gyulaj. A ju­talmazott tanácselnökök .családjuk­kal együtt Siófokon üdültek s kirán­dultak Balatonfüredre, Tihanyba, Badacsonyba. * — A szekszárdi KISZ-szervezet tervbe vette, hogy egy, a Mecsekben lévő elhanyagolt állapotban lévő vadászházat társadalmi munkával kijavítanak és KISZ kiránduló köz­pontnak használják. Reméljük, a terveknél tovább is eljutnak ... * — Papp János Paks, Csámpa pusz­tai lakos fészere leégett. Elégett egy kocsi és nagyobb mennyiségű takar­mány is. A kár körülbelül 5000 fo­rint. Megállapították, hogy a tüzet Papp János 4 éves fia okozta. (X) A földművesszövetkezet 1957 május havában átvette a fürdő kezelését Cso­konyavisontán, húsz évre. A fejlődés, amelyet a szövetkezeti tagság közös mun­kája eredményezett, máris megmutatko­zik. A csokonvavisontai földművesszö­vetkezet tagjai már ezideig 30 000 forint összegben jegyeztek célrészjegyet, hogy ezzel is hozzájáruljanak a fürdő meg­építéséhez. A fürdőn levő bokros részek, rendezetlen árkok helyett már gondosan eltisztított, sóderral lehintett utak és drótkerítéssel bekerített, elkülönített új kabinokkal ellátott fürdő várja a vendé­geket. 30 000 tégla is megérkezett az első építkezéshez, amely a közeljövőben meg­kezdődik. Még az év folyamán új me­A Nagykanizsai Gyümölcsszeszipar: Vállalat szekszárdi telepe készül az új gyümölcsszezonra. Egészen június végéig a múltévi szilvát dolgozták fel pálinka­dence, öltözők, büffé, söntés épül a be­kerített területen, . de míg az építkezés befejeződik, addig is a legmesszebbmenő­kig biztosítani akarja a szövetkezet veze­tősége a gyógyulni kívánó betegek ké­nyelmét és megfelelő ellátását. A több­éves tervezgetések helyett ime az ezideig végrehajtott munkálatok biztosítékai, hogy Csokonyavisontán most már végle­gesen felépül a fürdő. A magas gyógy­hatású, melegvizes fürdő kiépítése sok beteg gyógyulását, egészségének felépü­lését biztosítja. Ezt tekintette elsősorban Csokonyavisonta község vezetősége és dolgozói ,amikor hitel nélkül, saját erő­ből felépítik a fürdőt, a földművesszö­vetkezet kezelésében. Hogyan lett a „lottá-nyereményböl“ kellemetlenség mondja az egyik asszony — a putri­ban. — Mert szeretjük ám mi is a tisztaságot — teszi hozzá a nagyob­bik lány. Uj kunyhót épít Orsós István is, aki keserűséggel beszél a régi élet­ről, amikor bevándorolták az egész országot és mégsem jutottak semmi­re, mert a hasznot elvitte az utazás. A felesége még „nagyságos úrnak“ ■szólít (kellemetlen ez a titulus, de mennyi megaláztatás érhette őket, ha mindig „nagyságos urat“ látnak a magamfajta emberben), de a férj már azt kérdezi: — Mondja, elvtárs, hogyan tud­nék én is házhelyet kapni? doltam, ha apám engem így hagyott, én nem akarom, hogy a gyerekeim is hosszú hajjal járjanak. Egyszer bevittek a csendőrök és azt mond­ták, hogy levágják a hajamat. Az egyik belemarkolt a hajamba, előre­rántotta a fejemet, a másik pedig jött egy birkanyíró ollóval. — Idefigyeljenek — mondtam. — Maguk megbüntetik azt a parasztot, akit állatkínzáson érnek. Engemet meg így megcsúfítanak? — Birka­nyíró ollóval nyírnak meg? — De nem volt irgalom. A tápéi cigányok — egykori teknő vájok — letelepedtek. Az erdőgazda­ságnál csak elismeréssel tudnak be­szélni munkájukról. Különösen a brigádvezető, Száraz Imre munkájá­ról, aki mindig arra kéri Csatt József erdészt, hogy ha valami olyan munkája van, ahol lehet tanulni, vegye maga mellé. Ilyenkor aztán Imre csinál mindent, a köbözést is és néha megkérdezi: „Józsi bácsi, jól csinálom?“ Rendőrt ritkán látnak a telepen. Egyszer előfordult, hogy egy Rafael nevű kóborcigány betört Dorogon és valahol itt bujkált a környéken. Ke­resték Tápén is a rendőrök. Azt mondták a rendőröknek: „Ha megta­láljuk, magunk jelentjük, ne essen a gyanú árnyéka sem miránk.“ Megoldható tehát a cigányok problémája. Nem általánosítással, az előítéletek fenntartásával, hanem neveléssel. És azzal, hogy ember­számba vesszük a becsületeseket és természetesen szigorúan büntetni a bűnözőket. Nem mint cigányt, hanem mint bűnöst. Találjon állandó hazát ez a nép is ebben az országban. Jantner János Érdekes emberek. Pedig itt is meg történt, hogy egy cigánycsalád a ki­telepítés után házat kapott, de nem tudtak ott megmaradni, az udvaron építettek egy putrit, az állatokat pe­dig bekötötték a szobába, ők a put­riba mentek. Ma már mind házat akar. A hatvanöt éves Nyerges Lajost kukoricakapálás közben találom. Leülünk egy kicsit beszélgetni. Még most is elerednek a könnyei, amikor arról beszél, hogyan szégyenítették meg 1932-ben a csendőrök. — Tudja, akkor még hosszú haj volt nálunk a divat. Én meghagy­tam, mert megszoktam. De úgy gon­IlcUY CB BAdlinWlUUt. AUUU1U1C, XVU1UHUU1-Vf országokba. Jelenleg szünetel a munka, mert a kazánt javítják, és ezzel egyidő- ben általános karbantartást is végeznek; hogy minden fennakadás nélkül indul­hassanak. Az első szállítmányok már be­futottak cseresznyéből, de az idei gyü­mölcs zöme a jövő héten indul meg, amint az árakat megállapítják. Máris több helyről jeleztek nagyobb barack- Szállítmányokat. Körülbelül két bét múlva befejezik a javítási munkákat, és július húszadikán elkezdik a barack fel­dolgozását. Könyvismertetés Illusztráció Erekmann; Theróss kisa.sszonj című könyvéből Indul a pálinkafőzési szezon

Next

/
Thumbnails
Contents