Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-05 / 156. szám
1957 JÜLIUS 5. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 5 A meggyőző szó segít a vezetésben A madocsai pártszervezetek tapasztalataiból Hírek Senki előtt sem kétséges, hogy az októberi ellenforradalom alaposan felszította a kedélyeket, a nagyarányú demagógiával a fejeket is felkavarta. A demagógok és huligán elednek igyekeztek ezt a helyzetet kihasználni. így tettek többek között Madocsán is január 4-én. A huligán elemek nyomására a tanácsülés olyan határozatot hozott, amelyet azóta elvet, mint az ellenforradalom sugalta határozatot. Január 4-én a tanácsülés szavazattöbbséggel visszahívta a helyt tanács végrehajtó bizottságát. E határozatnak „erkölcsi” alapot adott az a tény is, hogy a járási tanácsnál is voltak egyesek, mint például Kör- tés István, akik támogatták az ilyen törekvéseket. * Az országban bekövetkezett konszolidáció Madocsán is éreztette hatását. Itt is visszavonultak az ellen- forradalmi elemek a nyílt térről, tisztultak a fejek, igyekezett mindenki reálisan értékelni az eseményeket. A HELYI SIKEREK elérésében jelentős szerepet játszott az egyre erősödő MSZMP alapszervezet is- A kommunisták állásfoglalása még a tél végén az volt, hogy addig, amíg a községi alapszervezet és a tsz pártszervezete meg nem erősödik annyira, hogy önállóan is képes feladatait megoldani, minden — községi viszonylatban fontos — kérdést közösen tárgyalnak meg, s így kialakítva a kommunisták egységes álláspontját közös összeegyeztetett platformmal lépnek fel. A két alapszervezet azóta is együtt tartja a taggyűlést, bár mindkettő jelentős mértékben megerősödött. A megerősödött pártszervezetnek éppen a sok helyes javaslata alapján — amelyek rendszerint taggyűlések határozatai — ma nagyobb tekintélye van a községben, mint valaha. — A kommunisták vezető szerepe egyre erőteljesebben érvényesül a község életében. A kommunisták megvitatták A JANUÁR 4-1 ESETET. Megállapították, hogy helytelen volt a tanács részéről a VB visszahívása. A taggyűlés határozata kimondja: A tanácsülésnek javasoljuk határozatának megváltoztatását és hívja vissza a január 4-én megválasztott VB elnököt tisztéből. A visszahívott elnök helyett pedig olyat kell választani, akit szeretnek a község lakói, akinek szavára, tanácsára hallgatnak. A kommunisták pártonkívüli személyre tettek javaslatot. A madocsai párt- szervezet javaslata azt bizonyítja: a kommunisták nem becsülik le a pár- tonkívülieket, velük közösen akarják megoldani a község problémáit. Azokat a pártonkívülieket, akik hűek a proletárhatalomhoz, elismerik a proletárdiktatúra szükségességét — bátran javasolják vezető pozíciókba is. A kommunisták az általuk hozott határozat szellemében érveltek, magyaráztak a tanácsülésen. A meggyőző szónak meglett az eredménye: A tanácsülés visszavonta az elnöktől a megbízatást. Értesülésünk szerint azóta már a VB-ből is visszahívták a volt elnököt. A tanácsülés a pártonkívüli személyre tett javaslatot is elfogadta — Madocsán pártonkívüli lett a tanácselnök. A KOMMUNISTÁK HARCI TANÁCSKOZÁSÁN egyéb határozatok is születtek. Az egyik határozat kimondja például, hogy a legeltetési bizottság vezetésébe vissza kell helyezni a szegényparasztság képviselőit, akiket az ellen- forradalmi időszakban eltávolítottak. Azóta e határozat is megvalósult és a kommunisták javaslatai alapján visszaállították a munkásosztály természetes szövetségesének, a szegényparasztságnak jogait is. Ez a két példa is bizonyítja, hogy a kommunisták a község életében jelentős szerepet betöltő kérdésekkel foglalkoznak és meggyőző szóval igyekeznek határozatuknak érvényt szerezni. És e határozatok egymásután megvalósulnak. A megvalósításukat természetesen megkönnyíti az, hogy mielőtt határoznának, kikérik a község dolgozóinak véleményét, vitatkoznak, s így egy-egy taggyűlésen a kommunisták állásfoglalásában rendszerint benne van a község becsületes dolgozóinak akarata, véleménye is. A pártszervezetek határozatai helyesek, s ezt a község mindennapi élete — a dolgozók állandó segítő szándéka is igazolja. — Az Egészségügyi Minisztérium az ismételten előforduló gombamérgezésekkel kapcsolatban a gombaforgalom fokozott ellenőrzését rendelte el . Csak ismert gombafajtát tanácsos vásárolni és még ilyen eset ben is szükséges a gomba kétszeri le forrázása. A gomba csak friss fogyasztásra alkalmas. A gombát csak a piacon erre a célra kijelölt helyen lehet árusítani. * —A Marica grófnő című 3 felvo- násos nagyoperettet július 8-án este fél kilenc órai kezdettel mutatja be a Szekszárdi Városi Kultúrházban a Magyar Játékszín. A Magyar Játékszín legutóbb a Néma levente című Heltai darabbal szerepelt a megyében. A Marica grófnőt bemutatják Szekszárdon kívül a megye több községében is. * — Háztömbkörüli motorverseny lesz vasárnap Szekszárdon. A Szabad ságharcos Szövetség Zalka Máté motoros klubja délután két órai kezdettel rendezi a motorversenyt, amelyre számos vidéki városból számít a motorosok megjelenésére, többek között Pécsről és Kaposvárról. A versenyen 125-ös, 250-es, 350-es és 500 köbcentis motorok vesznek részt. A versenypályát — az eddigi értesülésünk szerint — a Garay-tér és a Béla-tér útszakaszon jelölték meg. • — Pénteken és szombaton tartják a vizsgákat a Bonyhádi Járási Kul- túrház Zeneiskolájában. Közel 80 tanuló vizsgázik. • — A szekszárdi piac áthelyezését tervezi a városi tanács. Az elgondolások szerint a volt fiú diákotthonnál lévő nagy telken lesz a piac. Ide építenek majd árusítópavilonokat is. A terv megvalósítására előreláthatóan a következő évben kerül sor az anyagi feltételek miatt. » — Ápolónőképző iskola (két éves) indul szeptember elején Pécsett. Az iskola ingyenes bentlakást is biztosít a rászorulóknak. Felvételi korhatár: 18—32 év, szükséges VIII. általános iskolai végzettség, vagy érettségi. Az iratokat — születési bizonyítvány, orvosi és iskolai bizonyítvány, önéletrajz és kérvény — helyben, a szekszárdi Városi Tanács Egészségügyi Osztályára kell beküldeni. A jelentkezőknek felvételi vizsgát kell tenniük. • — Csehszlovák, tangóharmonikák érkeztek Szekszárdra a rádió és villany szaküzletbe. S — A csókos asszony című 3 felvo- násos operettet ma fél kilenc órai kezdettel mutatja be a Városi Kultúrházban a Kecskeméti Katona József Színház együttese. — A szedresi általános iskola VII., VIII. osztályos tanulói nagyszámú közönség előtt bemutatták június 30-án, Muharai Eleméh: „Igazmondó juhász“, „A király kenyere“, és „A császár és a szegény ember“ című mesejátékot. A korhűséghez nagyban hozzájárultak az előadásnál használt fővárosi jelmezek. • — Ingyenes kirándulást szervez a bonyhádi községi pártszervezet Lengyelbe, a híres kastély és táj megtekintésére. A kirándulásra a párttagok és! pártonkívüliek egyaránt jelentkezhetnek. Jelentkezni a pártszervezet irodájában lehet. A kirándulásra vasárnap kerül sor, reggel hat órai indulással. Járható-e a gazdálkodásnak ez az útja amelyen a gerjeni Rákóczi Tsz tagjai elindultak ? Miután az ember megismerte a tényállást mondhatná: — A termelőszövetkezeti gazdálkodásnak az az útja amit a F.ákócziban bevezettek, ellentétes a termelőszövetkezeti mintaalapszabállyal. Tehát nem szabad így gazdálkodni. Ezt a szövetkezet tagjai nem akarják megérteni. Semmiképpen sem látják be, hogy ha egyszer nekik jó, amit csinálnak, miért nem jó azoknak, akik a többi között arra is hivatottak, hogy őrködjenek a termelőszövetkezeti alapszabály betartása felett. Ezt lenne jó' valahogy megértetni a Rákóczi Tsz valamennyi tagjával. De nem hatalmi szóval, nem adminisztratív eszközökkel, mert ez a meggyőzésnek rossz módszere. Elmondjuk a tényállást, a mi véleményünket, s ha azt a Bákóczibeliek jónak látják elfogadják, ha nem, akkor vitatkozzunk, majd csak előbbre jutunk ... A helyzet az, hogy a Rákócziban a kukoricát, a cukorrépát, a takarmányrépát és a burgonyát részes művelésre adták ki a szövetkezet tagjainak. Aki az említett kapásriövényeket megműveli, az — a cukorrépa kivételével — a termés 40 százalékát megkapja. A cukorrépánál a beadott cukorrépa után kapott cukor 80 százalékát kapják meg azok, akik az említett növényt megtermelték. A fennmaradó kukorica, burgonya és takarmányrépa 60 százaléka, illetve a cukor 20 százaléka pedig befolyik a szövetkezet raktárába. Ebből, elsősorban az állattenyésztők járandóságát adják ki, a fennmaradó részből fedezik a közös állatok takarmány- szükségletét. Ez így eléggé egyszerűnek látszik, de korántsem az. A gyakorlat az, hogy a szövetkezet növénytermelő brigádjának tagjainak, mikor a részesben dolgoznak, nem írnak jóvá munkaegységet. De azért számontart- ják, hogy tulajdonképpen mennyi munkaegységre dolgoztak rá, mert ezt az állattenyésztő teljesített munkaegységéből levonják. így ők is annyit kapnak a kapásnövényekből, mint egy átlagképességű növénytermelőnek jut a részes megművelés következtében. Lényegében tehát a megtermelt kukorica 40 százalékát a növénytermelő, a másik negyven százalékát pedig az állattenyésztő kapja. A különbség az, hogy az állattenyésztők jóval kevesebben vannak, így a számítás szerint ók az össztermésnek körülbelül 20 százalékát viszik el, s így 40 százalék marad a közösben. Vitatkoztunk több szövetkezeti taggal. De egyedül Engert Ferenc értett egyet velünk abban, hogy a gazdálkodásnak, illetve a jövedelemelosztásnak ez a formája rossz. És ő úgy mondta: — Biztosra veszem, hogy jövőre ezt meg is változtatjuk. — A többiek viszont azt mondják úgy van jól, ahogy most csinálják és zokon veszik, ha valaki ennek ellenkezőjét állítja. Pillanatnyilag ugyanis az a helyzet, hogy az ő érvelésük kézzelfoghatóbb, mint a miénk. A kapásnövények ugyanis szinte kivétel nélkül mind megvannak kapálva, olyan szép a kukorica, a répák és a burgonya, hogy ha minden jól megy, rekordtermés lesz a Rákócziban. Amit elmondtunk és amit a gerjeniek mondanak, az mind igaz. De valamivel tovább kell látni az embernek az orránál. Most még nincs probléma és egészen biztos, jövő februárig nem is lesz, mert addig elég lesz a közös jószág számára a takarmány. De mi lesz februártól májusig, mi lesz a szövetkezeti alappal, miből fogják fejleszteni gazdaságukat a Rákóczibeliek? Ha kiosztják a termés 60 százalékát, akkor már nem igen lesz mód arra, hogy fejlesszék a közös állatállományt, a belterjesség irányába fejlesszék gazdaságukat. S ez egy csomó jövedelemtől fosztja meg a szövetkezet tagjait. . Mikor a fenti problémákról beszélgettünk, Kese- rűné a szövetkezet egyik tagja nyomatékosan figyelmeztetett bennünket: „Nehogy ledorongolják a szövetkezetünket az újságban, mert akkor megint elveszik a tagság kedvét a munkától, az pedig nagy hiba lesz, mert akkor megint csak gazt teremnek a földjeink...’“ Mi a figyelmeztetést magunkévá tettük. Amit írtunk, azt nem rosszindulattal tettük. S még csak eszükbe se jusson a gerjenieknek azt gondolni, hogy mi azért írtuk meg a cikket, hogy most csináljanak vissza mindent, állítsák fejtetőre az egész gazdaságot. Mi azt írtuk a cikk elején; cselekedjenek belátásuk szerint a gerjeniek ... De azt jól jegyezzék meg: a termelőszövetkezeti gazdálkodásnak az az útja, amelyen ők elindultak, nem járható... I Hat nao Csehszlovákiában IV. A hatnapos zsúfolt program után hazafelé jövet agyunkban, mint a film, peregnek újra le az események. Visszapillantunk, visszagondolunk, beszélgetünk a tapasztalatokról... Elsőnek Fejős elvtárs szólal meg, egy tréfás megjegyzése van Hosnyánszky elvtárshoz: „Biztosan azért kaptatok Ti ajándékba anyakancát csikóval, mert a csehek is látták, hogy jobban kedveled a lovat, mint a tehenet.’’ A tsz agronómusa gyorsan közbevág: „Nem azért, hanem azért, mert lovas-nemzet vagyunk.” Nevetünk, majd megindul a vita. Eredmé- nye, Hosnyánszky elvtárs megígéri, hogy tovább csökkentik a tsz lóállo- mányát és javasolni fogja a tagságnak, növeljék a tehenek számát . Mivel a lovak után adót kell fizetni, elhatároztuk, bemutatjuk a porcelán-lovat a vámőröknek, hogy lerójuk az adóját. Derék vámőreink azonban a lótartók mellé álltak, mert határozottan kijelentették, porcelánlovat nem adóztatnak. így történt, hogy a tengelici „Petőfi’’ lóállománya egy darab any,'»kancával és egy esikával gyarapodott, bár a versenyszerződésben megfogadták, hogy csökkentik a lovak számát. Úgy látszik, a berencsiek ravaszok, azzal akarják a versenyt megnyerni, hogy gyarapítják a versenytárs lóállományát. Hol van az idő, amikor még Ten- gelicen csak a lovakat kedvelték! Máson j ár az elnök esze is. Öt az foglal koztatja az úton, hogyan tudná hazaszállíttatni azt a másfél vagonra való gumikereket, melyet neki, illetve a tsz-nek ígértek a nyitraj gépállomás vezetői. Hogy milyen jók lennének azok a tengelici traktorokra! Talán a miniszter segíthet, rajta keresztül kellene elintézni a hazaszállítást. — Szinte eszünkbe sem jut, hogy van ennél olcsóbb megoldás: A gépállomás által végzett munka! Az emlékek időnként hazai képekkel keverednek. Micsoda anarchiát hagyott ránk örökségül az ellenforradalom! Szedresen a tsz-ben a kifejt tejet még ma is minden tehenész hazaviszi. Alsónyéken napszámosokkal dolgoztatnak. Bátán a harmadik részért kaszálják a tsz-tagok saját rétjüket, a .,Rákóczidban nem munka egység szerint, hanem családonként osztják szét a jövedelmet. Sok tsz- ben alapszabályellenesen felemelték a háztáji földeket. Emiatt a közös munkából ki-kimaradoznak. Faddon a háztáji földeken dohányt termelnek ... Egy-egy pillanatra úgy tűnik, hogy sohasem lesz vége a szédületes zűrzavarnak. S azután újra feltűnnek képzeletünkben a csehszlovák szövetkezetek. Hasonlítgatunk ... Óh, mennyivel megelőztek bennünket! — Szinte szemünk előtt lebegnek a látottak, az 50—100 hektáros cukorrépa táblák, a lucernások, a bő termést ígérő ringó búzatengerek. S a mindnyájunkat meglepő, megvalósulásban lévő tervek. Ugyanis a szövetkezeteknek megvan a saját 5 éves tervük. Ezek a tervek magukba foglalják a szövetkezet építésétől kezdve a terméshozamok növekedésén keresztül a tagság jövedelméig mindent. Színes térképen lehet látni a szövetkezet jövőjét. Megvallom, egy kicsit bizalmatlanok voltunk e tervek iránt. Úgy gondoltuk, más az élet, s megint más a papir. Ázonban a tsz-vezetők egymásután mutatták meg a tervben szereplő félig, vagy egészen kész épületeket. Arról is meggyőződtünk, hogy a mezőgazdasági hozamok is évről évre emelkednek náluk. Nemcsak lehet, hanem keli is tehát tervezni a mezőgazdaságban! Igen, igen fontos tanulság ez. Belterjesség és tervszerűség mennyire összeolvad náluk! Közben Hosnyánszky elvtárs mosolyog egy jót, de olyant, hogy mindnyájan meglepetten nézünk. „Tudjátok, mire gondoltam? Arra, hogy az öreg elnök nem bírja a bírálatot. (Már mint a berencsi tsz elnöke.) Ami kor megbíráltam a közgyűlésen, hogy hanyagul végzik el a széna betakarítást, sokáig kint hagyják a petrencé- ket a földön, veri az eső és kipusztul alatta a lucerna. Meg, hogy a villanymotorok a szabad ég alatt vannak az idő vasfogának kitéve. Hogy duzzogott az öreg, még másnap is azt emlegette. Még búcsúzáskor sem felejtette el. Azt mondta búcsúzóul: „Augusztusban megyünk hozzátok, csak nehogy kint találjuk a lucernát a földeken.” Megígérjük, hogy rendben találják a „szénánkat”, legalább is Tengeli- cen. Mert abban megegyezik küldöttségünk minden tagjának a véleménye, hogy a „Petőfi” felveheti a versenyt a szlovák szövetkezetekkel. Sőt, több tsz-ünk törzsállománya szebb és jobban tejelő egyebekből áll, mint az övéké. Ha rendezzük „szénánkat”, a többi tsz-nek sem kell szégyenkeznie az esetleges külföldi versenytársak előtt! Az meg, hogy a mi tsz-eink elnökei bírják-e a bírálatot, kiderül majd augusztusban, ha viszontlátoga- tásra itt lesznek a csehszlovák elvtársak! (Vége.) — SIMÖ —