Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-05 / 156. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA II. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. PÉNTEK 1957 JŰLITJS 5. A Tolna megyei Duna-szakaszon kiemelték a 250-ik dunai hajóroncsot Május elején kezdte meg a Hídépítő Vállalat VI. emelőcsoportja a Ruthof nevű bajor hajó roncsainak kiemelését. A két kazános, ezer lóerős, vontató gőzös 1944 őszén futott aknára s 21 főnyi személyzetéből 7 meghalt. Az emelőcsoportnak nehéz munkával kellett megbirkóznia. A nyolc méter széles és 62 méter hosszú hajóroncs 9 méteres mélységbe merült le s az évek során 6 méter vastag iszapréteg rakódott rá. A roncskiemelőknek így 550 tonna súlyt kellett megmozdíta- niok. Mielőtt a kiemelési munkákat megkezdhették volna, nehéz feladat várt a búvárokra. A robbanás következtében kettévált hajóról vízalatti lánggal kellett levágniok a kerékdobokat, majd a lehetőségekhez képest, meg kellett tisztítani az iszapKövesút épül Csatáron A Szekszárdhoz tartozó csatári lakosság régi problémája volt a kövesül Csapadékos időkben, különösen pedig a késő őszi, téli időszakban feneketlen sártengerben kellett járniok a csatáriaknak ,ahol körülbelül annyi ember él, gazdálkodik, mint egy kisebb faluban. Kérésükre most köves- utat építenek 800 méter hosszúságban. Az új mintegy 300.000 forintos beruházással készül és ehhez jön Jelentés a gabonaföldekről SZINTE ELVÉSZ a kérges, barázdás tenyérben az a néhány szem árpa, amit egy kalászból dörgölt ki Szűcs Józsi bácsi. — Aszongya, kettő, négy, hat... — számulja nyugalommaj, — látja, nem is rossz ez a termés.. Gyönyörködik munkájának parányi gyümölcsében. Mellettünk zúg a cséplőgép, felettünk valószínűtlen meleget áraszt a júliusi nap. Szinte perzsel mindent. Szűcs bácsi feljebb tolja egy kissé kalapját, lerúgja csak úgy állóhelyből a papucsot, — valami biztos belekeveredett, — visszalép a papucsba és megbillen előre-hátra, mint egy ingaóra. — Aztán miféle emberek maguk? Mert hát legyünk őszinték, nézze én is az vagyok. — Bemutatkozunk Szűcs bácsinak, meg komájának, Kerülő Józsefnek. — Újságírók vagyunk. — Mindjárt gondoltam, mert az ember meglát amit akar■ Olvasok ám én is újságot. Szeretem tudni a világ sorát. Most jó ám nekünk. — ? — Jó, mert nincs beadás. Most előlegbe csépeltetek négyszáz öl árpát. Tegnap a komámét, hoztuk tói, hogy minél kisebb súlyt kelljen a víz alatt megmozdítaniok. Két búváron kívül 24 munkás dolgozott május eleje óta a két uszályra szerelt negyven hidraulikus sajtolóval, míg közel két hónapi munka után szerdán kibukkant a vízből a hatalmas hajó felső része, csütörtökre pedig víz fölé került az egész fedélzet. A sikeres kiemelési munkák befejeztével a jövő hét végén két vontató Budapestre szállítja a hajóron- csct, ahol rövidesen megkezdik az értékes roncs újjáépítését. Az 1944-ben elsüllyedt Ruthof valószínűleg már a jövő évben a magyar hajózás szolgálatába állhat. A most befejezett roncskiemelési munkákkal a felszabadulás óta a 250-ik hajót emelték ki a Duna magyar szakaszából. még a csatáriak mintegy 15.000 forint értékű társadalmi munkája. A tanács tói kapott értesüléseink szerint ugyanis az „érdekeltek” saját munkájukkal is segítik az út megépítését, van aki kocsifuvarral, van aki pedig ..gyalogmunkával”. Az építkezés már javában folyik és előreláthatóan az őszre el is készül az út. elt hatszáz ölrü, 690 kiló szemet vittünk haza. RITKÁN AKAD úgy parasztembernek ideje ilyen nagy munkaidőben arra, hogy egy félórát nyugodtan beszélgessen, most van rá egy kis idő, amíg a kocsival odaállhatnak a gép mellé. — Jó, hogy nincs beadás, — kezdi újra, — azért lesz majd az államnak gabonája. Lesz, mert jól megfizetik. Megéri a 240 forintot. Megéri, mert nézze, ha én elviszem a piacra, akkor egy fél napom elmegy arra. Ott állok lóval, kocsival alku- dozok, nem csinálok semmit, aztán ha húsz forinttal többet kapok egy mázsáért akkor jó, de megvan-e fizetve az én napszámom azzal a húsz forinttal? — mondja Kerülő, Szűcsnek. — Hát nincs, biztosabb az, ha beviszem a termény es ekhő, nem szárad az én nyakamon a tavaszig. ügy próbálom aztán a szót fordítani, mintha úgy érezném, hogy nem gyűlik össze az államnak annyi ga•• Ülést tart a Megyei Pártbizottság Július 6-án ülést tart a Megyei Pártbizottság. Az ülésen Rapai Gyula elvtárs, a pártbizottság titkára tájékoztatót tart az országos pártértekezletről. A tájékoztató után a pártbizottság tagjai megvitatják a pártértekezlet tanulságait és az abból adódó tennivalókat. A tömeg egy idős parasztasszonyt fogott körül ,aki ingerülten magyarázott a városi tisztiorvosnak. — Hallja, ne rázza azt a tojást, tegye le azonnal! — így az asszony. — Dehogy teszem. Én ezt elkobozom magától. Azonnal igazolja magát. A parasztasszonynál nem volt igazolvány, vagy ki tudja... A nevét azonban megmondta: özv. P. J.-né- nak hívják, Szekszárdon lakik. — De még mindig erősködött, hogy a tojás jó, törjék meg. Ekkor ott termett egy fiatalasszony, aki előtte 5 perccel vásárolt tőle tojást. — Meg kell csak nézni, ez záp, úgy lötyög, hogy csak na. — Törje fel hát! A fiatalasszony erre nem szólt semmit, földhözvágta a tojást és csakugyan záp volt. Erről a pillanatok alatt összeverődött tömeg meggyőződött és követelték, hogy P. J.-nét büntessék meg, tiltsák ki a szekszárdi piacról, mert mégis csak több a soknál, hogy romlott tojásért pénzt mer kérni. így kezdődött a razzia, ami nagyon időszerű volt már. A városi tisztiorvos, a megyei kereskedelmi felügyelőség vezetője és a városi kereskedelmi osztályvezető, valamint a Kölesdi Vajüzem tejszakértője elenőrizték a felhozott áruk minőségét, az egész piacot. II tej- és tejtermékeknél nem találtak hibát A szakemberek műszerekkel és vegyszerrel ellenőrizték a piacra bona, mint amennyire szükség van. Szűcs bácsi mosolyog hátranyúl a kocsihoz, kihúz az egyik kévéből egy kalász árpát, szétmorzsolja tenyerében és megint elkezd számolni, csak úgy. a maga nyugtatá- sára-e vagy másért, azért, hogy legyen újból miről beszélni? — NÉZZE, ez már a második kalász, ebben is ötven szem árpa van, jó termés van az idén. Kell a pénz nekünk is, s miből vegyünk, ha nem a terményből? Eladom én a fölösleget, meg nemcsak én, majd figyelje meg, hogy két hét múlva már menynyi búzát kínálunk az államnak. — Hat hód földem van, két tejelő tehenem, lovam, meg apró jószág, de azok fődek_ meg állatok. A tehenek hoznak egy hónapban annyit, mint egy ember fixfizetése, a trágya meg kell% mert ha nem trágyázok, akkor nem is aratok. Nézze, nekem az a szokásom, meg kell adni a fődnek azt, ami jár. Nem félek sose az időtől. Emberemlékezet óta nem volt olyan száraz év, mint 52-ben. A megye állami gazdaságai közül a biritói, a kajmádi és a gerjeni állami gazdaságban már befejezték az őszi árpa aratását. A kataszteri holdankénti átlagtermés eredményeiről csak a kombájnnal learatott területeknél beszélhetünk, mivel a kévekötő aratógéppel és kézi erővel végzett árpák kataszteri holdankénti átlagterméséről majd csak a cséplés után adhatunk számot. Juhé pusztán a kombájnnal learatott 89 kataszteri holdas árpaföld ről a tervezett 13 mázsa 30 kilogrammos holdankénti átlagtermés helyett 19 mázsát arattak egy holdról átlagosan. Jó az eredmény a Gerjeni Állami Gazdaságban is, ahol a 141 kataszteri holdnyi kombájnnal aratott árpaföld 15 mázsás termést adott a tervezett 12 mázsa 50 kg helyett holdanként. A megye állami gazdaságaiban eddig 2203 holdon aratták le az őszi árpát és ebből 2084 holdon, vagyis a learatott térülőt 95 százalékán géppel végezték az aratás munkáját. Az őszi búza aratását is megkezdték az alsóleperdi, alsópéli, biritói, felhozott tej- és tejtermékek minőségét. És ez alkalommal nem volt hamisító. E pozitív tény azzal magyarázható hogy a városi egészségügyi osztály nagyon gyakran ellenőrzi ilyen szempontból a piacot, — Annál felháborítóbb azonban, amit a kereskedők művelnek. Kereskedelmi igazolvánnyal rendelkező árdrágító A piacon, ha két ismerős háziasszony összetalálkozik, felháborodva mondják egymásnak, hogy mit művel Rónai Gyuláné, akit a „piac réme” jelzővel illetnek mostanában. De ez rá is illik. Heti piacokon már hajnalban a helyszínen van és veszi az árut. Nyolc és kilenc óra felé, mikor legnagyobb a kereslet, akkor pedig busás haszonnal tovább adja. — A napokban a tengelici Petőfi Tsz nagymennyiségű zöldségfélét hozott fel a piacra. Alig rakták le az árut, már ott volt Rónai Gyuláné, aki a zöldség és hagyma egy részét 1 forintos csomónkénti áron felvásárolta. Félórával később a hagymát 2, a zöldséget szintén 2, illetve 1.50 forintért adta. Palásti Istvánnétól 4 forintért vett zöldbabot és 5 forintért adta tovább. Csótj Mátyástól 2 forintért vette a káposztát s 2.50 forintért adta el. Ki ő tulajdonképpen? Hivatalos engedéllyel rendelkező zöldség- és gyümölcskereskedő. Úgy szól a szá. Akkor is jó termésem vót, kukoricám is olyan vót, ugy-e koma? — A komája mutatja is, kezét a melléig tartja, — aratáskor már akkora vót, most meg még nagyobb. De jó is most, ha az isten segít, bor is lesz_ kenyér már van, pénzt meg majd az állam ad a búzánkért. Mi köll még? — Jó egészség! — szólok közbe. — Hát az van, hálisten. ODAMEGY a lovakhoz: mert a cséplőt huzatjuk, s a Hoffher olyan csattogással megy el, hogy a lovak két lábra állnak, azt pedig nem szabad engedni, mert hátha kárt tesz magában vagy a kocsiban. Megnyugtatja lovait, visszajön, s már búcsúznánk is_ csak még megint megszólal. — Aztán, hogyan veszik be azt az árpát, búzát? Mert mi keveset tudunk erről még, nem ártana egy kis cégért verni ennek. — Hát ebben igaza van, mondom és megnyugtatom, amire eljön a nagycséplés ideje, akkor már ott lesznek a Terményforgalmi felvásárlói minden gépnél és már ott eladhatják felesleges gabonájukat. ' (PÁLKOVÁCS) kajmádi, leperdi és nagytormási állami gazdaságokban. Alsópélen és Kanacson már a rozsot is aratják. Az Alsóleperdi Állami Gazdaságban, ahol tavaly a gabonaföldek 98 százalékán végezték géppel az aratást, az idén kilenc kombájn dolgozik és úgy tervezik, hogy a gabonaueműek aratását az idén már teljes egészében gépekkel végzik. A Sárközi Állami Gazdaság hideg, levegőtlen, erősen kötött réti nyirok talaján későbben érnek a gabonák, ezért itt az aratás ütemében lemaradás mutatkozik. A borsó aratás 34 százalékát végezték el eddig az állami gazdaságokban. Tavaly még sehol sem arattak géppel borsót, az idén mindenhol megpróbálkoznak a borsó gépi aratásával. Biritón például 164 kataszteri hold borsóból 68 holdat géppel vágtak le. A letakarítási és tarlóhántási munkáknál lemaradás mutatkozik a Leperdpusztai Állami Gazdaságban, mert a learatott területeknek mindössze 20 százalékán végezték el a letakarítást és a tarlóhántást. mára kiadott engedély, hogy a szekszárdi piacon 11 óra után vehet árut és ezt másnap tovább adhatja 15 százalékos haszonnal. Ö azonban erre fittyet hány. Veszi és adja az árut korlátlanul s nem 15 százalékos, hanem legtöbbször dupla haszonnal adja tovább. Ha P. J.-né esetében a záptojásért azt javasoltuk, hogy zárják ki a piac területéről, akkor Rónai Gyuláné esetében nyomatékosan kérjük ezt és követeljük a városi tanácstól, hogy ne tűrjék tovább Rónai Gyuláné üzérkedését, öt feltétlenül zárják ki a piaci árusításból. Erre annál is inkább megvan minden ok, mert Hegedűs elvtárs, a városi tanács kereskedelmi osztály vezetője, már többször figyelmeztette. Mindent összevetve: A piaci razzia nagyon hasznos és tanulságos volt, mert nemcsak az említettekre derült fény, az is kitudódott, hogy olyanok is üzérkednek zöldséggel és gyümölccsel, akiknek nincs kereskedői igazolványuk, ők is drágítják az árakat. És ez figyelmeztetés a felvásárló szervek felé is. Legyenek ők is ott a piacon, s ha akad termelőszövetkezet, vagy magántermelő, aki nagyban akarja eladni áruját, akkor vegyék meg ők, fizessenek érte becsületes árat és a földművesszövetkezetek, valamint a népboltok zöldség- és csemegeboltjaiban adják el. Ez is segítene az árdrágítók megfékezésén. MOLNÁR LÁSZLÖNÉ Hz orvosi munka elismerése A július elsejei Semmelweiss évforduló alkalmából az Egészségügyi Minisztérium dr. Benes Lajos egyetemi magántanár, megyei kórházi főorvost „Kiváló orvos“ dr. Kovács Károly megyei kórházi főorvos, a Balassa János kórház igazgatóhelyettesét „Érdemes orvos*' dr. Hegedűsné. dr. Rózsa Piroska bonyhádi járási főorvost „Érder. orvos” címmel tüntette ki. Tanulság—felnőtteknek Az idén közel 100 esetben hívták ki a megyében a tűzoltókat és ha munkájuk járt is kisebb-nagyobb sikerrel, de a tűz mindenütt okozott kárt, részben a népgazdaságnak, részben pe£ig az egyes családoknak. Megállapították, hogy 32 esetben a gyerekek okozták a tüzet és ez azt jelenti, hogy 32 esetben mindenek előtt a szülők gondatlansága volt a tűz tulajdonképpeni okozója és nem egy esetben nem csak az anyagi javak pusztultak el és voltak veszélyben, hanem veszélyeztetve volt a gyermek biztonsága is. A gyermek-okozta tüzekből több mint 200 000 forint értékű kár származott. A szülők fokozott éberségérzetére gyermekeikkel szemben, különösen most, a gabonabetakarítás idején van nagy szükség, mert a szérűkön keletkezett tűz családok sorának egész évi kenyerét is felemésztheti. ©TYŰIM MÉM ÁRPA Üzért és csalót lepleztek le a szekszárdi piacon
