Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-28 / 176. szám

1957 JŰLIUS 28. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 7 Hazárdjáték a dolgozók zsebéből kivett pénzzel Még nem készült el teljesen az a lista, amelyen. Halmos Péter és tár­sai többszázezer forintos csalását, sikkasztását és lopását állítják ösz- sze. Halmos Péter és cinkostársa Kudari János félrevezették a dol­gozókat, a pártszervezetet és a szakszervezetet. Hazárdjátékot űztek a dolgozók zse­béből kivett pénzzel. A dolog azzal kezdődött, hogy a tamási járás egyik feloszlott termelőszövetkezete leadott a tanácsnak 58 hold gabonavetést és GO hold felszántott, üres föl­det. Az erdőgazdaság, amelynek Tamási­ban van a központja és Halmos Pé­ter volt a főagronómusa, rögtön je­lentkezett, hogy neki szüksége van a gabonára is, meg az üres földre is. A gabonára azért, mert van benne 22 hold árpa és a fogatgazdaságnak (ez az erdőgazdaság egyik üzemegy­sége) szüksége van erre. A 60 hold üres föld pedig azért nélkülözhetet­len — mondották az erdőgazdaság vezetői — mert van a gazdaságnak 64 dolgozója, akiket egy-egy hold illetményföld illet meg. Viszont a gazdaságnak üres földje nincs. A ta­nács e1 fogadta az érvelést és a már említett gabonavetést, az üres föld­del együtt, bérbeadta az erdőgazda­ságnak. A gabona zöldleltári értékét a gazdaság megfizette, átlagban 537 forintot holdanként. Ez eddig rend jén is lenne, csakhogy Halmosnak és Kudarinak ebből nem lett volna haszna. Addig csűrték-csavarták a dolgot, míg kisütötték, hogy ha ügyestk lesznek hasznuk lehet: Az erdőgazdaságban a vezetőség határozatba foglalta, a pártszervezet jóváhagyta, a szakszervezet pedig beleegyezését adta abba, hogy a dolgozók nem kapnak illet­ményföldet, hanem- a bérbevett 60 holdat bevetik kukoricával, mert a fogatgazdaságnak erre is szüksége van. Ellenben a dolgozók illetményföld cí­mén megkapják az őszi árpát, a bú­zát, a rozsot, amely az 58 holdról rá­juk esik. így is történt. A dolgozók megkapták a gabonát és kifizették a zöldleltári értékét, a már említett 537 forintot holdanként, amely be­folyt a gazdaság pénztárába. De Hal­mosék túl jónak találták, hogy egy dolgozó 537 forintért kapjon egy hold árpatermést, amely szerényen számítva is 10—12 mázsa volt, egy hold búza termését pedig — ami 8— 10 mázsa — 537 forintért. Ekkor tá­madt a .,ragyogó“ ötlet. Beszedték a gabona szántási dí­ját, holdanként 200 forintot és a vetési díjat, holdanként 260 fo­rintot. Be ez már nem folyt be a gazdaság kasszájába, hanem el­vándorolt Halmos és Kudari fe­neketlen zsebébe. Tehát Halmos és Kudari (ez az utóbbi az erdőgazdaság fogatgaz- 'laságának a brigádvezetője) a becsü­letesnek éppen nem mondható üz­letben több mint 18 000 forintot ke­restek. Itt az ügynek talán vége is lett volna. Mert azt nem lehet mondani, hogy bármelyik dolgozó is sokalja az egy hold árpa, illetve búzater­mésért. kifizetett 1000 forintot. De szerencsére közben rájöttek Halmos tetteire és letartóztatták őket. Ez rendjén van. De mi lesz azok­kal, akik — bár jóhiszeműleg —, de szinte potom áron vásároltak meg 8—10 mázsa gabonát. Erre mi most még nem tudunk választ adni. Efö­lött az illetékesek a közeljövőben döntenek. A tanulság ebből az, hogy a párt- szervezeteknek, a szakszerveze­teknek lépten-nyomon ellenőrizni kell a gazdasági vezetést. Minden alkalommal meg kell győ- ződniök arról, hogy amit a gazdasági vezetők tesznek törvényes-e. A szak- szervezeteknek pedig nem szabad olyan könnyen hozzá járulniuk egy- egy intézkedéshez. Ellenőrizni kell, hogy az valóban a dolgozók érdeké­ben történik-e. Mert a példa bizo­nyítja, hogy vannak köztünk, saj­nos. olyan emberek, akik a „dolgozók érdeke így kívánja’1 jelszóval kive­szik a dolgozók zsebéből a pénzt. Harmincféle új, korszerűsített mezőgazdasági gépet mutattak be rr/-l r,oó rvi tr/á1-r»c»r-»rvc rí r\1 oo7n íi yy itmr7Ú1 ic? f r*Q ovrilr ua C7P_ (:Áníí i* ImrC/arilcífpf f 1 Üj mezőgazdasági gépek kétnapos szakmai bemutatója nyílt meg csü­törtökön délelőtt az Országos Mező- gazdasági Kiállítás területén. A be­mutatott korszerű gépek mind a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt különböző vállalatainak gyártmá­nyai. Olyan gépek, amelyek egyrészt eddig még ismeretlenek, vagy pedig csak kevésbé ismeretesek a mezőgazdaságban, de széleskörű alkalmazásuk — s erre lehetőség is van —- jelentősen fokozná a mezőgazdasági termelés gépesítését. A bemutatott, mintegy 30 féle új. korszerűsített mezőgazdasági munka­gép jelentős része az állami gazda­ságokban és termelőszövetkezetekben dolgozó univerzális traktorokra sze­relhető. Ezek közé tartozik például a fa­rm: gmunkáió gép, amely — mint a bemutatón ez bebizonyosodott — valóságos kis asztalosműhely: fűrészel, fúr, aprít, de alkalmas si­mítási és nagyolási gyalumunkákra marásra, valamint csiszolásra is. Lá tható volt a bemutatón a traktor- hidraulikára szerelhető betonkeverő, gödörfúró, korszerű burgonyaszedő és egyéb hasznos, sok munkaerőt, kézi munkát feleslegessé tevő munka gép is. A növényvédő gépek közül a jól bevált bogárfogó is látható volt a bemutatón. A traktorra sze­relhető gépek közül különféle aprítógépek, mint pél­dául a nagyteljesítményű szár­tépő, a korszerűsített 8 és 24 ka­lapácsos daráló, valamint különböző szállító [lerende­zések, osztályozó gépek is bemutatás­ra kerültek. Külön érdekessége volt a bemutatónak a teljesen gépes.tett vasvázas istálló is. A bemutatón szereplő gépeket — amelyekből eddig csak kis_ és kö­zépsorozatok, vagy éppen az első példányok készültek el — elsősorban az állami gazdaságokban alkalmaz­zák, de a MÉSZÖV útján történő meg­rendeléssel, a termelőszövetkeze­tek és még egyéni termelők szá­mára is hozzáférhetők. A gépek — különösen a termelőszö­vetkezetekben — igen előnyösen használhatók. Alkalmazásukkal sok időt munkaerőt és pénzt tudnak megtakarítani. A FÖLDADÓVAL KAPCSOLATBAN tudni kell, hogy az 1957. évi földadó pénzbeni fizetése esetén egy kiló bú­zát 2.20 forinttal kell elszámolni a 24/1957. (VI. 16.) P. M. számú rende­let szerint. ZSÍROS kosztot A CSIRKÉKNEK Az Északamerikai Egyesült Álla­mokban újabban zsírozzák a húscsir­kének szánt takarmányt, mert mint a kutatók megállapították a kellő fe­hérjetartalmú takarmányok jobban értékesülnek, ha a fogyasztó állatok állati zsiradék formájában több kaló­riához jutnak. A gyakorlat is igazol­ta, ha 15 százalék állati zsírt és annyi kukoricalisztet kapnak a húscsirkék, amennyit csak el bírnak fogyasztani, akkor 8 hét alatt 1 kiló 70 dekás vágó csirkéket lehet felnevelni. A TARTALÉK SZŐLŐK ÉS GYÜMÖLCSÖSÖK HASZON­BÉRE ezentúl nem foglalja magában a jég- biztosítást. Az állami földalaphoz tar­tozó tartalék szőlők — és gyümölcsö­sök hasznosításáról szóló eddigi mi­nisztertanácsi határozatok azon ren­delkezését, amely szerint az I, II., III. osztályú tartalék szőlők és gyü­mölcsösök haszonbére magában fog­lalja a kötelező jégbiztosítás díját, 1957. március 31-gyel hatályon kívül helyezi. A tartalék szőlők és gyümöl­csösök haszonbérlői az 1957. évben a haszonbér megfizetése esetén még jogosultak az Állami Biztosítótól az önkéntes biztosítás esetében arra a kártérítésre, amelyre az elmúlt év-, ben is jogosultak voltak. HOLLAND IMPORT TENYÉSZKAKASOKAT Rampshire-i és Rhode-Island fajtá­kat lehet vásárolni az Újvárosi Ál­lami Gazdaságban, up. Gádoros. Az érdeklődők levélben jelentsék be igényüket a gazdaságnál. JÓ TUDNI... ... hogy a Gyapjúforgalmi Vállalat juhtenyésztési akciója keretében min den három kiló átadott gyapjú után családtagonként legfeljebb fél kiló gyapjúfonal vásárlására jogosító utal ványt kérhetnek a gazdák. A géptől azonnal szállítsuk be a cséplőgéprészt, mert aki 5 nappal később szállítja be, annak a kivetett cséplőgéprész mennyiségét 10 száza­lékkal emelik. SZÉNKÉNEGEZZÜK a borsót a zsizsik ellen. Az elcsépelt borsót a cséplés után lehetőleg azon­nal fertőtlenítsük a zsizsiktelenítő kamrákban. Itt köbméterenként 250 gramm szénkéneget helyeznek el, s ennek gőze a borsószemben lévő zsi­zsikeket elpusztítja. A JÉGTŐL TELJESEN ELVERT, elpusztított gabona- és kapásféléket azonnal szántsuk ki, utána nyomban vessünk korai érésű kukoricát, hogy ősszel megfelelő termést takaríthas­sunk be. őszre beérik még a köles, a hajdina, a mustár. Zöldtakarmány­nak szénának alkalmas a mohar, a szudáni fű, somkóró, csillagfürt, csa- lamádénak a kukorica, silózásra a sűrűn vetett kukorica és napraforgó. A zöldtrágyának vetett növény a ta­laj táperejét növeli. TÍZ SZÁZALÉKOS minőségi jutalmat kap az a szőlőter­melő a Borforgalmi Vállalattól, aki­nek vörösbora eléri a 11.5 Malligand- fokot. Exportminőségű fehér vagy vö­rös fajtiszta bor átadása esetén to­vábbi 5 százalék jutalom jár a szer­ződésesen termelő szőlősgazdának. HOL LESZ VÄSÄR? Országos állat- és kirakodóvásár lesz július 28-án, vasárnap Zombán. Augusztus 1-én Gyönkön, augusztus 2- án Pálfán és Értényben, augusztus 3- án pedig Medinán. Furkópusztai Kendergyár ... Fi­nom szemcsékben, alig látható por száll a levegőben, gépek zúgnak. A | gépsor mellett végig asszonyok, lá­nyok dolgoznak. Az első gépen Kotálik Györgyné dolgozik. Amolyan tűzről pattant fiatalasszony. Nagyon szeret beszél­ni, s dolgozni is. — Az érdekel, — kezdem beszélge­tésünket, — tudnak-e valamit arról a munkaversenyről, amit a mikosd- pusztai lengyárból indítottak el. Lányok, asszonyok a gépek melleit... — Hát persze, hogy tudunk, a múlt héten volt egy termelési éitekezlet, ott beszéltünk erről. — Mit hoz maguknak a munkaver­seny? — Valamivel több pénzt kapunk, meg kevesebb is a „szeretet cso­mag”, tudja az, amit visszaadnak újabb munkára. Hát aztán ezzel is többet tudunk majd keresni. A gépsor közepetáján Hegyi Anna dolgozik, ő a legjobb tilos. Azt mond ják, havonta csaknem kétezer forin­tot megkeres. Mit mond ő? — Tu­dom nem hiszi el, de szeretek dolgoz­ni, — kezdi —, ha látom, hogy van is értelme. Most 72 filléres a darab­bér, naponta a keresetem 70—80 fo­rint. Most dolgozunk. A mikosdiakat kérdezte az előbb? Hát, majd csak elhagyjuk őket is. Ambrus Jánosné csendes asszony, olyan magának való, munkaközben alig szól egy-két szót, mégis meg­értik egymást Csókás Istvánnéval. Ők kócnak valót törnek a törőgépen. Ők már az idősebb generációhoz tar­toznak. Az idősebb generáció Furkó- pusztán harminc év körüli aszonyo- kat jelent. Ambrusné azt mondja — Szeretek dolgozni, mert muszály, s ha már itt vagyok a gyárban, miért ne dolgozzak jól, telik az időmből, s ha jól dolgozom, akkor meg adnak is jól pénzt. — Minden jól megy itt a kender- gyárban? — próbálok már valami hi­bát is keresni. Ezt kérdem Kocsis Ir­mától is, az egyik törős lánytól. — Hát nem egészen — mondja. — igaz, jól keresek, csak ... csak az a baj, hogy kevés a szórakozási lehető­ség. Már hónapok óta beszélünk ar­ról, hogy ifjúsági szervezetet kellene alakítani. Igaz, most hetenként két­szer is van filmvetítés, sportolhat is az, aki akar, de más hiányzik ne­künk fiataloknak. Kevés például a könyvtárban a könyv, már féléve is elmúlt ,hogy a gyárban bál volt, s ha valaki táncolni akar, annak el kell menni Bátára, vagy Bátaszékre. Úgy látszik, nem mernek hozzánk kijönni az ifjúsági szövetség vezetői, mert nem elég ám csak az irodába menni, jöjjenek hozzánk, ezt írja meg az újságba. — Megígértem, s igazat is tudok adni a kendergyári fiatalok­nak. — Amikor a kendergyártól eljöt­tünk azt mondta Halász elvtárs a telepvezető: — írjanak az elvtársak arról ,amit láttak, amit hallottak. Ar­ról írtunk. Arról, hogy jól dolgoznak a gyárban a munkásnők és még job­ban akarnak. Pálkovács Jenő HÍREK Hegyi Anna, a kendergyár legjobb tilosa, munkaközben. Felvételünk napján is több, mint^ hetven forintot Ambrus Jánosné és Csókás Istvánné a kendertörőgép- Tatai Sándorné és ifj. Cikora Jánosné a tilósok által keresett egy műszak alatt néi dolgoznak. Képünkön kócpuhítást végeznek készített kendert osztályozzák — Ügyeletes orvos 1957 július 23-án, dr. Ferenczi József. Lakása: Szekszárd, Rákóczi u. 19. sz. Telefon- 25—50. — A nagydorogi földművesszövet­kezetnél augusztus 1-én szövetkezeti tájértekezletet tartanak. A nagydo­rogi földművesszövetkezet elnöke tart beszámolót a szövetkezet mun­kájáról, ezután pedig megvitatják a járás földművesszövetkezeteinek 3, illetve 15 éves mezőgazdasagfejlesz- tési tervét. — Szekszárdon július 31-én este mutatja be a Magyar Játékszín Kál­mán Imre Marica grófnő című há- romfelvonásos nagyoperettjét. — A bonyhádi Vörösmarty szín. jatszócsoport az Iglói diákok című színművel ellátogat a megye több községébe és bemutatja a közönség­nek a darabot. Augusztus 4-én Ta­mási községben vendégszerepeinek. — .A Magyar Játékszín augusz­tus hónapban Heltai Jenő Kossuth- díjas író, A néma levente című három felvonásos vígjátékával ven­dégszerepei a megye községeiben. Ezt a Heltai-darabot már régebb óta nagy sikerrel játszák Budapest kö­zönsége előtt is. — Érik a szőlő. A szekszárdi 50-es Népboltban már' árultak az idén érett szőlőt. Értesüléseink szerint a szőlő homokos területről került ide, mert hiszen ott érnek legkorábban a gyümölcsök. Természetesen az ár is mutatta, hogy még kevés érett szőlő van a piacon: jóval felül volt a kilogrammonkénti ára a 10 forin­ton. — A dunaföldvári malomban be­fejezték az évi nagyjavítást. A szo­kásos munkákon kívül kiszerelték a közlóművet (transzmissziót) és beál­lítottak négy új dupla daragépet. Hétfőn kezdik az őrlést egy hónapi szünet után. — A KST ismét megalakult a Si_ montornyai Bőrgyárban. Már előző­leg is volt KST a bőrgyárban, de az ellenforradalom óta nem működött. Most 52 tag lépett be. — A Tolnai Selyemgyárban a má­sodik félévben, a tervek szerint, a 100 forint kifizetett munkabérre eső termelési értéket 1 forinttal növelik az első félévhez viszonyítva.

Next

/
Thumbnails
Contents