Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-28 / 176. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! fOl V.í V>^ YJl A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA II. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR VASÁRNAP. 1957 JÚLIUS 28. A második negyedév mérlege: Egyheti fizetésnek megfelelő nyereségrészesedés a Simontornyai Bőrgyárban Sok mindenről esett szó a Simon­tornyai Bőrgyárban a csütörtökön megtartott szakszervezeti taggyűlé­sen, de a legnagyobb érdeklődést — és a legnagyobb örömet — egy beje­lentés keltette. Az, hogy a vállalat a második negyedévi terven felüli nyereségéből 330 ezer forint kerül majd szétosztás­ra a dolgozók között, egy dolgozóra tehát átlagosan körül­belül egy heti fizetésnek megfelelő összeg jut. Az első negyedévben még súlyos veszteséggel dolgozott a gyár, elég későn kezdett normalizálódni az élet az üzemben. Azonban a második ne­gyedévben nem csak a korábbi ter­melési szintet sikerült elérni, hanem az eredmények jóval túlhaladják a múlt év első három negyedévének átlagát. Erről beszélnek a második negyedévi mérleg számadatai. A termelés 23.4 százalékkal ma­gasabb, mint tavaly volt. A nye­reségnél a tervezett 2 százalék­kal szemben 7 százalékot értek el. A minőség pedig 2 százalék­kal jobb. A gazdaságosság egyik legfonto­sabb tényezője a nyersanyaggal való jó gazdálkodás. Feldolgozás előtt a korábbinál sokkal jobban, alaposab­ban osztályozták a nyersbőröket —, hogy mindegyikből az készüljön, olyan áru, aminek az a nyersbőr a legjobban megfelel, aminél a nyers­bőrből a legtöbbet lehet kihozni. Ez javította a minőséget is. így aztán a termelési értékre eső anyagköltség 4.5 százalék­kal lett alacsonyabb, mint tavaly. Jelentős összeggel járultak a ter­ven felüli nyereség műveléséhez az elmúlt években bevált és bevezetett új technológiai eljárások, ezeknek fokozottabb alkalmazása. így például az üveglapos szárító jobb kihasz­nálása 56 ezer forint többletnye­reséget eredményezett, a korri­gált marhabox felsőbőr gyártás 70 százalékos növelése több mint százezer forintot. A szőrmentő meszezésnél elért ered­mény több mint másfélszerese a ta­valyi átlagnak. Háromszorosára nö­veltéit a talpbőr élettartamát és így értékét is növelő kombinált krupon cserzés alkalmazását. A háromszázharmincezer forint szétosztásánál különböző szem­pontokat vesznek majd figye­lembe, nem egyenlően részesül majd minden dolgozó abból. Az elbírálásánál a legfőbb ténye­ző az lesz, hogy melyik üzemrész dolgozói járultak legnagyobb mér­tékben hozzá az eredményhez. A gyárban számítanak arra, hogy az év második felében is hasonló gaz­dasági eredményt érnek el, így az egy dolgozóra eső nyereség- részesedés meghaladja majd az 1100 forintot. A „végelszámolás” majd a jövő év január végén, vagy február elején, az éves mérleg lezárása után lesz, azonban előleget korábban is fizet­nek a dolgozóknak a nyereségrésze­sedésre. Kedvező állatbiztosítási akciőt kezdeményezett tagjai számára a bátaszéki gazdák takarékszövetkezete Közel három hónapja kezdte meg működését a bátaszéki gazdák ta­karékszövetkezete, de a gazdák köré­ben máris kivívta a bizalmat a maga számára. E pár hónap alatt 110-zel nőtt a tagok száma. Hogy a bátaszé­ki gazdák mennyire a magukénak tartják a szövetkezetei, az a tagok számából és a betétek nagyságából is lemérhető. Ma már 410 tagja van a szövetkezetnek s a 100, 200 és 500 forint s betétek mellett 20 000 forin­tos betétösszeg is szerepel és a szövetkezet pénzforgalma ma már a 250 000 forint körül mo­zog. A takarékszövetkezet a saját tag­jai megtakarított pénzének az össze­gyűjtésére, ugyanakkor a rászoruló tagjai hitellel való segítésére ala­kult. s rövid, pár hónapos tevékeny­ségével is igen megelégedettek a gazdák. Éppeh pénteken adták ki a századik egyéni gazdának a 2000 fo­rintos kölcsönt, s ugyanezen a napon történt az első hiteltartozás-kiegyen­lítés is ? takarékszövetkezetben. A 6 hol­das Poszovác János egy hónapja, az ara­tás kezdetekor vett fel 1000 forint kölcsönt s máris visszafizette tarto­zását. Harminc gazda vette igénybe taka­rékszövetkezetének hiteltámogatá­sát a szőlők permetezéséhez szüksé­ges anyagok beszerzéséhez, sokan kértek hitelt állatvásárlásra, takar­mánybeszerzésre és gazdasági felsze­reléseik kiegészítésére is. A takarékszövetkezetben most ké­szülnek az első kibővített igazgató- sági ülésre. Elhatározták, hogy a községi iskolák és különböző vállalatok, intézmények bevoná­sával megszervezik a kisebb be­tétek kezelését. Igen jelentős és a gazdák között már most igen kedvezően fogadott a ta­karékszövetkezetnek a kötelező állat­biztosítás eddigi módszerétől eltérő kezdeményezése. Az állattartó gaz- búknak ugyanis az állami biztosító­nál egy 3 és 8 éves közötti átlagosan 4300 forintra értékelt szarvasmarha biztrisí fásaként előre egy összegben kellett a biztosított állat értékének 5 százalékát, azaz 215 forintot kifi­zetni. Károm—négy szarvasmarhát tartó egyéni gazda esetében ez igen jelentős összeget tett ki, főkép ezért idegenkedjek a gazdák a biztosítás tói. A bátaszéki gazdák szövetkezete a tagjai számára olyan biztosítási ak­ciót kezdeményezett, hogy az állattartó gazdák szarvasmar­hánként 7 forintos havi tagdíj fizetés mellett biztosítanák a ta­karékszövetkezetnél az állataikat és elhullás vagy egyéb kár ese­tén ugyanúgy megkapnák az ál­lat biztosított értékeit, mint az eddigi egyszerre és előre fize­tett kötelező biztosítási díj be­fizetése esetén. A bátaszéki gazdák számítása szerint egy-egy tehénnek a havi esedékes biztosítási díját 2 liter tej, vagy 5—6 tojás arával le tudnák róni. Ebben az esetben Eátaszéken is megtízszere­ződnék a biztosított állatok száma, fokozódna a gazdáknak a biztonság érzete is az állattartás irányában. A tagjai számára kezdeményezett igen kedvező állatbiztosítási akciót is a vasárnapi kibővített igazgatósági ülé­sen ismerteti a bátaszéki gazdák ta­karékszövetkezetének vezetősége. (Nagy) Az ország összes közhivatalai és int ézményei részére a Bonyhádi Zo­máncgyár táblaüzemében készülnek az új népköztársasági címerrel dí­szített zománctáblák. A zománctábla-gyártás első munkaműveletéről, a sablonok rajzolásáról és kivágásáról készült ez a fénykép. A mozdonyj avító KlSZ-brlgád Vasárnap reggeltől KISZ-jelvényes új mozdonnyal közlekedik a Bátaszéki Fűtőházban megalakult negyedik KISZ-hrigád A Vasutas Napra való készülés során az idősebb mozdonyvezetők és fűtők széntakarékossági verse­nyével párhuzamosan egyre széle­sedik a KISZ fiatalok VIT versenye is a Bátaszéki Fűtőházban. Főleg az idősebbek vetélkedése nyomán az első félévben 326 tonna ,a júliusi eredményekkel együtt mintegy 350 tonna szenet takarítottak meg a fűtőházi mozdonyvezetők és fű­tők, s úgy tervezik, hogy a Vasutas Napon és augusztus 20-án a fűtőház valamennyi mozdonyával megtaka­rított szénnel bonyolítják le a sze­mély- és teherforgalmat. A fűtőházi idősebb kommunisták példáját követve a KISZ-tagok is sorra alakítják brigádjaikat. Előbb Szőcs Fáinak, majd Szi­lágyi Károlynak három-három­tagú mozdonylakatos brigádja alakult meg és kezdeményezett ifjúsági versenyt, ezt követően az időszakos javítások­nál dolgozó fiataloknak egy öttagú csoportja alakított újabb KISZ-bri- gádot. Ennek a brigádnak a mun­kája nyomán máris jelentős ered­mények születtek. Az időszakos ja­vításra leállított mozdonyok javí­tási idejét egyharmaddal csökken­tették, így mozdonyonként két-há- rom napot nyertek a forgalomba- állítás javára. A fűtőházi KISZ alapszervezet segítésével a VIT műszakok elő­készítése során alakult meg a fűtő­ház negyedik KISZ-brigádja. — A brigád tagjai Sántha József és Béda József mozdonyvezetők, Eertók Jó- szef és Abonyi Antal fűtők, akik főkép a Pécs—Bátaszék közötti vo­nalon közlekednek személy- és te- herjáratokkal a VIT ideje ideje alatt feldíszí­tett mozdonnyal járnak. A ha­talmas KISZ-jelvényt — ame­lyet a műhelyi dolgozók készí­tettek a brigád részére — a moszkvai VIT megnyitása nap­ján, vasárnap szerelik rá a ffí- tőház vezetői által a brigádnak átadott új mozdonyra. Ettől kezdve VIT műszakot tarta­nak a kiszista mozdonyvezetők. Megindult a gabonafelvásárlás A Terményforgalmi Vállalat ed­dig 2626 mázsa “árpát és 1155 mázsa búzát vásárolt fel az egyéni parasztoktól és a termelő- szövetkezetektől. Kozma István őcsényi gazda 45 mázsa gabonára kötött szerződést a vállalattal, s a szerződés következ­tében 5400 forint előleget is kapott a gabonájára. öcsényben az egyéni gazdák kö­zül többen kötöttek gabonaterme­lési szerződést a Terményforgalmi Vállalattal. Deák János őcsényi gazdálkodó például 15 mázsa búza eladásra kötött szerződést. Szekszárdi borok az országos borversenyen A megyei borverseny eredményeként hat szekszárdi egyéni gazda és három Szekszárd környéki állami gazdaság küld­hette fel bormintáit az országos borver­senyre. Tavaly a vörösborok versenyét a szekszárdi bor nyerte az országban. Ko­moly versenytársai az idén a szekszárdi Tatarozzák A tanítás befejezése után a legtöbb községben azonnal megkezdték az isko­lák tatarozását, készülnek az 1957—58-as tanévre. Simontomyán a két általános iskola régi épületének rendbehozására ebben az évben 60 000 forintot fordíta­nak. Oj falakat és kőkerítést építenek, ezenkívül a tantermeket, folyosókat és mellékhelyiségeket is kijavítják és me­szelik. Simontomyán, ahol körülbelül 600 is­koláskorú gyermek van, komoly gondot okoz a volt zárda, amelyet iskola céljára kaptak meg. A hatalmas épületet azon­vörösbortermelőknek az egri „bikavér termelői. Az országos borverseny érté­kelése július 30-ig megtörténik. Augusz­tus 25-én pedig már a helyezettek neveit is közölni fogjuk. Reméljük, az idén is­mét a szekszárdi bortermelők nyerik a vörösbor fajtánál az első díjat. az iskolákat ban úgy, ahogy jelenleg van, nem tud­ják kihasználni. Ahhoz, hogy iskola cél­jára megfeleljen, további jelentős beru­házásra lenne szüksége a községnek, amelyhez segítséget a megyei tanács ok­tatási osztályától várnak. Nagydorogon kőművesek, ácsok és szerelők dolgoznak az iskola és a napközi otthon céljára átadott volt Széchenyi- kastélyon. Javítják a tetőzetet, a kőmű­vesek pedig a tantermeket meszelik. Vil­lanymeghajtásúra szerelik át a vízellá­tást, amely az épület minden részébe el­jut.

Next

/
Thumbnails
Contents