Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-25 / 173. szám
VOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! U. ÉVFOLYAM, 173. SZÄM. ARA: 50 FILLÉR. CSÜTÖRTÖK, 1957 JÜLIUS 25. Elhangzott a vádbeszéd a szekszárdi fegyveres ellenforradalmárok tárgyalásán Pénteken hirdet ítéletet a bíróság A szekszárdi ellenforradalmárok harmadik napi tárgyalásán egy vádlottal kevesebb áll a bíróság előtt. Mielőtt rátérnénk a tárgyalás folytatásának ismertetésére, ezt a körülményt is el kell mondanunk. A hiányzó vádlott, Dobos József ellen a tanúkihallgatások során még egyéb bűncselekmény is merült fel. Éppen ezért az ügyész a vád kiterjesztése miatt Dobos ügyének elkülönítését kérte, melyet a bíróság meg is adott és ügyének tárgyalását augusztus 2-ra tűzte ki. Két tanú, Kaszler József és Sándor István ugyanis azt vallotta, hogy lövöldözés után nem takarították ki. Megállapították azt is, hogy a fegyver a Megyei Rendőrkapitányságtól származik. A vádbesxéd Az ügyész vádbeszédével folytatódott ezután a tárgyalás. Részletesen ismertette, hogy a budapesti ellen- forradalmi események hatására miként kezdték meg ellenséges tevékenységüket Szekszárdon is hasonló elemek. Ismeretes a vezető ellenforradalmárok, dr. Nagy István és társainak tevékenysége — mondotta — amely a népi demokratikus államrend megdöntésere irányult, el is nyerték méltó jutalmukat érte. Az előbb említett személyek ügyétől igen nehezen lehetne elválasztani a jelen bűnügyet és a jelen bűnügy szereplőit, akik megfelelők voltak ahhoz, hogy segítőtársként felléphessenek — mondotta többek között az ügyész. Farkas István és társai épp úgy ellene voltak a munkáshatalomnak, mint dr. Nagy és társai. (Folytatás a 2. oldalon.) Á MAI SZÁMBAN: Megkezdődtek a tárgyalások a Szovjetunió és a Kémet Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségei között (2. oldal) Ahol a bányásslakúsohat építik (3. oldal) Az állattenyésztés belterjességére való törekvés jó eredményeket hozott a megye állami gazdaságaiban (3. oldal) Hí is történt Dombóváron? (4. oldal) Dobos nemcsak behívta őket pincéjébe, nemcsak pisztolyt cserélt Kaszlsrrel, hanem kiilön- külön mindegyikőjüket rá akarta venni egy soffőr agyonlövésére, azzal, hogy az ávós-spicli, kommunista besúgó. Rátérve a harmadik napon történt tárgyalás eseményeire, először a még hátralévő néhány tanú kihallgatása történt meg. Sükösdi Ferenc, bátai alapszervi párttitkár arról a körülményről beszélt részletesen, amelybe ő akkor került, amikor Farkas és társai a községbe érkeztek fegyverek után kutatni. Farkas és társai a lakásán keresték fel Sükösdit este 8 óra tájban. Kijelentette, hogy nincs nála fegyver, mégis bevitték a tanácsházára, hogy — Farkas szerint — még egyéb adatokat is megtudjanak tőle. — Tudnia kell a fegyverekről — mondotta Farkas — milyen párttitkár maga, egy párttitkámak mindenről kell tudni, ami a községben történik. — Bent a tanácsházán újra az öt perces gondolkodási idő, megfélemlítő módszerét használta Farkas. A szintén kihallgatásra bevitt község-gazdának még azt is mondta Farkas, „Ha kedves a családjuk, beszéljenek a fegyverekről.“ A tanút ezután hazaengedték, vele együtt a tanácselnököt és a községgazdát is, de Gaczek volt begyűjtési megbízottat magukkal vitték a réthez, hogy ott is keressenek fegyvere, két. A tényeket Farkas „nagyrészben megegyezik“ megjegyzéssel elismeri, csak a módszereket tagadja. Elmondása szerint ő szíves szóval, előzékenyen bánt a tanúval és társaival, s nem állították őket falhoz, nem fenyegették őket. Eitl Jánosné, Csikós anyósa azt bizonyította, hogy az ellenforradalom hatására többen ki akarták lakol- tatni a családot a lakásukból. E vallomást arra szánták, hogy Csikós igazolva legyen, miszerint félelemből csatlakozott a fegyveres csoporthoz. Csak az az érdekes, hogy éppen azokhoz csatlakozott, akiknek tevékenysége nyomán került sor családja zaklatására. Több tanú nem lévén, a bíróság az írásos bizonyítékokat ismertette, majd a fegyver-szakértő véleményét hallgatta meg a Proksa által Metz- hez jutott fegyver használhatósága ügyében. E szerint megállapították, hogy a fegyver használhatósági követelményeknek megfelel, s lőttek is vele, mert a csöve rozsdafoltos, a „Érdemes vele vesződni...“ Az eső már napok óta esik, de azért az állatfelvásárlás nem, szünetel. A nagykónyi vasútállomás mellett levő felvásárló telepen a mázsára várnak a gazdák, akik eladásra szánt marháikat vezették ide. A fiatalabb parasztemberek legtöbbjén esőkabát van, az idősebbek megszokott régi „lajbijukba’1 húzódva várnak az esőben. A mázsálás néha megakad. Sok sárt hordanak fel a marhák a mázsára. Ezért állítják le időközönként a felvásárlók a mázsálést pár percre. Ilyenkor seprűt szednek elő és gyors sietős mozdulatokkal lekotorják a sarat. Aztán megy tovább minden. Újabb állatot vezetnek a mázsára. Fürkésző szemek vizsgálják, hány kilót mutat a mázsa és miután a gazda is, meg a felvásárló is alaposan meggyőződtek a súly hitelességéről, valaki mindig ki kiált a mázsálóból. „Jöhet a következő.“ A „következő“ egy jól megtermett kövérre hizlalt tinó. Nagybajúszú idős parasztember vezeti a mázsára. Megtörli a vezető kötéltől elsároso- dott kezét kötényébe, aztán a mázsa elejéhez jön, hogy a tinó súlyáról saját szemeivel is meggyőződjön. Mikor a tinó „lekerült“ a mázsáról, sokáig beszélgettünk Beta Józsi bácsival, az eladóval. Az idén már a harmadik marháját hozza eladásra. Ezért a tinajáért, ahogy számoltuk, 6815 forintot kap. Látszik rajta, hogy elégedett, szavai is elárulják. „Az állam, ha szerződést kötök, jobban fizet, mint ha vásáron adom el... ha meg jól megfizetnek valamit, akkor érdemes vele vesződni..." A Bonyhádi Zománcgyárban megkezdték az új címerek gyártását Csábi József nevét veszi fel a szekszárdi munkásőr század Augusztus 4-én a szekszárdi munkásőr század nagyszabású névadó ünnepséget tart. A munkásőrség százada Csébi József elvtársnak, az 1919-ben mártírhalált halt kommunista nevét veszi fel. A század a névadó ünnepség alkalmával megkoszorúzza a Mártirok-terén lévő emléktáblát. Az ünnepélyen részt vesznek az 1919-esek baráti körének tagjai is. A minisztertanács a közelmúltban hagyta jóvá az új címer végleges rajzát, amely közintézményeink falára kerül. A Képzőművészeti Alap, az új címer sokszorosításával a Bonyhádi Zománcgyárat bízta meg, ahol az elmúlt hetekben készítették el az első minta- példányokat, amelyek alapján most kezdik meg az új címerrel díszített hivatali táblák tömeges gyárfását. A hivútali táblák készítésével nagy feladat előtt áll a Bonyhádi Zománcgyár: az ország különböző közintézményei részére még ebben az évben mintegy 30 000 új címerrel diszített zománctáblát kell készíteniük. Az első kész táblák augusztus elején kerülnek ki a gyárból, s ettől kezdve folyamatosan szállítják a művészi kivitelű zománctáblákat. Évi nagyjavítás a Bonyhádi Cipőgyárban A múlt hét elejétől kezdve csak a karbantartók, takarítók dolgoznak a Bonyhádi Cipőgyárban. Állnak a szalagok, két hétre leállt a gyár. A dolgozók most töltik szabadságukat. E két hét alatt elvégzik a szükséges javításokat a gépeken, az épületen, kitakarítják az üzémhelyisége- ket. Azonban ez mégsem csak a szokásos évi nagyjavítás, nagytakarítás a gyárban. Az alagsorban lévő szabászat és az emeleti tűzöde közt új teherfelvonót építenek, 80 ezer forintos költséggel, amit a vállalatfejlesztési alapból fedeznek. Elkészült már a gyár karbantartó műhelyében az új futószalag az aljaelőkészítő osztály részére. Itt a jövőben nem ládákban hordják egyik géptől a másikhoz a félkészárut, hanem szalag továbbítja azt a munkafolyamainak megfelelő sorrendben elhelyezett gépekhez. A szalag felszerelésének jelenleg még az az akadálya, hogy még nem készült el a félkészáru raktár, így még a szalag leendő helyén kell tárolni a félkészárut. A termelőmunka hétfőn indul meg újra a gyárban. „Most már magunkénak éressük a kását és a földet66 IZÉKÉIT NAGYCYŰIÉS TÉVÉIÉN (Tudósítónktól.) A borús, esős idő miatt úgy tűnt a tevelicknek, mintha korábban beesteledett volna kedden. Korán végeztek ezen a napon a jószágok etetésével, és a portán előforduló napi munkával is a parasztemberek. De most az egyszer nem újságolvasással, a szomszédok és ismerősök látogatásával töltötték az estét, hanem a kultúrházba mentek, a meghirdetett gyűlésre .. . Szóval Tevelen, a kultúrházban, kedden este székely nagygyűlés volt, ahol mintegy száz, a községben élő székely paraszt vett részt. János Jeromos, a községi MSZMP szervezet bukovinai származású párttitkára mondott beszédet. Ismertette a 11. törvényerejű rendelet kiegészítéséről szóló legújabb kormányhatározatot, amely kimondja, hogy a Bukovinából áttelepített székelyeknek is elengedték a juttatott vagyonok megváltási árát. Ismertette a megjelent székelyekkel, hogyan született meg a határozat. — Ismeretes, hogy mi is gyűjtöttünk aláírásokat; áprilisijain, azzal a céllal) hogy az illetékeseknek tudomására hozzuk, mi a sérelmünk, szeretnénk, ha ezt orvosolnák. De nem ennek alapján lett rendelet a mi jogos sérelmünkből. A megyei és járási pártbizottság nagyon sokat foglalkozott kérésünkkel, és hosszantartó előzetes munka után elvtársaink tolmácsolták a párt központi szervének és a kormánynak, hogy ők is egyetértenek kérésünkkel és támogatják, hogy a kormány nekünk is engedje el a juttatott vagyonok megváltási árát. így lett kormányhatározat. Mi nagyra értékeljük kormányunknak ezt a határozatát és ezért hálával tartozunk a pártnak és a kormánynak — hangsúlyozta a többi között János Jeromos elvtárs. Az előadói beszédet nagy taps és lelkes hozzászólások követték: Bíró Orbán székely paraszt a Tevelen élő bukovinai székelyek nevében azt mondotta: „Most már teljesen magunkénak érezzük a házat és a földet. A pártnak és a kormánynak ezt a nagylelkűségét azzal a csekélységgel szeretnénk viszonozni, hogy hozzáfogunk az épületek tatarozásához, rendbehozíásá- hoz és földjeinken úgy gazdálkodunk, hogy több legyen a termés, bőségesen jusson mindenki asztalára kenyér.” Javasolta még Bíró Orbán a gyűlés résztvevőinek, táviratban fejezzék ki hálájukat a párt központi vezetőségének és a kormánynak, küldjenek táviratot a megyei pártbizottságnak, melyben megköszönik az érdekükben tett fáradozást. A gyűlés résztvevői elfogadták a javaslatot és Berzsi Jánost, a székely nagygyűlésen jelenlevő helyi iskolaigazgatót — aki ugyancsak bukovinai származású — kérték meg a távirat megszövegezésére. A gyűlésen jelen volt és felszólalt még Daradits Ferenc elvtárs, a Bonyhádi Járási Pártbizottság titkára is. A többi között elmondotta: — különösen azért nagyjelentőségű ez a kormány- határozat, mert ellenforradalom után vagyunk, sok az anyagi veszteség, és a kormány mégis nagylelkűen elengedett többmillió forintot kitevő tartozást a Bukovinából származó székely parasztoknak. Felszólalása végén biztosította Daradits elvtárs a jelenlevőket arról, bogy a Bonyhádi Járási Párt- bizottság ezután is tőle telhetőén mindent megtesz annak érdekében, hogy a székelyek elégedettek legyenek, az eddiginél gyorsabb ütemben emelkedjen életszínvonaluk. Horváth Lajos liN
