Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-18 / 141. szám
1957 JÚNIUS 18. rot,NA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Sonka és szalonna bőség várja az aratást Ahogy lassan vetkőzi le zöld színét és cseréli aranysárgára a határ, úgy nő az emberek felelősségérzete az új kenyér biztosítása, az aratás és cséplés iránt. A gazda ember a szérűjét, a hombárját takarítja, a traktoros az aratógépét, vagy kombájnját készíti elő, de aki nem közvetlen részesül a termésből, az is gyönyörködik a határban, morzsolgatja a kalászokat, mérlegeli a termés lehetőségét. így van ez azok részéről is, akik azért vannak, és azért dolgoznak, hogy a. falu ellátását egész éven át, de különösen nagy gonddal most, a munkák idején biztosítsák. Megyénkben különösen sokat tesznek ezen a téren a földművesszövetkezetek. Decsen már arról is határoztak, hogy a múlt évihez hasonlóan, most is 2 mozgóboltot indítanak, de hasonló határozatok megye- szerte születtek már a földművesszövetkezetekben. Az elmúlt évek során a legtöbb problémát a zsír és füstölt áruk biz tosítása okozta nyár idején. Az idén azonban gyökeresen más a helyzet ezen a téren. Múlt év nyarán állami központi készletünkből 190 mázsa, saját tartósításból és helyi felvásárlásból mintegy 200 mázsa sózott és füstölt szalonnát, sonkát, kolbászt és szalámit hoztak forgalomba a nagy munkák,- az aratás és cséplés idején a Tolna megyei földművesszövetkezetek. Ez a mennyiség is bőven fedezte a megye falusi dolgozóinak szükségletét, hisz a legtöbb parasztháznál saját disznót vágnak s a füstölt áru nem ritkán az „újat" is bevárja. Az idén azonban a tavalyinál jóval tnhh füstölt áru valósággal sonka s szalonna bőség várja az aratás séplés idejét. A múlt évi 390 mázsával szemben több mint 14 vagon, közel 1500 métermázsa füstölt sonka, szalonna, kolbász, szalámi, karaj és egyéb áru áll a földművesszövetkezetek raktáraiban, a legnagyobb gondot nem az ellá is, hanem a meglévő áruk elkelve ?se okozza a földművesszövetkeze Dkben. A decsi földművesszövetkezet pél ául tavaly nyáron alig több mint 1 lázsa füstöltárut hozott forgalombí e azt is központi állami készletből, most sa ját tartósításából 20 mázsa szalonna áru áll rendelkezésére. A paksi földművesszövetkezetnek egy évre 2—3 mázsa volt az idei aratásra 45 mázsa saját tartósított füstölt szalonnája és húsáruja van. Mindamellett Jközponti; készletbő : megfelelő mennyiség állna a föld lű vesszövetkezetek rendelkezésért . múlt évi 190 mázsa helyett 200- 50 mázsa füstölt árut ajánlott fel ; ildművesszövetkezetek részére . legyei Vágóhíd Vállalat, a földmű esszövetkezetek azonban Tolnába) em tartanak igényt a központi kés itekre, s helyesnek tartanák, ha az bányavidékek kapnák meg. Arató-pálinkából eddig mindössz 50 hektoliterre érkezett igény ildművesszövetkezetek megyei igaz gatóságához, noha ennek több mint háromszorosa áll a megye rendelkezésére. Néhány mázsával több az aratózsineg is, mint tavaly volt, ez azonban még így sem fedezi a szükségletet, több kellene belőle. Biztató a Földművesszövetkezetek Tolna megyei Szövetkezeti Központja Kereskedelmi Főosztályának az aratási idényre való felkészüléséről szóló jelentése is, amely többi között így szól: A MÉSZÖV vállalat nagykereskedelmi raktárán már a kora tavasztól kezdődően gondoskodtak arról, hogy kaszából, kaszakalapácsból, ülőből, kévekötőzsinegből megfelelő mennyiségek legyenek és gondoskodás történt arról is, hogy a földművesszövetkezeti hálózaton keresztül a legkisebb községbe, illetve boltegységbe ezek a cikkek időben kikerüljenek és a dolgozók ne szenvedjenek hiányt ezekből a fontos aratási szezoncikkekből. Egy hét múlva, húszadika után Tolnában megkezdik az aratást. A tavalyinál átlagosan 2—3 mázsával várnak több gabonát holdanként. A sűrű, hosszú szár miatt nehezebb lesz az aratás, mint tavaly volt, de a feltételek testileg, lelkileg jobbak, mint bármikor azelőtt. Nagy Ferenc Hírek a Bonyhádi Cipőgyárból javításából eredő többletbevétel nagyobbik része prémiumként kerül kifizetésre azok között a dolgozók között, akik a legtöbbet tették a minőség javításáért. * Már második éve gyártják az üzemben i szép, tartós és a lakosság által megkedvelt és keresett goyser férfi félcipőket, iz alja-üzemben a goyser-cipőt gyártó zálog, a „Béke” kör minőségi eredmé- lye már hónapok óta a legjobb, most úniusban is nap, mint nap kerül le a zálogról 96—96.4 százalékban elsőosz- ályú cipő. Ez azt mutatja, hogy a kör lolgozói már alaposan elsajátították az ij technikát. Most — a választék bőví- ése érdekében — új gyártmányok bevezetésére készül az üzem. Rövidesen gyártani fogják például a sarokig varrt ér fi fél-, bőrtalpas goyser-cipőt és kézülnek a női goyser-cipő gyártására is. t negyedik negyedévben a tanműhelyien képezik ki erre a kulcsgépek dolgáéit. jövő év első negyedében pedig megkezdik az üzemszerű gyártást. A cipőiparban most — a népgazdaság nehéz nyersanyaghelyzete következtében — különösen előtérbe került a minőség javításának kérdése. Fontossá teszi ezt nem csak a fogyasztók igénye, hanem az is, hogy a rendelkezésre álló kevés bőrből minél értékesebb, tehát minél jobbminőségű készárut kell gyártani. A bonyhádi gyárban eredményesen dolgoznak a minőség javításáért, ebben az évben még nem volt olyan hónap, hogy az első osztályú áruk arányának tervét ne teljesítették volna túl. Jók voltak az eredmények az első negyedévben is, de áprilisban például a 89.1 százalékos tervvel szemben 91.6 százalék, májusban pedig 89.3 százalékos tervvel szómban 93.5 százalék volt a kereskedelmi elsőosztályú cipők aránya. Június első felében már 95 százalék fölött van az átlag. A jó minőség jelentősen növeli a termelés gazdaságosságát, a minőségi terv túlteljesítése áprilisban 12 ezer, májusban 20 ezer forint többletbevételt eredményezett a gyárnak, júniusban pedig ez az ösz- szeg magasabb lesz, mint az egész első negyedévi többletbevétel, és több mint az áprilisi és májusi eredmény együttesen. A minőség HÍREK — Ma estei 8 órai kezdettel mutatja be a Kecskeméti Katona József Színház a szekszárdi kultúrházban a „Zsuzsi“ című színművet. * — Kettőszáznegyvenegyen jelentkeztek továbbtanulásra megyénkből az idén végzett középiskolások közül. A továbbtanulásra jelentkezők legnagyobb százaléka az orvosi és műszaki egyetemekre jelentkezett. * — Három évre felfüggesztették Maleta Antalné, szül. Adorján Irén sokszorosan büntetett szekszárdi lakos háromhónapi börtönbüntetését, amelyet lopásért kapott. A bíróság döntése alapján Maleta Antalnénak vissza kell téríteni Keller Antal részére az 1274 forintot, amit ellopott tőle. * — Egy elveszett levéltárcát találtak. Jogos tulajdonosa a szekszárdi járási, vagy városi rendőrkapitányságon átveheti. * — Az amerikai Confideltian című pletyka-folyóirat szerkesztője, Robert Hamson az ország legveszélyesebb mesterségét űzi. Ugyanis, míg az amerikai biztosító társaságok nem válogatósak ha üzletkötésről van szó és hajlandó úgyszólván biztosítást kötni egy színésznő mosolyától egy bálna vadász expedíciós sikeréig, Harrison és munkatársai életét azonban egy társaság sem hajlandó biztosítani. * — ítéletet hoztak Fejős István szedresi lakos ügyében, aki 1956 október 28-án felgyújtotta Kutasi Ferenc szedresi gazda pajtáját. A pajta és a benne égett 40 mázsa széna értéke 45 000 forint kárt tesz ki. Fejős Istvánt a bíróság 2 évi börtönbüntetésre ítélte. # —Június 22-én este a pécsi Doktor Sándor kultúrotthon színjátszói Bonyhádon vendégszerepeinek. Bemutatják a „Tacskó“ című háromfel- vonásos vígjátékot. — A megnövekedett nyári forgalommal kapcsolatban megnövekedőit a balesetek száma is megyénkben. Ebben a hónapban már 10 vigyázatlan gépjárművezetésből adódó baleset történt. A megyei rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztálya szigorú vizsgálatot indított a balesetek elkövetői ellen. A LEVELEZŐKÉ A SZÓ Ahol nem szívesen látják a vendéget... Ilyen is van? De még mennyire! Az eset pontosan velem történt meg. Június 14-én ugyanis 11 órakor érkeztem meg Budapestről Bonyhádrii. Mivel délben ebédelni szoktam, hát elmentem a vendéglátó éttermébe. Az étteremben mindössze két vendég volt rajtam kívül. Az asztalok mellett három pincér ácsorgott, beszélgetett, mi pedig vendégek, vártunk türelmesen, egy cseppet sem idegeskedtünk. Eltelt vagy húsz perc, senki felénk sem nézett, hogy megkérdezze, mit óhajtunk. Végre az egyik vendég megsokalta a várakozást és étlapot kért. Elénk tették a három étlapot, s két pincér hamarosan eltűnt, a harmadik pedig az asztal fölé hajolva, újságolvasásba mélyedt. Ismét vártunk tizenöt percet, végre ennyi várakozás után megkérdeztük, hogy ki szolgál ki. Kérdésünkre azt a feleletet kaptuk. hogy a konyhában tartózkodó pincérek feladata a felszolgálás, akik körülbelül öt perc múlva elő is kerültek, már hozták is a levest, anélkül, hogy megrendeltük volna. Tekintve, hogy nyáron nem szoktam levest fogyasztani, visz- szaküldtem és mást kértem. Ebéd után jónéhányszor kellett szólnunk, hogy fizetni akarunk, mire végre sikerült. Megkérdeztük a felszolgálót, hogy miért megy itt ilyen lassan a felszolgálás, mire azt válaszolták, hogy nagyon meleg van. Mi lenne velük Budapesten, ahol szintén meleg van és kétszáz ember fordul meg egy-egy étkezdében az ebédidő alatt. Itt Bonyhádon három vendégre három pincér jutott és mégis több, mint egy órát vett igénybe a kiszolgálás. Ügy látszik, nem örülnek n vendégnek ... Ebéd után egy feketét szerettem volna fogyasztani. Megkérdeztem, hogy hol lehet kapni, a pincér most már udvariasan magyarázta meg, hogy hol van a cukrászda. Elmentem oda is. de zárva találtam. A zárt ajtó mögül hangos nevetés szűrődött ki az utcára. Zörögtem az ajtón, mire kiszóltak, hogy most ebédszünet van, fél egytől egyig. Türelmesen vártam fél kettőig, amikor végre kinyitottak. Még egy rossz tapasztalat Bonyhádon. úgy látszik, a félórás ebédszünet egy óránál is tovább tart. Jó lenne, ha a Vendéglátó Vállalat vezetősége néha utána nézne és jobban megkövetelné a munkafegyelmet a dolgozóktól. Befejezésül pedig csak annyit: nem csoda, ha az ilyen vendégszeretet után a dolgozók szívesebben mennek a halászcsárdába, ahol nagyobb figyelmességgel szolgálják ki a vendéget. K. M. nnrryifinivii^rj^ fjOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC Illeték esek figyelmébe! A madocsai napközi otthonról kívánok egy kis hiányosságot közölni a Népújság szerkesztőségével, amely nem csak jómagámat, hanem több szülőt is sérelmesen érint. Madocsán 84 gyermek jár óvodába, illetve napközibe. A 84 gyermek közül 60 napi háromszori étkezést is kap. Mi szülök nem az ellen vagyunk, hogy 60 gyermeket étkeztetnek, hanem a lapon keresztül arra kérjük az illetékeseket, találjanak módot arra. hogy a többi 24 kisgyermeket is részesítsék ellátásban. Sérelmezzük azt. hogy ennek a 24 gyermeknek külön kell vinni a tízórait, uzsonnát, délben pedig haza kell vezetni őket, amely némely szülő részéről, akik a mezőgazdaságban dolgoznak. komoly nehézségekbe ütközik. Baj az is, hogy a kisgyermekek a tízórait, az uzsonnát rendszerint hazahozzák, mert ők is azt szeretnének enni, amit a többiek kapnak. Kérjük az illetékesekét, vizsgálják ki panaszunkat, és amennyiben mód van rá, tegyék lehetővé, hogy a nyári időszakban a 24 kisgyermek is napközi, illetve óvodai ellátásban részesülhessen. MIHALIDESZ BÉLA Madocsa 30 „anya" 51 gyermek Akik felkarolják aas árva és elhagyott gyermekeket Voltak, vannak és lesznek is olyan anyák, akik megszülik gyermeküket, felnevelni pedig nem tudják, vagy nem akarják. A csecsemő, a néhány hónapos, illetve éves kisgyermek persze nem tud szemrehányást tenni édesanyjának, vagy édesapjának, akik gondoskodtak arról, hogy megszülessenek, arról azonban már nem, hogy fel is nevelkedjenek. De hála, az ő nevükben hála azoknak, akik gondoskodnak arról, hogy ember legyen belőlük. Ilyen anyák gyűltek össze szombaton délután a megyei Nőtanács otthonosan berendezett irodájában. Néhány szelet csokoládé, egy-két pohár jégbehűtött sör mellett beszélgettek. Valamennyien szekszárdiak voltak. Ezidőszerint ebben a városban 51 gyermeket gondoznak, nevelnek ők harmincán. S bizony nehéz volt eldönteni, hogy ebben a kis riportban kikről szóljunk többet: azokról az asz- szonyokról, akik a megyei Nőtanácsnál dolgoznak és eszükbe jutott, hogy a nevelőszülőknek ilymódon is kifejezzék az egész társadalom háláiát, az irántuk tanúsított megbecsülést. Ez is fontos. Ha mód van rá, tegye meg a Nőtanács máskor is és másutt is. De azért ne vegyék zokon, hogy most mégis többet szólunk a Zsuzsi nénikről, az Annus nénikről, azokról, akik minden nap mosnak, vasalnak, sok éjszakát átvirrasztanak, édes- anyjai az árván maradt gyermekeknek. Kecskeméti Jánosné, ismert nevén Zsuzsi néni, 70 éves. Ide a találkozóra is bottal jött. Már közel 25 éve neveli a kis nebulókat, jelenleg is bárom gyermekkel vesződik. —• Minden nap mosok, vasalok, tisztát adok rájuk, hogy ne mondja senki: ezeknek a gyerekeknek nincs anyjuk. Annyira, de annyira szeretem őket, mert ugye, ők az enyémek. Nemrég volt itthon az édeslányom, a Jolánka, őt is felneveltem, kistaférungoltam és férjhez adtam. Most, hogy itthon volt, hozott nekem cukrot. De nem ettem meg, eltettem, minden nap adok a gyerekeknek belőle, nekik jobban kell, ők gyerekek — meséli Zsuzsi néni. Komlósi Jánosné, a másik melegszívű anya másról beszél. Ö három árvagyermekből nevelt embert. Az egyik középiskolai tanár, a másik Pakson a TEFU- nál dolgozik, a harmadik, a legjobban szeretett Irscb Ferenc, a 21 éves, szerszám- lakatos . . . Mikor az utóbbihoz ér a felsorolással, elakad a hangja, megjelennek a könnycseppek, síró hangon így meséli tovább: „A Ferit szerette legjobban az egész család. Jó gyerek volt, mindig anyukájának szólított. Október óta nem tudunk róla. Most legutóbb is annyira fájt a szívem, mikor együtt volt a család, csak ő hiányzott. . . Pedig annyira szerettem, annyi könnyet hullajtottam már érte. Bárcsak tudnám hol van, képes volnék érte bárhová elmenni. . Minek soroljuk tovább a történteket? . . . Hiszen csak odalyukadunk ki, hogy sok, nagyon sok olyan asszony van, aki a gyermekért él-hal, meg tudja osztani szívét és kenyerét a gyermekkel még akkor is, ha nem ő szülte. Persze a szó- banforgó nevelőszülők az államtól pénzt kapnak azért, mert az elhagyott és árván maradt gyermekeket gondozzák. Ezen túlmenően mégis elismerés jár nekik, mert ők. akik annyira szeretik a gyermeket, megtesznek érte mindent. Ezért mondották olyan szenvedélyesen a találkozón is, hogy semmiképpen sem tudják megérteni, hogy miért van olyan sok anya, aki eldobja gyermekét, miért vannak emberek a földön, akik háborút akarnak, hogy ártatlan emberek elpusztuljanak. A cipőgyárban egyre inkább tért hódít a gumitalp. Ez nem csak a drága bőr anyagokkal való takarékosságot eredményezi, hanem ma már olyan tökéletes a gumitalpak gyártása és ragasztása, hogy az ilyen gumitalppal készített cipők sokkal tartósabbak is, mint a bőrtalpúak. A gumi ugyanis sokkal lassabban kopik el, mint a bőrtalp. Jelenleg a gyárban minden cipőt gumitalppal látnak el. A napokban bevezették a női cipők gyártásánál is az új eljárást, amikor nem varrják a gumitalpat, hanem a varrott bőrtalpra ragasszák. így nem kell félni, hogy a varrásnál használt fonal a cipő használata közben elkopik és így le.válik a talp. A forma gumitalpakat új, ízléses mintákkal préselik. Könyvismertetés Opitz: TÁBORNOK ŰR (Európa). Kb. 224 oldal, kötve 12,— Ft. Illusztráció az Opitz: Tábornok úr című könyvből A világsajtó Opitz e könyvét Hasck Svejkjéhez hasonlította. Ebből csak any- nyi igaz, hogy Opitz regénye is szatíra, méghozzá antimilitarista szatíra. A hős nem tisztiszolga, hanem a modem időknek megfelelően sofőr, a tábornok úr gépkocsivezetője. ITorlacher, az őrmesteri rangban levő sofőr számol be a háború végvonaglásáról, s a háborút követő évek zavaros németországi viszonyairól. Cinikus hangú beszámoló ez, és az élesszemű, hivatásos altiszt megfigyelései, „aranyköpései”, kommentárja a szatíra leghatásosabb leleplező erejével találnak célba. A tábornok úr nagyszerűen megrajzolt, élethű figura, a „szolgálat a szolgálatért” elvének megtestesítője, a porosz és mindennemű hadsereg tipikus szoldateszkájának eleven szimbólumává magasodik, és éppen ezért válhatott önmaga és az egész militarista szellem szatírájává. (Megjelent.)
