Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-16 / 140. szám

1957. JÚNIUS 16.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

7

J

JL buuvAvxi úg y O.U uia ívűi UL a iiup xujui

feledkezett a végtelennek tűnő búzatáblán . . . Olyan melegen sütött, hogy a napfény után áhítozó cmberk is árnyékba húzódtak. Ezért tartottak a decsi Alkotmány Tsz tagjai a szokottnál valamivel hosszabb ebédszünetet. Varga Ferenc- né, Báli András, Kuti János, P. Kovács Pál, Horváth Lajos, Vass Mihály, Biczók István és a többiek mind-mind a jó öreg diófa alá húzódtak. Mikor odaértem, síri csend volt. A kapálok nagyrésze szundított, csak a fiatalabbak kacérkodtak, de úgy, hogy ne zavarják az öregebbek nyugalmát.

A beszélgetés köztem és Horváth Lajos tsz-tag között kezdődött. Mikor arra a kérdésemre, hogy mit jövedelmez az állattenyésztés a szövetkezetnek, válaszolt, mindenki felemelte a fejét és parázs vita kerekedett. Hogy

MTRÖL VITATKOZTUNK?

A termelőszövetkezet és annak gazdái jelenéről. jövőjéről. Mert tudniillik nagyon kacifántos a helyzet a decsi Alkotmányban. 800 hold föld, hat tehén, tíz nővén-- dék, néhány disznó, néhány pár ló, sok legelő és néhány gazdasági felszerelés a negyven szövetkezeti tag vagyona. A gazdaság így sémiképpen sem lehet rentábilis. A kérdés az volt és ma is az, merre tartson a szövetkezet.

Ezekről beszélgettünk ebédszünetben. Nem titok, hogy a decsi Alkotmányban sok bajjal küzködtek az elmúlt években, ami a rossz vezetéssel magyarázható. Ennek ellenére mégis a negyven tag, aki az elmúlt években az Alkotmányban volt. szövetkeztél alakított. Hogy miért? Íme a válasz:

— Azt mondom, hogy nekünk jobb a közösben, hiszen azért álltunk össze, mert így könnyebben boldogulunk. Mert az úgy volt kérem, hogy mi, akik itt vagyunk ebben a tsz-hen. nem rendelkeztünk lovakkal, tehenekkel és gazdasági eszközökkkel. Ha egyéniek maradunk, a földet nem tudjuk megművelni, esak ha fuvarost fogadunk. Űgv meg nem érdemes. Dolgozhat az ember annyit, hogy megpúposodik. akkor sem marad neki semmije. Tehát vagy azt választottuk, hogy társulunk, vagy azt. hogy elmegyünk az ország másik részére napszámosnak. hogy kenyeret keressünk. Az Ilyen életmódból pedig nem kérünk ... Pillanatnyilag nincs is semmi baj. Meg vagyunk elégedve, mert olyan termés ígérkezik, hogy az elmúlt években nem volt ilyen terméskilátás. Es most, a negyven taggal állunk ott a munkákkal, mint évekkel ezelőtt, amikor százhuszan voltunk, mert mindenki lelkesedik a munkáért. mindenki bízik a jövőben — adta meg a választ Biczók István. S hozzátette: — ennek ellenére így nem mehet tovább . . . jobban kell gazdálkodni.

VALÓBAN ÍGY NEM MARADHAT

Az állam sokat segít ma is a tsz-nek. Gondoljanak esak vissza arra az időre, amikor arról volt szó, hogy mitévők legyenek. Ha a kormány nem az ő érdeküket nézte volna, akkor nem támogatta volna őket abban, hogy ismét tsz-t alakítsanak. Egyelőre ugyanis az a helyzet, hogy a szövetkezeteknek sok anyagi támogatást ad a kormány ahhoz, hogy gazdálkodjanak akár közvetlen, akár közvetett formában. Itt van mindjárt a gépállomási segítség. Bizony, jóval olcsóbban dolgozik a gépállomás a szövetkezetnek, mint az egyénieknek, és a kettő közti különbözetet az állam egyenlíti ki. Az is tény, hogy a decsi Alkotmány Tsz jelenlegi lovait és gazdasági felszereléseinek nagyrészét állami hitelből vették, imit még a mai napig sem egyenlítettek ki. És a megalakuláskor nem mondta senki. hogy márpedig csak akkor lehet i lovakat hajtani, ha azok árát azonnal tifizetik. Még sorolhatnánk ezt így topább. De nem! . . . Nem akarjuk mi ezt lenkinek sem felhánvtorgatni. Arról van 'suliin szó. hogy a kormány támogatta >s ezután is támogatni fogja a szövetkeletet. mert érv akarja megteremteni az dapját annak, hogy azok a kis- és kö- lénnarasztok. akik hajdan az uraság oldién napkelettől napnyugatig, a tizen- ;ettedik részért arattak, most a saját marok gazdái legyenek. Boldoguljanak, razdagodjanak.

az Állam sokat segít

tsz-nek. de a segítséget iól kell kihasználni. Most azzal akar segíteni az állam 1 szövetkezetnek, hogy az októberi na- l lókban jogtalanul elhurcolt állatokat ősz- 1

hírek

— Ügyeletes orvos Szekszárdou Dr. Horváth József, Széchenyi ntei 64. Telefon: 26—21.

*

— Befejeződtek Báta községbe] H7 1956-os árvíz okozta károk hely reállításai. Ez alkalomból a község tanács helyreállítási bizottsága szom baton ünnepséget rendezett.

*

— Bonyhádon ma, vasárnap nyit ják meg a többezerforintos költség gél helyreállított strandot.

*

— A pálfai Egészségügyi Gver mekotthon már három év óta mű ködik. A 3. évforduló alkalmábó szombaton este ünnepélyt rendezte! az otthon vezetői. Az ünnepsége táncmulatsággal kötötték össze.

*

— ,.100 dal egy szerzőtől'“ címmé műsoros estet rendeznek július lS-ái Dombóváron. Az est keretében fel lép Bilicsi Tivadar nagyhírű budapesti művész is.

*

— A 6-os számú műúton Mözs közelében kigyulladt a várdombi gépállomás vontatója, amely szalmát szállított. A motor nem volt szikra- fogóval ellátva, a szalma pedig nem volt ponyvával letakarva, így a szél a szikrákat belesodorta a szalmába és meggyűjtotta azt. A 18 mázsa szalma és a pótkocsi elégett, a motort sikerült megmenteni. A kár körülbelül 18.600 forint. A vezető már több alkalommal kért szikrafogót a motorra, de mégsem szerelték fel. Az ügyben tovább folyik az eljárás.

*

— Dzsesz-orgonaestct ad június 17-én este fél 9 órai kezdettel Bonyhádon a Fővárosi Cirkuszvállalat. Az est keretében fellép többek között Selmeczi István orgonaművész. Ez a hangszer még igen ritká, de annál nagyobb közkedveltségnek örvend, ezért az estet nagy érdeklődéssel várják Bonyhádon.

*

— Madocsán több mint 100 holdon termeltek az idén a dolgozó parasztok borsót. A termést a fővárost és egyéb piacokon értékesítették és ezáltal többszázezer forintos jövedelemhez jutott a falu lakossága.

*

— A tamási gimnazisták 3—9—

10-én mutatták be Huszka Jenő Gül baba című operettjét. Az előadásnak mindhárom este nagy sikere volt.

*

— A megye tsz elnökeinek június 25-re hirdetett megyei tanácskozását június 21-én tartják a régi megyeháza nagytermében. Az előadó személyét és a napirendi pontokat illetően nincs semmi változás.

A Megyei Tanács VB közleménye:

Vigyázat, száj- és körömfájás járvány veszélye fenyeget megyénkben

A raqadós száj- és körömfájás az ország területén ismét több helyen jelentkezett a hasitottkörmű állatok között. Minthogy a betegség minden esetben a ragályanyag behurcolása révén keletkezik, felhívom a figyelmet arra, hogy e betegség ragályanyagával jelenleg fertőzött Hajdú-Bihar, Pest, Veszprém és Komárom megyéből egyelőre senki se szerezzen be hasitottkörmű állatot (szarvasmarha, juh, kecske, sertés), sem ragályfogó tárgyat (takarmány, szalma, bőr, stb.), valamint állati nyersterményt (hús, stb.). A külföldről származó nyers, fagyasztott húsokból kikerülő porcok vagy csontok is terjesztői lehetnek ennek a betegségnek, ezért ezeket gondosan meg kell főzni. A nyers húslevet és a hús csomagolópapírját mindig semmisítsük meg. A betegség gyakori terjesztője olyan személy is lehet, aki a betegséggel fertőzött helyen megfordult, miért is különös gondot fordítsunk arra, hogy idegen, kóbor egyének hasitottkörmű állataink közelébe ne kerülhessenek.

A betegség lázzal, báqyadtsággal, étvágytalansággal kezdődik, majd hólyagok jelennek meg a szájban, a szájkörüli részeken, a lábvégek pártaszélén, a körömhasadékokban, a csecsbimbókon, a turókarimán, stb. Ezeknek a hólyagoknak felszakadása után cafatolt szélű, vörös színű kimaródások láthatók. A száj- és a lábvégek megbetegedése erősen fájdalmas, és ezért az állatok nem esznek, erősen nyálzanak, a lábvégek megbetegedését pedig sántjtással jelzik.

Aki hasitottkörmű állatán a fenti, vagy ehhez hasonló tüneteket észlel, ezt tartozik azonnal a helyi tanácsnak, illetve a hatósági állatorvosnak Jelenteni.

Minthogy ez ellen a nagy károsodást okozó betegség ellen eredményesen védekezni, illetve a betegséget csírájában elfojtani csak akkor lehet, ha a fenti előírásokat mindenki betartja. Felhívom az állatulajdonosok figyelmét, hogy az idevonatkozó törvényes előírásoknak mindenki azonnal tegyen eleget.

munkástanácsnak is. Annak a szervnek, amely még fennállása utolsó napjaiban is a munkabeszüntetést követelte. Nem restelte Kovács a falujárást sem. Szinte naponta járta a Bonyhád környéki falvakat, bánya kát,, hogy sztrájkra uszítson, hogy a népi demokratikus rend megdötésé- re szólítsa az embereket. Mint a budapesti munkástanács tagja összekötő volt a fővárosi és bonyhádi munkástanács között. Helyileg elvi irányítója volt az elleniforradalmároknak. Nemzetőrséget szervezetett, hogy fegyveresen is biztosítsa pünkösdi királyságát. Hogy teljes legyen munkája ismertetése, megemlítjük még, hogy ő szervezte a 48 órás szolidaritás sztrájkot. Ezt akkor hajtotta végre, amikor budapesti útjáról visszatért.

A zománcművek munkásai nem akartak sztrájkolni, feltételhez kötötte követelését. Vagy sztrájkolni, vagy pedig elbocsátja őket.

Szinte naponta tartott szónoklatokat az üzemben, ahol a népidemokrácia ellen uszított.

Szarvadi Egon, Kovács szárnysegéde, a bonyhádi közponii munkástanács titkára szerepet töltötte be.

Rendszeresen szónokolt az üzemben, követelte a munkáskáderek leváltását, uszított a népi demokráciák ellen, és szinte fáradhatatlannak bizonyult a sztrájk szervezésében Losonc József is lelkes szónok volt, tagja volt a nemzetőrségnek.

Több esetben Tauth Istvánnal beutazott Szekszárdra, hogy Páncél Gézát, a BM dolgozóját kivigye Bonyhádra és ott kivégezzék.

Ábrahám József is tagja volt az ideiglenes munkástanácsnak, Kovács utasításait szorgalmasan végrehajtotta. tipikus karrierista, aki kihasználta a lehetőségeket, hogy előbbre jusson. A gyárból, az első segélynyújtó helyről, rendszeresen lopkodta a kötszereket és gyógyszereket, hogy élelemmel együtt a „mecseki láthatatlanoknak“ elszállítsa.

Schtromauer József volt e díszes társaság egyik legaktívabb tagja.

Az ő javaslatára készítettek halállistát,

Schtromauer személyesen gépelte le a listát, s a válogatásban segédkezeti Krasznai István és felesége. Horváth György és Kovács Tibor is.

Bottyán Ferenc az ideiglenes munkástanács elnöke azzal szerzett érdemeket, hogy jogtalan bérkifizetéseket rendelt cl.

követelte a munkáskáderek leváltását, sztrájkra uszított, és még most is a népi demokrácia ellen beszél.

*

Elzúgtak e gyászos napok t zománcművek felett. Nem úgy történt, ahogyan az ellenforradalmárok akarták. Most, amikor elbocsátották őket, a gyárban, különösen az adminisztratív dolgozók körében, többen sajnálkoztak, hogy „ezek az emberek nem csináltak semmit, senkit sem bántottak.“’ Talán semmi az amikor a gyárban halállistát készítenek, amikor a gyár vezetőit leváltják, amikor a kommunistákat eltanácsol- • ják a munkahelyükről, amikor a népi demokrácia ellen uszítanak? És mit érdekelte őket a mintegy 600 dolgozó léte, amikor a munka beszüntetését, a mecseki láthatatlanok megsegítését követelték, csak egy célúk volt, megdönteni a rendszert.

A bonyhádi munkások többsége nem támogatta őket, s most is azt követelik, mikor vonják felelősségre az ellenforradalom szervezőit, irányítóit, vezetőit.

ügy gondoljuk, erre nem kell sokat

(I. gy.) várni.

Sorait megtisztítva erősödik a KISi a lengyel! mezőgazdasági szakiskolában

Budai Andrást is kizárták a szervezetből. Az ő esetében nem politikai okokból született ez a határozat, hanem sorozatos fegyelmezetlenségeinek eredménye. Hibáit ismerve, de bízva abban, hogy ezeket a hibákat majd kijavítja, felvették a szervezetbe. Budai az állandó foglalkozás ellenére sem vetkőzte le hibáit, nemrégiben is ismét cserbenhagyta a szervezetet egyik rendezvényén. Ezek után máltatlan arra, hogy kiszistának vallhassa magát. Ugyanígy Tullner Lajos, akit Budaival együtt nemcsak a KlSZ-szer- vezetből zártak ki, hanem az iskoláról is eltávolítottak.

Sokakban felvetődhet az a gondolat, vajon jó szervezet-e az, amelyből alig háromhónapi működés után máris három tagot ki kell zárni. Helytől és időtől elvonatkoztatva nem is lehetne erre a kérdésre választ adni, de ismerve a szakiskolai szervezet eddigi munkáját, egy pillanatig sem lehet kétséges, hogy ez a j három fegyelmi ügy még szorosabbra zárja a lengyeli fiatalok sorait, hozzájárul, hogy méginkább gazdáivá váljanak az iskola társadalmi életének.

A lengyel! szakiskolában az ifjú kommunisták őszinteségével és keménységével nevelik egymást a KISZ-tagok, okosan — nem túlzók, ha a fenti esetekben azt mondom, bölcsen — tették mérlegre társaik magatartását. Ez a három fiatal könnyűnek találtatott a KISZ-tag- ságra, sőt arra is. hogy az iskola tanulója legyen.

Sorait megtisztítva a nem odavalóktól, erősödik a KISZ-szervczet Lengyelen, a mp’/ncrn’j’rinsnrn crplcislf olálrnn

KISZ-szervezetéből kizárták Tihanyi Is1 ván, Budai András és Tullner Lajos ta nulókat.

Eddig a hír, és a puszta elolvasása tényen kívül nem is mond semmi többe] csak aki ismeri a kizárási határozatok tör ténetét, az tudja, mennyi lelkiismerete és gondos vizsgálat előzte meg a taggyű lésnek ezt a kemény döntését.

Tihanyi Istvánról — Szűcs János elv társ, KISZ-titkár mondja el —-, kedve zőtlen híreket kapott az iskola igazga tója. Tihanyi az ellenforradalom idejét Uzdon párttagsági könyveket tépett széf uszított a munkáshatalom, a kommunis Iák ellen. Az iskola igazgatója az érte sülések alapján Tihanyit eltávolította é: ezt a határozatát közölték a KTSZ tag gyűléssel is. És ekkor a fiatalok nem ébredtek meg egy egyszerű közléssel, ogj ember további sorsa iránt érzett fe'elős seggel meghízták a szervezet vezetőséget vizsgálja ki Tihanyi ügyét és számoljor íe a taggyűlés előtt, helvtállóak-e a kijárási okok, valóban méltatlan-e Tihanyi [stván arra, hogy a KISZ-szervezet tagja :s az iskola tanulója legyen?

— Egy- pillanatig sem merült fel sen- tiben az a gondolat, hogy egy ellenforra- lalmárt védjünk, — mond'a Szűcs elv- árs, — de azt akarjuk, hogy az iskola ninden fiataljának élete nyitott könyv egyen a KISZ előtt. A vádak Tihanyi dien beigazolódtak, a vizsgálat igazolta íz igazgató döntésének helyességét, tag- águnk elítéli Tihanyi Istvánt és ennek ilapján méltatlannak találtuk arra, hogy zervezetiinknek tagja és az iskolának ta- mlója legyen.

Feleljenek tettükért a bonyhádi ellenforradalmárok

A Bonyhádi Zománcművek hat alkalmazottjának az elmúlt hetekben felmondtak. Hatan voltak azok, akik a zománcművekben az ellenforradalmi időkben a fő hangadók voltuk, akik szervezték a sztrájkot, uszítottak a népi demokrácia ellen. Mintegy fél év távlatából, hadd emlékezzünk meg ezekről az emberekről, akik annyira szerették a nyilvános szereplést.

Kik is voltak azok, akik a zománc művekben az ellenforradalom vezéralakjai voltak. Kik voltak azok, akiket a gyár munkásainak követelésére távolítottak el, akikre nincs szükség a zománcműveknél.

Az ellenforradalmi cselekmények fő hangadója, szervezője, eszmei irányítója, Kovács Tibor, a volt főkönyvelő.

Nevéhez sok cselekmény fűződik. Tagja volt a budapesti munkástanács

szarai rseke tsz esete: 1 tonnt öU Iillertx kerül egy liter tej, 2 forint 50 fillért éi 20 dkg korpát kap a tsz egy liter tejért Tehát 70 fillér tiszta haszon és plusz 2( deka korpa a nyereség egy liter tejen Ebből a szekszárdi Békében havonta ősz tanak tíz forint munkaegység előleget é: fedezik az összes üzemviteli költségeket Ezek után csak azt tudom javasolni ; decsieknek, hogy hallgassanak azokra akik azt akarják, hogy jól jövedelmezi állattenyésztés legyen. Ha ezt teszik,

BIZTOSAN NEM FIZETNEK RÁ.

Vass Mihály, a szövetkezet tehenészt látja is ezt. Elmondotta, hogy jelenleg a hat tehén havonta 1000 forint tiszti hasznot hoz a szövetkezetnek. 0 azt is kimondja kereken, hogy olyan nagy gazdaságban, ahol olyan ió lehetőségek vannak a szarvasmarhatartásra, mint a decsi Alkotmányban, nagy hiba volna elmulasztani a lehetőségek kihasználását. A tények következtében ezt a tsz-tagok is meg fogják érteni.

Molnár Lászlóné

szeszeaiK az meienes auamnaiaimi szervek, és ebből akarnak adni a decsieknek. De a tagok nagyrésze ez ellen tiltakozik. Azt mondják, birka kell, nem tehén, mert a tehénre csak rá lehet fizetni. Közben panaszkodnak, hogy évközben nem tudnak semmiből pénzt bevenni. Vajon

MIBŐL AKARNAK PÉNZELNI?

Az egyéni paraszt talán minden nap elad ?gv mázsa kukoricát, hogy pénze legyen? — Dehogy! A tejből van pénze, meg.ab- lól, hogy évközben elad egy-egy hízott marhát, vagy sertést. Ezt kellene tenni í tsz-nek is. Persze nem úgy, mint az -Imúlt években tették. A tehenek nyáron s abrakon éltek, mikor ezer mód van irra. hogy zöldtakarmányt egyenek. Hiszen az tudott dolog, hogy a téli takar- nány nagyon drága és nem is értékesíti ilyan jól a jószág, mint a zöldet, külö- lösen nyáron. Ha biztosítják a tehenek izámára tavasztól őszig a zöldtakarmányt, tem fizetnek rá a tehéntartásra. Itt minién magyarázat helyett álljon a székEbédszünet közben...

— Riport a decsi szállásról —