Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-15 / 139. szám

1957 JÜNIUS 15. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 J Virágzik a Zöld Mező Újra működnek a felsőnánai szövetkezetek — — Mire a harmat felszállt, a lucerna össze volt rakva. Pedig nem szóltak sen­kinek. Látták, szomorú az idő, mentek minden hívás, vagy értesítés nélkül. Nem kellett biztatni senkit.;. — Most majd a dinnyét kell kapálni. A görögdinnye nem sikerült olyan jól, mint a cukor, pedig egy helyről kaptuk a magot. Nemesítettet... — Annak, úgy látszik, jobban ártott a hideg. Hány hold aratásra szerződ­tetek? — Százhatvan holdra. Csak azt hiszem, sok lesz ez egy aratógéphez, mert csak egyet ad a gépállomás. — Lehetne kombájnnal is .. .? — Sajnos, nem, mert az árpánk na­gyon oldalas helyen van vetve. Ha ott lenne, ahol tavaly volt, akkor kombájn­nal aratnánk. — Zsákotok lesz elég? — Talán. Csak újra be kell jelölni őket, mert a malomban esetleg elcseré­lődnek. Tele van a falu tsz-bélyegzős zsá­kokkal. Amikor a szövetkezet feloszlott, széthordták a zsákokat, és jórészük nem került vissza. MINDENNAPI DOLGOKRÖL folyik a szó a felsőnánai Zöld Mező Tsz dolgairól az elnök. Homoki János, Kiss Imre községi gazdasági felügyelő. Faze­kas Antal tanácselnök és Koch Péter, az Üj Élet Tsz elnöke között. — Mit csináltok most majd a marhák­kal? — Őszig legeltetjük, feljavítjuk őket — mondja Homoki —, aztán majd meg­látjuk ... Ami megfelel, megtartjuk, a többit kiselejtezzük. Ha már tartunk, akkor tenyészjószágot állítunk be, húsz- huszonöt darabot. Aratás után beállítjuk a sertéseket is. Egyre jobban visszatér a szövetkezet a régi kerékvágásba, amelyből az októberi események kizökkentették. Feloszlott a szövetkezet — ugyanúgy, mint a másik kettő a községben —, de a helybeli ellen- forradalmárok ehhez nem voltak elég erősek. Segítettek nekik a kétyiek is. Mi­után ott feldúlták a tanácsházat, átvonult egy részeg csoport Felsőnánára, felvonu­lást rendezett, azt kiabálták: „Aki nincs velünk, az ellenünk” és megtették az in­tézkedéseket”, hogy a termelőszövetkeze­tek ne működhessenek tovább. Október ■30-án kijelentették: „Munkaegység nincs, megszűnt a közös, mindenki vigye a maga részét.” VITTÉK IS, DE HOGYAN? Üjraelevenedett minden néhány szó nyo­mán, amint éppen a beszélgetés előtt visszahozták a teheneket, akik elvitték. — Nem akartam elvinni, — mondja Nemesvári Menyhért —, otthon veszeke­dett is az asszony, hogy vigyem vissza, de akkor felfordult volna szegény állat. Feloszlott az Űj Barázda, nem etette senki a jószágot. — Várjanak még egy napot, akkor kifizetjük a tehén árát, — mondja ülés Albertné —- megveszem. Nem a múltban vagyunk, hogy tönkretehetik a szegény embert. Akárhogyan is, de összehozom a pénzt, hogy kifizethessem az árát. Ha kiléptünk is a szövetkezetből, lesz talán annyi emberség irántunk, hogy megvár­ják még ezt az egy napot. Meg is kapja a halasztást, hiszen is­merik a körülményeket, megértik, MIT JELENT AZ A KIS TEHÉNKE a parasztembernek, ha még maga elől is nekiadja a falatot. (Nem is került volna sor ilyen estekre, ha nem oszlatják szét a szövetkezeteket.) De folytassuk, csak, ahol abbahagytuk, a beszélgetésnél. — Az ellenforradalmárok megfenyeget­ték az öreg ülést, amiért elmondta és az újság megírta, mennyivel jobb neki a szövetkezetben, mint azelőtt — mondja az elnök. — Azért csak ott van to­vábbra is. Mert a Zöld Mező tagsága — ha ke­vesebben is, mint avaly —, újból csak megkezdte a közös gazdálkodást, amint biztosítottnak érezte a szövetkezet mű­ködését. Akkor még nem tudták, hogyan alakul majd a helyzet, minden család annyi földet vállalt a közösből, ameny- nyit meg tud munkálni, munkanapra dol­goznak, nem munkaegységre és meg van határozva, mennyit kell a közösbe adni a termésből, de már látják, hogy ez nem jó megoldás. Ősszel ÜJBŐL ÁTTÉRNEK A MUNKA­EGYSÉG-RENDSZERRE. Terveikben például szerepel egy ha­lászcsárda és egy hentesüzlet nyitása. Halastavukba áprilisban telepítették az ivadékot, most már etetni is kezdik, eb­ben az évben halból 60 ezer forint jöve­delemre számítanak. A hentesüzlet két célt is szolgálna. Növelné jövedelmüket, aztán meg — mivel Felsőnána eléggé ki­esik a forgalomból — ellátnák friss hús­sal a községet, nem kellene máshonnan szállítani. Az ellenforradalom szándéka nem si­került Felsőnánán sem. Feloszlásra kény­szerítették a szövetkezeteket, de az ak­kori három helyett — kisebb létszámmal ugyan — most négy működik. Egyik­másik még nehézkesen ugyan, de mint a Zöld Mező, csak megerősödnek újból. Felsőnánán manapság ezek az esemé­nyek. B. I. Hírek — Egy női kerékpárt találtak 1957 május 28-án Tolna községben. A ke­rékpárt jogos tulajdonosa a Szek­szárdi Járási és Városi Rendőrkapi­tányságon átveheti az elhagyott ke­rékpárt. • * — A Szekszárdi Játék- és Sport­üzletbe kettő- és négyszemélyes gúla-sátrak érkeznek a napokban. A sátrakat 1380—1840 forintos áron le­het majd megvásárolni. A sátrakba berendezést is lehet majd venni, fel­fújható légmatracot és fejpárnát is. A légmatracokat 400 forintos, a fel­fújható légpárnákat pedig 40—50 fo­rintos áron lehet vásárolni. * — Elkészült az új pálfai Sió-híd. A Hídépítő Vállalat ünnepélyes kere­tek között adta át a forgalomnak a réginél jóval nagyobb teherbírású új hidat. * Moszkva lakossága melegen ün- nepelte a Külföldi Irodalmi Könyv­tár' fennállásának 35. évfordulóját. A könyvtár nemcsak a moszkvaiak körében örvend nagy érdeklődésnek, hanem külföldön is. Ezt mutatják a Peking bői, Varsóból, Belgrádból, Szófiából és egy egész sor más vá­rosból érkező üdvözlő táviratok. A könyvtár jelenleg a világ 80 nyelvén, összesen két millió könyvvel rendel­kezik. Negyven országból rendsze­resen kap folyóiratokat és más iro­dalmi kiadványokat. Olvasóinak száma, több mint 20 000 főre tehető. A könyvtárat gyakran látogatják külföldi írók is. * — Csehszlovák varrógépek érkéz, tek a Szekszárdi Rádió- és Villany Szaküzletbe. A legújabb típusú, mo­dern csehszlovák varrógépekkel cikk- eakk varrást, hímzést, gomblyuk­varrást, sőt gombfelvarrást is lehet végezni. A nagy érdeklődést kiváltó vaarrógépeket 4200 forintos áron le­het megvásárolni. * — Nagymértékben növekszik az új házalok száma Dunaföldváron. Tavaly májusban például 34, az idei májusban pedig ehhez viszonyítva már 44 ifjú pár kötött házasságot. A lakáshiány enyhülése, amely főleg több közületi épületnek a lakosság rendelkezésére bocsátásából ered, egyik elősegítője a családalapításnak Dunaföldváron. * — Olcsó, 120 forintos áron kap­ható, könnyen mosható zöld vászon ing-blúzok érkeztek a Szekszárdi Sport- és Játéküzletbe. * — Az Egészségügyi Világszerve­zet becslése szerint a gépkocsik for- galombaállítása óta világszerte kö­rülbelül 2 millió ember vesztette éle, tét gépkocsi okozta balesetek követ­keztében. A súlyos és könnyebb sé­rültek száma ennek többszöröse. * — 220 kateszteri holdon vetettek az idén pillangós növényeket a Nagy­tormási Állami Gazdaság főüzem­egységében. Ezáltal a jövő évben már biztosítva lesz a megfelelő minőségű és mennyiségű takarmány az állatok részére. * — Nikkelezett, R 26-os női kerék­párok érkeztek a Szekszárdi Vas­boltba. A világító pedálokkal és Bowden első fékkel ellátott kerék­párokat 1300 forintért lehet megvá­sárolni. * — Ausztria már évek óta tartja a világrekordot a kis- és közepes jö­vedelmek megadóztatásában. A na­gyobb jövedelmeknek viszont kisebb adót vetnek ki, mint más kapitalista országokban. A kereseti adóhoz egész sor ugyancsak igen magas közvetett adó járul, forgalmiadó, fogyasztási adó, vámok stb. Döbröközön társadalmi munkával javították meg az utakat a gabonabehordásra készültek a munkával, sőt, csütörtö­kön a község többi határrészében is végeztek az utak javításával, összesen mintegy ötvenen vé­geitek egy-egy napi társadalmi munkát az utak javításán, s ezzel közel 3000 forint kiadástól kímélték meg községüket a döb- röközi gazdák. Rövidesen rendbehozatja a tanács a kertekaljai fahídat is és ezzel a községbeli dolgozó parasztok egyik legfontosabb és legnagyobb munká­jának, a nyári betakarításnak az előfeltételét. A társadalmi munkák mellett lé­pésről lépésre valósítják meg a köz­ségpolitikai terv feladatait is Döbrö- közön. Jelenleg a szőlőhegy és a falu kö­zötti gyalogjárda építése folyik, rövidesen megkezdik a szőlőhegyi napközi otthon építését is. Gyulajon is gondolt már a tanács az utak és hidak rendbehozatalára, itt azonban még csak a költségveté­sek elkészítésénél tartanak, s félő, hogy annak jóváhagyására olyan ké­sőn kerül sor, hogy a behordás ide­jére a dolgozó parasztokon az már nem fog segíteni. Nagy Ferepc KISZ HÍREK Június 10-én a belvárosi párt- szervezet helyiségében városi kül­döttértekezletet tartott a Szekszárdi KISZ Bizottság. 350 fiatal képvise­letében 38 ifjúkommunista tár­gyalta meg a város területén az ifjúsági szervezőmunka gddigi eredményeit és szabta meg az elkö­vetkező idők feladatait. A tervek között szerepel, melyek megvalósí­tásával megbízták a városi szervező bizottságot, egy nyári sátortábor megszervezése,, a város kiszistái- nak találkozója, a város környékén egy vikendház felépítése. Hosszan foglalkozott az értekezlet a paraszt­fiatalok közt végzendő politikai munkával és feladatul tűzte ki a parasztfiatalok bevonását a KISZ- be. Sok szó esett arról, hogyan vi­selkedjenek a KISZ-tagok, hogy magatartásban is példát mutassa­nak a többi fiataloknak. A Városi Párt Intéző Bizottság nevében Szendi Pál elvtárs elisme­réssel nyilatkozott a városban folyó ifjúsági munkáról, de rámutatott arra is, hogy különsen a politikai nevelés és felvilágosítás terén még sok a kívánnivaló a KISZ szerve­zetekben. A 19-es kommunisták nevében Szabó Lajos elvtárs szólt a fiata­lokhoz és elmondta, hogy 38 évvel ezelőtt ugyanezen a napon és eb­ben a teremben tartotta gyűlését a szekszárdi KIMSZ-szervezet, ahol megválasztották a küldötteket a KIMSZ országos kongresszusára. Szabó elvtárs fényképeket mutatott Krammer Sándorról — aki 1919-ben létrehozta Szekszárdon a KIMSZ szervezetet — a KIMSZ kongresz­szusról és javasolta a fiataloknak, hogy gyakran rendezzenek találko­zókat, beszélgetéseket a 19-es elv­társakkal, akik sok segítséget tud­nak adni az ifjúság kommunista nevelésében. * A szekszárdi gimnázium KlSZ-szerve- zete június 12-i taggyűlésén megemléke­zett Zalka Mátéról. A legendáshírű sza- badsághős nagyszerű életéről és forra­dalmi haditetteiről Pollák Andor elvtárs tartott előadást. Az előadás után partizán­élményeiről beszélgetett a fiatalokkal. * Tolnanémediben is munkához láttak a fiatalok legjobbjai, hogy létrehozzák a KISZ-t. A kendergyár­ban létrejött a Szervező Bizottság és a gyári pártszervezet irányításával és segítségével hozzákezdtek a szer­vezőmunkához. A termelőszövetkezetben megte­remtődött a lehetőség a KISZ létre­hozására és szombaton megalakult a szervezet. * A kisszékelyi EPOSZ-szervezet tagjai­nak többségét is foglalkoztatja a gondo­lat, hogy az ifjúsági élet továbbfejlesztése érdekében KISZ-t hozzanak létre. Eddig 15 EPOSZ-tag töltötte ki KISZ felvételi kérelmét és rövidesen megtörténik a szer­vezet átalakítása és ezzel további lehető­ségek nyílnak a kisszékelyi fiatalok előtt a még több kulturális és sportolási le­hetőség megteremtésére. * Váralján és a mázai téglagyárban is megalakították a fiatalok a KISZ- szervezetet. Ezzel a bonyhádi járás­ban 18-ra emelkedett a szervezetek száma. A tagok száma mintegy 400. Elaőkerék rugózatát készítenek a Dongó motorokhoz A Tolnai Fémtömegcikk KTSZ kollek­tívája az elmúlt napokban készítette el a mintapéldány elsőkerék rúgószerkezetét a Dongó segédmotorkerékpárokhoz. A kez­deti kísérletek eredménnyel végződtek. Úgy tervezik, hogy a közeljövőben még tökéletesítik a rúgózóberendezést, főleg azzal, hogy könnyebbé teszik és ezáltal olcsóbban is tudják majd előállítani. Ha megfelelő lesz a kereslet, akkor a töme­ges készítést is elkezdik. Borjukarám az almáskertben A Nagy tormási Állami uazaasag aimas- kertje, ahogy a puszta egykori uradalmi cselédjei mesélik, a Peck Rezső uraság idejében magas drótkerítéssel volt körül­iévé és az uraság az értékes Jonathán- almát drága pénzért adta el. a ,,potya- dékából” pedig évenkint 100—120 liter pálinkát főzetett. Most az almát, még meg sem érik, már zölden leeszi a ser­dülő ifjúság a fákról. (Márcsak az ebből származó vérhasmegbetegedések kiküszö­bölése érdekében is jó lenne ismét ma­gas kerítéssel körülvenni az almáskertet.) Felemelték a tanulók bérét a Tolnai Selyemfonógyárban Az elmúlt hónapokban mintegy három­száz új dolgozót vettek fel a Tolnai Se- [yenfonógyárban. A korábban jött új munkásnők közül már többen a régebbi munkások teljesítményét is elérik, ezzel keresetük is megnövekszik. A leány­szállást is azért építették, hogy kényel­mesebbé tegyék az új munkások életét. S most az elmúlt héten lehetőség nyílt arra is, hogy felemljék a tanulóidő óra­bérét. Ezeideig 2.80 forint volt az óra­bér, most 3.11 forintos órabért fizetnek 7 f a fonodái és cérnázói tanulóknak. Az új dolgozók körében ez az intézkedés meg­elégedést váltott ki. A novenaeKOor/aK peaig, melyeimen a gyümölcsös területére építettek karámotj a fák törzséről tépkedik az ízletes fahán­csot. A héjuktól megfosztott, kopaszdere- kú fák, amelyekről az almatermés már zöld diónagyságban fogyasztásra kerülj ha beszélni tudnának, most biztosan így kiáltanának fel: ,.Miért is ültettelek ben­nünket, emberek!” Reméljük, az „illeté­kesek” is felfigyelnek az almafák siral­mas állapotára. H. T. munkával is elősegítse“ — mondja s határozat is a kommunisták szá­mára. Ennek nyomán a május végi tanács ülésen a dolgozó parasztok kezdemé­nyezésére határozott úgy a döbröközi tanács, hogy a tavaszi olvadás és nagy esőzések miatt megrongálódott utakat társadalmi munkával javít­ják meg. A tanács ugyanis felvetette hogy a féloldalt kimosott utakon igen veszélyes és körülményes les2 a gabona- és a szénabehordás. Az utak rendbehozásának költ­sége nem szerepelt a községpoli­tikai tervben, azért a dolgozó parasztok llegszorgalmasabbjai már a tanácsülésen vállalkoztak egy-egy napszámmunkának meg­felelő társadalmi munkára. Különösen a község és a szőlőhegy közötti út javítása volt sürgős, mert a hegy körül több mint 2000 hol­das határrészből csaknem teljesen lehetetlennek látszott a közelgő ga- bonabehordás. Ezen az úton több mint 30 dolgozó paraszt vett részt a társadalmi munkában, s mintegy 70 köbméter földet mozgattak meg az út javítása során. A nagy kapálási munkák ellenére is egy hét alatt el­A legutóbbi évek kissé öntelt poli­tikai légkörében magunk között, kom munisták között is egyre kevesebb szó jutott a felszabadulást követő években egyébként jól bevált társa­dalmi munkának. Úgy tűnik, mintha az utca, a falu szépítésének, gyara­pításának közös gondjait csak pénz­zel, adóból és egyéb illetékekből származó állami beruházással lehetne megoldani. Az ellenforradalom okozta károk és nehézségek azonban újból felelevenítették a közösség és a köz­vagyon iránti legbecsületesebb érzé­seket az emberek legjobbjaiban, s ma már egyre többet hallani újból a társadalmi munkáról. Közel egy hónapja, május 26-án a Tolna megyei kommunisták aktíva értekezletén is sok szó esett a társadalmi munka jelen­tőségéről, sőt a pártértekezlet ha­tározatában is kitért annak fon­tosságára. „A kommunistáknak kötelességük a dolgozó tömegek alkotó kezdemé­nyezését felkarolni és • megszervezni. Az elkövetkező időszakban különö­sen szükséges, hogy a beruházások csökkenése végett pl. az utak, víz­levezetők, középületek, iskolák stb. karbantartását a lakosság társadalmi

Next

/
Thumbnails
Contents