Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-14 / 138. szám
TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG meteorológiai megfigyelések gondos feldolgozása is azt bizonyítja, hogy az egyes vidékek éghajlata a még olyan erős kilengések ellenére is ugyanaz marad. Ezek az ingadozások rövid ideig, néhány évtizedig tartanak). Ilyen kilengésnek számít az Északi-sarkvidék felmelegedése is, amely a huszas években kezdődött. Felmerül a kérdés: mi az ilyen rendellenességek oka? A szovjet tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy ezeket az ingadozásokat a légkeringésben előidézett változások révén a naptevékenység okozza. A naptevékenységnek olyan ingadozásairól van szó, amelyeket a napfoltok számának fokozott növekedése vagy csökkentése kísér. A fokozott alaptevékenység időszakában erősödik a légköri cirkuláció-, a föld magas és alacsony szélességi fokai között meggyorsul a légcsere. Ennek eredményeként változik a hőmérséklet-megoszlás is: a trópusi vidék hűvösebbé, a sarkvidék melegebbé válik. A hőmérséklet emelkedésével viszont szárazabb lesz az éghajlat. Egyes külföldi tudósok szerint a jelenleg megfigyelhető fokozott légköri cirkuláció az atomrobbantásokkal kapcsolatos. E vélemény azonban tényekkel nem igazolható. Először is éghajlatingadozások régebben is többször előfordultak, amikor atom- és hidrogénbombák még nem voltak. Ezenkívül az atmoszférában végbemenő jío-lyamatokhoz mérhetetlenül több energiára van szükség, mint amennyi az atomrobbantásoknál felszabadul. J. Fjodorov szovjet tudós adatai szerint egy közönséges déli vihar idején annyi energia szabadul fel, mint 15 hidrogénbombarobbantás alkalmával. A kutatások megállapítottak egy 80 éves éghajlatingadozási ciklust, amely a naptevékenység időszakos változásaival kapcsolatos és egy 250 éves ciklust, amely a föld forgássebességében periodikusan beálló ingadozásokon alapul. Egyes tudósok úgy vélik, hogy a jelenlegi melegedés a két ok egyidejű párhuzamos hatásának eredménye. Eszerint a közeljövőben Európában az éghajlat kontinentális jellegének erősödése várható. Mindez azonban csupán éghajlati ingadozás, nem pedig az éghajlat egyirányú, tartós változása. Meg kell jegyeznünk, hogy az éghajlat változásában egyre nagyobb szerepet tölt be az ember tevékenysége. így például a meggondolatlan erdőírtás rendszerint rontja, a mocsarak lecsapolása, a folyók rendszerének megváltoztatása, öntözőrendszerek létesítése, az erdősítés, stb. pedig fokozatosan javítja az éghajlatot. A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL Tanfolyam háziasszonyoknak — villamos háztartási gépek kezeléséről és javításáról Újvidéken tanfolyamot rendeztek háziasszonyoknak villamos háztartási gépek kezeléséről és javításáról. A tanfolyamon a háziasszonyok elsajátították az említett gépek kisebb üzemzavarainak javítását is. A tanfolyamot 12 háziasszony végezte eredménnyel. Júniusban a háziasszonyok újabb csoportját képezik ki villanyvasalók, főzőlapok és egyéb háztartási gépek helyes kezelésére. A bizottság elhatározta, hogy állandó műhelyt is létesít, amelyben a tanfolyamokat végzett háziasszonyok maguk javíthatják meg elromlott kis-gépeiket. A gyermekbetegségek születés előtti okai D. H. Stott, a „Laneet” című angol zött. A cikkíró hangsúlyozta, hogy azokorvosi szaklap májusi számában megjelent cikkében beszámolt arról, hogy megvizsgáltak 102 fejlődésben visszamaradt gyermeket és megállapították, hogy szoros kapcsolat áll fenn az anya terhességi betegségei, vagy lelki válsága és a három éven aluli gyermek nem járványos természetű megbetegedései könak a gyermekeknek a 76 százaléka, akiknek anyja a terhesség ideje alatt beteg volt, ugyanabban a betegségben szenvedett. A megvizsgált gyermekeknek csak 28,6 százaléka esett át ilyen betegségeken abban az esetben, ha az anya a terhesség ideje alatt nem volt beteg. Lengyel orvosok kiváló teljesítménye A varsói idegsebészeti klinika orvosai eltávolíteották egy 16 éves leány agyának egvi kfelét. Ezt a műtétet olyan gyerekeknél alkalmazzák, akiknek velük születetet agybajuk van. A lány szellemileg visszamaradt volt és tartós epilepsziás rohamoktól szenvedett. Állapota a műtét óta lényegesen javult. Az eset azért rendkívül figyelemre méltó, mert eddig csak kisebb gyerekeken végeztek ilyen műtétet. Tizenötezer albán gyerek üdül az idén Az Albán Népköztársaság üdülőiben az idén 15 000 munkás- és iskolásgyerek élvezi majd a nyár örömeit. Ezenkívül az albán szakszervezetek az „Albtouriste” Az utolsó tanítási napon • • • A nagy tormási üzemegység egy t antermes iskolájában négy VIII-ik osztályos tanuló van. Négy kislány. A fiúk idő előtt, még a VI.. VII. osztályban lemorzsolódtak. A négy lány kitartott végig. Ma van az utolsó tanítási nap az iskolában és a nyolc év alatt a négy kislány már nagyon megszokta az iskolát, az agyonfaragott, régi, kopott padokat, de most, hogy búcsút mondanak az általános iskolai tanulásnak, már kész tervekkel indulnak életük újabb szakasza felé. Hauzer Katalin magasnövésű, szőke lány. Többnek nézi az ember 14 évesnél. Fodrász szeretne lenni. Már érdeklődött a szekszárdi hölgy fodrász KTSZ-nél felvétel végett, de egyelőre nincs szükségük tanulóra. Most majd Hőgyészen próbál szerencsét. Ha ott sem sikerül, akkor még tovább megy... Lehet, hogy Budapestre. Már kicsiny leánykorában is mindig fodrász szeretett volna lenni és nem is mond le erről a szép szakmáról, addig kutat, amíg nem talál egy olyan helyet, ahol szükség van fodrász tanulóra. Reméljük siker koronázza fáradozását... Mayer Máriának más tervei vannak. Már tíz éves kora óta tud főzni, és nem is akárhogyan. Palacsintát az egész környéken nem tudnak olyan gyors ütemben sütni, mint ő. Tíz—tizenöt perc sem telik el és a finom, ízletes palacsinták tucatjai tornyosulnak a tálban előtte. Ha végez az iskolával, az üzemegység konyhájára megy szakácsnőnek. Ott aztán majd bebizonyíthatja, hogyan tud főzni. Erlich Ilonának sok kis testvérkéje van. Mivel a szülei nyár idején kint dolgoztak a határban, korán megtanulta a gyermeknevelést. Nagyon szereti a kisgyermekeket. Két—három évig, amíg a „stafirungja ‘ készen nem lesz, itt dolgozik a gazdaságban, aztán amikor majd „eladó korba“ kerül, nyomban férjhez megy. Szép, egészséges, mosolygós arcú gyermekeket akar nevelni a háztartási munka elvégzése mellett. Bognár Máriát utoljára említjük, pedig a tanulásban első. Jeles volt mindig a bizonyítványa. Sokat olvas. A tanító bácsi a múltkoriban is azon kapta rajta, hogy újságot olvasott a pad alatt. Az iskola könyvtárának könyveit már mind kiolvasta. Tovább szeretne tanulni, tanító akar lenni. Az apja traktoros. Jelenleg családi problémák tornyosulnak Marika továbbtanulásának útjába. De reméljük, a tanító bácsi segítségével megoldódnak a problémáit Négy kislány, négy különböző terv, Szülőnek, tanítónak és az egyes közületek vezetőinek egyaránt segíteni kell őket abban, hogy életük új szakaszát kedvük szerint és képességeikhez mérten kezdhessék meg. H. T. idegenforgalmi és turisztikai vállalattal karöltve turistaházakat és nyaralótáborokat létesítenek az ország különböző vidékein. így pl. nyaralótáborok nyílnak meg az Adriai és az lőni-tenger partján, a Lura tengerszem mellett és az északalbániai havasok közt, az Ohrid-tó partvidékén, a lezsai szigeten, stb. Ezekben a turistaházakban és nyaralótáborokban kb. 27 000 dolgozó és tanuló töltheti nyári szabadságát. Előkészületek az ür-utazásra J. W. Kittinger amerikai repülőszázados június első napjaiban megkísérli, hogy 27 500 méter magasságba emelkedjék. A kísérlet célja: megállapítani, hogyan viseli el az emberi szervezet az űrutazást. A kapitányt két méter hosszú és egy méter széles hengerbe zárják. A hengert egy műanyagból készült, 84 méter hosz- szú, héliummal töltött léghajó viszi fel a magasba. A kísérleti út előreláthatólag tizenhárom órát vesz igénybe. Nagy kérdés ez. Már voltam maszek „üdülőben”, szabadon használhattam egy külön előszobában egy szalmazsákot, voltam „beutalásos” egy népes üdülőpavilonban, de most mégsem tudok dönteni, hogy hova menjek üdülni, vagyis milyen alapon, maszek, vagy beutalás alapon? Tévedésből nem Füreden, hanem Aszófőn szálltunk le a vonatról, Tihanyba igyekezvén, és mivel onnan akkoriban legfeljebb gyalog, vagy valami egyéb alkalmatossággal lehetett csak megközelíteni Tihanyt, mi a gyaloglást és a cso- mageipelést választottuk. Gondoltuk, ennek is lehet haszna, mert útközben ráérünk azon töprengeni, hogy hogyan is fog lezajlani ez a maszek-üdülés és ki lesz vajon a szállásadónk, mert még ezt sem tudtuk. Elért bennünket egy lovaskocsi. Csomagokat szállított. Rajta ült két hölgy is. Akkor már megizzadtunk a csomagok terhe alatt és hirtelen mindent megígértünk, csak hogy a csomagokat engedjék feltenni. Feltettük a csomagot és — felülhettünk mi is. De egy kilométer után ez sem volt elég. Kértük, mondják meg, hol lehet itt maszek-alapon üdülni. A kocsin ülő két hölgy erre hirtelen barátságos lett velünk szemben és isteníteni kezdtek bennünket, hogy micsoda nagyHOVA MENJEK yPUINDJ szerű ízlésünk van, hogy pont Tihanyt választottuk, mert itt a legjobb a víz, a tihanyi hajmosás pedig valósággal csodálatos, mert itt különös sajátossága van a víznek. Azelőtt, amikor még lehetett, minden valamirevaló ember idejött az egész országból — hajat mosni. Sőt, még a külországok híres emberei is megmosták Tihanyban legalább egyszer évente a has jukat. Szóval a tihanyi visszhang és a tihanyi hajmosás — Európa-hírű. Egy ügyes fordulattal közölték azt is velünk, hogy látják, előkelő (!) emberekkel van dolguk, mert maszek-alapon mennek üdülni, nem akarjuk elrontani a szabadságunkat azoknak a hogyishívják üdülőknek a kötöttségével, amikor még reggelizni sem akkor reggelizik az ember, amikor akar. — Teljesen igazuk van — mondottam. — Csak azt tudnánk, hol kapunk a pénzünkért szállást és ellátást.. . A hölgyek még kedvesebbek lettek hozzánk, és végül kijelentették, hogy mivel látják, hogy nem akárkivel van dolguk, esetleg megosztanák velünk a saját kis pavilonjukat, amelyet még abban a másik világban építettek. Mert hát ugye, mostanában nekik sem úgy megy, mint azelőtt, kell a pénz, nekünk meg kell az üdülés és így megegyezhetünk. Meg is egyeztünk. Megmondták azt is, hogy mennyit kérnek naponta a szállásért. Tekintélyes összeget mondtak, dehát ugye egy „előkelő” embernek nem illik alkudozni — elfogadtam az ajánlatot. Amikor megérkeztünk az „üdülőbe”, lepakoltunk és — közölték velünk, hogy szeretnék, ha minél kevesebbet tartózkodnánk a lakásban és a portán, mert ők is üdülni jöttek és zavarhatjuk egymást (előre kifizettették velünk a lakásdíjat. Udvarias ember nem ellenkezik — gondoltam —, hanem figyelmes, különösen a hölgyekkel szemben és nem is mentünk a kis pavilon tájára egész nap. Este, lefekvés előtt közölték, hogy az egyezségkor elfelejtették megmondani, hogy éjszakára ágyat ugyan nem tudnak adni, mert csak annyi van, amennyi nekik kell, de van egy felesleges szalmazsákjuk, azt beállíthatják az előszobába, mert a szobában már hely sincs és különben is, az igazi üdülők nem ágyba kívánkoznak, abban otthon is alhatnak, hanem mindig valami romantikus alvási lehetőséget keresnek. Nyeltem egyet és nagy előzékenységgel elfogadtam az utólagos módosítást. Este lefekvéskor közöltek velünk egy újabb „örömhírt”. — Bizonyára nem hallottak még — mondották — a világhírű tihanyi napkeltéről. Az északi-fény kismiska ehhez. Hajnali háromkor kezdődik. Nagyon szeretnénk, ha megnéznék, mert hajnalban érkeznek a vendégeink. Férfiak érkeznek és hát beláthatják maguk is, hogy kellemetlen lenne a jelenlétük, meg különben is szükség van az előszobára is, a napkelte meg olyan csodálatos . . . Erre már majdnem kitörtem magamból, hogy azistenit neki, miért fizetjük a sok pénzt, de csak nyeltem egyet. Az udvarias ember türtőztetni tudja indulatait és előzékeny! — Ez csak természetes, nagysága . . . Főként azért jöttünk ide, hogy csodálhassuk hajnali háromkor a napkeltét. . . Meg is csodáltuk minden reggel, mert hát mégsem téríthettem ki őket abbéli hitükből ,hogy előzékeny ember vagyok, de eltökéltem, ha fene fenét eszik, akkor sem megyek többet maszek-alapon üdülni. A következő nyáron szakszervezeti üdülőbe mentem. Nem is volt semmi baj az első nap. Áldottam én is, a feleségem is azt a gondolatot, hogy egyszersmin- denkorra szakítsunk a maszek-üdüléssel a tihanyi tapasztalatok alapján, mert az ráfizetés, kényelmetlen és egy szakszervezeti tagnak, öntudatos embernek mégis csak a szakszervezeti üdülőbe illik menni. Szórakoztunk, ismerkedtünk. Megismerkedtünk egy házaspárral. Először is „vallattuk” egymást, hogy ki hol lakik, hol dolgozik, stb. Nekem természetesen el kellett árulnom, hogy újságíró vagyok. Az őszinte nyilatkozás még csak rendjén lenne, de aztán híre ment az üdülőben. Délben, ebédnél odaült asztalunkhoz egy különös megjelenésű, különös külsejű, mondhatnám úgy is, hogy gyanús külsejű ember és nagy előzékenységgel megkért bennünket, engedjük meg, hogy megkínálhasson egy cigarettával, mert sikerült egy különleges keveréket öszeállíta- nia és töltenie. Nem tudtam minek tulajdonítani a nagy előzékenységet, de azért elfogadtam és — beszélgetni kezdtünk. Először a gyönyörű időről, a virágokról, vadászélményekről, halpaprikásról és egy váratlan fordulattal így 6zólt hozzám: — Mondja meg nekem őszintén, mi a véleménye az ikes-igékről? Szent ég, hát ez meg mi. Beugratás? Láttam, hogy komolyan kérdezi, ezért aztán én is „őszintén” válaszoltam: — Hát, hát. . . azok nagyon jó dolgok, Okos volt, aki kitalálta az ikes- igéket. Boda Ferenc (Folytatjuk) I in »im a ......... A z ilyen erős eltérések egyesekben azt a benyomást keltik, hogy az éghajlat többé-kevésbé változik. Ez a vélemény azonban alaptalan. Nem szabad összetéveszteni az időjárás és az éghajlat fogalmát. Az időjárás a légkör állandóan változó állapota, az éghajlat pedig az illető vidékre jellemző időjárás hosszú esztendőkre kialakult rendszere. Míg az időjárás napról napra, vagy hónapról hónapra változik, az éghajlat hosszú időszak folyamán is alapjában véve ugyanaz marad. így például a Szovjetunió sztyeppe-vidékén az 1946. évi nagy aszály ellenére sem lett szárazabb az éghajlat, az 1955. évi bőséges csapadék után pedig nem lett esősebb. Felmerül a kérdés: változik-e egy ál talán az éghajlat? A tudomány erre a kérdésre igen- lőleg felel. Az éghajlat — ugyanúgy, mint a természetben minden — változik. Az éghajlat bolygónk meghatározott történelmi időszakának terméke, s következésképpen változásoknak van kitéve. A tudósok a kihalt, illetve kiveszett állatok és növények maradványait, az ásatások során feltárt anyagokat elemezve megállapították, hogy földünkön az éghajlat már többízben erősen megváltozott. A geológiai kor. szakok változásával megváltoznak az éghajlati viszonyok is, de ehhez többszáz, sőt többmillió esztendő szükséges. A változások okai bonyolultak: a naptevékenység, a légkör tisztasága, a hegyek képződése és pusztulása, a tengerek és a kontinensek közötti viszonyok, például a tengeráramlatok, stb. mind befolyásolják az éghajlatot. Mindezideig azonban nincs olyan elmélet, amely megmagyarázná az éghajlattani változás törvényszerűségeit. A több- százezer, esetleg millió évig tartó nagy éghajlatváltozásokon kívül az időjárásban 1000—10 000 éves korszakos ingadozások is megfigyelhetők. Ám a korszakos éghajlatváltozásokon belül is elég gyakran mutatkoznak rendellenességek. A krónikák elemzése alapján például kiderült, hogy az orosz síkságon a XV.
