Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-02 / 128. szám
1957 JÚNIUS 2. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG .3 420 ezer forint kulturális fejlesztésre a tamási járásban Május 28-án Tamásiban a járási tanács kibővített végrehajtó bizottsági értekezletet tartott, melyen a járás 1957. évi kulturális fejlesztési tervét vitatták meg. A vita előadója Mráz József, a járási könyvtár vezetője volt. A kultúrház és a fejlesztési terv a községfejlesztési adóbevé telekre épül. Az elmúlt években több község — megelőzve Tamási községet is — szép példáját mutatta, hogy a dolgozók kulturális igényének kielégítését szem előtt tartja, ezeket a községeket — Pincehely. Szakály, Nagykónyi — dicséret illeti. Az elmúlt három év adatait megvizsgálva: a községfejlesztési adó a járás területére egy esztendőben 3 millió forintot jelent, majdnem ugyanennyit tesz ki értékben az a társadalmi munka, amit egy évre terveztek a három millió forint készpénz jutalékon felül. Tehát 5—6 millió forint esett egy évre, mint a járás fejlesztésére szánt összeg ... A járás 1957. évi művelődési terve három részből áll. Az első rész a könyvtárak fejlesztésével foglalkozik. A tamási járás könyvállománya 1956 végén 10 és félezer kötet volt. A járás székhelyén körülbelül 1000 -noooooccmnnnnnnooooot tanuló fiatal van, ezeknek a könyvellátása is igen gyenge, legalább ezer kötet ifjúsági könyvre lenne szükség. A járás mezőgazdasági jellegű, a szakkönyvek jelentős része nem felel meg a mai fejlett agrotechnikai követelményeknek, pedig az agronómusok a járás minden részéről igénylik a jó szakkönyveket. Könyvek mellett a könyvtáraknak szükségük lenne egyéb berendezési tárgyakra is> szekrényekre, asztalokra, székekre. Második rész a művelődési otthonok problémája. A járás területén 12 művelődési otthon dolgozik, melyek nagy részének külső és belső állapota nem felel meg a követelményeknek. A terv e részének az a célja, hogy még ebben az évben, ha külsőleg nem is, legalább belsőleg biztosítsák a munka megindítását. A beszámolónak ez a része foglalkozott a járás területén fellelhető haladó hagyományokkal, amelyek feltárása az elmúlt esztendőben meg rekedt. Ozorán, Nagyszokolvban, Kónyiban, Koppányszántón bő lehetőség van ilyen munkára. Ebben az évben elengedhetetlenül szükséges, hogy a kultúrházaknál legalább a belső munkálatokat elvégezzék, ami 160 000 forintból megoldható, ellenkező esetben nagyobb, többmii- lió forintos károk származnak. A terv harmadik része az iskolák problémáival foglalkozik. Leszögezi, hogy az iskoláknak mikroszkópra, vetítőgépekre, szakköri felszerelésekre van szüksége. Az említettekből iskolánként leg alább egy-egy darabra lenne elenged hetetlenül szükség. A tervezet kivitelezéséhez 420 000 forintra lenne szükség. A járási tanács végrehajtó bizottsága a tervezetet elfogadta és a kért összeget megszavazta. Ifjú Poór Ferenc, ozorai küldött, másik két javaslatot terjesztett elő. mely járási múzeum létesítését irányozza elő Ozorán. Ebben a múzeumban gyűjtik össze a járás muzeális értékeit, és rendeznek belőle vándorkiállításokat a járás és megye községeiben. Az említett javaslat foglalkozik a járás területén fellelhető népi hagyományok, dalok, játékok felgyűjtésének szükségességével is, melyről szintén határozatot fogadott el a járási tanács végrehajtó bizottsága. Most valóban kétk munkások a kommunisták A Krajmádi Állami Gazdaság pártszervezete felett sem múlt el nyomtalanul az ellenforradalom. Soraikat megingatta, s többen nem kérték átigazolásukat az MSZMP-be, „visszavonultak” a politikától. De a gazdaság pártszervezete kiállta a próbát, a kommunisták dolgoznak, s el lehet, mondani, sokkal eredményesebben, mint október előtt- klo-t valóban kétkezi munkások a kommunisták, érvelnek, agitálnak, helytelen nézeteket cáfolnak meg, de erélyesen lépnek fel követeléseikkel a gazdaság vezetősége felé, ha ellenforradalmárról van szó. Az ellenforradalom itt is a pártszervezet ellen vezette az első támadását. A fehérszekfűs ellenforradálmárok azt követelték Lengyel Józsefemtől, a párttitkártól, hogy adja át nekik a párthelyiség kulcsait, mert birtokukba akarják venni az ott található iratokkal együtt. Szabó Alajos a párthelyiség elfoglalása mellett többször megkísérelte a vörös csillag leverését is, de mielőtt komolyabb kihatású ellenforradalmi cselekedetet vihetett volna véghez, még november 2-án a dolgozók a szó legteljesebb értelmében elzavarták az állami gazdaságból. Nem tűrtek meg maguk között olyanokat, akik tudatosan átálltak az ellenforradalom oldalára. Szabó Alajos cinkostársa. Vild Lőrinc, ugyancsak a kommunisták követelésére kénytelen Volt „elhagyni” az állami gazdaságot. Az eltávolítót lak között szerepel még a főkönyvelő Herner Jánosj is, mert (XTvél) cselekedetei mellett, igent aktívan Uszított a párt ellen. ‘ , A kommunisták tehát, amint a példák is bizonyítják, türelmetlenek és könyörtelenek az ellenforradalmárokkal szemben és joggal követelték a gazdaság vezetőitől, hogy velük szemben adminisztratív eszközökkel lépjen fel. De n kommunisták azt is tudják, hogy a gazdaságban nem volt mindenki ellenforradalmár, aki októberben felvetett, néhány jogos, vagy jogosnak vélt sérelmet, s esetleg a tiszta demokráciát, a semlegességet, s egyéb, az ellenforradalom által felvetett kérdéseket hangoztatott. A kommunisták ezeket a személyeket megtévesztett embereknek tekintik, s éppen ezért velük szemben más eszközöket alkalmaznak. A kommunisták velük szemben türelmesek voltak és türelmesek ma is, szívesem magyarázzák meg nekik, hogy egy-egy nézetük miért helytelen. Csattamós és igen hatásos érvelés volt például, amikor a tiszta demokrácia követelőivel szemben a helyi példákat sorakoztatták fel. A párttagok, a gépműhelyben, a többi között arról beszéltek, hogy tiszta demokrácia nem létezik, mert hogyan lehetne egyenjogú bármilyen rendszerben az .ellenforradalom idején visszatért Banga András földbirtokos és az az ember, aki annak egykor cselédje volt? S az egykori cselédek hamarosan megértették az őszinte szót: ott. ahol az uraknak van demokrácia, ott a dolgozóknak jut az elnyomás, a nélkülözés. A népi demokráeiáhan viszont a dolgozóké a demokrácia és a volt elnyomóké az elnyomatás. De nemcsak a tiszta demokrácia jelszava ellen léptek fel a kommunisták, hanem valamennyi ellenséges. nézettel szemben is. így például a mindentől független szakszervezet követelése ellen. Az eszmei harc, a nézetek tisztázása, a viták azok, amelyek egyre szilárdabbá, odaadóbbá teszik a kommunistákat, s amelyek közelhozzák a pártonkívülieket a pártszervezethez. K. Balog János Erősödik megyénkben a KISZ CSÓNAKHAZAT ÉPÍTENEK A PAKSI FIATALOK. A paksi KISZ-fiatalok igen ötletes módon teremtik meg az anyagi alapot csónakházuk felépítéséhez. A fiatalok által végzendő társadalmi munka és az egyes vállalatok által nyújtott segítség mellett, további pénzalap megteremtése érdekében tombolajátékot rendeznek. A tombola tiszta bevételét a csónakház felépítésére fordítják. Természetesen ugyanakkor nem jelent a tombola nyerészkedést, hiszen kisorsolásra kerül többek között egy táskarádió, kerékpár, fényképezőgép, karóra és sok egyéb hasznos és értékes tárgy, úgyhogy a tombola bevételének túlnyomó részét nyereményekben a játék résztvevőinek visszajuttatják. A tombola iránt nemcsak Paks, hanem az egész járás fiataljainak körében máris nagy érdeklődés tapasztalható. KÜLDÖTTÉRTEKEZLET SZEKSZARDON Június 5-én, szerdán tartják a szekszárdi KISZ-fiatalok városi küldöttértekezletüket, amelyen megválasztják a Városi KISZ Bizottságot és az egyes alapszervezetek munkaterveit összehangolják. Szekszárdon eddig 11 KlSZ-szerve. zet működik mintegy 350 taggal. Tekintettel arra, hogy ennyi szervezet és fiatal munkájának összefogására a területi alapszervezet már nem képes, szükségessé vált a városi választmány és város; bizottság létrehozása. A választmány és a városi bizottság feladata lesz olyan célkitűzések kidolgozása és megvalósítása, amelybe elsősorban a város valamennyi KISZ- fiatalját-, de rajtuk kívül minden szervezeten kívüli fiatalt. í's bevonnak. IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ NÉMETKÉREN Ma Németkéren ifjúsági találkozót rendez a KISZ. A találkozón nyolc környező község fiataljai vesznek részt. A németkérj találkozót a Járási KISZ Bizottság a Világifjúsági Találkozóra való felkészülés jegyében rendezi, amelyen a VIT sportversenyek lebonyolítására is sor kerül. Több sportágban és versenyszámban, így a labdarúgásban és röplabdában is, összemérik erejüket a szervezetek sportolni szerető fiataljai. Az előkészületeket figyelembevéve, mintegy 400 fiatal résztvételére számít a rendezőség. Egész napos programmal biztosítják a résztvevő fiatalok szórakozását. A németkéri ifjúsági találkozó tapasztalatait felhasználva kerül sor a nyár folyamán a megye más vidékein is ifjúsági találkozók megrendezésére. MEGALAKULT A KISZ BÁTAN Bátán az ellenforradalom óta semi- lyen ifjúsági szervezet nem működött. Most, május 28-án 21 fővel megalakult a KISZ. Az ifjúsági szervezet megalakításához nagy segítséget nyuj tott a helyj pártszervezet. A fiatalok úgy látják, hogy a KISZ-ben megtalálták az ifjúság egységét, a fiatalok művelődését, szórakozását és sportolását biztosító ifjúsági szövetséget. A fiatalok már az alakuló ülésen nagy lelkesedéssel beszéltek terveikről, elhatározták, hogy résztvesznek a június 30-án megrendezésre kerülő, kultúrversennyel egybekötött járási ifjúsági találkozón. Ezen kívül elkészítették egy balatoni kirándulás tervét is. Nagy segítséget jelentene, ha a fiatal pedagógusok is tevékenyen, mint tagok résztvennének a szervezet munkájában. Erre nagyon sok jó példa van a megyében, elsősorban Kisdorogon, Lengyelen, Szekszárdon, ahol a szervezeti életben máris érezteti hatását a fiatal nevelők munkája. Ugyanakkor a bátai pedagógusok, sajnos, csak valamiféle megfoghatatlan, kívülről való segítséget ígérnek a KISZ-fiataloknak, de a szervezetbe való belépéstől és így a munkában való tevékeny részvételtől mereven elzárkóznak. A bátai fiatalok bíznak abban, hogy a község iskoláiban tanító nevelőknek ez az álláspontja nem végleges és majd ők is meg fogják találni a szervezethez vezető utat. TÖBB, MINT 1600 KISZ-TAG Az elmúlt héten megalakult a KISZ szervezet a Bátaszék—Leperdpusztai Állami Gazdaságban, a szekszárdi gimnáziumban ,a bonyhádi cipőgyárban, a Szekszárdi Gépjavító Vállalatnál, Tevelen és Bátaszéken a területi EPOSZ-szervezet átalakult KISZ-szé. Ezzel megyénkben a KlSZ-szerve- zetek száma 68-ra emelkedett, a taglétszáma pedig meghaladta az 1600-at. Az ellenforradalom fegyveres szétzúzását követő időkben, amikor egy- másközötti beszélgetés során, vagy gondolatban is a kommunisták és a proletárállam ellen fellángolt ellenforradalom szítása és kitörésének okait kutattuk, sokszor kénytelenek voltunk elismerni, hogy a 19-eseket, akiket az MDP vezetéséből a hibás erőszakolt „fiatalítás” címén eltávolítottak, az ellenforradalom rehabilitálta. Szekszárd különösen azok közé a helységek közé tartozik, amelyeknek felejthetetlen múltja van a dicsőséges Tanácsköztársaságot előkészítő, a köztársaság idejét élő, majd a szenvedés és az üldöztetés ezernyi veszélyét is túlélt kommunista tevékenységnek. Vannak idős, dereshajú kommunisták, akik 40 évvel ezelőtt a leningrádi Télipalota elfoglalásánál segítették fegyverrel a szovjeteket, majd a Le- rüngrádban kapott pártmunkaként 1918 végén Szekszárdon szervezték meg a kommunista pártot. A Tanács- köztársaság leverése után, Horthy börtöneit járták, csendőröklök és fegyvertusok zuhantak rájuk, s ezek az emberek 25 év után 1945-ben újból ott voltak a párt életrekeltésénél, s a legnehezebb időkben vezették a pártéletet. Természetesen csekély számban lehetnek olyanok is közöttük, akik az úri bitangok asztaláról lesöpört, vagy közvetlen nekik szánt morzsákon- kapva kaptak és „jobbsoTanulhatnánk tőlük! (Az 1919 -es kommunisták tanácskozásán) ruk” lett, mint a sokmilliónyi többi dolgos embernek, de ezek száma elenyésző. Túlnyomó többségükből a szenvedések áradata sem mosta ki a Kommunista'- Kiáltvány értelmét, a proletárdiktatúra emlékeit. Bizony néhány „ifjú káder” elgondolkozhatna október—novemberi hűségén és magatartásán. S a veteránok abban az időben is rendíthetetlenek voltak hűségükben. Az ellenforradalom után igen sok szó esett párton belül arról, hogy az elmúlt évek rossz tanulságával szemben most jobban igénybevesszük az öreg bolsevikokat. Itt Szekszárdon is összehívták őket, ígérték nekik, hogy igénylik majd a sok évtizedes tapasztalataikat, de azóta nem sokat tettünk ezen a téren. Pedig ők elvállalták és ma is készek rá, hogy — csak egyet említsünk — még vidékre is kijárnának a fiatalok közé, a régi ifjúkorról az 1919-ről és a Horthy-fasizmus éveiről beszélni velük. Hogy milyen nagy a tettvágy ezekben az idős emberekben, mi sem -mutatja jobban, minthogy megalakították az „1919-esek Baráti Körét’’ s az alapító szabály szerint kéthetente egyszer kellene találkozniok, de valamennyit ott lehet -találni minden hétfőn este a belvárosi pártszervezet helyiségében s vitatkoznak, emlékeznek, -egyik helyen óvatosságra, másutt kérlelhetetlenebb szigorra intenek és mindezt a pártért, a munkás- hatalomért való féltésből, aggódásból. Hadd idézzem csak a legutóbbi ösz- szejövetelük, vitaestjük anyagát. Belőle a kommunistákat jellemző sokoldalú ember humanitását ismerjük meg. Az egyik sokat vitatott probléma a pártépítésbe való bekapcsolódás volt. A Szabó, a Szigeti, a Vörös, a Weisz és a többi elvtársak is felháborodottan tiltakoztak a „heiyezke- dők” térhódítása ellen, hogy ezek az MDP-hez hasonlóan, most is a pártba kerüljenek. Szóba jött, hogy az egyik vezető a cipészszövetkezetben letépte a falakról a dolgozók jó munkáját elismerő kitüntetéseket, Lenint szidta, mocskolta, s november 3-án rnár „Reszkessetek kommunisták!” jelszóval látogatta üzemhelyeit, s ma ugyanúgy bókclnak neki, mint MDP- tag korában. — Nagyobb figyelmet és elvi szilárdságot tanúsítson a párt, mert a Nagy Imrétől örökölt langyos módszerek igen veszélyesek lehetnek a párt számára. — így fogalmazta meg Szabó Lajos elvtárs az öregek véleményét. Gk példát is mutatnak ezen a téren. Az egyik idős ember is, 19-es kommunistának mondta magát, de múltját nem tudta igazolni és különben is kommunistaellenes megnyilvánulásai voltak az utóbbi években, sőt a Baráti Körben elhangzottakat az utca szájára adta, kifecsegte s ezért kitiltották a körben való részvételből. Különösen sok szó esett az ifjúságról. Határozottan kiállták amellett, hogy a fiatalokat nem brosúrával, hanem az öregek harcos kommunista tapasztalatával kell nevelni. Ők vállalták a tapasztalatátadást, emlékeik és ismereteik továbbadását, csak az nincs, aki igénybe vegye őket. S ami legfeltűnőbb, hogy többször megismételt kérésükre se jelent meg a párt részéről senki az ülésükön a megalakulásuk óta. Az emberiesség dolgában különösen sokat tanulhatnánk tőluk. Az egyik idős harcostársuk, Császár Erzsébet betegen fekszik, s úgy hírlik, hogy nélkülözések között. A veteránok küldöttséget jelöltek ki maguk közül, hogy látogassa meg a beteg harcostársat és intézkedjék a tanácsnál is a rendszeres anyagi támogatása ügyében. Van ugyanis egy olyan kutya-helyzet a mi szociálpolitikánkban, hogy a becsületes munkás, a népéhez hű harcos havi 150 forintból tengődik, éhezik és nyomorog, de a horthysta urak, ha öregek 500—700, sőt, ennél is nagyobb kegy- és nyugdíjat élveznek. No, de talán ha máskép nem, ezeknek a soroknak az olvasása után akad egy szerv, amely gondol Császár Erzsébetre, az agg kommunistára is, hogy legalább életfenntartását elősegítse. Végül a vita során — amelyben tizennyolcán vettek részt — Szabó Lajos javaslatára elhatározták, hogy a dicsőséges Tanácsköztársaság politikai és gazdasági életének eredményei és a fehér terror vérengzései hitelesebb megörökítése céljából felveszik a kapcsolatot a siófoki és orgo- ványi 19-es kommunistákkal. Mindesetre aktivitásban és egyébként is tanulhatunk tőlük. NAGY FERENC
