Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-11 / 135. szám

1957. JÚNIUS 11. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG „A gépek mellé kevés ember kell, mégis gyorsan fogy a munka46 Okosan gazdálkodnak a dunakömlődi Szabadság Tsz tagjai Napjainkban, ha mezőgazdasági prob­lémáról valahol szó esik, szinte minde­nütt felvetődik, hogy fejlődő termelő- szövetkezeteink gépeket vásárolnak és így fejlesztik gazdaságukat a belterjesség irá­nyában, vagy a gépállomások gépeinek igénybevételének teszik ugyanezt. Hogy melyik gazdaságosabb? Azt majd a gya­korlat dönti el. Egyik tsz-ben ezt, a má­sikban azt látják jónak. A dunakömlődi Szabadság Tsz-ben például nagyon oko­san gazdálkodnak. Az államtól gépvásár­lásra egy fillér hitelt sem vettek fel és gazdaságukat gyakorlatilag is a belterjes­ség irányában fejleszitk. Módszereiket ér­demes tanulmányozni és másik tsz-ben is alkalmazni... A dunakömlődi Szabadság Tsz-nek 640 hold szántója és 74 tagja van. Ehhez tar­tanak körülbelül 130 szarvasmarhát, 200 sertést és többszáz juhot, no meg a lo­vakat. Ami pedig a szántóföldi növények termelését illeti, az a következőképpen oszlik meg: négy és fél hold öntözéses kertészete van a tsz-nek, négy holdon ter­mel zöldségmagot, három holdon do­hányt, tíz holdon cukorrépát, öt holdon takarmányrépát és 50 holdon kukoricát. Ezek a kapásnövények. Mindjárt hozzá lehet tenni, hogy valamennyi munkaigé­nyes. S ha minden munkát időben és jól akarnak elvégezni, akkor nagyon körültekintően és jól kell megszervezni a munkát. A kérdés tehát az, hogyan tudja az a 74 tag ellátni azt a viszonylag sok jószágot, elvégezni azt a sokféle munkát, amely előfordul a gazdaságban, még­hozzá úgy, hogy jövedelmező legyen a gazdálkodás. Ennek a következő a ma­gyarázata: ahol csak lehet, mindenütt igénybeveszi a termelőszövetkezet a gép­állomás gépeit. Ebben az évben össze­sen huszonnégyféle munkaművelet elvég­zésére kötött szerződést a gépálomás és a tsz. összesen 201 874 forintot fizetnek a dunakömlődiek a gépállomásnak. Ez így önmagában nagy összegnek lát­szik, de a tsz-tagok nem sokalják, mert tudják, hogy így jönnek ki jól. A 250 hold gabonát például 30 630 forintért egyrészt kombájnnal learatja és elcsépeli a gépállomás, másrészt pedig kévekötő aratógéppel takarítja le. A 120 hold kom­bájnnal aratott gabona szalmáját pedig 3300 forintért gépen a helyszínre szállítja a gépállomás. Ha azt vesszük alapul, hogy a szövetkezetben 46 forintot, illetve ennyi értékű terményt adnak egy munka­egységre — ezt a szövetkezet brigádveze­tőjével számítottuk ki —, akkor legalább mégegyszer annyit kellene munkaegység­re fizetni a tsz-tagoknak, ha saját maguk aratnák le gabonájukat, s ez csökkentené az egy munkaegység értékét, tovább tar­tana jóval az aratás. S pótolhatatlan len­ne az a veszteség, amelyet a tsz-tagok a kapálásnál és az aratás idejére össze­torlódott többi mezőgazdasági mun­káknál kénytelenek lennének elmulasz­tani. Mert azt minden gazdálkodó tudja, hogy jórészt az aratással egyidőben kell az állatok számára a téli takarmányt biz­tosítani, a kertészetben kapálni, a kuko­ricát kapálni és így tovább. A duna­kömlődi Szabadság Tsz-ben például spe­ciális a helyzet e tekintetben. Százötven holdról kell betakarítani a szántóföldi és a rétiszénát, ami szintén igénybe veszi a tagok munkájának nagyrészét. De ők a jó szervezés következtében az említett munkákat egyszerre csinálják, mert amint mondották: ,,a gépek mellé kevés ember kell, s mégis gyorsan fogy a munka”. Ha az aratás befejeződött, akkor pedig a tsz-tagoknak már lesz idejük arra, hogy a kombájnnal aratott gabonát kitisztít­sák, szárítsák, az aratógéppel aratott ga- banát pedig asztagba hordják, majd el­csépeljék. Ezalatt az idő alatt ugyanis a 250 holdról learatott gabona-tarlót a gép­állomás teljesen díjmentesen megtárcsáz­za, másszóval elvégzi a tarlóhántást. S hogyan számol el a gépállomás felé a munkadíjtételeket illetően? — folyama­tosan. Mikor elvégeztek egy-egy mun­kát, a gépállomás benyújtja a számlát, a tsz pedig kifizeti. Eddig összesen 51 800 forintot fizetett a tsz a gépállomásnak, s ezidőszerint semmiféle tartozása nincs. Hogy honnét veszi a pénzt? Hitelt nem vesz fel a szövetkezet, de jelenleg is hiz­lal 30 disznót a szabadpiacra, s 70 darab sonkasüldőt már eladott ebben az évben, s az elmúlt napokban fogtak hízóba is­mét 90 darab sonkasüldőnek valót. Ezen­kívül a tehenészet is szépen jövedelmez, meg a kertészet is. Ügy, hogy negyed- évenkint még 11 forint készpénzt is tud­nak adni a teljesített munkaegységek ará­nyában minden tsz-tagnak. HÍREK — Az Állami Faluszínház június 24-én fél kilenc órai kezdettel Szine- tár György: Déryné útrakél című 3 felvonásos daljátékával vendégszere­pei Szekszárdon. — Koppányszántón Levél György, Izsák Károly, Balasa Lajos dolgozó parasztok már kifizették fél évi adó­jukat. — A Babits Mihály Irodalmi Szín­pad június 17-én fél 8 órai kezdettel „Szállj költemény ...“ irodalmi estet rendez, amelyen közreműködik Sza- káts Miklós színművész, a Néphad­sereg Színház tagja is. A műsoron Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, R. Burns, Csokonai V, Mi­hály, Goethe, Hugó V., Juhász Gyula, József Attila, Kosztolányi Dezső, Petőfi Sándor, Puskin, Szi- monov, Tóth Árpád, Vörösmarty Mi­hály, Villon és Tolna megyei költők művei szerepelnek. Az est megren­TIZENÖTEN MEG A MÜLT ÉVBEN hallottam ar­ról, hogy Tolnán új ktsz-t akarnak ala­kítani. Akkor nem is tartottam olyan fon­tosnak ezt a tényt, s amikor legutóbb ott­jártam, s bolyongtam a községben, egy régi ismerősömmel találkoztam. Tőle tud­tam meg azt, hogy megalakult az a ktsz, amit még az elmúlt évben akartak. No­sza, nyakamba vettem az utat és meg­kerestem az új, fémtömegcikkgyártó ktsz-t. A község vasútállomás felőli oldalán építették még 1949-ben a vágóhidat, ak­kor még ez az épület magánosán állt, most már új családi házak veszik kö­rül. S hiába épült meg az új vágóhíd, abban még egy árva kocát, vagy marhát sem vágtak le. Ezt a helyiséget szemel­ték ki, ezzel a tarsolyukban keresték fel a megyei KISZÖV elnökséget, hogy elő­adják kérésüket. Fémtömegcikk készítő szövetkezetét akarnak alakítani, azért is, mert a megyében ilyen még nincs, meg azért is, mert abban a szövetkezetben, amelyikben ezideig dolgoztak, nem talál­ják meg a számítást. Az épületkarbantartó szövetkezetben a lakatosok, bádogosok, esztergályosok ke­veset kerestek, inkább csak a kőművesek­nek, bognároknak, ácsoknak volt munká­juk, s ők jól is kerestek. Nem így a lakotosrészleg alkalmazottai. S ezt is el­mondták Szekszárdon. Kérésüket, meg­hallgatták, engedélyezték, hogy alakítsa­nak egy szövetkezetét. Volt még egy ké­résük is, hogy a KISZUV akkori szerve­zőjét, Biber Lászlót, engedjék haza. Tol­nai születésű, ott is lakik, nekik ő kel­lene elnöknek. Nehezen, de ezt a kéré­süket is teljesítették, hisz Biber elvtárs is haza akart menni, látta a mintegy tíz­ember lelkesedését, és ismerte is őket, tudta, hogy amit ezek meg akarnak csi­nálni, akkor .hétnehézségen keresztül is megvalósítják. MOST MÁR ÁLLNAK A GÉPEK a szövetkezet helyiségében. Több mint egy hónapja már tizenöten vannak. Van kö­zöttük olyan szakember, aki nem keve­sebb, mint négy szakmával rendelkezik. S valamenyien értik mesterségüket. Ezt talán legjobban azok a munkák igazol­ják, amiket ezideig készítettek. Vegyük csak szemügyre a mosógépüket, az or­szágban talán a mosógépnek van a leg­nagyobb keletje. S csináltak egyet. Olyat, hogy talán vetekszik még a villanymeg­hajtásúval is. Csinos, jó és főleg tartós lesz ez a gép. A mintapéldány tetszett a nagykereskedelmi vállalatnak, száz da­rabra megrendelést adtak. Most a műhelyben, az új gépek mellett, amit még kölcsönből vásároltak, már ké­szítik az első huszas széria mosógépet, s ott van már a műhelyben húsz darab féligkész csikótűzhely is ,amit szintén megrendelésre készítenek. A TIZENÖTTAGO CSALÁDNAK — talán ez a legjobb kifejezés a szövetkezet sió helyett — az átlagéletkora nem ha­ladja meg a harminc évet. Egy idős la­katosuk van. Pratz József bácsi 64 évé­vel is a „családba” állt, s úgy mondja, „megtaláljuk számításunkat, most még keveset, de majd meglátja, később milyen jól keresünk”. S a legfiatalabb családtag, Pelczer Ferenc bádogos azt mondja: „Itt voltam, amikor ezt az épületet építették, még gyerek voltam, s most jó, hogy ilyen jó helyre kerültem, azt hiszem, meglesz­nek velem elégedve társaim, s én is a szövetkezettel”. a Népfrontról Még egy érdekesség, ami ezt a csalá­dot jellemzi: olcsón akarnak termelni és azt akarják, hogy a rezsi minél kevesebb legyen. Az adminisztrációs munkát is csak egy ember végzi. Csak egy köny­velőt alkalmaznak. Viszont az elnöknek sok funkciója van. Ő a raktáros, az anyagbeszerző, az értékesítő, és a bérel­számoló. És érdekesség még az is, hogy az új helyiség átalakítását „társadalmi” munkában végezték. A gépeket is a munkaidő után, két órától, szerelték be, még arra is jutott idejükből, hogy sa­ját készítésű kerítést építsenek a telekre a ház köré. Van minden, ami e kis szövetkezet munkájához kell. Jó szakemberek, a 15 nagy gyakorlattal rendelkező vasas min­den tudását, szinte a lelkét — így mond­ják — beleadja, hogy hírük, nevük le­gyen a háziasszonyok körében. S a ház­tartási és fogyasztáis cikkeik biztosan megfelelők lesznek. A héten már meg­kezdték a mosógépek sorozatgyártását, s a napokban kétezer darab csövázas mosdóállvány készítéséhez is hozzáfog­nak. Az egyik lakatos még arról beszél, hogy elegen vannak ennyien, a gépek, amelye­ket most vettek, az excenterprést, az esz­tergapadot, a fúrógépet és a hegesztőapa- rátokat is ők javították meg, és ezek­kel majd könnyebben tudnak dolgozni, és még ebben az évben a százezerforintos hitelt visszaadják az államnak, sőt az sem titok, hogy ötvenezer forintnyi tiszta be­vételre számítanak az év végén. EZEKUTÁN én is azt tudom még írni, hogy sok sikert kívánok munkájukhoz, és még azt. ami sok fogyasztó kívánsága: minél előbb találkozzunk gyártmányaik­kal az üzletekben. (PÁLKOVÁCS) dezésére a zeneiskola nagytermében kerül sor. — Izgatás miatt elítélt a bíróság három dalmandi lakost: Komáromi Józsefet 10 hónapi börtönbüntetésre, 1 évi jogveszetésre, 500 forint vagyon elkobzásra, Lőrinc Lajost 1 évi bör­tönbüntetésre, 3 évi jogvesztésre, 1000 forint vagyonelkobzásra, Farkas Lászlót 7 hónapi börtönbüntetésre, 1 évi jogvesztésre, 300 forint vagyon­elkobzásra. — Jacobi: Sybill című 3 felvoná. sos operettjét ma este 8 órai kezdet­tel adja elő a Pécsi Nemzeti Színház a Városi Kultúrházban. — Népi táncbemutatót tartanak június 16-án, vasárnap Sióagárdon a tánciskola növendékei. A vizsgabál keretében a lányok és fiúk ötféle népi táncot mutatnak be. Búj ócska a Munkácsy utcában Valahogy úgy hozta a sors, hogy az utóbbi napokban gyakrabban járok a Munkácsy utcában. S ha valahányszor végigbolyongok, mindig arra kell gondol­nom, hogy valami senkiföldjén haladok át. Ugyanis az utóbbi hónapok alatt az építkezések, és még nem tudni mi okból, az építőanyagot a járdára rakják. S ezt még csak ki lehetne valahogy' kerülni. Nagyobb baj, hogy a járdán a tavas» óta alig lehet közelkedni. Ugyanis min­dig attól kell félni, hogy az ember ka­lapját leveri egy-egy ág, vagy a jobbik esetben csak az arcát karcolja végig. Ügy beszélik az utcában lakók, hogy már többször kérték az illetékeseket, jöjjenek végig egy este a Munkácsy utcán, s ha valamit tapasztalnak, akkor próbáljanak valamit tenni, hogy életveszély nélkül lehessen közlekedni, nappal és este. Nem is sokat kellene tenni, csak néhány ta­licska földet eltolni a járdáról és végig­nyesni a különböző dísznövényeket, hogy .ne lógjanak az amúgyis keskeny járda fölé. — ács — Négy verekedő juhász a bíróság előtt Deli József, Horváth Imre, Horváth László fürgedi és Szabó József felsőnyéki lakosok, vándorjuhászok, verekedés miatt kerültek a bíróság elé. Tamásiban italozás közben szóváltás támadt köztük, majd pedig verekedni kezdtek. Deli bicskával átszúrta Horváth László baltenyerét. Deli József súlyos testisértés miatt 4 hónapi, Horváth Imre könnyű testisér­tés miatt egy hónapi börtön, Horváth László garázdaság miatt 400 forint, Szabó József ugyancsak garázdaság bűntette miatt 600 forint pénzbüntetést kapott. mények fejlődését. Hiszem, hogy ha a Népfront szervezeti hivatásuk magaslatán állottak volna, gátló hatásuk érvényesült volna, különö­sen faluhelyen, az ellenforradalom kifejlődésében. Mozgósítsa a társadalmi erőket, az újítások, a helyes kezdeménye­zések megvalósítására. (Pl. paraszti szakcsoportok megalakítására, má­sodik Kecskemét megvalósítására a nagydorogi homokvidéken, stb.) Szó­val ott serkentsen, ahol elősegíti a nép teljes felszabadulását, a gazda­sági boldogulást, a kulturális fel- emelkedést. Segítse a magyar mun­káshoz, paraszthoz, értelmiségihez méltó életforma kialakulását. Segítse, serkentse azt a törekvést, hogy az értelmiség tisztázza magá­ban a világnézeti kérdéseket és talajt kapjon a lába alá. Oly módon, hogy nagyobb tudásánál fogva betölthesse azt az erjesztő és nevelő szerepet, amire hivatott a munkás-paraszt szö­vetségen belül. Kell, hogy olyan ér­telmiség alakuljon ki, amely a nagy- közösség, a nemzet életformáját előbbrevalónak tartja, mint az egyé­nit, de tudja azt is, hogy az egyé­niekből tevődik össze a nemzeti. A fentiek érdekében mielőbb ala­kítsák meg a már tervbevett mező­gazdasági és nevelési kérdésekkel foglalkozó Népfront Szakköröket. Az említett kapcsolat (a belső szervek és a vezetés között) minél tökéletesebbé tételének érdekében a népfronttagoknak ott a helyük a fa­lusi, járási, megyei tanácsokban akár, mint tagoknak, akár mint ta­nácskozási joggal meghívottaknak. Nem elég azonban ott lenni, hallatni kell a szavukat is. Éljenek kritikai jogukkal. Interpelláljanak a taná­csokban, de ha kell, az országgyű­lésben is, közvetett úton. De ne csak beszéljenek, hanem álljanak a bátor kezdeményezések élére, hogy tettek­kel is igazolják szavukat. Be kell töltenie a népfrontnak az építő ellen­zék szerepét. 3. A népfrontnak növelnie kell a nép védekező és támadó készségét az ellenséggel szemben. A szellemi felfegyverzés arzenálját kell, hogy biztosítsa tagjai ^észére. Sok még a zűrzavar az emberek fejében Az egyszerű ember ösztönösen, osztály- érdekénél fogva jól látta a közelmúlt eseményeit. Helyesen foglalt állást, amikor nem állt az ellenforradalom mellé. Az ellenséges elemek állásfoglalá­sa még mindig (12 év óta állandóan) az alanti állításokban csúcsosodik ki: „Ebben az országban teljes jogbiz- I tonság uralkodik. Itt senki sem tud­ja, mi lesz holnap. Ebben az ország- ] ban rémuralom van.“ Minden józan eszű ember tisztá­ban van azzal, hogy az állam nem jótékonysági intézmény, hanem erő­szakszervezet. A szocialista állam is az. Mi is megbüntetjük azokat, akik népi államunk rendjével szembe­helyezkednek. De nem olyan mó­don, ahogyan azt az ellenforradal- márok tették, hanem a szocialista törvényesség alapján. És ha „rém­uralom" a szocializmus ellenségeinek a leleplezése és megbüntetése — ám legyen. A népfront segíti a leleple­zést, de ügyel arra, hogy a népi de­mokrácia törvényei szerint nyerjék el méltó büntetésüket. Soha nem szabad szem elől téveszteni a legfon­tosabb kérdést, kinek a kezében van a hatalom. Ez eldőlt. A munkáshata­lom kezében De annak megtartása, a nép érdekében való helyes felhasz­nálás mikéntje függ a hazafias nép­fronttól is. Éppen ezért a felelőssége nagy. Ez a felelősségtudat veti fel a kérdéseket, összefoglalóan fele­lünk rájuk. Bárd Flórián (Folytatjuk.) Husek Rezső zongoraestje elé Husek Rezső, zeneiskolánk művész­igazgatójának, csütörtökön este 8 órai kezdettel, a zeneiskola nagytermében sorrakerülő hangversenye arra késztet bennünket, hogy az elmúlt hangver­senyévad eseményeit sorra véve, meg­vizsgáljuk az elmúlt esztendőben el­ért eredményeinket és a hiányosságo­kat is. Először is örömmel kell megállapí­tanunk, hogy hosszú szünet után, az októberi események ellenére is, meg­indult Szekszárdon a rendszeres hang­versenyélet. Egyelőre ugyan szeré­nyebb keretek között, mint az 1947— 49-es sorozat, de a lényeg az, hogy a zeneiskola működése megteremtette a lehetőségét annak, hogy Szekszárd zeneszerető közönsége ismét rendsze­res hangversenyekben gyönyörködhes­sék. Husek Rezső nagysikerű őszi hangversenye után a második estre csak a kitavaszodás után került sor. Ekkor a zeneiskola tanárai adtak hangversenyt és rögzítsük le azt is, hogy minden várakozást felülmúló színvonalon és érdeklődés mellett. Har­madik estként a Liszt-emlékhangver- seny következett, amelynek magas színvonala, szépsége, forró sikere egy életre szóló emléket jelentett annak, aki azt meghallgatta. Az elmúlt hé­ten, ha kevés érdeklődés mellett is, de nagy siker mellett zajlott le Paálné- Falus Edit ária- és dalestje is. Erre a sorozatra teszi most fel a koronát Husek Rezső csütörtöki zongora­estje, amely a bérletesek számára bér­letben hallgatható meg. A bérleti esten kívül még egy estre került sor. öt fiatal művészjelölt lá­togatott el hozzánk és közülük nem is egy, érett művészként mutatkozott be. Husek Rezső másfél év után a na­podban költözik le Szekszárdra. Ez annyit jelent, hogy a hét hét napjá­ból két napot a jövőben nem utazás­sal fog eltölteni. Lényegesen több ideje jut majd gyakorlásra is és így művészete méginkább kiteljesülhet majd. Művészetével a szekszárdi fia­talságot és a szekszárdi zenekedvelő­ket kívánja megajándékozni. Ezért utasította vissza azt az ajánlatot is, hogy fogadja el a győri zeneművészeti szakiékőla igazgatói állását, Husek Rezső tehát a szekszárdiak szeretetére nemes gesztussal válaszolt. Ezúttal tehát rajtunk a sor. Bízunk abban, hogy a csütörtökön este 8 órakor a zeneiskola nagytermében sorrakerülő hangversenyére megtelik majd a mi­niatűr hangversenyterem, amelyet a zeneiskola szülői munkaközössége szép zöld függönyökkel még otthonosabbá varázsolt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents