Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-09 / 134. szám

TO! é PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Tolnai U Egyet»mi Känyvtdr PÉCS ^ jg| w­II. ÉVFOLYAM, 134. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. VASÁRNAP, 1957 JÚNIUS 9. ítélete! hirdettek a szekszárdi ellenforradalmárok bűnperében Tóth Lajost 8 évi, Nagy Istvánt 6 évi9 Szakái Ferencet 5 évi, Székelyhídi Gézát 4 évi, Tollár Tibort 2 és fél évi, Piílári Lajost 2 évi börtönre ítélte a megyei bíróság k túrom p / Pénteken a késő délutáni órákban, miután a bíróság ismertette a per írásos bizonyítékait: a nemzeti bi­zottság alakuló ülésének jegyző­könyvét, a nemzeti bizottság elnök­sége által hozott és írásban rögzí­tett határozatait, a nemzeti bizottság plenáris ülésének jegyzőkönyvét, el­bocsátó és megbízó leveleket — ke­rült sor dr. Radnai Zoltán ügyész vádbeszédére. A vádbeszéd elején hangsúlyozta: fenntartja valamennyi terhelttel szemben a vádat, majd arról szólt, hogy ez a per rendkívüli jelentőségű mind jellegénél, mind pedig tartalmánál fogva. Ezért a vádbeszéd sem a megszokott formájú lesz. A vádbeszédet három részre osztotta: I. Tolna megyében és Szekszárdon volt-e ellenforradalom, s ha igen, ak. kor annak milyen megnyilvánulásai voltak, milyen szerepük volt ezek­ben a vádlottaknak. II. A vádlottak személyének és cselekményeinek társadalmi veszé­lyessége. III. Mérlegelés. vádló a tárgyalás során a párttal kapcsolatos megjegyzéseket és a töb­bi között a következőket mondotta: — A párt vezetőinek bemocskolása éppen olyan bűncselekmény, mint a terheltek egyéb tettei. A vádlottak a pártot igyekeztek bemocskolni, több esetben hivatkoztak rá, de arra a hat vádlott közül egynek sincs joga és erkölcsi alapja, s ha mégis ezt tették, hogy saját bűnüket, sze­repüket csökkentsék és a felelőssé­güket saját tetteikért a pártra há­rítsák, az csak súlyosbító körül­ménynek számít. Dr. Nagy István arról beszélt, hogy azt sem tudja mi az a politika, csak mint köztiszteletben álló, hu­mánus embert az események magá­val ragadták. Arról is szólt, hogy ő most a börtönben tudta csak meg, mi is valóban a proletárdiktatúra. Engedje meg, tisztelt bíróság, hogy elmondjam: az ellenforradalom kezdetén én mint kommunista vezető, s velem együtt többezer kommunista ve­zető azonnal éreztem a restaurá­ció, az ellenforradalom diktatú­ráját, dr. Nagy pedig csak 12 év után tudta meg. hogy mi a pro­letárdiktatúra. És ez nagy különbség. Amikor a fegyveres ellenforrada­lom jelei mutatkoztak, a párt veze­tői itt is ugyan olyan helyzetben voltak, mint Budapesten. A párt be­csületes emberekkel akart tárgyalni és nem az ellenforradalom vezetői­vel. A párt tehát feltétlenül helye­sen járt el. A párt, akit úgy ismert, hogy ha nem is kommunisták, de te­kintélyüknél fogva képesek lehetnek esetleg a gyilkolás megakadályozá­sára — csak ilyenekkel tárgyalt. Ezért beszélt dr .Nagy Istvánnal is, aki ugyan únszolásra, de elment a gyűlésre. De, ha dr. Nagy valóban olyan jót akart, akkor miért nem ke­reste fel november 1-én 2-án és 3-án is a pártot, és miért nem kérdezte meg a pártot, hogy mit javasoljon tekintélyénél fogva az elnökség felé? Egyszer sem ment el kikérni a párt véleményét, amelyre p>edig oly so­kat hivatkozik. Nem kérdezte meg, mert, más szándék vezette, a pártot és más az ellenforradalmárokat. Aki a vádlottak közül azonosítani meri magát a párttal, az több százezer kommunistával találja magát szem­be, akik nem félnek, de cseleksze­nek. A párt elleni támadásnak igen sok jelét láthattuk ezen a tárgyalá­son. Ez év februárjában és márciusá­ban is volt a városban kétely: volt-e itt egyáltalán valami? Ez azért me­rülhetett fel, mert igen sok körül­mény játszott közre: az ellenforra­dalmi vezetők egy részét a szovjet Ezután részletesen elemezte a helyőrség letartóztatta az ellenforra Magyarországon, októberben ellen- forradalom volt — mondotta a többi között. — Az is közismert, hogy ez nem október 23-án kezdődött, és nem a jóindulatú elemek vettek abban részt. Régebbi időkre nyúlik vissza, az ellenforradalmat tervszerűen ké­szítették elő és október 23-a is terv­szerűen megállapított nap volt, ami­kor kirobbant az ellenforradalom. Olyan elemek robbantották ki az ellenforradalmat, akiknek sem ok­tóber előtt, sémi október óta nem vált vérükké a proletárdiktatúra. Elismerem és tudom, hogy vannak Szekszárdon és a megyében is, akik nem értik és nem akarják érteni s nem értenek egyet a proletárdikta­túrával. Ezek az elemek ellentáma­dásokat indítanak, amelyeknek meg­nyilvánulási formája más és más. A tárgyalás elején tisztában vol­tunk azzal, hogy mindazok a kérdé­sek, amelyeket mind a védelem, mind a terheltek feltettek, felmerül­nek a tárgyalás során. Erre készül­tünk is, és éppen ezért könnyű a mi helyzetünk. Mindjárt a vádbeszed elején le kell szögezni határozottan, hogy a hatalom átvétele nem lehetett más, mint ahogy nem is volt más, mint 'ellenforradalom. Dé a hatalom átvétele különböző formában nyilvánult meg: Buda­pesten gyilkoltak és fosztogattak, törtek és égettek. Szekszárdon ilyen nem volt. dalom leverése után, majd mi tartóz­tattuk le, de a párt közbenjárására elbocsátottuk őket. Itt mindjárt meg kell mondanom, hogy szabad­lábra helyezésük nem azért történt, mintha nem lettek volna bűnösek. Mi is politikusok vagyunk, nemcsak önök. S hogy jó politikusok vagyunk, annak legjobb bizonyítéka, hogy itt vannak a bíróság előtt. II. Valamennyi terhelt elleni vád a népköztársaság rendjének megdön­tésére történő szervezkedés. A vád­lottak igyekeztek az eljárás során azt bizonygatni, hegy ők nem csinál­tak semmit, s ha valamit mégis tet­tek, az jó volt. Lássuk a tényeket: Dr. Nagy István és társai a tör­vényes hatalmat átvették, vala­mennyi vezető poszton ők intéz­kedtek, s a hatalmat gyakorol­ták még akkor is, ha a malom átkap­csolásáról, vagy a szénellátásról tár­gyaltak is. Dr. Nagy István már az események kezdeténél uszított még akkor is. ha a tízparancsolatra hi­vatkozott is. És az uszításnak ez a módja hatott: a tanúk elmondották, hogy a nemzeti bizottság választási gyűlésén a hangulat közel sem volt­olyan, amely a fennálló rend mellett szólt volna. Sokszor megfordult dr. Nagy az elnökségen is. ahol nem valószínű, hogy a mandula kivételé­ről tárgyaltak volna. Dr. Nagy min­den szóra, helyre, időre emlékezett, amely arra vonatkozott, amely úgy­mond, cselekedeteinek „jó“ oldalát mutatja be. arról a bizonyos „rossz“ oldalról p>edig teljesen elfeledkezett. Dr. Nagy szakembereket keresett olyan szervezetek élére, amelyeket ők hoztak létre. Elmondotta dr. Nagy azt is. hogy olyanok kezébe kell adni a fegyvert, akik katonviseltek, mert a katona csak akkor lő, ha pa­rancsot kap. Olyan katona kellett dr. Nagy Istvánnak, aki csak parancsra és éppen oda lő, ahova dr. Nagy akarja. Dr. Tóth Lajos. Mottónak hadd idézzem saját szavait: „Kiabálni kellett hogy csendben cselekedhessünk.“ Ö mondta, én csak ismételtem sza­vait. Nos, ez jellemezte azokat az embereket, akik valaha is a a fennálló társadalmi rend meg­döntésére törtek. Hangosan kia­bálni és csendben cselekedni. Ez jellemezte valamennyi vádlot­tat is. Dr. Tóth törvényesen megvá­lasztott, vagy kinevezett vezetőket váltott le A megyei tanácsnál sze­mély szerint intézkedett a vezetők eltávolítása ügyében. A rendőrségen pedig személyes megjelenésével bá­torította a hozzá hasonlókat a szemé­lyek hosszantartó „szabadságolásá­Az elmúlt ével: kedves megemlékezé­séhez híven, ma a szántóföldek gépesített munkásait, a gépállomások, állami gazda­ságok, termelőszövetkezetek traktorosait köszönti dolgozó népünk. A traktorosok közel egy évtizede segí­tik a mezőgazdasági dolgozók nehéz, fá­radságos munkáját, a szocialista mező- gazdaság kialakításában, a nagyobb ter­méshozamok elérésében. Az állam gépi, politikai és kulturális segítségadása a gépállomások dolgozó munkáján keresz­tül történik a termelőszövetkezetek felé. Nagy és szép feladatot teljesítenek a traktorosok: harcosai, hirdetői a szocia­lista nagyüzemek megvalósításának, segí­tői dolgozó parasztságunknak. Nehéz, fáradságos munkájukért méltán érdemlik ki a falu dolgozóinak szeretetét, meg­becsülését. Az ellenforradalom éppen azért tá­madta a gépállomásokat, traktorosokat, azért akarta megszüntetni a technikai és politikai bázist falun, mert tudta, hogy ezzel a mezőgazdaság szocialista átalaku­lását támadja meg. Megyénk traktorosai­nak nagy többsége helytállt, megvédte a gépet, megvédte a gépállomást, az ál­lami gazdaságot, segített a termelőszö­vetkezetek megtartásában, visszaállításá­ban. Gépállomásaink, állami gazdaságaink helytálltak a munkában a mezőkön is. A gépállomások az elmúlt évben a ter­melőszövetkezetekben a szántás 92 szá­zalékát, a talajmunka több mint 80 szá­zalékát. az aratás 62 százalékát végez­ték el. Tavaszi munkájukat megyénk szépen bemunkált, jó termést Ígérő szántóföldjei méltán dicsérik. A traktorosok többsége a traktoros- napig teljesítette tavaszi tervét, amely a tavalyinál nagyobb és a feltételek sok­kal nehezebbek. A nagydorogi gépállo­más traktorosai átlag 204 normálhold munkát végezte!:, ezért dicséret illeti őket. Uj. nagy teljesítmények születtek a tavaszi munkában is. Hengel János, a bonyhádi gépállomás traktorosa, 68] normálhold. Debreceni István, a szedresi gépállomás traktorosa 506 normálhold, Kovács János traktoros, a dunaszentgyör- gyi gépállomás párttitkára 156 százalék­ra. Nagy Etelka, a dunaszentgyörgyi gépállomás traktorosnője pedig 140 szá­zalékra teljesítette tavaszi tervét. Hán Mihály, a nagydorogi gépállomás trak­torosa pedig 149 százalékos tavaszi tervteljesítésével. becsületes munkájával érdemelte ki a környék dolgozó paraszt­jainak elismerését. A: állami gazdaságok traktorosai kö­zül pedig különösen az alsópéli és a Juhé-pusztai traktorosok érdemelnek di­cséretet, akik minden erejükkel azon fáradoznak, hogy az aratás megkezdé­séig legalább kétszer megkapálják a ka­pásnövényeket. Meg kell még emlékezni a jó munkát végző termelőszövetkezeti traktorosokról és a növényvédő gépállo­más traktorosairól, akik szinte éjjel-nap­pal dolgoznak, hogy többet teremjenek a földek. Nem kerülheti el a figyelmünket azon­ban az sem, hogy a traktorosok gépeik jobb karbantartásával, szigorú takaré­kossággal járulnak hozzá az önköltsé­gek csökkentéséhez. .4 megye gépállomá­sainak dolgozói például a traktoros nap alkalmából több mint egymillió forint megtakarítást ajánlottak fel. 1957. évi megtakarításként, mintegy tanújelét adva annak, hogy hozzá akarnak jándni nép­gazdaságunk további megszilárdulásálhoz, a mezőgazdasági termékek előállítási költségeinek csökkentéséhez. Most, amikor a traktoros napon a megemlékezés és elismerés szavai csen­dülnek fel. jutalmakat osztanak a jó munka elismeréséül, poharak koccannak a traktorosok egészségére, nem szabad megfeledkezni a közeljövő feladatairól. Dolgozó népünk kenyerének betakarítása előtt állunk. Az aratási nehéz munká­ban a legnagyobb segítséget kell adni a traktorosoknak. Felelősségteljes gazda­sági és politikai feladat a legkisebb szem- veszteséggel történő betakarítás. A csép- lést teljes egészében gépállomási és ál­lami gazdasági traktorok végzik. .4. falu dolgozói várják a segítséget, a traktoro­sok jó vagy rossz munkáién múlik, hogy az elismerést majd kiérdemlik-e. Az el­lenforradalom a gépállomás és termelő­szövetkezel közti kapcsolatban igen nagy károkat okozott, A traktoros napon a ter­melőszövetkezetek tagjain kívül, egyéni gazdák is résztvesznek, ünnepük a trak­torosokat. Legyen ez a nap segítő, elvtársias, őszinte baráti kapcsolat kiindulásának újabb időpontja. Dolgozzanak a jövőben úgy a trakto­rosok, hogy a termelőszövetkezet dolgo­zói érezzék: jóindulatú segítő szándéku­kat. s ez mutatkozzék meg a jó munká­ban. A falu egész dolgozó népe szaba­duljon meg a gépi segítségen keresztül mind nagyobb mértékben a nehéz fizikai mezőgazdasági munkától. A traktorosok munkám nyomán teremje­nek többet a szántóföldek, legyen szebb, gazdagabb dolgozó parasztságunk élete. A gépi munka adja meg a maximális se­gítséget ahhoz, hogy a szocialista mező- gazdasági nagyüzemek a falvak dolgo­zóinak vonzó példaképeivé váljanak. Ehhez kívánok jó egészséget, jó mun­kát, sok sikert, traktoros elvtársak! PAPP LAJOS ra.“ Dr. Tóth egyetlen törvényesen megválasztott, vagy kinevezett veze tővel nem tárgyalt. És ez érthető is. A vádlottak arról beszélnek, ha ők nem lettek volna az események élén, akkor nagyobb baj is lett volna. Ez az érvelés hamis, hazug, mert ha ők nem jelentkeztek volna, akkor nem kellett volna nemzeti bi­zottságokat választani, nem kellett volna nemzetőrséget szervezni, nem kellett volna kommunista vezetőket eltávolítani — vagyis ha ők nem jelentkeznek, akkor nincsen ellenfor­radalom Magyarországon és itt Szek­szárdon sem. Miért nem folyt vér Szekszár­don? Humanitásból? Nem! Ennek két oka van. Az egyik az, hogy az ellenforradalmi vezetők nem érezték teljesen biztonságban magukat, nem érették teljesen a kezükben a hatalmat, és a másik ok, éppen az a sokat szóbakerült szovjet ágyúcsövek. A vádlottak azzal védekeztek, hogy az ÁVH-sokat védőrizetbe vették csupán. De azt tudni kell, hogy az országban kivégzettek jelentős száma ugyancsak „védőrizetben“ volt. Nos, sem a kivégzettek hozzátartozói, sem az életben maradott „védőrize- tesek’1 nem köszönik meg ezt a „humanitást“. E felett nem is kell vitatkozni. Dr. Tollár Tibor volt a vádlottak közül az egyetlen, akit valóban az események sodortak magukkal. Nem tudta előre, hogy mit csinál, de lé­nyegében egyetértett a vezetők intéz kedéseivel, s ennek nyomán az igaz­ságügynél leváltotta a vezetőket. Éppen azért, mert egyetértett és végrehajtotta az utasításokat, éppen úgy bűnös, mint a többi vádlott. Székelyhídi Géza valóban alkal­mas arra, hegy vezető legyen. A képességeinek talált is kibontakozási lehetőséget, s átvette a nemzetőrség parancsnokságát. Tényleges hatalmat gyakorolt: utasított, szolgálati beosztást adott. Ő adott parancsot az ÁVH-sok összeszedésérc és „véd­őrizetbe“ vételére. Pillári Lajos átvette a börtön pa­rancsnokságát, amelynek már évek­kel ezelőtt vezetője volt. Éppen ezért nála ez súlyosbító körülmény, mert tudta milyen hatalmat vesz a ke­zébe. Szabadon engedett 22 deklasz- s.zált elemet, s ő osztotta be a fegy­veres szolgálatot. Fegyveresen bizto­sította, támogatta a nemzeti bizott­ság hatalmát. Szakái Ferenc újságíró-politikus Harc című vezércikkét nem kell bemutatnom, tisztelt bíróság. Hitvallás ez a javából! Egy percig sem vitás, hogy a társa­dalmi rend megdöntésére szervez­kedett, hiszen cikke több ezer pél­dányban ezrekhez jutott el. A megyében az első bűnpier, ami­kor ellenforradalmi vezetők ülnek a vádlottak padján — mondotta dr. (■Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents