Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-01 / 127. szám
1957 JUNIUS 1. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Kit Igazoltak az események Értényben? A múlt ősszel már próbálkoztak tiszta vizet önteni a pohárba az értény! vezetők — a felsőbb szervek únszolására, több-kevesebb sikerrel. Az volt ugyanis a nagy kérdés, hogy a faluban ki tartozik a rendszerhez hű dolgozó emberek közé és kiket nem lehet ide sorolni még akkor sem, ha mostanában kérges a tenyerük. Vita támadt ugyanis azon — mint az egész országban — hogy akit osztályellenségnek bélyegeznek, az az-e a valóságban is és úgy vélték, hogy egyes emberekre erő szakkal, jogtalanul sütötték rá ezt a bélyegzőt. Próbáltak tiszta vizet önteni a pohárba: összehívták gyűlésekre a falu népéig hogy döntsenek, ki a kulák, ki nem az. Ez azzal a célzattal történt, hogy érvényesüljön a faluban a demokratizmus: döntsenek azok, akik együtt élnek ezekkel a vitatott helyzetű emberekkel és legjobban ismerik őket. Ez nem is volt rossz elképzelés, csak az volt a baj, hogy végülis szabadjára engedték a gyeplőt és a demokrácia-ellenes irányzatok ellensúlyozására, megfékezésére nem volt meg a kellő politikai erő. (Félreértés ne essék, ez nem a helyi vezetők bűne.) Ha egy-két helyi ember aggódva figyelmeztetett, hogy ennek milyen következményei lehetnek, a felsőbb szervektől leintették ... Olyan időket éltünk akkor, amikor a mechanikus ku- lák-komponálási kampányt felváltotta a mechanikus rehabilitálási kampány és az számított erénynek, hogy számszerint minél több embert „rehabilitáljanak’1, de azzal már kevesebbet törődtek, hogy az egyes embereknél jogos-e a rehabilitálás, vagy nem. Itt az lett a következmény, hogy a falugyűlés mindenkit rehabilitált akit addig kuláknak bélyegeztek. Köztük sok feltétlenül megérdemelte ezt, de akadt köztük olyan is, mint Bencze Péter, aki 140 hold tulajdonosa volt és több 40—50 holdas. Nem maradt tehát kulák a faluban — a rehabilitálás szerint — egyenlő lett minden ember társadalmi helyzete Értényben: a 140 holdas is olyan lett, mint a szegény paraszt, vagy a 10—15 holdas. Meg kell azt is jegyezni hogy ennek a Benczének a rehabilitálását nem is akárkik indítványozták, hanem egy volt csendőr, jelenleg „szegénvparaszt“-féle és egy volt párttag kisparaszt. A végső döntést pedig az a többszáz ember mondotta ki, akik részt vettek a gyűlésen. Komoly vita is volt ennél a névnél, de végül mégis rehabilitálta a falu lakossága . Nem lehet mindenekelőtt a holdak számával mérni, hogy ki a kulák és ki nem, de ha ezesetben figyelmen kívül hagyjuk a 149 holdat — amit azért mégsem lehet —, akkor is rácáfoltak az események az értényiek döntésére. Pedig nem is túl sok idő tellett el a múlt ősz óta és az események mégis megmutatták: ki ellensége rendszerünknek — függetlenül attól, hogy hány hold földje van — és kik azok, akik barátaink, vagy szilárd támaszaink. Amikor megtörtént a rehabilitálás, Benczééknek feltűnően megnőtt a „szarva“, kezdték érezni, hogy most már közeledik az ő idejük. Kiment például a volt birtokára, megtekintette és biztatta a tsz-tagokat, hogy csak vessenek nyúgodtan ... Tudnak a faluban olyan kijelentéséről is, hogy „még eljön az én időm, amikor hintón megyek ki a Bencze-birtokra “ Nyíltan elkezdtek, idős Szakálv József 36 holdas kulákkal (bocsánat, őt is rehabilitálták...) agitálni a szövetkezet ellen és kicsúfolták a tsz vezetőit. Még a tanácshoz is be kellett hívatni őket, hogy azért egy kicsit csillapodjanak, még akkor is, ha rehabilitált „közép- parasztok’1 lettek... Rehabilitálták Horváth Istvánná volt malomtulajdonost is. Az ő államosított házában lakott a községi párttitkár. Október 23 után megjelent nála Horváthné az egyik rokonával és kijelentették neki, hogy azonnal takarodjon a házból, ha nem akar a nagykónyi párttitkár sorsára jutni. (A nagykónyi párttitkárt október 23 után félhoit- ra verték és megszurkálták.) A malomigazgató is Horváthné államosított házában lakott. Felesége éppen várandós volt azokban a napokban, órák kérdése volt a szülés, de nekik is azt mondta, hogy még a saját költségén is kilakoltatja (!) őket, nekik is menni kell. Persze nem volt — szerencsére — túl sok idejük és így nem tudták mindazt megvalósítani, amit szerettek volna, de azt a kérdést azonban eldöntötték, hogy van-e kulák Értényben, vagy nincs, van-e ott esküdt ellensége rendszerünknek, vagy nincs, van-e alapja an- nak a nézetnek, hogy Értényben minden „magyar“ társadalmi helyzete egyenlő, vagy nincs, reális volt-e teljes egészében a tavalyi „rehabilitálás“, vagy sem. Az események „nem‘‘-el feleltek. Á kommunista állomásfőnök HA VALAKI nem tesz valami eget, földet rázó, megmozgató hőstettet, ha nem is emelkedik ki többi embertársai közül, nem is igen figyelnek fal rá, azt mondják az ilyen emberre: „Nem is igen ismerem... valamit hallottam már róla... úgy tudom, rendes ember...” És amikor a kommunisták véletlenül arról találnak beszélni, hogy milyen párttag az illető? Akkor valahogy ilyet mondanak: „Falujáró kommunista állomásfőnök volt, kevés olyan állomás van, ahol ne töltött volna néhány hónapot az elmúlt 12 év alatt.’’ Az embernek mindig van rengeteg gondja, baja. A dolgos hétköznapok, az élet gondjai ezek. S amikor hatalmas íróasztala mögé leül, kezébe veszi a postát, hogy végre magára maradjon, akkor sem hagyják nyugodtan. Szinte egymásnak adják a kilincset az emberek, szolgálati és magán ügyben. AZZAL KEZDEM beszélgetésünket, hogy még a kora tavaszai arról írtam egyszer, azt fogadták a báta- széki vasutasok, az órákat is a vonatokhoz, lehet majd igazítani. S kell-e- ennél kedvesebb téma egy izig-vérig vasutasnak? Kell-e kedvesebb témát felvetni olyannak, akinek tnég a nagyapja is vasutas volt? Szeret a szakmájáról, az emberekről, vonatokról a napi vasutas gondokról beszélni. Annyira szeret, hogy belefelejtkezik szavaiba, talán már észre sem veszi amint elkezdi mesélni, hogyan lett vasutas. Hogyan kezdte az érettségi után a vasutas életet. Jó hallgatni nekünk fiatalabbaknak azt, milyen életük volt ezelőtt 20 évvel a fiataloknak. S talán mégis sokan vannak olyanok, akik nem akarják mindezt elhinni. Nem akarják elhinni azt, ha valaki vasúton forgalmista akart lenni, egy-két évet biztosan munkanélkül volt. Azután mehetett csak krampácsolni, szenet lapátolni, közben állandóan tanulva elsajátítani a vasutas tudományt. S akinek nem volt protekciója és nem volt olyan szorgalma, mint Vajda Gyulának, abból nem lett soha vasutas. — Nem volt protekciója, ezért kellett végig járnia a vasutas „iskolát”, mire forgalmista lehetett, mire önállóan adhatott szolgálatot. NEM CSALÓDTAK benne társai, s akkor sem, amikor párttagnak jelentkezett. Nagyon kellett abban az időben a kommunista vasutas, nagyon kellett, mert a felszabadulás utáni években csak kevés ember tudott megbirkózni a nehéz feladatokkal. S helytállt már akkor. Helytállt, amikor falujáró főnök lett. Amerre útja haladt mindenütt jó hírt, jó munkát hagyott maga után. Rendbehozott vagy féltucat kisállomást, s akkor nagyobb feladatot bíztak rá. Elküldték ide Bátaszékre. Volt mit tennie. A vonatok rosszul közlekedtek, súlyos fegyelemsértések voltak, a kommunisták kevesen bár, helytálltak a munkában, de többre nem tellett erejükből. Nem tudtak már az emberek között beszélgetni a napi feladatokról, nem volt aki összefogja őket. S ekkor érkezett meg az új főnök. Hosszú hónapok kemény munkája után lassan javulgatni kezdett a munka. S most már kielégítően dolgoznak a vasutasok. De az elmúlt évben, amikor a feje- tetején állt minden. Amikor a népköztársaság címeres vasutas jelvényét levetették vele, amikor a csillagot az állomás homlokzatáról leverték az ellenforradalmárok, akkor is azt mondta: „Emberek dolgozzunkl’l S dolgoztak, lassan közlekedtek a vonatok, de volt csatlakozás Baja, Szekszárd és néha még Dombóvár felé is. Azután hamar rendbejött minden. S most már az órákat a vonatokhoz lehet igazítani. Amikor elindulok, hogy felszánják a Szekszárdra induló vonatra, kikísér, még útba is igazít, hogy melyik a legjobb kocsi, abba üljek be, mert azt a diákoknak „szerezték”, bőrülésesek. KIJÖN A FORGALMISTA, kezében a zöld tárcsával, int és a vonat lassan kígyózik az állomásból kifelé. A forgalmista mellett ott áll az állomásfőnök ,elégedetten nézi ahogy zakatolva elhalad előtte a szerelvény s fel-felemeli kezét, visszatiszteleg a kalauzoknak. — ÁCS — — Kisvejkén — és a bonyhádi já rás többi községeiben is — már megkezdték a tűzvédelmi szolgálat megszervezését a nyári aratási és cséplési munkák idejére. * — Az eddigi leghidegebb hőmérsékletet a Déli Sárikon mérték. Az antarktiszi „Mimij’1 tudományos kutató intézetből táviratban közölték, hegy a „Kelet—I.“ délsarki tudományos állomáson szokatlanul ala esony hőmérsékletet mértek. A hőmérséklet mínusz 70,1 fokra süllyedt le, miközben másodpercenként 14 méteres sebességű szél száguldott. A kegyetlen hideg ellenére folytatta munkáját a kutatóáliomás. • — A Munkaügyi Minisztérium 505. sz. Ady Endre Helyiipari Tanuló Iskola az iskola helyiségeiben (Szekszárd, Széchenyi-u. 23.) május 28-án nyitotta meg kiállítását a növendékek vizsgamunkájáról. A kiállítást június 4-ig lehet megtekinteni, naponta délelőtt 10-től délután 7 óráig. HÍREK — Észak-Burmában van a Min- gun-harang, a moszkvai Cár-harang testvére. A harangot bronzhoz hasonló ötvözetből készítették, s nagyságrendben a moszkvai Kremlben őrzött Cár-harang után a világon a második. — Bátaszéken júniusban úgyszólván minden héten szerepel színházi előadás a kultúrotthon műsorán. A Pécsi Nemzeti Színház június 7-én a „Sybill“, 12-én a Kecskeméti Katona József Színház a „Csókos asz- szonyok“ című darabbal szerepel. Ugyanakkor tárgyalások folynak a budapesti MÁV Szimfonikus Zenekarral is azirányban, hogy a zenekar is fellépjen a közeljövőben. * — Az Alsópéli Állami Gazdaság a hónap elején kapott új kaszálógépet, amelyet az elmúlt napokban próbáltak ki. Az új kaszálógép érdekessége az, hogy a lekaszált zöldtakarmányt egyúttal kocsira is rakja. Az új gép nagyszerűen bevált a próbaüzemeltetés során. ~ ail cl Lelilománya az ellenforradalom óta csökkent számszerint, azonban a minőség javult. A további minőségi javítás alapja a tenyésztői munka mellett az, hogy mennyi és milyen minőségű takarmányt tudunk etetni állatainkkal. Lényeges az is, hogy mi az önköltsége 1 kg hús, 1 liter tej előállításának? Ezzel napjainkban kell különösképpen foglalkozni, mert most kezdődött el a szénafélék kaszálása, a zöld silózás, a másodnövények vetése az őszi keverékek után, a legelők füve is most a legjobb és most adja a legnagyobb tömeget, amit a mostani időjárás is igen kedvezően befolyásol. Ncvendékállatnevelésnek alapja a jóminőségű széna, de nélkülözhetetlen a tejtermelésben is. Széna etetésével abrakot takarítunk meg és azt az egyedi takarmányozásnál a tehenek részére tud juk adni, mint pótabrakot. Legértékesebb takarmányunk a lucerna. Sajnos igen kevés a lucerna vetésünk. Ez évben tsz és egyéniek többet vetettek, mint az elmúlt években, azonban ez igen kevés még ahhoz, hogy a szénafélék fehérje értékét ezzel biztosítani lehessen az állattenyésztésben: Ezért a lucerna kaszálását, betakarítását különös gonddal kell végezni. Ha időben kaszáljuk és jóminőségű takarmányt levélpergés nélkül takarítunk be, akkor 1 kataszteri hold lucerna termésének tápértéke 300 liter tej termeléséhez elegendő emészthető fehérjében jelent többletet így például 30 holdas lucernavetéssel rendelkező gazdaság 1 darab 3000 literes tehén egész évi tejtermeléséhez szükséges fehérje értékét biztosítja. Általában régi vetésű lucernát a teljes bimbózás beálltával, új vetésűt teljes virágzáskor kaszáljuk. Kaszálás után a vastagabb rendeket teregessük szét, estefelé húzzuk össze. Teljes száradás előtt rendsodróval, vagy gereblyével gyűjtsük össze és így rakjuk magas, de széles petrencébe. Gépállomásaink jól tudják alkalmazni a rendsodrókat. Ha meleg van, ne nyúljunk a lucernához, ha nem fenyeget eső, mert a levélzet lepereg, ami tudva lévő, hogy a lucerna legértékesebb része. A behordást a legrövidebb idő alatt kell elvégezni a kor'a reggeli órákban, a nagy meleg beállta előtt, utána a reggeli órákban fo- gasoljuk meg a tarlót, hogy elősegítsük a további sarjazást. A betakarításnál a kazalba rakást úgy végezzük, hogy az ne ázzon be, ezért a kazlat hosszúszálú szalmával be kell fedni. Hasonlóan történjen a vöröshere (lóhere) baltacím kaszálása, gyűjtése és betakarítása is. 1.LICXV tCUUCÖC Igcil Cl Lfc.lvtfö- !.Ctkarmány még pillangós takarmány növényeink mellett. A rétiszéna nélkülözhetetlen az állattenyésztés ben. Nagy tápanyagot biztosít a tej termeléshez, növendékállatnevelés- hez egyaránt. A növendékállatok a választott borjak igen meghálálják a jóminőségű rétiszénát. Borjaknál a visszaesés a választás utáni időszakban fordul elő, mert kevés helyen van részükre borjúszéna. A fiatal szervezet tudja legjobban feldolgozni. Jó volna, ha a tenyésztők a fiatal növendékek részére különösen a termelőszövetkezetekben raktároznának külön borjú szénát, nagy lépéssel vinné előre a növendékállatnevelést. Erre legjobban megfelel a virágzás előtt kaszált rét, mert a növények ebben a stádiumban még nem rostosodnak, nem keményednek el, így a fiatal állat jobban fogyasztja. Virágzás beindulásakor kaszáljuk le az utak, árokpartok vasúti töltések mentét, valamint az erdei tisztásokat is. Az összegyűjtés után mielőbb haza kell szállítani a takarmánytermést, mert a petrence alatt kivész a fű és a következő termésnél már terméskiesés lesz. Az állatok egyik legnagyobb tömegű és legolcsóbb takarmányát a legelő adja. A legeltetést is gazdaságosan kell végezni. Be kell osztani a legelőterületet szakaszhatárokra, így mindig friss füvet legel az állat, nem tiporja az egész területet és a nyári nagy melegek beálltával is lesz jó fű az állatoknak. A nyári gyomnövények maghullását meg kell akadályozni a magérés előtti lekaszálással. A delelő helyek, az itatok legyenek mindig rendben és legyen az állatoknak egészséges és tiszta ivóvíz. A tavaszi zöldsilózás ideje is itt van. Az őszi takarmánykeverékek silóban is jóminőségű, nagy tömeget adnak és ez a siló augusztusban amikor a nagy meleg miatt rendszerint kevés a zöldtakarmány, igen jól etethető. Napjainkban sok munka van a mezőgazdaságban. Kapálás, kaszálás, amit nehéz volna sorrendben egymás elé állítani. Azonban a mostani napok munkájának eredménye jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy mennyi és milyen minőségű takarmányt takarítunk be a télre. Ezért használjuk ki a nap minden időszakát, hogy legyen ,ió- minőségű és bőséges takarmány. Ha több takarmány lesz, több és jobb állatot lehet tartani, emelkedik a hozam, több lesz a trágya, magasabb a termés és lényegesen több lesz az állattenyésztésből származó jövedelem és a mezőgazdaságot belterjesebbé tudjuk tenni. Mohar László megyei főállattenyésztő. — Teramo olasz városba a minap érkezett meg egy csomag, amelyet 1906-ban adtak fel Bostonban az Egyesült Államokban. A ma 52 esztendős címzett rendkívül meglepődött a csomag tartalmán: Bébiruha volt benne, amelyet annakidején neki szántak Habár a bébiruha kissé divatjamúlt, mégsem vesz kárba. A címzettnek ugyanis több unokája van. * — A svájci Alpokban építik fel — hírek szerint — a világ legmagasabb televíziós antennáját, 2500 méter magasságban. * — Tegnap este Udvariban tartotta meg képviselői beszámolóját a most lezajlott országgyűlés munkájáról Mónus István országgyűlési képviselő. * — Jövőre befejezik Honsu és Kisu japán szigetek között a tengeralatt épülő 5 kilométer hosszú alagút építését. Az alagútban külön úttest készül a gépkocsik és külön járda a járókelők részére. A Budapesti Ipari Vásár „csodái44 A mikrohullámú rádión — a rádió összeköttetésen keresztül — többszáz telefonbeszélgetést is le lehet egyidejűleg bonyolítani, vagy a fővárosi televíziós műsort is továbbítani lehet Miskolcra. Ez a megoldás a többszázmillió forintos költséget és több évi munkát igénylő földalatti kábelvezetéket feleslegessé teszi. A kiállítás további anyaga a magyar híradástechnika és műszertechnika fejlettségét bizonyítja és jelentős mértékű exportlehetőséget jelent nemcsak a baráti, hanem a nyugati országok felé is. A népi iparművészeti kiállítás megnyitását a megyei művelődési osztály és a TTIT bizonytalan ideig elhalasztotta (eredeti megnyitási ideje június 2. Szekszárd), mert a Nép- művészeti Háziipari Intézet a kiállítókat anyagaikkal együtt Budapestre rendelte. Legyen bőséges jóminőségű takarmány
