Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-02 / 128. szám

Késsül a finom sajt oooooooooo6öoooooooooooooooooooooooooooooooooooooococxx< Tolna megye tejipara évtizedek óta híres bel- és külföldön egyaránt. Néhány évvel ezelőtt azonban főként az itt gyártott vajat ismerték az országban és a külföldi piacokon. Azóta fokozatosan rátértek a sajtgyártásra és ma már egyre több országban ismerik és keresik is a Tolna megyében gyártott Trapista, Pannónia és a többi sajtféleségeket. A tejiparban — így a Tolna megyei üzemekben is — a fejlődést nagymértékben segítik elő az újfajta, korszerű gépek, valamint az új technológiai eljárások. A fényképezőgép lencséje megörökítette a sajtgyártás néhány mozzanatát. •» < re y * vxy*xic<xx*xxx>nooouO(xyxxxxxxxxxx Sok múlik azon, milyen az üzembe érkező tej minősége. A be­szállított tejet gondos minőségi el­lenőrzésnek vetik alá, hogy csak kifogástalan minőségű tej kerül­jön feldolgozásra. Megmérik a tej zsírtartalmát, ellenőrzik a savtar­talmat, hogy nem lépte-e túl a megengedett százalékot, ha baj van, kint a begyűjtőhelyen vizs­gálják meg mi az oka, milyen hibát kell kijavítani. Képünkön Szűcs Rozália, a Kö- lesdi Tejüzem laboránsa mintát vesz a beérkezett tejből. Működésben az új, bolygókeve- rős sajtkád. A régi kádaknál két- két munkásnak napi 30 kilométert kellett sétálni fel-alá a kád mel­lett, kezükben a „hárfával“, ami az anyagot keverte, aprította. Ma már gép végzi ezt a munkát, a munkásnak csak szabályozni kell a keverőszerkezetet. Tamásiban három. Kölesden két ilyen kád működik, melyek közül négy már a magyar ipar gyártmánya. Az idén még négy ilyen kádat kap a Tolna megyei Tejipari Vállalat. Lij eljárással érlelik a Trapista sajtot a Szekszárdi Központi Sajt­érlelőüzemben. Nemrég még egy hónapon keresztül naponta kellett sós vizes ruhával megtörölgetni, forgatni, kezelnie, Király Rétemé­nek is a sajtot a pincében, ma már a parafinos érlelés bevezetése után csak hetenként egyszer kell megnéz­ni és megfordítani a hosszú állvá­nyokon pihenő, érlelődő sajtokat. Napi 24 darab, egyenként 40 ki­lós Pannonia-sajt készül a Tamási Tejüzemben, ahol 10 évvel ez­előtt, 1947-ben — az országban el­sőként — kezdték meg Haller Jó­zsef főmérnök kísérletei alapján a Pannónia gyártását. A „Pannónia“ sajtnak mintegy 80 százaléka kerül exportra. Nem könnyű a dolga Szendrődi Géza sajtkezelőnek a Központi Sajtérlelőben, gyakran kell emelgetnie a malomkő nagy­ságú sajtot, de már ennél a gyárt­mánynál is tervezik a parafinos érlelés, a gépesítés bevezetését. Hírek — Ügyeletes orvos vasárnap, jú­nius 2-án: Dr. Ferenczy József. La­kása: Rákóczi u. 19. Telefon: 25—50. * — Az őcsényi KISZ-szervezet tánc és színjátszó csoportja június 16-án, vasárnap az őcsényi szőlőhegyen fog szerepelni. Ezenkívül a KlSZ-szer- vezet színjátszói három egyfelvoná- sos színdarabot is előadnak. * — A bölcskei tanács a közvilágí­tási hálózat kibővítésére 40 000 fo­rintot fordít ebben az évben. Ennek folytán a Kereszt utca, a Töltés utca és a Tóth utca is utcai villanylám­. pákát kap. í * — Szovjet tudósok atommeghaj­tású tízezer, tizenkétezer brutto re­giszter tonnás teherhajó és 25 000— 30 000 brutto regiszter tonnás tartály hajók építését javasolják. Atom­meghajtású tartályhajókkal 43 száza lékkai olcsóbban lehetne a kőolajat és kőolaj termékeket szállítani, mint az )olajtüzeléses tjartályhajókkal. Ezenkívül 20 százalékkal gyorsab­bak az eddig használt tartályhajók­nál. * — Az izményi önkéntes tűzoltók rendszeres gyakorlással készülnek a július 14-re tervezett járási tűz­oltó versenyre. — Az NDK dolgozó parasztjainak jövedelme a megművelt földterület egy hektárjára számítva az első öt­éves tervszakasz alatt átlagosan 525 D-márkáról 1034 márkára (kb. 5170 forint) emelkedett. * — Parkosítják a simontomyai vár környékét. A községi tanács kezdeményezésére egy jól felszerelt gyermek játszóteret rendeznek be a parkban. * — Decsen a közelmúltban egye­sült a Háziipari Szövetkezet kultúr- gárdája a községi kultúrcsoporttal. Az új kultúrgárda vezetésével So- mogyvári Ottó pedagógust bízták meg. * — A Szekszárdi Általános Leány­iskola június 2-án, vasárnap délután 5 órai kezdettel éwégi tornabemu­tatót rendez a volt fiú diákotthon udvarán. A tomabemutató műsora 12 különböző tornagyakorlatból áll. Esős idő esetén a tornabemutatót hétfőn délután 5 órakor tartják ugyanott. A rendezőség mindenkit szeretettel vár a tornabemutatóra. .éaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa 11 M I I 1 MASODVETÉSÜ NÖVÉNY KIVÁLÓ TAKARMÁNY A zöldtakarmánynak és silónak vetett őszi keverékek kaszálását már megyeszerte megkezdték. Ez helyes és dícséretreméltó, hiszen a zöldta­karmány csak abban az esetben teljes értékű, ha nem vénült el, így szíve­sebben fogyasztják az állatok. A ka­szálással egyidőben azonban a gazdá. nak saját érdeke gondoskodni arról, hogy a lekaszált növény helyébe má­sikat vessen. A másodnövény terme­léséről van szó. A helyi földműves­szövetkezeti boltokban mindenütt le­het kapni mohári, kölest és egyéb másodvetésre alkalmas takarmány­magot. Melegen ajánljuk a gazdák­nak, hegy termesszenek minél több másodvetésű növényt takarmánynak. 1500 FAJBAROMFI ÉRKEZETT HOLLANDIÁBÓL Hollandiából az elmúlt héten 1500 fajliba és csibe érkezett repülőgépen Magyarországra. Az 500 rajnai faj­libát a dusnoki viziszámyastelep, az ezer Rhode Island naposcsibét pedig a gödöllői Kisállattenyésztő Kutató Intézet és a Mosonmagyaróvári Kí­sérleti Gazdaság kapta meg; részben továbhszaporításra, részben vérfel- frissítési és nemesítési célokra. EREDMÉNYES KÍSÉRLETEK A SZÖLÓ MASODTERMELÉSÉÉRT Mindnyájan tudjuk, hogy a szőlő- csonkozás után sok hónalj hajtást hoz. Ezeken a hónalj hajtásokon hol kevesebb, hol több szőlőfürt szokott teremni. Ezt másodtermesztésnek ne­vezik. Paraszti nyelven „kapás szőlő­nek’’ hívják. Az ilyen termést legtöbb helyen el szokták dobni, mondván ez savanyú. Arra kell aztán törekedni, hogy ezeket a másodtermésű szőlőket a korai és középértékű fajtákon ter­meljük. A helyzet ugyanis az, hogy a koránérő szőlőfajtáknál van még idő arra, hogy a borszőlő beéréséig a ka­pásszőlő is megfelelő cukorfokra be­érjen. Király Ferenc pécsi szőlőku­tató 1952-ben a „Leányka tőkék’’ hón­alj hajtásait meghagyta, s a termett szőlőfürtök tökéletesen beértek. Az október KM szüretelés után megálla­pították, hogy a „kapásszőlő” cukor­foka 21.1 volt. Nálunk a Leperd- pusztai Állami Gazdaságnak 1955—■ 56-ban a „Szőlőskertek királynéja’’ fajtán, a mostoha időjárás ellenére, 20 tőkéről 10 kiló szőlőt szüreteltek, melynek cukortartalma 15 fokos volt. A kísérleteket ebben az évben tovább folytatják. Ezeket a másodtermésű szőlőket pontosan ugyanolyan keze­lésben kell részesíteni, mint az első termést: Porozni, permetezni kell. De a fáradtság megtérül, mert a jelek arra mutatnak, hogy korai és közép­érésű fajtáknál megfelelő kezelés mel­lett beérik a kapásszőlő és kielégítő minőségű és mennyiségű szőlőt, illet­ve bort ad. (Szíjártó János szőlészeti agronómus, Leperd-puszta.) HOL LESZNEK VÄSÄROK Június 2-án, vasárnap országos állat és kirakodóvásár lesz: Dunaföldvár, Pécs, Szarvas, Baja, Kaposvár. Június 3-án, hétfőn: Dunapentele, Kalocsa, Tolna, Bugyi. Június 4-én, kedden: Sellye. Június 5-én, szerdán: Szakcs. Június 6-án, csütörtökön: Felső­nyék, Sásd. a rémhírekkel ellentétben — nem lesz áremelés! Az ellenforradalom leverése után az ellenség elvesztette politikai be­folyását és most támadásai célpont­jául a gazdasági kérdéseket, a keres­kedelmet választotta. Széliében hosz- szában terjesztett rémhírekkel pró­bálta megakadályozni a zavartalan áruforgalmat. Ennek következtében a megyében sok helyen liszt, cukor stb. felvásárlások vannak, mivel a rémhírterjesztők szerint megemelik az élelmiszerárakat. Tájékoztatásként és a lakosság megnyugtatására közöljük, hogy a közszükségleti cikkek ára nem válto­zik, Lisztből nemcsak a keresletet tudjuk állandóan kielégíteni, de bő­séges tartalékok is rendelkezésre állnak. Cukorból is van megfelelő árufedezet, az eddigi évek gyakorla­tához hasonlóan, számít a kereskede­lem a befőzési idényre is. A kormány egyszer már bebizonyította, hogy az élelmiszerárak emelése nélkül le tudja győzni a spekulációt. Ehhez kérünk segítséget a lakosságtól, de a kereskedelmi dölgozóktól isi Nfem egy helyen ugyanis a kereskedelmi dol­gozók hozzájárulnak a rémhírek ter­jesztéséhez, vagy fokozásához. Fel­hívjuk mindenki figyelmét, hogy szálljon szembe a rémhírekkel és következményeikkel, mert ezek feles­legesen, de szándékosan zavarják a lakosság nyugodt, rendszeres ellá­tását. GYŐRI ISTVÁN megyei tanács kereskedelmi osztályvezető.

Next

/
Thumbnails
Contents