Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-22 / 118. szám
1957 MÁJUS 22. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Nagyjelentőségű újítás a Központi Sajtérlel«» özemben Kevesen tudják> mennyi munka kell ahhoz, hogy a tejből — sajt legyen. Beszállítják a tejet a sajtgyárba. egy-két nap múlva már „kész“ is, végleges formájú a sajt. Pedig az igazán sok munka — és a gyártásnál nem kevésbé kényes munka — csak ezután kezdődik az érlelés. Legalább egy hónapig érik a sajt a Szekszárdi Központi Sajtérlelőüzem pincéjében, míg az üzletekbe, vagy exportra kerül. Ez az érlelés nemrég még úgy történt, hogy az üzemekből beérkező sajtot a gyártástól számított negyedik—ötödik napon „kezelésbe vették", felrakták a polcokra és egy hónapon keresztül minden nap, minden egyes darabot letöröl- gettek sós-vizes ruhával, megforgatták. hetenkint pedig kefével dörzsölték le a kérgét, hogy az érlelődő sajt egyik legnagyobb ellensége, a penész ne rágja magát bele a sajtba. Nehéz és egészségtelen munka volt ez, és a legnagyobb elővigyázat mellett is gyakori volt a selejt. Ez a módszer már a múlté. A pincék betonpadlója száraz, tiszta a pince, a levegő nedvességtartalma nem több, mint a megengedett, a kerek sajtok pedig hetekig békésen pihennek a polcokon, kézbevéve az egész érlelési idő alatt csak kétszer- háromszor lesznek. akkor is csalt azért, hogy megfordítsák őket. országos jelentőségű újítás Bauer János főművezető, Hász István üzemvezető és Kari Henrik művezető újítása, a sajt érlelésének új módszerére. Lényege: Nem kell naponta kezelni a sajtot, az érlelés megkezdésekor különleges összetételű kéregviasszal vonják be — belemártják a 130 fokos hőmérsékletű viaszba — majd a kéregviaszt az ér- lelődés befejezésekor lekaparják, felolvasszák és újra felhasználják. Sót, rongyot, kefét, fűtőanyagot takarí-i tanak meg, de legjelentősebb a munkaerőmegtakarítás. A hivatalos kalkuláció szerint egy év alatt hétszázezer forint a megtakarítás, de ebben nincs benne az a — néhány százezer forintot kitevő — összeg, ami a minőség javulásánál, a selejt csökkenésénél jelentkezik. EGY VÉLETLEN ADTA AZ ÖTLETET Kari Henrik művezetőnek. 1955 nyarán történt, amikor meszelték a pincét. A munkás véletlenül kiöntötte a meszét, ami az állványon lévő sajtra folyt. Az egyik trapista sajt tetejét egészen ellepte a mésztej. — Mi lenne, ha nem kaparnánk le — gondolta a művezető. A sajtérlelés új technológiájával kapcsolatban már évekkel ezelőtt is folytak kísérletek, főként kísérleti intézetekben, például volt egy elgondolás, hogy parafinolajban érleljék a sajtot, de ez nem vált be. Kísérleteztek vízüveggel, sellakkal, eredménytelenül. — Hátha a mésztej jó lesz. Két hét után elővették ezt a mész- tejjel leöntött trapistát, amit már minden oldalról belepett a penész, de a felső részén, amit a mésztej védett, nyoma sem volt a penésznek. A három műszaki vezető, Bauer János, Hász István és Kari Henrik folytatták a kísérleteket. Húsz darab sajtot mártottak mésztejbe. A sajtok nem penészedtek meg, de a mész megtámadta a sajt kérgét. Uj anyag után kellett nézni, ami elzárja a sajt kérgét a levegőben állandóan jelenlévő penészgombáktól, képlékeny legyen, ne peregjen le a sajtról ha megfogják, de ne is támadja meg a sajtot. Félévi kísérletezés után megjött az eredmény. Sikerült egy olyan összetételű kéregviaszt készíteni, ami megfelelt a feltételeknek. így tavaly január óta már üzem szerűen alkalmazzák az új eljárást az üzemben. A különleges összeállítású kéregviaszt már az Albertfalvai Vegyianyaggyár gyártja — a meg adott recept alapján —, szerkesztettek az üzemben egy gépet, amivel a viaszt lekaparják az érett sajtról. HOGYAN JUTOTTAK EL IDÁIG? — Túltettük magunkat az „örök elveken“ — mondja Hász elvtárs. — A különböző tejipari iskolákon, szaktanfolyamokon állandóan azt kellett szajkózni, hogy először: A sajt érlelődéséhez levegő kell. Levegőtől elzártan nem érlelődik a sajt. Másodszor: Forgatás nélkül nem lesz egyenletes a sajtban a lyukképződés. A korábbi kísérletek azért nem sikerülhettek, mert e „megdönthetetlen“ elveken alapultak. A mi gyakorlatunk viszont megmutatta, hogy ez nem így van. HOGYAN VÉLEKEDNEK A DOLGOZÓK? — Eleinte bizony idegenkedtek az új módszertől. De ma már örülnek, hogy megszabadultak a nehéz munkától. Kozma Istvánné, aki négy éve dolgozik az üzemben, így nyilatkozik: „Megszoktuk a régit. Meg aztán féltünk attól is, hogy kevesebbet fogunk keresni. Pedig akkor annyit kellett dolgozni, hogy néha a hátam is habos veit az izzadságtól. Most pedig kényelmesen ellátjuk munkánkat, többet is keresünk. És megszabadultunk a vizes munkától. Gumikesztyűben kellett dolgozni és hol itt, hol ott sebesedett ki, gyűlt meg a kezünk. Az új módszerrel sokkal jobb dolgozni.1’ A TOVÁBBI TERVEK Elterjeszteni más üzemekben is az újítást. A Baranya megyei és Győr- Sopron megyei sajtérlelő üzem már át is vette az újítást, a szekszárdi szakemberek utaztak oda, bevezetni az új módszert. Itt pedig tökéletesíteni akarják az eljárást. Ma még fával fűtött üstben melegítik a viaszt, abba mártogatják a sajtot. Az az elgondolásuk, hogy villanyárammal fűtenek, azzal tartják állandó hőfokon a viaszt. Gépet szerkesztenek a bemártogatásra is ami majd lehetővé teszi, hogy nagyobb sajtokat — mint a 40 kilós Pannóniát is — új módszerrel érleljenek. Az új sajtérlelési módszer bevezetése a leleményes, az újat kereső, és ha a gyakorlat mást mutat, a „megdönthetetlen“ elveket is félredobó műszaki dolgozók sikere, ami jelentős hasznot hoz a népgazdaságnak, könnyebbé teszi a munkát. J. J. JOOOOOOOOŰOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC Egy mezőgazdasági szakiizletben 1 DOMBÓVÁRON GYAKRAN ELŐFORDUL, hogy nem az üzletben szolgálják ki a vevőt, hanem — az utcán. A bolt nem mondható nagynak, sok áru foglalja el a helyet és a legtöbbször a vásárló is sok. így aztán ha valaki történetesen kerítés-drótot akar vásárolni, azt az utcán kell kimérni. Ez a bolt Dombóváron található, a földművesszövetkezet mezőgazda- sági szaküzlete. A vásárlók túlnyomó többségükben parasztok, helybeliek, vidékiek egyaránt. Rendszerint nyolcán, tizen is vannak egyszerre az üzletben és az eladóknak — ketten vannak —, hol az üzletben, hol a raktárban, hol az utcán, hol az udvaron kell kiszol- gálni attól függően ,hol van az áru. Az üzletben csak kisebb dolgok vannak, mert egy kaszálógépet, vető gépet bajos lenne bevinni és el sem férne. Amíg egyet kiszolgálnak ,a többiek várakoznak, nézelődnek, vizs- gálgatják az árukat. És érdekes, nem türelmetlenkedik senki. — Lehet kapni pétisót? — Hogyne lehetne ... Mennyire van szüksége? — Százötven kiló kellene ... — Rendben van kérem. Jöjjön, kimérjük a raktárban. Most kapunk majd egy újabb vagonnal. Nem kell" attól tartani, hogy elfogy. (Ilyesmiről bizony megelégedéssel hall az ember, az előző években éppen eleget panaszkodtak a gazdák, hogy nem juthatnak elég műtrágyához.) AMÍG A KISZOLGÁLÁS megtörténik, a többiek a kalapácsos darálót veszik szemügyre. — Egészen jól elkelne ez otthon, — állapítja meg az egyik. — Nem kellene a malomba, vagy a darálóba cipekedni mindig lehetne otthon friss dara ... — Jó lenne, annyi biztos, csak nem akarják hozzá bevezetni az ipari áramot — veti közbe a másik. — Mennyibe kerül ez a daráló — tudakolja a közben visszaérkezett boltostól. — Nyolcezer forint a daráló, a villanymotor, a szíj, és a kapcsoló- tábla. — Bizony, érdemes lenne megvenni, de most egyelőre egy kaszanyél kellene. De látom, csak ez az egy van, aztán ez se jó, mert éppen ott van rajta bütyök, ahol a fogás esik rajta, — próbálgatja a kaszanyelet, hogyan esne legjobban kezeügyébe. — Kaszanyelet akar? Mennyit adjak. — A boltos kimegy visszajön egy egész köteg kaszanyéllel. No, ezekből válogathat tetszés szerint. LEBONYOLÖDIK a vásárlás, jön a következő. — Nekem jó erős istráng kellene. — Hova gondol maga? Nem is árulunk gyengét... Jönnek a vásárlók egymás után. — Kapálóekét lehet-e kapni? — Rézgálicot kérek ... Mucsiban a 27 MDP-tag közül 22 az MSZMP-ben dolgozik. Valóban dolgoznak a pártszervezet tagjai, öntevékenyen dolgoznak. A járási intézőbizottság segítségét csak akkor kérik, ha a probléma elintézését helyileg megoldani nem lehet. — Van-e műléphálózó drót? — Megjött-e már a műlép második része? Az üzlet ugyanis méhész szaküzlet is. — Sajnos, méhészeti felszerelésekkel gyengébben állunk, nagyon sok kezdő méhész van, akinek szüksége lenne felszerelésre — de nincs. Nem lehet kapni háromlábú pergetőt, nincs kerethuzal, rostaszövet, nem lehet kapni Nagyboconádi kaptárát sem. Csupán kisebb kellékekkel vagyunk ellátva. És amiből hiány van, annak nem mi vagyunk az okai. SZÖVAL, nem hiába mezőgazda- sági szaküzlet ez a bolt, látogatják is nagy szorgalmasan a gazdák. — Nagy kelete van a műtrágyának — van is belőle elég — az olyan szerszámoknak, felszereléseknek, amely most vagy a közeljövőben lesz használatos, de ugyancsak fogy a Nikotin, az Arválin, az Agritox, a különböző védőszerek. Csupán az üzletvezető szavait kell még idézni: — Több év óta működik már ez a bolt, de soha nem vásárolt úgy a parasztság, mint mostanában. Látszik: van miből és van miért. BOGNÁR A dombóvári járásban számos értelmiségi is dolgozik az MSZMP- ben. A járásban 14 pedagógus párttag van. A járás székhelyén 7-en, Gyulajon ketten vannak párttagok a pedagógusok közül. Hírek az MSZMP szervezetek életéből Levelezőink írják: HAURSZEMIE Gyönkön Gyönk község határában a mezőgazdasági állandó bizottság javaslata alapján május hó 15-én határszemlét tartottunk. A határszemlén részt- vettek a Vörös Csillag és a Petőfi Termelőszövetkezetek elnökei, a mező- gazdasági állandó bizottság tagjai, a tanács végrehajtóbizottsága és az egyéni dolgozó parasztok. A határszemle során a bizottság megállapította, hogy községünk határában az őszi vetések, valamint a tavaszi vetések nagyon szépen fejlődnek és bő termésre van kilátás, amennyiben valami elemi csapás nem ért községünket. Megállapítottuk azt is, hogy minden talpalatnyi földet megműveltek községünk határában. A bizottság megvizsgálta a termelőszövetkezetek és egyéni dolgozó parasztok vetéseit és az volt a megállapítás, hogy mind a kalászosok, mind a kapásnövények szépen fejlődnek, meglátszik az, hogy a munkás-paraszt kormány határozatai alapján a termelési kedv megnövekedett. A növények fejlődését a kedvező időjáráson kívül elősegítette az is, hogy idejében megkaptuk a műtrágyát, s ez a jó munkával párosulva, érezteti is hatását vetéseinken. Dolgozó parasztságunk bízik a munkás-paraszt kormányban, s a kedvező időt kihasználva, azon dolgozik, hogy minél magasabb termés- eredményeket tudjanak elérni. KECSKÉS GÉZA mezőgazdasági áb. elnöke Kmm érövéi Május 12-én a kora reggeli órákban Bátaszék község dolgozóinak egy része lapáttal és vasgereblyével felszerelve gyülekezett, hogy vasárnapi pihenő helyett a községből a vasútállomásra vezető körülbelül egy kilométeres salakos út megjavításánál segédkezzen. A község dolgozói már évek óta sürgették a tanácsnál az út megjavítását, de mivel erre a célra, nem állítottak be költséget, az út javítása állandóan elmaradt. A legutóbbi vb. ülésen úgy határoztunk, hogy a dolgozók jogos követelésének eleget teszünk, méghozzá társadalmi munkával. A végrehajtó bizottság határozatának végrehajtására megkezdtük a szervező munkát a dolgozók között. Kisgyűléseket tartottunk, ahol a dolgozók megértették a társadalmi összefogás jelentőségét, s május 12-én reggel 6 órakor több, mint 100 ember jelentkezett munkára. A kisgyűlése- ken a dolgozók maguk is elmondották, hogy az októberi ellenforradalom következtében országunkat súlyos anyagi károk érték és szívesen segítenek ott. ahoi szükség van. Résztvesznek az út megjavításában, minden térítés nélkül. A munkák elvégzésében dicséretet érdemelnek a gépkocsi- vezetők és mindazok a dolgozók, akik lelkiismeretesen kiveszik részüket a munkából. Itt mutatkozott meg, hogy közös erővel, összefogással sok megoldásra váró problémát meg lehet oldani, különösebb anyagi befektetés nélkül. A salakos út megjavításán kívül a Lajvéri-út gyalogjáróját, mely körülbelül 200 méter hosszú, ugyancsak megjavítottuk. Most már nem kell a lajvéri dolgozóknak sarat taposni. E munka elvégzésében dicséretet érdemel Stang Sándor és szomszédai, akik jó munkát fejtettek ki. Községünk területén a gyalog jár dákat is meg kellene javítani, s e munka elvégzésében is sokat tehetnének a község dolgozói, ha a fenti példa alapján összefognának és közös erővel segítenék a községi tanácsot e feladat végrehajtásában. A bátaszéki tanács községi végrehajtó bizottsága ezúton is köszönetét mond mindazoknak a dolgozóknak, akije munkájukkal hozzájárultak községünk csinosításához. SZŰCS IMRE vb. elnök. » HÍREK — KULTURÁLIS bizottság alakult Szekszárdon, amelynek feladata lesz a város kulturális helyzetének felülvizsgálása, felmérése. A bizottság több csoportra oszlik. A két bizottság az üzemekben, vállalatoknál folyó kultúrmunkát vizsgálja, egy az iskolákban, egy pedig a Városi Kul- túrházban végzett munkáról számol majd be. * — A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN három éve alakultak meg az első munkáslaikás- építő szövetkezetek. Ma már 440 ilyen szövetkezet működik összesen 37.000 taggal. Az állam az építkezési költség 80 százalékának megfelelő kamatmentes hitelt nyújt az építkezésekhez. * — HÉTFŐN ÜLÉST TARTOTT a szekszárdi járási tanács. A tanácsülésen megvitatták a járás iparcikk és élelmiszerellátását, amelynek előadója Pintár Antal VB elnökhelyettes volt. A második napirendi pontként a mezőgazdaság jelenlegi helyzetével és feladataival foglalkozott a tanács ülés. Ennek beszámolóját Fóris György VB elnökhelyettes tartotta. * — A MOSZKVAIAK egészségvédelmét több, mint 28.000 orvos és 46 ezer egészségügyi nővér biztosítja. — Idén már a meglevő nagyszámú kór- házhálózatot még 20 kórházépülettel és két 150 ágyas szanatóriumépülettel Kríxn -f i Ír — PÁLFA község lakossága tavaly adott be kérelmet, hogy ők is megkaphassák a vásárjogot. Ezév elején megkapták az engedélyt, amely szerint évente három vásárt lehet tartani a községben márciusban, júniusban és szeptemberben. — A VIETNAMI Demokratikus Köztársaságban jelenleg öt főiskola működik, csaknem húsz fakultással és 13 különböző szakiskola. A főiskolai hallgatók száma 3830. a szakiskolák tanulóinak száma pedig meghaladja a tízezret. A gyarmati rendszer idején például a főiskolai tanulók száma mindössze 730 volt. • — KIFIZETŐDŐ az állattenyésztés a termelőszövetkezetekben — ha kiváló tenyészállatokat nevelnek. — A paksi Búzakalász 10.406 forintot kapott a továbbtenyésztésre eladott más féléves növendékbikáért. * — AZ IDÉN lesz 350 éve a zágrábi klasszikus gimnázium alapításának, amely Horvátország egyik legrégibb középiskolája. Az évfordulót kiállításokkal és előadásokkal ünnepük majd meg. A kiállítások bemutatják a neves zágrábi tanintézet fejlődését 1607-től 1957-ig. * — KÉPVISELŐI beszámolót tart ma este nyolc órai kezdettel Keszőhideg- kúton Mónus István országgyűlési képviselő.
