Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-19 / 116. szám
1957 MÄJUS 19. TOLNA MEGYEI NÉPCJSAG 3 as nemzetiségi viszály szítása Páriban is csak osztály ellenségnek használ Részletek a Megyei Fehérkönyvből MUCSI Évek óta húzódó probléma van Pariban, amely hol fellángol, hol lappangó állapotban van, de annyi bizonyos, hogy megkeseríti a község lakóinak életét. Ez a probléma a nemzetiségi kérdés. A községben az őslakó németajkúak mellett, akik az összlakosságnak mintegy 60—65 százalékát teszik ki, ott találjuk a felvidékieket, az erdélyieket, és az ország más területéről idetelepülteket is. Nincs egyetértés a németajkúak és a többi odatelepült között. A német nemzetiség ■— az alkotmányban biztosított jogainál fogva mindazokat a jogokat gyakoroltatja és gyakorolja is, amit a magyar anyanyelvűek élveznek. Résztvesznek a tanács munkájában, a megválasztott tanácstagok létszámának mintegy 50 százaléka német, az öttagú végrehajtó bizottságban két személlyel képviseltetik magukat a németek. Részt vesznek a németajkúak a község kulturális életében is. Ha kulturális megmozdulás van a faluban, a magyarok mellett ott szerepelnek a németajkúak is. A valóban — és túlsúlyban levő pozitívumok mellett — azonban vannak olyan megoldatlan problémák is, amelyek foglalkoztatják a község lakóit és válaszfalat képeznek a nemzetiségiek között. Ez pedig nem más, mint a nacionalizmus. Ennek számos megnyilvánulási formája van Páriban s szinte lehetetlen egy rövid írás keretében csak felsorolni is őket, csupán néhányat ragadjunk ki a sok közül. A közelmúltban, amikor az egyik németajkú vb-tag meghalt, igen éles csatározás folyt a németek és a magyarok között azért, hogy kié legyen a megüresedett hely. Pedig mindezt el lehetett volna kerülni, ha a magyarajkúak belátnák végre, hogy a vb-ben éppen olyan joga van képviseltetni magát választás útján a németeknek, mint a magyaroknak. Óriási port vernek fel abból is, ha a községi tanács egyik-másik funkcionáriusa vagy az egyik, vagy a másikhoz látogat el sűrűbben. Jelenleg például a tanácselnököt azzal vádolják a nacionalizmustól fűtöttek, hogy „német párti1'. Persze ilyen megnyilvánulásokra aztán ellenhatás is jelentkezik. Ha például egy lakáskérdést nem old meg a községi tanács a németajkúak részére kedvezően, akkor számítani lehet a másik oldal támadásával. Nem kell több példát hozni az áldatlan állapot bizonyítására. Pedig minden lehetőség megvan arra, hogy békésen egymás mellett éljenek, hiszen a legifjabb nemzedék az iskolában, a kultúr- munkában megérti egymást. Biztosított a községben mindenkinek a nyugodt megélhetése. A magyarok isj meg a németek is szeretnének békésen élni egymás mellett. Csak azt nem veszik észre, hogy éppen a háttérben húzódnak meg azok, akiknek érdekük, hogy ne legyen rend, béke, nyugalom, hogy állandóan felszínen tartsák a „német és a magyar kérdést’* * *. Ezek az emberek az októberi ellenforradalomban a nyílt térre léptek. Nem vonták le még ma sem Páriban azt a szinte kézzelfogható következtetést, hogy nem a „németajkúakkal'* és a „magyarajkúakkal“ van baj, hanem azzal, hogy a rendszerrel ngm szimpatizáló ellenséges elemek — magyarok és németek együtt, akik többségükben kuiá- kok, vagy volt nyilasok és volks- bundosok — szítják az elégedetlenséget. Az egész község tudja, hogy az októberi események során a két ígért György és Fáth János németajkúak mellett ott volt, hogy csak egyet említsünk még, Csalava 30 lakásos kórház építése, 10 millió forint városfejlesztésre stb. Szekszárd idei költségvetéséből Csütörtökön este tanácsülés volt Szek- szárdon. A három napirendi pont közül — a VB beszámolója, az 1957-es költségvetés megvitatása, bejelentések, indítványok — a legnagyobb vitát az idei költségvetés sokoldalú megbeszélése eredményezte. Az idén a hatmillió forint adóbevétellel szemben több, mint 10 milliót fordítanak a város fejlesztésére. Néhány tétel az elfogadott költségvetésből: az idén mintegy 1 200 000 forintot fordítanak a húsztantermes iskola továbbépítésére, a Wosinszky Mór utca útépítésére 200 000 forintot szavaztak meg. Befejezik a bérházak építését, sőt ebben az évben központi hitel fedezettel megkezdődik a város bérház- negyedében egy másik, 30 lakásos bérház építését is, hogy valamennyire enyhítsék a város lakásínségét. A város csinosítására, parkosítására mintegy 10 000 forintot fordítanak, iskolák karbantartására mintegy 100 000 forint jut, a bölcsődék és óvodák részére mintegy 35 000 forintot biztosított} a tanács. A tanácsülés jelentős fedezetet szavazott meg a villany- és vízvezeték bővítésére. Nem feledkeztek meg a tanácstagok az utak és hidak karbantartásáról sem, megfelelő összegeket biztosítottak azok rendszeres karbantartására. A bejelentések során a tanácstagok részéről elhangzott olyan javaslat, hogy a VB éljen észrevétellel a felsőbb szerveknél. Azt javasolták, hogy ezután az összes adónemről egységes nyomtatványt készítsenek, ne legyen annyiféle adóív, stb., ahányféle adónem van. A tanácsülés elfogadta a múltévi városgazdálkodási mérlegbeszámolót. István is, aki ugyan magyarul beszél, ► de nem érez magyarul. Együtt kiabálták Pari utcáin: „Le a kommunistákkal nem kell munkáshatalom!” Érthető, nem kell nekik a munkáshatalom, mert ez a munkáshatalom a dolgozók megelégedésére oldotta meg a nemzetiségi kérdést. Hazánkban minder nemzetiségi szabadon élhet, gyakorol hatja azokat a szokásokat, amelyek életükre jellemzőek, biztosítja anyanyelvűk oktatását. A községben élő és dolgozó kommunisták sem vették figyelembe a háttérben megnyugvók tevékenységét, sőt bizonyos kérdésekben ők maguk is fújják az ő nótájukat, pedig a kommunistáknak éppen az ellenkezőjét kellene tenniük. Lehet-e hamarosan tartós javulást elérni a felmerült problémáknál? Igen, lehet. De ennek előfeltétele, hogy a kommunisták, a tanács, valamint mindenki, legyen az magyar, vagy német, aki vallja az alkotmányban biztosított jogok helyességét, összefog a közös ellenség ellen, a népi demokrácia ellenségei ellen, akik októberben a nyílt színen is leleplezték mamikat. munisták, a tanács, valamint mindenki, legyen az magyar, vagy német, aki vallja az alkotmányban biztosított jogok helyességét, összefog a közös ellensége ellen, a népi demokrácia ellenségei ellen, ► akik októberben a nyílt színen is leleplezték magukat. ukiudit «-m estefele nezaoaou a rendzavarás. Egy csoport haladt végig a községen, ellenforradalmi jelszavakat hangoztatva. A tanácsháza faláról a címeres zománctáblákat lefeszítették és megsemmisítették, az MDP vörös lobogóját szétszaggatták. A forradalmi bizottság a lakosságot a kultúrház Udvarára hívatta össze egy kiáltvány közlésére. A gyűlés végén befejezésként a Himnusz hangzott el. Ezután iff. Lovász Sándor, a forradalmi bizottság elnöke — balmellét a vitézi jelvénnyel díszítette — elkiáltotta magát: „Éljen a király, le a kommunistákkal GYULAJ A községben már október 23-a előtt is lehetett észlelni nyugtalanságot. Kropf Andor például erélyesen követelte a kántor házát és földiét a maga részére. Október 27-re nagygyűlést szerveztek, ahol igen sokan boros állapotban jelentek meg , akik szidalmazták a kommunistákat. követelték a tsz feloszlatását, a kulákasszonyok kiabálták, hogy a tsz- asszonyok fogják a padlójukat jelsúrolni. Molnár Bálint üzlethelyiségében G. iSzabó Ferencet félig borotválta meg, I* majd többcdmagával kijelentette neki, ha azonnal el nem megy a tsz-től elhozni elsőnek a lovát, akkor nem fogja őt megborotválni. Szabó a fenyegetésekre félig megborotválatlan elment a tsz-be, és elsőnek vezette el lovát, majd utána a többiek is nekifogtak a tsz vagyonát széthordani. SZAKCS Az ellenforradalmi elemek agitációja nyoméin október 26-án jött létre egy nagyszabású tüntetés. A tüntetés folyamán minden funkcióban levő házéinál megálltak, különböző fenyegetéseket kiabáltak. többnyire kommunistaellenes kijelentéseket hangoztattak: „Nem kell többé pártirányítás!”, független parasztságot akarunk!”, „aki nem katolikus, tűnjön el a faluból!” A felvonulás alatt többször énekelték a Himnuszt, miközben a páirlházrál leszedték a táblát, kiverték a szövetkezeti italbolt-iroda, üzlethelyiség ablakait, tábláit. A népfront- bizottság elnökének, Kistúri Györgynek a házát fel akarták gyéijtani, ugyancsak téglával dobálták meg Kanizsa Vendel tszcs-elnök lakását, valamint Horváth József egyéni gazda házát. „edz a eéLiutk, háí/if minden keemJLeteJi emkettee támaizkadk Tolnanésnedi tapasztalatok XXXXXXaOOOCiOOOOOOOOOOCiOCXXXXOOOOOOOOOOOCXXlOOOOOCXXXXXXX Ha nem jön november negyediké, rosszul jött volna ki a dolog — ezzel kezdődik beszélgetésünk. Tolnanémediben ■ Gyarmati Vince elvtárssal, a helyi MSZMP-szervezet vezetőségének egyik tagjával. Itt is, mint mindenült, az ellen- forradalom a fő erőt a pártszervezet szétverésére összpontosította. Ez részben sikerült is, hisz szervezetileg éppen akkor bomlott fel a szervezet, amikor egységes fellépésre, az eddigi szocialista vívmányok megvédésére a legnagyobb szükség lett volna. — A hibához az is hozzájárult, — mondja, — hogy túlságosan hozzászoktunk mindent felülről várni. — Nagy tanulság ez a jövőre nézve. ' Amint beszélgetésünkből kitűnt, ez a hangulat még november 4-e után is jódarabig kísértett. Kísértett, és csak ez év elején kezdett szétoszlani, amikoris a szétment szervezet kommunistái újra egy táborba verődve, megalakították az MSZMP helyi szervezetét. Mindössze tizenkelten fogtak ekkor még munkához a volt félszáz közül. Legelső feladatként a pártszervezet számszerű erősítésével együtt a zűrzavar tisztázását tűzték ki. Már az alakulásnál tisztázták, hogy hamisíthatatlan ellenforradalom volt az október 23-a utáni események sorozata. Ezt bizonyította helyileg is például nem egy' esemény. A nemzeti bizottság elnöke Kosa Zoltán lett. Véletlenül? Nem. Jól tudták, ki kell oda, hisz a nyilas időben katonai parancsnok volt őkelme. Ténykedésük is — amely teljes egészében nem bontakozott ki — ezt bizonyítja. Legelső teendőjük kiáltványok fabrikálása volt, amelyben a győri kormányt ismerték el. Ha nem is meggyőződésből, de már megszokásból valaki Szabadságot köszönt, hamar megkapta: „Vigyázz a szádra, mert megjárhatod!” Mindezek megmutatása egyre tisztítja a zűrzavart. Természetesen ezenkívül másirányú tevékenysége is van a pártszervezetnek, s nem is eredménytelenül végzi azt. A fel- világosító munka eredménye, hogy ma már 35 tagot számlál a pártszervezet. De a legfontosabb talán az, hogy az eddigieknél sokkal szorosabbra fűzik kapcsolataikat a többi alapszervezetekkel. Erről így beszél Gyarmati elvtárs: „Feltétlenül szükségesnek látjuk ezt, mert ennek hiánya is hozzájárult, hogy október 23-a után nem tudtunk egységesen fellépni.” Segít e cél elérésében a fegyverbarátság is. A kendergyári kommunistákkal karöltve szervezték meg ugyanis a munkásőrséget. Örködnek, vigyáznak, nehogy mégegyszer október 23-a lehessen. Fontosnak tartják, hogy a tanáccsal és a többi tömeg- szervezetekkel is, kapcsolatuk állandóan erősödiön. — Legfőbb törekvésünk ebben a kérdésben is a meggyőzés. Nem parancsolgatással akarunk eredményeket elérni — mondja. — Azelőtt még megtörtént, bog}' a gyűlések egymást „ütötték”. Az összhanggal mindig baj volt. Mostanában ezek megszűntek, s mindig közösen beszélik meg ilyenirányú terveiket. — Az a célunk, — szól közbe Gyarmati elvtárs —, hogy minden becsületes emberre támaszkodhassunk. Ezzel szemben azonban elvárjuk, hogy támogassanak is bennünket. Kezd kialakulni ez a szellem. így támogatta a tanács végrehajtóbizottságának tagsága, hogy az ellenforradalmi eseményekben résztvevő Egyed Istvánt visszahívták vb-tagsá- gából. Még az elején beszélgettünk arról, milyen baj származott abból, hogy minden intézkedést felülről vártak. Ez helytelen, de viszont az sem helyes, hogy a járási intéző bizottságtól nagy ritkán, s akkor is csak néhányperces látogatást kapnak. Természetesen a feladat nem az, hogy a helyi elvtársak helyett végezzék el a munkákat, de a problémák megbeszélése, helyes iránymutatás számukra a ..futó-látogatásokkal” nem lesz megoldva, de a körlevelekkel .'sem. S még ez utóbbit is néha közvetítéssel adják le, például a kendergyárit a tanácshoz, azzal, juttassátok ki. A helyi elvtársak önállóságát ez nem növeli. Volna pedig mit megbeszélni. Itt van például a fiatalság ügye. Nem tudják, mit csináljanak. EPOSZ, vagy KISZ legyen?, hogyan kellene a szervezéshez hozzáfogni, segíteni a fiatalságnak, stb., stb. Ezekben a kérdésekben nem látnak még teljesen tisztán az elvtársak. A „futó-látogatás ’ mindezeket nem oldja meg, s mire az elvtársak rájönnek maguktól, nem lesz-e késő? Jó leime ezt figyelembe venni. Végső következtetésként azt vonhatjuk le, hogy e párt- szervezet megindult a jó úton, akarnak és tudnak tevékenykedni a nép, a párt, a haza igaz ügyéért. A komolyabb segítség azonban nem csak még jobb munkára ösztönözhetik őket, hanem még eredményesebbre is. Az MSZMP szervezetek életéből KISZ HÍREK A dombóvári járásban mintegy 800 párttag dolgozik az MSZMP alapszervezeteiben. Jelenleg még mintegy 50 személynek átigazolási kérelme felett kell döntenie a járási intézőbizottságnak. Ha a párt fejlődését a járásban a statisztika alapján vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a volt MDP-tagoknak mintegy 60—62 százaléka kérte felvételét az MSZMP-be. Olyanok is vannak szépszámmal a járásban, akik azelőtt nem vettek részt politikai pártok munkájában és most kérték felvételüket. Áprilisban például 21-en, májusban pedig már eddig 29-en kérték felvételüket az MSZMP- be. Az ellenforradalmat megelőző időkben 40 párttag volt Pálfa községben. Az októberi események igen megrázkódtatták a párt tagjait és nem is ok nélkül — ahogy erről már korábban hírt adtunk — a pálfai ellenforradalmárok belövöldöztek a községi tanácselnök lakásának ablakán, de fenyegetőleg léptek fel a párttagok ellen is, összetörték a községi párttitkár lakásának berendezéseit. Ennek ellenére január hónapban megalakult Pál- fán az MSZMP-szervezet, amelynek 14 tagja van. A párt tagjai éppen az októberi eseményeken okulva, olyan tagokkal erősítik a pártot, akikre bizton számíthatnak. Biritón, a KISZ Tolna megyei Szervező Bizottsága a KISZ-szervezetck vezetői részére május 8—11-e között ifjúsági tanfolyamot tartott. A tanfolyamon 42 szervezet képviseletében 42 fiatal vett részt. A tanfolyam résztvevői megvitatták az ország általános politikai helyzetét, a KISZ szervező munka tapasztalatait, valamint a megyei Szervező Bizottság által készített programtervezetet. * Megyénkben eddig 47 KISZ-szorvezet van. Az alapszervezetekben mintegy 1300 fiatal dolgozik. A jövő hétre tervezik a szekszárdi gimnázium tanulói is a KISZ-szervezet megalakítását. A fiataloknak máris vannak elképzeléseik. Ilyen példáid, hogy a KISZ szervezzen előadássorozatot, amellyel megkönnyítik a végzett növendékek pályaválasztási gondjait. Egy-egy ilyen előadáson részt- venne minden esetben egy-egy szakmunkás is, aki ismertetné a fiatalokkal a szakma szépségét, fontosságát a népgazdaságban és a szakma nehézségeit is. « A bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet fiataljai az ellenforradalmi események után nemsokára, a feloszlott DISZ helyett, újra megalakították az ifjúsági szervezetüket. Ekkor az általános tapasztalat szerint mindenütt EPOSZ- szervezetek alakultak, tehát e néven indultak ők is munkába. Utána jelent meg a párt felhívása a KISZ-szervezetek megalakítására. A tsz fiataljai ezután mindtöbbet beszélgettek arról, hogy nekik is a KISZ-t kellene megalakítani. Az elmúlt napok egyikén aztán össze is jöttek és 14 taggal átalakult az EPOSZ-szervezet KISZ-szervezetté. Ez a jelentős esemény új erőt öntött a fiatalokba, s még lelkesebben dolgoznak, hogy szervezetükben a fiatalok életét még vidámabbá, még hasznosabbá tegyék. Kultúrcsoportjuk máris eredményes munkát végez. Május elsején például nagyszerű műsort adtak, napjainkban pedig készülnek augusztus 20-a méltó megünneplésére. A tsz pártszervezete és vezetősége is jelentős segítséget adott munkájukhoz, s ez is egyik záloga eredményeiknek. A tsz vezetősége látva a fiatalok jó munkáját, megigérte. hogy a nvári balatoni kirándulásukhoz járművet biztosít részükre.
