Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-17 / 114. szám

1957 MÁJUS 17. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Angliából írja egy hallgatónk: „Szeretném megköszönni levelüket és a Fe­hér Könyvet, melyet nagyon érdekesnek találtam, mert megadja az igaz adato­kat és tényeket a magyarországi októberi felkeléssel kapcsolatban. Véleményem szerint azokat, akik magukat szabadságharcosoknak nevezték és elmenekültek Ausztriába, soha nem kellett volna beengedni egy országba sem, hanem visz- sza kellett volna küldeni őket a magyar kormánynak, hogy felelősségre, vonja őket a kiontott vérért. Van egy jópár közülük Írországban és mivel az egy szegény ország, ott csak bajt okoztak. Ezek nem a munkásosztályból jönnek és amikor munkát kínáltak nekik, nem fogadták el. Amerikába és Kanadába akar­nak menni, ahol több pénzt szerezhetnek.” Egy szevillái kis faluból írják: „Azt kérdezik tőlem, hallgatom-e az adáso­kat. Hát én így válaszolok: ha díjat adnának a hallgatásért, biztos, hogy én nyerném az első díjat, mert hosszú évek óta egyetlen egy adásukat sem hagy­tam ki. s azokból egyetlen percet sem. Így tehát nagyon jól tudom, hogy mi történik az Önök országában. Kár, hogy most már nem adnak adást 11 óra­kor is.” Kérem, küldjenek nekem egy térképet Magyarországról, hogy még jobban tudjam követni az eseményeket, mert Magyarországot nemcsak népéért és szo­kásaiért szeretem, hanem rendszeréért is.” Egy új hallgató írja Spanyolországból: „Nagyon boldog voltam, hogy első levelemre választ kaptam Önöktől, Radio Budapesttől. Remélem, a közöttünk levő kapcsolat szorossá fog válni, hogy népeink barátságát ki tudjuk majd fej­leszteni saját személyünkben is. Mindig meg fogom hallgatni levelesláda- és sportadásukat, mert mind a kettőt nagyon érdekesnek és jónak tartom.” rpffTTfmtmifnrTTimmfTVTTnTmffmTnrrfiimmm ­Ami nincs a cégtáblán... — A Borforgalmi Vállalatnál — Néha az újságíró egész érdekes és értékes felfede­zésre jut valami véletlen folytán. Persze nem fedezi fel a távolbalátó készüléket, mert azt már felfedezték és nem is „korszakalkotó’1 dolgok létezésére jön rá, ha­nem egyszerű, hétköznapi dolgokra. A minap az új­ságíró a Borforgalmi Vállalat szekszárdi pincészeté­ben járt. Ezt a pincét majdnem minden szekszárdi ember ismeri, naponta látják az emberek, amint kü­lönböző járművek megállnak a pince előtt; azokra hordókat raknak fel, vagy éppen szednek le róluk, az egyik bort hoz, a másik bort visz. Tehát ez a vállalat „külsőleg“ is egy kereskedelmi cég. Ennyit tudott az újságíró is — és kétségtelen ez a fő hivatása a vál­lalatnak, de annál nagyobb volt a meglepetési ami­kor a beszélgetés során kiderült, hogy ez a kereske­delmi szerv behatóan foglalkozik a gazdák borterme­lésével. Tehát nem csak az érdekli, hogy a hozzájuk vitt, eladásra szánt bor megfelel-e a kívánt mérték­nek, vagy hogyan kell a különféle borokat „össze­házasítani“^ hanem segítik a parasztokat abban, hogy több és jobb bort termelhessenek. A pincészethez tartozik a szekszárdi szőlőhegyen két peronoszpóra-jelző állomás. Az egyik Remetén van, a másik pedig Parásztán. Ez egy esőmérőből és egy maximum-minimum hőmérőből áll. Az állomás kezelője méri a leesett csapadék mennyiségét és fi­gyeli a hőmérőt. Tudják, hogy mennyi csapadék és meleg kell a peronoszpóra fertőzéséhez és az állomás segítségével tudják megállapítani, hogy történt-e fer­tőzés, mikorra várható a peronoszpóra fellépése, tehát mikor tanácsos permetezni. A megfigyelés eredmé­nyét aztán a tanács útján közli a gazdákkal. A pince vezetője — Saramé Jenő — több mint 30 éve foglalkozik borászattal és szőlészettel. Szaktudá­sát pedig próbálja hasznosítani az egész környék szőlőtermesztésében. A szekszárdi gazdák nagy szak­értői a bortermesztésnek, de van néhány dolog, amely­ben még mindig a régi megszokotthoz ragaszkodnak Saramó Jenő és több szakember szerint már most. ezekben a napokban ajánlatos permetezni annak elle­nére, hogy a megfigyelések szerint, még nem történt fertőzés. Most fél százalékos permedével permetezni, az körülbelül annyit jelent, mint az embernél a védő­oltás. A szekszárdi gazdáit általában szeretnek erős permetlevet használni (2—2.5 százalékosat) és inkább kevesebbszer permeteznek; A vállalat szakemberein nek megfigyelése szerint jobb, ha többször és gyen­gébb lével permeteznek, természetesen betartva a fo­kozott erősítés törvényét. Azt állítják, hogy tavaly sokkal nagyobb mennyiségű szőlőt tudtak volna megmenteni a gazdák^ ha korábban, a mostani fej­lettség idején, elkezdik a permetezést, a fertőzés meg­előzését és az erős permedé helyett gyakrabban per­meteznek, Erről igyekeznek személyesen is' meg­győzni a gazdákat. Naponta igen sok bortermelővel van dolguk és ilyenkor nemcsak azt bizonygatják nekik, hogy miért előnyös az értékesítési szerződés, ha­nem azt is, hogy hogyan jobb a termelés. Természe­tesen ebből nincs közvetlen haszna a vállalatnak, de mint „borkereskedőnek“ célja, hogy minél jobb áru­val kereskedjen és ezért érdeke is, hogy segítse a bor­termelés színvonalának növelését. Érdeke, hogy pél­dául a szekszárdi borvidék visszanyerje régi hírne­vét. „Felfedezte“ tehát az újságíró, hogy minden int­rika ellenére is van egy nagy erénye ennek a válla­latnak — a bor felvásárlása mellett. Ez ugyan nincs kiírva a cégtáblára, létezéséről nem is tudnak sokan — de mégis létezik és ez a fő. qsökkenteni kell az önköltsé­get és növelnünk kell a terme­lékenységet — mondotta országgyűlési beszédében a legfontosabb gazdasági feladatok­ról szólva Kádár János elvtárs. Ilyen irányú tevékenységükről az első évközi vizsgát most tették le a gépállomások, az első negyedéves mérlegbeszámoló alapján. Hogy az igazgató, a főkönyvelői a főmérnök és a mezőgazdász milyen felelősség­gel végezték munkájukat s mit tet­tek az első hónapokban a gazdasá­gosság megteremtéséért, azt a köny­velés adatai, az illető vezetők szár­mazási és káderlapjánál is hűebben tükrözik. A Tolna megyei gépállomások közül legjobb, és igen figye­lemreméltó eredményt a Teveli Gépállomás ért el. A z első negyedévben összesen 45 900 forintos nyereséggel gazdálkodóit, ami azt jelenti, hogy állami támoga­tás nélkül^ a saját lábán is megállja a szocialista mezőgazdaság megte­remtésében a gépállomásokra váró feladat elvégzésében a helyét a te­veli gépállomás. S ami a legszebb és a legnagyobb figyelmet érdemli az, hogy az üzemanyaggal való helyei gazdálkodást máris jmeghonosí- tották a teveli gépállomáson. A tavaszi idényterv teljesítése során az első három hónapban 5670 nor­málhold talaj- és motormunkát vé­geztek a teveli traktorosok, s emel­lett a teljesítés mellett 22 538 forint értékű üzemanyagot takarítottak' meg. Ilyen eredménnyel Tolna me­gyében egyetlen másik gépállomá­son sem dicsekedhetnek. Igen figye­lemreméltó költségmegtakarítást ér­tek el a bérgazdálkodás terén is a mindenkori termelési terv egyenle­tes teljesítése mellett. IA .'jelentős 'üzemanyagmegtakarí­tás, a tervszerűség és a fegyelem be­tartásának az eredménye. Tevelen ugyanis nem röstellik az üzemanyag­fogyasztást rendszeresen ellenőrizni és az észrevételeket jegyzőkönyvileg is megtenni traktoronként és trakto rosonként sőt indokolt esetben a fe- lelősségrevonás sem marad el épp­úgy, mint a jó munka esetén a dicsé­ret és a prémium. Ha a gépek túlfo­gyasztása műszaki hiba következ­ménye, azonnal javításra küldik azt a gépet. A gépállomás vezetői nem enge­dik a motorkerékpárok és gép­kocsik tervszerűtlen és korlát­lan közlekedtetését sem. A motorkerékpárokra havonta 30 liter benzin fejadagot állapítottak meg> s ez jelentősen csökkentette a magán kirándulásokra elhasznált üzemanyag mennyiséget. Hogy az üzemanyaggal való gaz­dálkodásnak milyen óriási jelentő­sége van a gazdaságosság szempont­jából, elég, ha a teveli és a dalmandi gépállomás esetét idézem: Tevelen, ahol az első negyedév­ben 15 900 forint nyereséggel gazdálkodtak, 16.83 forint ér­tékű üzemanyag felhasználásá­val végezték átlagosan az egy normálholdnak megfelelő mun­kát. Ugyanakkor Dalmandon, ahol való­ságos rablógazdálkodást folytattak az üzemanyaggal, egy normálhold elvégzéséhez 34.73 forint értékű üzemanyagot használtak fel. Persze a valóságban az üzemanyag valami­lyen más csatornákon kellett, hogy elfolyjoni mert “traktorok fogyasz­tása terén ilyen nagy különbségek még az ellenforradalom idején sem voltak, pedig néhány gépállomáson akkor a kitartó sztrájk ellenére is „jól eltudtak számolni“ az üzem­anyaggal. Nem véletlen, hogy a dalmandi gépállomás félmillió forint értékű teljesítménnyel nem tud magának számot adni. De nem véletlen az sem, hogy vezető és vezető között különbséget kell tenni még a gépál­lomásokon is a tekintetben, hogy ki áll következetesen a párt és a kor­mány politikája, a szocialista va­gyon gyarapítása útján. Igaz, hogy a dalmandi gépállomás igazgatóját időközben „áthelyezték“, ez azonban nem kisebbítheti Ámán igazgatónak vagy a helyben maradt főkönyvelő­nek és főmérnöknek a felelősségét a szocialista vagyon védelme tekinte­tében. A damandihoz hasonló pocséko- lis folyt a szedresi és még néhány gépállomáson is, s ezek munkájának, működésének ellenőrzése terén igen kívánatos lenne, ha a párt, a szakszervezet és a munkástanácsok megszívlelnék Kádár elvtárs intelmét: „Igen ko­molyan kell foglalkozni a termelés, a gazdaságosság és a takarékosság, az önköltség és termelékenység kér­déseivel a pártszervezeteknek, a szakszervezeteknek, a munkástaná­csoknak és természetesen a gazda­sági funkcionáriusoknak. Nagy Ferenc Nevessünk HÁZASTÁRSAK EGYMÁS KÖZÖTT — Ez a fiatal házaspár a szemközti lakásban nagyon szeretheti egymást. Minden reggel látom, hogy a férfi búcsúzáskor megcsókolja a feleségét. Te miért nem teszed ezt? — Milyen jogcímen tenném? Még be se mutattak neki. * VÉGZETES TÉVEDÉS — Úgy tudom, az özvegy lányát akartad elvenni és hogyhogy az öz­vegyet vetted el? — Egy buta tévedés miatt. Nem ismertem a lány édesanyját és a nagymamától kértem meg a kedves lánya kezét. * VIGALMI ADÓ Meyer egy parázs veszekedés hevé­ben pofonvágta anyósát. A bíróság 106 márka pénzbüntetést rótt ki rá. — Miért pont márkát kell fi­zetnem? — kérdezte Meyer. Mire a bíró: — Száz márkát a pofon miatt. A hat márka a vigalmi adó. SZAKMAI TAPASZTALAT A közlekedési rendőr tilosat jelez. Egy hölgy még át akar szaladni az úton. A rendőr szigorúan rászól: — Nem tudja kérem, mit jelent, ha felemelem a kezem? Mire a hölgy: — Már hogyne tudnám. Harminc. éve vagyok tanítónő. * BOCSÁNAT, TÉVEDÉS Bumski úr bekopogtat egy méhész­hez. — Mondja kérem, tényleg igaz, hogy a méhcsípés gyógyítja a reumát? — Igaz, — hümmög a méhész. — Jöjjön csak velem, mindjárt mutatok magának valamit. A méhész egy kaptárhoz ve éti Bumskit. Előbb nagyot szív a pipájá­ból, majd hirtelen belenyúl a kap­tárba és egy maroknyi mehet iák Bumski tarkójára. Bumski fel- üvölt. — Semmi izgalom, — csitítgatja a méhész. — Majd meglátja, milyen jót tesz reumájának ... — De hiszen nem is én vagyok reumás — üvölt Bumski. — Az anyó­som küldött, hogy érdeklődjem meg... * A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL Kilencven nemzet hódolt Shakespeare emlékének Shakespeare születésének 393-ik év fordulója alkalmából Stratford-Upon- Avon városkában, a világ kilencven nemzetének képviselői gyűltek egybe, hogy lerójják tiszteletüket Shakespeare emlékének. Kilmuir lordkancellár méltatásá­ban kijelentette: Shakespeare volt az a férfiú, akinek sikerült 350 éven át hallgatóságának érdeklődését fenntartani. Malik szovjet nagykövet, aki szintén felszólalt, hangsúlyozta: Shakespeare d rámái számára nincs vasfüggöny és soha­sem volt vasfüggöny. Shakespeare nem csak honfitársai, hanem a világ vala­mennyi nemzete számára élt és él. Sh akespeare műveit a Szovjetunióban 25 nyelvre fordították le. A nagykövetek és más előkelőségek a Memorial-színházban tartott ünnepség után megtekintették a költő szülőhelyét, majd átmentek a község templomába, ahol megkoszorúzták Shakespeare sírját. Ártalmatlanná válik a bányászok veszélyes ellensége A föld gyomrában sok veszély ólálkodik a bányászokra, a legnagyobb azon­ban a légteret hirtelen elárasztó metán gáz. Nem hiába nevezik a bányászok „durranógáznak” a metánt. A metán a levegővel keveredve, a legkisebb szikrá­tól is robban. Nemrég a makejevki szénbányászati kutatóintézet munkatársainak egy cso­portja T. M. Pecsuknak, a műszaki tudományok doktorának vezetésével eredeti módszert dolgozott ki a szénrétegek g áztalanítására. Ezt a módszert ma már sikeresen alkalmazzák a sahtyorszki XVII. pártkongresszus nevű bányában. A légvágatokból lecsapoló-fúrólyukakat fúrnak, a metánt ezen keresztül vákuum- szivattyúkkal kiszivattyúzzák, majd csöveken a felszínre juttatják. A szénrétegek gáztalanításának ez a módszere azért is értékes, mert nem­csak ártalmatlanná teszi a metánt, hanem lehetővé válik a gáz ipari célokra való felhasználása is. A XVII pártkongresszus bányában naponta 60—70 ezer köbméter gázt szivattyúznak ki, ezzel fű tik a bánya kazánházát, a fürdőt, az összes szolgálati helyiségeket. Betegszállítás helikopterrel Míg Linz lakosságának száma az utóbbi évtizedekben közel kétszeresére növekedett, a kórházak és kórházi ágyak száma úgyszólván semmit sem változott. Nemrégiben elhatározták, hogy két kór­házat kibővítenék, köztük az F.rzsébet- rendi nővérek kórházát. Linz legrégibb kórházát is, amelynek alapkövét 1746- ban rakták le. A kórházban jelenleg 110 ágy áll rendelkezésre a betegek számára. Az építkezés egyik részét még idén be­fejezik. Az épület tetejét úgy építik, hogy sürgős esetekben betegeket szállító heli­kopterek is leszállhassanak a tetőre. Romániában is sikeresen alkalmazzák a fogátülletést Mint a Scánteia jelenti, Stefan Ticu- lescu orvos és S. Battler fogorvos a col- teai kórház fogászati osztályának dolgo­zói, 103 esetben alkalmaztak fogátülte­tést, s ebből 84 eset sikerrel járt. Bizonyos idő elteltével megállapítot­ták, hogy az átültetett fogak teljesen szilárdan illeszkedtek az állkapocsba. A páciensek 15—55 évesek voltak. Nyugati levelek a Rádióhoz 15900 Ft a körültekintően gazdálkodó . Tereli Gépállomás nyeresége Az év elejétől kezdve önálló elszá­molás alapján dolgoznak az eddig állami hitelre támaszkodott gépállo­mások. Az új intézkedés igen széles körültekintésre, figyelmes, gondos és tervszerű üzemgazdái kodásra sar­kalja a gépállomások felelős veze­tőit. Az önálló gazdálkodás rendsze­rében fokozottabban érvényesül a köz és állarni tulajdon védelmét, il­letve gyarapítását elősegítő felelős­ségérzet is, nem beszélve arról_ hogy párt és állami szempontból az ered­ményes gazdálkodás a szocialista építés egyik sarkalatos főfeladata. „Szükség van a gazdaságosság megteremtésére az iparban, a mezőgazdaságban... az egész népgazdaságban. Mindenütt

Next

/
Thumbnails
Contents