Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-05 / 104. szám
195“ MÁJUS 5. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG ? Egy olasz téglaégetö dinasztia rHag korában a kemencén dolgozott. — Harminc év kemencemunka áll már mögötte és tekintélye van a téglaiparban, szeretik társai. De szeretik a többi Zaccommerokat is. — Gyorsbeszédű, mindig vidám, jó munkásemberek. S amikor nagyritkán elmennek Olaszországba, — örömmel jönnek vissza, valahogy úgy vannak, ezt az országot tekintik hazájuknak, itt születtek valamennyien s csak emlékezni jó a Tarcento megyei kis olasz hegyivároskára, Udinére, akkor, amikor este, munka után, egy-két pohár bor mellett a család ügyéről, történetéről mesélnek. S szívesen hallgatják édesanyjukat is, aki már 80 éves, de még mindig jól bírja és most meg is van az öröme: Fia, Román házat épített Mázán. Saját ház, ilyenre áhítozott fiatalon, amikor eljött Olaszországból, és megérte azt, hogy ami neki és férjének nem sikerült, most fiai jómódban élnek. VALAHOGY ÚGY ÉRZEM, kihal ez a híres téglaégető dinasztia, most az unokák közül csak egy van, aki a téglaszakmában dolgozik. A többi gyerek nem akar égető lenni. — S Román azt mondja erre: „Nem baj, de hírünk azért nem hal meg és gondoskodunk arról is, hogy tovább folytassuk apáink mesterségét, az én fiam téglaégető lesz...” — mosolyog ő is meg a többi testvér ezen, mert Román még mindig legényember — 45 évével. (PÁLKOVÁCS) Romhalmaz —• előregyártva! Nem bombarobbanás, se nem földrengés után készült ez a kép, mint ahogy első látásra hinné az ember. Ezeket a téglákat, köveket, a homokot és kavicsot még nem építették falakká a kőművesek és nem valami szörnyű katasztrófa döntötte romba a házakat, keverte össze a mészhomoktéglát a homokkal, a bányapillér követ a sóderral, úgyhogy egyetlen ép téglát sem lehet találni a „romhalmazban” és hogy akad-e majd ember, aki külön tudja válogatni a különböző építőanyagokat. A mázai vasútállomás rakodóján lévő „előregyártott romhalmazt" örökítette meg a fényképezőgép lencséje ,ahol a Bányászlakásépítő Vállalat mázai építkezéséhez érkező anyagot „rakják ki” és „tárolják” addig, míg elszállítják az építkezés színbe lyére. Hogyan történik ez a „kirakás” — arról árulkodik a kép. Azt hisszük, bővebb magyarázat nem szükséges. Legfeljebb csak annyi, hogy már baleset is keletkezett belőle. A múlt héten egy mozdony járt szerencsétlenül. Amikor bement a vágányra az üres kocsikért, egy kiálló bányakő leszakította egyik csavarját. Egy másik mozdonnyal tudták csak Dombóvárraa javítóműhelybe bevontatni. Ki a felelős a drága építőanyag pocsékolásáért és ki fizeti ,a „számlát’’? Reméljük, nem a népgazdaság! Burgonyatermelők figyelem! Kötelező a kolorádóbogár keresése és irtása AZ ÉGETŐ LYUKON keresztül vörös fény vetődik arcába. Csör- rentve ejti vissza a lyukra a kapsz- lit és nyúl egy másikhoz, hogy felemelje, egy lapát szenet dobjon le a tégla közé. ősapja is ezekkel a mozdulatokkal égette a téglát valahol Olaszországban, — Most a kései unoka, Zaccommer Román, Mázán, a téglagyárban folytatja a híres olasz téglaégetők mesterségét. 50 év óta él a Za,com- mer-család Magyarországon. Román nehezen emlékezik vissza a régi időkre, nehezen, mert apja nem sokat mesélt el arról, hogy éltek Olaszországban, miért jöttek ide Magyarországra. Barna, magas, vékony ember. — Inas alakján lazán lóg a ruha. Meleg van a kemencén. Amikor fel-fel- emelkedik egy sor lyuk szén berakása után, letörli homlokáról az izzadtságot. Szeret beszélni, s amikor a Zaccommer-család magyarországi életéről beszél, már csak a szavaiból kicsendülő olaszos gyorsaság emlékeztet arra, hogy olasz téglaégető dinasztia egyik sarja meséli családja történetét. * A SZÁZAD ELEJI munkanélküliség népvándorlásra kényszerítette az embereket. A népvándorlás szele sodorta el még 1905-ben az olasz- országi hegyi városkából, Luigi Zaccommert. Világot látni indult, szerencsét akart próbálni. Szegényes tarisznyájába nem is csomagolt sok ruhát, élelmet sem, mert nem vol^ miből. Jókedve, találékonysága kísérte hosszú útján. Végigbolyongta az egész Balkánt, napszámos téglaverő, kocsis, hordár, minden elképzelhető munkát végzett. S így ért el Mohácsra, így kezdett ,annyi tapasztalat után téglát égetni egy mohácsi kis téglagyárban. Hamar megszerették a mindig vidám, mosolygó, gyorsbeszédű olaszt, aki akkor alig tudott egykét szót magyarul, de az is olyan mulatságosan hatott. Három évig élt Magyarországon. Gondolt egyet, újból visszament. — Visszament, hogy megnősüljön, olasz nőt vegyen feleségül. Egy év múlva már feleségével együtt a Baranya megyei vásárosdombói téglagyárban volt. Hamarosan mester lett. Bíztak benne, nagy szaktekintély volt a tégalégetésben. De csak nem sikerült a „szerencse”, nem tudott meggazdagodni. Egymásután jöttek a gyerekek: János, Vergilio, Román, Rudolf, Luigi és Mária. ÉRDEKESSÉGE az egész család történetének, hogy legtöbbjük még most is olasz állampolgár. Luigi Zaccommer hamar elhagyta családját, 1937-ben meghalt. Fiai s lánya folytatja az apa mesterségét. János Kaposváron, Vergilio Hőgyészen, Román, Rudolf, Mária és Lajos pedig Mázán égetik a téglát. Korán kezdték a gyerekek is a téglaégetést. Román már 15 éves Megjelent a burgonya legveszedelmesebb kártevője, a kolorádóbogár. Ez a parasztok által burgonyabogárnak nevezett növényi kártevő gyorsan terjed és hatalmas pusztítást visz végbe. A megyében eddig két helyen, Páriban és Alsónyéken találtak kisebb számú kolorádóboga- rat. A növényvédőállomás szakemberei azonban megjelentek a helyszínen, megállapították, hogy még nem szükséges és nem is lenne ered ményes a szervezett, gépi védekezés. Ellenben minden burgonyatermelő gazdára nézve kötelező a kolorádóbogár keresése és irtása. Ez egyéni érdek is, meg állami érdek is egyaránt, mert ha egy kicsit is felmelegszik az idő, a burgonya lárvája rohamosan szaporodik és rövid idő alatt megfertőzi az egész táblát, illetve az egész környéket. Ezért törvény írja elő, hogy aki burgonyatáblájában kolorádóbogarat talál, köteles jelenteni a községi tanácsKészülünk a hangversenyre Vajon mi lesz a műsor az idén nálunk, a dombóvári tanítóképzőben. A hangverseny műsorán szerepel Rezessy László: Rege a csodaszarvasról című darabja. A mű gyönyörű. Kar, szóló, ének és zeneszám váltakozik benne. Előadása 25 percet vesz igénybe. Kívüle felcsendül: Liszt Ferenc vegyeskarra írt magyar ünnepi dala, Kodály Zoltán: Esti dala, Rezessy László: Tobor- zója, stb. Bartók Béla: Ne menj el című darabját énekli az intézet III. osztálya, majd a vegyeskar előadásában felcsendül Bárdos Lajos: Tiszai dallamok című darabja. A szólisták — Komondy Éva, Sütő Erzsébet, Szondy Piroska, Nagy Erzsébet, Tóth Ágnes, Baranyai László, Illés Dezső — külön dicséretet érdemelnek. A kar és szólószámokat Kunyóczky Mária zenetanárnő és fáradhatatlan karmesterünk, Priole Gyula főiskolai tanár tanította be. Csattos Györgyi nál, s a községi agronómus a helyszínre megy, s megvizsgálja a környező táblákat, s ha a kár, illetve a fertőzött terület három holdnál nagyobb, megkezdődik az ingyenes gépi védekezés. Kik foglalkoznak a panaszok elintézésével Az Állami Ellenőrzés Minisztériumát megszüntető törvényerejű rendelet értelmében a minisztérium keretében működő Közérdekű Bejelentések Hivatala is megszűnt. A lakosság panaszainak intézésével általában a községi, a járási és a megyei tanácsok, vállalatok, illetve a bíróságok és az ügyészségek foglalkoznak. Olyan bejelentésekkel, amelyek az említett szerveknél már nem intézhetők el: a lakosság — a felesleges levelezések elkerülése érdekében — a panasz természetének megfelelő minisztériumhoz, illetve a Legfőbb Ügyészséghez forduljon. E szerint a megyében 75 mező- gazdasági felügyelőt lehet beállítani. Ezenkívül 35 termelőszövetkezeti mezőgazdászt. Ehhez feltétlenül hozzátartozik, hogy Tolna megyében 75-nél jóval több mezőgazdasági szakember van állás nélkül, aki a községekbe gazdasági felügyelőként szeretne elhelyezkedni. Ezért a Megyei Tanács mező- gazdasági igazgatósága úgy adta ki a járások felé az utasítást, hogy Május 12-én gazdagyűlés lesz Szekszárdon Szekszárdon az alsóvárosi gazdakörben ebben az évben két alkalommal tartottak eddig gazdagyűlést. Az itt szerzett tapasztalatok szerint a szekszárdi gazdák részéről nagy volt az érdeklődés a szakelőadások iránt. Ezért mához egy hétre, május 12-én, ismét tartanak gazdagyűlési Szekszárdon az alsóvárosi gazdakörben. „A soronlévő munkák legfőbb feladatai’’ címmel. Ezen belül Szűcs Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya főagrcmómusa „A zöld- trágyázás jelentősége” címmel tart előadást. Az aktuális mezőgazdasági problémákról pedig Papp András, a városi tanács mezőgazdasági osztály- vezetője tart előadást. A gazdagyűlésre minden szekszárdi gazdát szeretettel várnak. Hol lesznek vásárok? Május 5-én, vasárnap: Kaposvár, Paks, Pécs. Május 6-án, hétfőn: Érd, Karád, Mezőszilas, Solt, Tolna. Május 8-án, szerdán: Háromfa. Május 9-én, csütörtökön: Godisa, Koppány, szántó, Kurd, Mike. Május 10-én, pénteken: Hercegszántó, Szigetvár. Május 11-én, szombaton: Balaton- lelle. május 15-ig kinevezik a megyében a 75 mezőgazdasági felügyelőt. A termelőszövetkezeti mezőgazdászoknál az a helyzet, hogy az állam öt hónapi fizetést biztosít számukra, s ha ennek letelte után a termelő- szövetkezet a mezőgazdászt megtartja úgy, hogy maga fizeti, akkor a tsz-ben marad, ha nem, akkor maga köteles gondoskodni elhelyezkedéséről. A VASÚT UUgitudMeie. A vonaton utazók számára megszokott látvány az elsuhanó táj, az elsuhanó oszlopok. Jönnek, jönnek egymás után, pontosan, akárcsak az óra mutatója ugrik egyik percről a másikra. Az utas csak az oszlopokat, a végeláthatatlannak tűnő vezetéket látja — amelyen közben futnak, futnak az üzenetek, a kattogó Morse- jelek, követik a vonatot, megelőzik, irányítják. Akárcsak az emberi szervezetben az idegrendszer. A sínek mellett húzódó vezeték az idegrendszer, egy-egy nagyobb állomás pedig az idegközpont. Ilyen a bátaszéki állomás is. A forgalmi iroda, a távirdaszoba, a telefonközpont, amelyek hatásköre kiterjed Dombóvárig, Sárbogárdig, Pécsig és Kiskunhalasig. Az egyik idegközpont a távirdaszoba. Vagy hat Morse-gép kattog egyszerre, rajzol pontokat, vonalakat a hosszan kígyózó papírszalagra, amelyről a távirász — történetesen Péter I. Margit — leolvassa, hol tartózkodik az állomásról egy órával ezelőtt kiindult tehervonat. A távirati űrlapra pedig bekerülnek a hozzánemértő előtt titokzatosnak és érdekesnek tűnő rövidítések, elnevezések. A távírójelek pedig viszik, hozzák az üzeneteket, rendelkezéseket, hogy az ilyen és ilyen számú szerelvénynek hol kell keresztezni, köznyelven szólva, kerülni egymást. Nem könnyű dolog igazságot tenni a kattogó masinák, a kígyózó szalagok között, de csak annak, aki ehhez nem ért A szakembernek, Péter I. Margitnak viszont nem okoz túlságosan nagy gondot. Nem is csoda, hiszen azt beszélik róla, hogy ő az egyik legjobb távirász. A távírószoba mellett van a telefonközpont és ugyancsak Dombóvár, Sárbogárd, Pécs, Kiskunhalas vonalszakaszok között tart összeköttetést. Bonyai József a központos. Baleset érte, úgy került erre a posztra, de kifogást nem hallani munkája ellen, annál több elismerést. Ki tudná megmondani, hányszor mondja el szolgálata alatt; — Halló Szedres! — Halló, nem jött még? — Halló, Mágocs! Közben már jelentkezik a harmadik, negyedik, ötödik állomás, a központos kapcsol, mennek az üzenetek egyik helyről a másikra, követve, megelőzve a vonatok útját. Az idegközponthoz tartozik még az állomásbiztosító, irányító berendezés. Egy mechanikus és egy elektromos részből áll, rajta az állomás vágányhálózata, és összeköttetésben van a két váltótoronnyal. Mielőtt történetesen kiindul egy vonat a berendezés megfelelő beállítása után a váltótoronyban levő berendezésen kiugrik egy szám, mutatja a váltóőrnek, hányas számú váltót kell állítani. Ez a berendezés mindent tud, még a szabályokat is. Ha például a berendezés úgy van beállítva, hogy Baja felől érkezik és Sárbogárd felé indul egy vonat, nem lehet úgy állítani, hogy Pécs felől bejöhessen egy másik vonat. Végül mindez a forgalmista kezében fut össze, akinek az asztalán legalább hat telefon van, a váltótornyokhoz, a menetirányítókhoz, a fűtőházhoz. Nem elég csak fogadni, vagy elindítani a vonatokat, a telefonon, távírón keresztül figyelemmel kell kísérni azok útját. így működik a vasút idegrendszere, és ha rendben van ez az idegrendszer, nem kell az utasnak bosszankodni, hogy: „A nyavalya törje ki, mennyit késik már megint ez a vonat!’“ Megkezdték a gazdasági felügyelőkről szóló határozat végrehajtását A minisztertanács határozatot hozott, hogy a 2—3000 holdnál nagyobb határú községekben gazdasági felügyelőt lehet beállítani, aki mező- gazdasági szakember. A részletes végrehajtási utasítást a Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya csütörtökön kapta kézhez, s pénteken már megkezdték az említett határozat végrehajtását. minden kérelmezővel, illetve pályázóval el kell beszélgetni, s aki szakmailag legalkalmasabb egy-egy községben a gazdasági felügyelői állás betöltésére, azt kell kinevezni. A kinevezéseket a Járási Tanács mező- gazdasági osztályai végzik. S amint Walter János, a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályvezetője szerkesztőségünket tájékoztatta,
