Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-31 / 126. szám
1957. MÁJUS 31. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Következményeiben Is bemutatni az ellenforradalom tetteit Ez a célja a cikói pártszervezetnek Elősegítik-e az Éj vonások a termelőszövetkezetek fejlődését? Igen, akkor 1956 októberében a népi demokrácia minden rendű és rangú ellensége fellépett a népi hatalom ellen. Első teendőjük természetesen a pártszervezetek elleni támadás volt. Erre aztán a megfélemlítéstől, a hibák óriásivá dagasztá- sán keresztül, a nem létező, kitalált rágalmak özönét használták fel. így történt ez Cikón is. A legfontosabb itt is a pártszervezet szétrombolása volt. Alkalmat is teremtettek rá. ■ Feldúlták a párthelyiséget, s a nemzetőrökkel többször is be- hurcoltatták a kommunistákat a tanácsházára. Cseke János, Szőts Ágoston, Bíró Bernát, Forrai József nemzetőrök felkeresték Küllő Dénesné elvtársnőt, a párt iratait követelve tőle, holott tudhatták, hogy több mint egy éve nem ő a párttitkár. Férjét, aki nem is volt párttag, azon a címen bccsájtották el, mint az italbolt vezetőjét, hogy: „Kommunistákra nincs szükség.* * *’ Móricz Istvánnak és kommunista lányának és többeknek azt is megtiltották, hogy alz utcára lépjenek. Amikor meg a tanácsházán összeszedték őket, gúnyolódva mondták: „nem kéne egy-két Marx—Lenin könyv? Adhatunk, de mi már — a fejük tetejét mutogatták — eddig vagyunk vele.“ Tóth és Tamás elv- társ és a többiek nem törődve a veszéllyel, bátran válaszolták: „Azt elhisszük, hogy ti úgy vagytok vele, de mi nem.“ A megfélemlítés hatását igyekezték gyümölcsöztetni gazdasági téren is. A következő lépés a termelőszövetkezet felbomlasztása volt: Ez sikerült is, hisz a törvényesen választott tanács helyét az ellenforradalom képviselői foglalták el s megbénították a pártszervezet tevékenységét is. Mindezek vezéralakja, a fő szervező, dr. Ábrahám József, a nemzeti bizottság elnöke. Részletesebben nézzük meg, ki is ez az ember? Úgy gondoljuk, tevékenysége után elég ennyi: Apja alispán, maga pedig főjegyző volt. Ö adott utasítást a fenti gaztettekre. Az alma úgy látszik nem esik messze a fájától, mert a leánya meg az ifjúságot próbálta az ellenforradalom számára egybegyűjteni. S micsoda vehemenciával? Akkoriban, az egyik este például megint az utcán agitált. Valami nagyon nem sikerülhetett az agitáció, mert ami kor az anyja hívta haza azt vála-J ellenforradalmi események igen megA bonyhádi járásban az októberi lékből és az állattartás jövedelméből szólta: „Nem megyek, s ha itt nem sikerül, bemegyek Bony hátira.1’ Akkor még kevesen tudták, mi lett volna a végső cél. Kevesen tudták, pedig Mindszenty már kerek - perec kimondta a földek visszaadásának programját. Most kezdik érteni Cikón is, milyen újabb népvándorlás, szenvedés, elnyomás kezdődött volna újra. Ebből nem kérnek, hisz a falu jón szét éppen eléggé meghányta-vetet az úri Magyarországon átélt szenvi dés. Jó részük foghatta volna im gint • a vándorbotot és űzött vadkéi kereshetett volna új helyet mag: nak. Az újjáalakult pártszervezetnek éppen ez a legfontosabb célja, következményeiben is bemutatni az ellenforradalom tetteit. Egyszóval, segíteni az emberek feji ben a zűrzavart teljesen eloszlatr Nem könnyű ez, de a néhány kon munista bátran vallhatja ezt, hi: az igazság az ő oldalukon van. / igazság pedig az, hogy bár történte hibák az elmúlt években de a do gozó nép javára az élet a régihez ki pest összehasonlíthatatlanul megv; tozott. Igen, megváltozott, s hogy < még szebb, még boldogabb legye ^harcolnak Németh Ferenc, Tóth Is Iván és a többi cikói kommunistá IA becsületes, józanul gondolkod nyitott szemmel járó emberek tömi rázkódtatták a tsz-eket. — Több helyen illetéktelenül szétherdálták a tsz vagyonát, s ezzel nagy károkat okoztak a népgazdaságnak. A járásban az októberi események előtt 34 termelőszövetkezet működött, s az ellenforradalom hevében négy kivételével valamennyi felosz- lőtt. A feloszlott term előszövet keze,- i tek helyén azóta újak alakultak és a tagság a mintaalapszabályoktól elté- frően sajátos viszonyainak megfelelően alakítja ki munkaszervezetét. í A termelőszövetkezetekben általáéban belterjes gazdálkodásról beszél- .11 nek ,s ugyanakkor több helyen nem gondoskodnak a belterjes gazdálkodás feltételeinek megteremtéséről. — ('Legtöbb helyen rendkívül kisszámú [i az állatállomány. A závodi Megértés . i Termelőszövetkezetben például mind- össze -négy ló van, a kétyi Kossuth >Tsz-ben pedig 54 holdra jut egy szá- mosállat. "i A járás területén e tekintetben leg. \ jobbat mutat a szálkái Fejlődés Tsz, 1\ amelynek megvan a lehetősége arra, ’ 4 hogy mint állattenyésztő termelőszö- 'f vetkezet belterjesen gazdálkodjék, mi Jután rendelkeznek az állattenyésztésihez szükséges feltételekkel: sok a le- ■f gelő és a rét. Lényegében csak helyeselni lehet azt a törekvést, hogy a # táj jellegének és a vidék termelési J hagyományainak megfelelően gazdál- 5 kodnak. A hiba ott van. hogy a jelenleg érvényben lévő alapszabály — a i mi véleményünk szerint — nem biz- 1 ! tosítja a tsz további fejlődését. :!» i Az alapszabály kimondja például, I i1 hogy a növénytermelésben dolgozók ,[((a szerződéses növények kivételével) II a termények 40 százalékát természet- 'i'ben kapják meg. Munkaegységet fezekre a területekre nem számításnak, tehát részből művelik meg a klemért területet. Murányi György elváltára, a tsz elnöke szerint, ez a módf szer jó, mert ösztönöz a munkára. V — Míg az elmúlt években a pré- iimiumrendszer alkalmazása idején ka- '■1 pálatlan maradt a tsz kukoricája — [mondotta, — ma ilyen nem fordul (lelő, mert a tagság, a növényterme- ' lésben dolgozók anyagilag érdekelve vannak a termelésben. Hogy ez a módszer helyes-e, vagy nem — így '[évközben eldönteni nem lehet. Ezt a |i gyakorlat bizonyítja majd be. Lehet, 11 hogy jól beválik, de véleményünk J! szerint megvan az a veszély, hogy akadályozza a közös vagyon gyarapodását. Ugyanis a megmaradó 60 százaSgei velük tartanak. Qok téglagyári szakembertől hallottam már, amint nekikeseredve ^ szidta ezt a szeszélyes táv aszi időjárást. Talán jogosan is fakadtak ki hisz ilyen időben téglát készíteni, mégpedig jó minőségben, már művészet számba megy. S mégis, dicsérendő ezeknek a több évtizedes tapasztalattal rendelkező téglagyári szakemberek akarata, elhatározása, hogy azért is többet és jobbat termelnek, mint az elmúlt évben. Nagyon kell az építőanyag. Sok százezer és millió darab téglára van szükség. Rengeteg lakást ,iskolát és egyéb építményt kezdtünk építeni, vagy még ebben az évben programban szerepel. S azok a törekvések, melyeket Kölesden is tapasztalni lehet, dícséretreméltóak. Szinte el sem lehet képzelni a gyárban olyan téglaverőt, ki- és behordót, aki ne állítaná meg a gyárvezetőt kint a telepen. S mondják a magukét, azt, hogy többet akarnak dolgozni, s nem utolsósorban többet is akarnak keresni. Talán ez az utóbbi az, mely mindig jobb és több munkára ösztönzi a téglakészítés mestereit. Csendes ,halkszavú ember Kövesdi elvtárs, a gyárvezető, de amikor a gyár problémáiról, a tervekről kérdezem s szavaiból lassan kialakul az a munka, amit a többtermelés érdekében folytatnak, az a meggyőződésem, jó kezekben van a gyár irányítása, s jól halad a munka a téglagyárban, még akkor is, ha a kezdeti nehézségek jobban feltornyosultak, mint az elmúlt évben vagy más év kezdetekor. De nem is volt ez olyan nagy probléma. Sőt, a jó oldala az volt, hogy új gépházat kaptak és egy újrendszerű téglaprést. Éppen az elmúlt évben is az volt a baj, hogy nem tudtak annyi téglái készíteni, mint amennyit szerettek volna. Rossz volt a téglaprés, sosem tudták azt a mennyiséget termelni vele, mint amit a gép eredeti kapacitása elbírt volna. Márkus János a mindig nyugtalan, újat kereső gépész, a prés kezelője is azon a véleményen van: „Többet kell termelnünk, s ha majd az automata vágóasztalt is felszereltük, akkor már nem’lesz semmi baj.” Farkas István az egyik legfiatalabb dolgozó a gyárban, neki is hasonló a véleménye. Természetes, sokat beszélgetnek az emberek a munkáról. Most azon fáradoznak, hogy a kemence munkáját hogyan lehetne majd megjavítani, hogyan lehetne még több téglát kiégetni. S jött az ősz. Befejezték a téglagyártást, ekkor már csak az égetés volt még vissza. Még a kora ősszel elkezdték az új gépház építését, a téli hónapokban pedig az új téglaprés beszerelését. Sajnos, az októberi események a szerelési és építési munkában visszaesést eredményeztek, s ezért is nem tudták a nyersgyártást április elsején elkezdeni, csak 18-án indult először a gép, csak akkor kezdték meg a nyersgyártást. S azóta jól dolgoznak, ügy tervezik, hogy a mintegy 15 munkanap kiesését június 10-re már pótolni tudják és azután pedig az éves terv naponkénti bontását rendszeresen túlszárnyalhatják majd. Voltaképpen az is a tervük, hogy túlteljesítik az éves tervet. Szívósság, akaratosság jellemzi ennek a téglagyárnak is a dolgozóit. Jellemző vonásukként hadd említsem meg azt *s, hogy amikor a nagy zivatarok végigsöpörték a szárítóteret, mindig aggódó szemek figyelték az ablakokon keresztül, hogyan áll ellen a nyílttéri szárítóhely a víznek, mely a hegyről zúdult le. S a gondosan elkészített nyílttéri szárítók bírták a próbát, ebben az évben például az elemi kár 5—6 ezer darabra tehető, ami elenyészően kevés a napi 30—35 ezer darabos termelés mellett. Tervekkel, elképzelésekkel van tele nemcsak a gyár vezetője, hanem a dolgozók is. Úgy tervezik, hogy június elsején már be tudják állítani a mostani préshez az automata vágóasztalt is, eddig ugyanis kézzel vágták a gépből kijövő sarat téglává. Másfélmillió darab nyerstéglát akarnak készíteni ebben a negyedévben. Sok ez, de ismerve a kölesdiek akaratát, biztosan megvalósítják ezt, biztos, mert akarják, hogy több téglát tudjanak adni a kislakások építéséhez, hisz most is, pedig a kemencéből naponta 10—15 ezer darabot is kiszednek, még sem elég, a kamrákból a forró téglát mindjárt kocsikra rakják, innen szállítják tovább, lehet, hogy még melegen falbarakják. Fürge kezű, gyors észjárású emberek munkálkodnak a kölesdi téglagyárban s megvalósítják, amit akarnak, több téglát adnak az idén az országnak mint az elmúlt évben. — P.J. — 3 Ma nyitja meg kapuit +a Budapesti Ipari Vásár[ 3 Ma déli 12 órakor megnyitja k: 3 púit a B1V a fővárosból s az orszi 3 minden részéből özönlő látogat! 3 előtt. Jellemző a kiállító vállalat« ! lelkes igyekezetére, hogy a vás; amúgyis rendkívül gazdag kiállító anyagát még szinte az utolsó órái ban is jelentős újdonságokkal növi ^ tik. így — többek között — a Tá' 3 közlési Kutató Intézet — az orszi 3 egyik legnagyobb és legkorszerűt 3 kutatóintézete, amely ezúttal elsői 3 ben mutatkozik be a hazai nyilv, ínosság előtt — egy mikrohullán 3 rádióösszeköttetés modelljét küld 3 el az utolsó pillanatban, amely« 3 keresztül a vásáron, azaz a helysz ínén felvett televíziós képet mindjá 3 közvetíteni is fogják. A mikrohu 3 lám fényhez hasonlóan terjed és töl 3 bek között fémtükrökkel irányi ji rv^nronnrrY-vTnnnnnnrrinn00Cgia3Ci00000C3000000(XXX300C SZERKESZTŐI ÜZENET kén kifizetni a tsz-nek például az adót, a gépállomás költségeit, az esedékes hosszú- és középlejáratú hiteleket. Biztosítani kell továbbá a közös állatállomány részére a szükséges takarmányt, a vetőmagot, a tsz elnökének és könyvelőjének munkaegységét, a tartalékalapot, a szociális alapot stb. Az alapszabály szerint tehát a növénytermelésben dolgozók e terhek viselésétől mentesülnek. Érdekes még a háztáji területek alakulása. Az elmúlt években háztáji terű letet családonként 1 holdban állapították meg. Jelenleg az olyan család, ahonnét egy tag dolgozik a tsz-ben, 1600 négyszögöl földet, két tag esetén 2400-at, hárem tag esetén pedig 2800 négyszögöl földet adnak háztáji gazdálkodás céljára. A prémiumot teljes egészében eltörölték és a végzett munkát sem munkaegységgel mérik, hanem az évszakoknak megfelelően, órabért fizetnek. A tagság ezt a munkamérést helyesli, és nem is azt vitatjuk, hogy jó-e, vagy rossz, csak a véleményünket nyilvánítjuk, s a cikk keretében megkérdezzük: Helyes-e a mezőgazdaságban az órabér alkalmazása akkor, amikor nincs megszabva, hogy az adott óra alatt mennyi munkát kell elvégezni. Az alapszabálynak az elmondottakon kivüj feltétlenül pozitív vonása is van. Fizetéses szabadságot adnak például azoknak a tagoknak, akik 280 munkaegységnyi teljesítményt érnek el. Tíz munkaegység erejéig szülési segélyt adnak, amely körülbelül 600 forintot tesz ki. Ezenkívül megfelelően gondoskodnak az öregekről is. Ilyen és hasonló alapszabályok akadnak a járás többi termelőszövetkezeteiben is. A termelőszövetkezetek élnek a kormányzat által nyújtott önállósággal, miután megszűnt a kívülről való bürokratikus irányítás, megszűnt a termelési kényszer és megváltozott az értékesítési rendszer. — Ennek következtében, a termelőszövetkezetek a saját lábukon kezdenek járni, kezdeményeznek, ami végeredményben nem rossz. E cikken belül nem akarjuk megsérteni a tsz-ek önállóságát, ezért nem is vonunk le végkövetkeztetéseket, hogy mi helyes és m; helytelen. Az említett példákon keresztül csupán arra hívjuk fel a figyelmet, hogy már most, menetközben is érdemes elgondolkozni azon, hogy az új vdná- sok elősegítik-e a termelőszövetkezetek fejlődését, gazdasági erősödését, vagy károsan éreztetik-e hatásukat a szövetkezeti mozgalomban. HÍREK előtt 11 órakor nyitja meg a népi iparművészeti kiállítást a szekszárdi általános gimnáziumban. A kiállításon megtekinthetők megyénk iparművészeinek alkotásai: szövő-, faragó-, kerámia- stb, munkák. Nyitvatartási idő: vasárnap délelőtt 11 órától este 6 óráig, hétköznap reg gél 9 órától este 6 óráig. — A napokban öt vagon mész érkezett Szekszárdra. Az illetékes szer vek azért rendelték ezt a nagymeny- nyiségű meszet, hogy a tisztasági hónap keretében mindenkinek módjában legyen a tisztogatás, meszelés * — Aparhanton rendezik meg július 14-én a járási tűzoltóversenyt, melyre eddig 14 felnőtt és 3 úttörő- csapat nevezett be. Előreláthatóan még többen is beneveznek. * — A világ legnagyobb hajója 17 éve épül Angliában. Az épülő hajó űrtartalma 45 000 tonna lesz. A hajó 13 fedélzetén 2.250 utas számára biztosítanak kényelmes helyet s ezenkívül megfelelő elhelyezésben részesül a hajó 960 tagú legénysége is. * — Bogos Domonkos országgyűlési képviselő szerdán este Zombán tartott képviselői beszámolót. * — A Megyei Tanács művelődési osztálya és a TTIT június 2-án dél- eljárással tárgyalják. — Laroche, zürichi professzor a zöldségfélék hatását tanulmányozza. Megállapította, hogy a saláta fokozza az ember zenei érzékét, a körte a logikus gondolkodást, s a sárgarépa és a spenót viszont mélabússá teszi az embereket. A burgonya csillapítóan hat az idegekre, a spárga fokozza a felelősségérzetet. — Ma, pénteké,n délelőtt kezdték tárgyalni ifjú Óhn János szekszárdi lakos ügyét, akit az ügyészség gyilkosság kísérletével és fegyverrejtegetéssel vádol. Az ügyet gyorsított — A bölcskei tanács az 1957-es községfejlesztési terv során 30 000 forintos költséggel továbbfejleszti a község vízhálózatát és ezáltal a Bojár és a madocsai utcák egy részén megjavul a vízellátás. * — Eljárást indítottak Erdei Sándor keszőhidegkúti lakos ellen, mert iparengedély nélkül iparszerűen fog lalkozott órajavítással. A nyomozás során 15 kar- és zsebórát és különféle műszereket foglaltak le nála bűnjelként. * — A madocsai úttörők a gyermeknap alkalmából szombaton, vasárnap és hétfőn nagy sikerrel adták elő Poldini: „Hamupipőke“ című mesejátékát. A bevételből ezer forintot a jó tanulók részére jutalcmkönyv vásárlására fordítanak, kétszáz forintot pedig befizettek a „Népakarat a gyermekvárosért“ akcióra. rántás jozseineu narcra. tciii ?zát az illetékesek, a pécsi postaiga hatóságon kivizsgálták, bérének kif setése adminisztrációs hibák mia naradt el. A három napi illetmén; — úgy értesültünk — már postán e cüldték címére.
