Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-30 / 125. szám

1957 MÁJUS 30.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

3

Önálló elszámolás szerint dolgoznak

a Varsádi Gépállomás brigádjai

ként és főfeladatként a termelőszövetkezetek támogatásának fontosságára hívták fel a figyelmüket. Most, hogy a különbséget és a szocialista társadalmi rend szempontjából az értékesebbet megismerjük hadd idézzem Szabó Bélának, a Var- sádi Gépállomás I-es számú brigádja vezetőjének szóbeli jelentését, melyet az említett brigádértekezleten adott a gépállomás vezetői előtt.

— Kilenc erőgépes brigádommal május második dekádjában a tervezett 100 'normálholdat 192.8 normálholdra, a pénzügyi 8800 forintos bevételi tervemet is 25.449 forintra teljesítettem.

Pénzügyi tervem teljesítésének adatai a következők: A terv szerint egy normálholdnak megfelelő munkát 88 forintért kellett volna elvégeznem a második dekádban, s az én brigádom a fontosabb és értékesebb növényápoló és vetéssel kapcsolatos munkák végzése révén 131 forintra teljesítette a 88 forintos egy normálholdra eső bevételi tervét. E 43 forinttal eredményesebb, mint ameny nyit a terv előírt számunkra, s 37 forinttal jobb az előző dekádban egy normálholdra eső tényleges bevételi tervünknél is.

— A második dekádban a brigád tevékenységét érintő kiadások is helyes arányban vannak

a bevétellel.

Kiadásunk üzemanyagra: gázolajra, petróleumra, benzinre, olajokra és zsírokra 3500 forintot, alkatrészekre körülbelül 50 forintot, a traktorosok munkabére 4600 forintot tesz ki az elmúlt dekádban, saját magam fizetése 600 forint, a szerelő bére — j amely az én fizetésem 90 százalékának felel meg — 540 forint. Az ösz-j szes kiadás nem érte el a 9300 forintot s igy végeredményben 16.150 forint a brigád elmúlt tíz napi tiszta; bevétele.

Május első dekádjában az egy gépre eső átlagos teljesítmény 10.5; normálhold. most a második dekád-: ban pedig 21.5 normálhold volt a brigádban.

Hát bizony ilyen brigádvezetői beszámolót eddig nem igen hallottak a gépállomásokon,

itt meg minden brigádvezető ehhez: hasonlóan kezdte a saját munkája értékelését. Természetesen sok szó: esett ezen túl még a termelőszövetkezeteknek nyújtandó segítségről, a; mégjobb munkaszervezésről és az egyéni felelősségről, sőt már az aratás és cséplés előkészületeiről is, de nekem a gazdaságosság, a szocialista öntudat, a felelősségérzet és az önállóság, legjobb útján járó pénzügyi szempontból és eredményesség cé jából elmondott értékelés tetszett a legjobban.

Az ilyen brigádvezetők már a legtökéletesebb brigád formulák megvalósulásának kapuit döngetik,

s méltóak társaik bizalmára, vezető ik elismerésére.

így kellene másutt is a gépállomá sokon és más üzemekben, s akkor beszélhetnénk igazán a felelősségérzetről a társadalmi vagyon és tulajdon védelmét és gyarapítását, illetve az azokkal való helyes, gazdaságos munkálkodás megvalósulását jelentő és a tömegeket magával ragadó aktivitásról.

Nagy Ferenc

Június 2-től lép életbe a nyári vasúti menetrend

A nyári menetrendek bevezetése már hosszú évtizedek óta szükségessé vált. Ezek a változások alkalmazkodnak az utazók, a fuvaroztatók nyári igényeihez. A menetrendben lényeges változás most sem történt.

Szekszárdrói a következő időpontokban indul vonat Bátaszék felé: Az 5230 .sz. vonat Tolna-Mözs vasútállomásról indul 5.1:5 órakor, Szekszárdrói 5.48 órakor indul tovább Báta- székre, oda 6.20 órakor érkezik. Baja felé csatlakozása van ennek a vonatnak 6.47 órakor, Pécs felé 6.57 órakor.

Az 5220-as személyvonat Budapestről indul gyorsmotorvonat 23.40-kor, majd tovább Sárbogárdról személy- vonat 4.40-kor ez a vonat Szekszárdrói 7.45-kor indul tovább Bátaszékre, onnan 9.46-kor Bajára. 8.45-kor pedig Dombóvárra. A reggej 7.20 órakor a Keleti pályaudvarról induló sebesvonat 12.08 órakor indul Szekszárdrói Bátaszékre közvetlen csatlakozással Pécs, Baja, Dombóvár felé. A Szekszárdrói 13.30, 14.10 és 17.25-kor in- vonat is.

dúló személyvonatoknak ugyancsak csatlakozása van Baja, Pécs és Dombóvár állomások felé. Budapest Déli pályaudvarról 13.07-kor induló személyvonat Szekszárdrói 18.01-kor indul Bátaszékre, Baja és Pécsre való csatlakozással. Az 5216. sz. vonat Budapest Déli pályaudvarról 15.33- kor, Szekszárdrói 21.31-kor indul Bátaszék—Baja felé, ennek a vonatnak csatlakozása csak a hajnali órákban van Pécsre és Dombóvárra.

Szekszárdrói Tolna-Mözs felé a következő vonatok közlekednek: 5.34 órakor (Budapestig) 7.35, 10.46, 13.35 és 14.15-kor induló vonatok Tolna- Mözs-i végállomásig. A 15.46-kor és 17.18-kor induló személyvonatok Budapest Déli, illetve Keleti pályaudvari végállomásig közlekednek Sárbogárd- tól személy, illetve gyorsvonati csatlakozással. Tolna-Mözs vasútállomásig még a 20.43-kor induló személy- vonat is közlekedik, szombati napokon pedig a 19.50-kor induló személyMondhatiuk-e még valaha „ _

! .. „ \ 4 4 & „ | KÖRTÉS ISTVÁNT?

közénk tartozónak:

HÍREK

— Értelmiségi pártaktiva értekezletet rendez az MSZMP Tolna megyei intéző bizottsága május 30-án, csütörtökön délelőtt 10 órakor. Az értelmiségi pártgyűlésen — amelyet a volt Megyeháza nagytermében tartanak meg — Prantner József, a MSZMP megyei intéző bizottságának

tagja mond beszédet.

*

— Svédországban a közelmúltban kísérleti televíziós adást végezlek repülőgépről. A kísérletre Stockholm felett került sor, 6000 méter magasságban. A repülőgépből történő televíziós közvetítést 500 kilométeres.

távolságban is lehetett venni.

*

— A závodi kultúrcsoport jelenleg Gárdonyi: Ida regénye című színművét tanulja, amelyet Ernőd Tamás és Török Rezső dolgozott színpadra. Az új műsorral valószínűleg a jövő hónap végén lépnek a közönség elé.

*

— A Nemzetközi Gyermeknapot

Bölcske községben is megünnepelték. A Szülői Munkaközösség 1200 kiflit, 30 kg cukorkát és több mint 500 adag fagylaltot osztott ki a gyermekek között. Az ünnepély költségeit részint gyűjtésből, részint pedig egy műsoros est bevételéből fe- dezték_ amelyen a Szülői Munkaközösség tagjai szerepeltek.

*

— 335 tonna tortát és különböző cukrászsüteményt fogyasztottak el az elmúlt évben a prágaiak, tehát 25 százalékkal többet, mint 1954-ben. A prágai cukrászdák és jégbüffék a nyári szezon alatt 50 tonna fagylaltot adtak el. Limonádéból 50 000 hektolitert fogyasztottak el a prágaiak, s ezenkívül 31 szódavizet vásároltak.

millió üveg

— Paálné, Falus Edit, az Állami Liszt Ferenc Zeneiskola művész-tanárának május hó 30-ra hirdetett hangversenye június 6-án este fél 8 órai kezdettel kerül megrendezésre a zeneiskola nagytermében. Jegyek a zeneiskola gondnoki hivatalában válthatók. Emiatt Husek Rezső zongoraestje június 13-án kerül sorra.

*

— A Tamási Ruházati Kisipari Termelőszövetkezet ezer Novida pantallót készít a második negyed-: évben A Bátaszéki Ruházati Kis-: ioari Termelőszövetkezet ugyancsak közfogyasztásra 2000 leányka fehérneműt ad át a kereskedelemnek.

— Jerevánban az Akadémiai Opera és Balettszínház bemutatta Rossini: Sevillai borbély című ope- ráját. Rosina szerepét Gencsy Sári, a Magyar Állami Operaház szólistája játszotta. A zenekart Koródi András, a Magyar Állami Operaház karnagya vezényelte. A nézők nagy lelkesedéssel fogadták a magyar vendégművészeket.

— A távol Északon élő eszkimók Iglu néven ismert hagyományos jégkunyhójára is hat a modern élet fejlődése. Az eszkimók által eddig használt jéglapokat mindinkább kiszorítja a műanyag, amely lehetővé teszi a könnyű és gyors kunyhóépítést, s amely nem olvad el a napsugarak hatására, nem érzékeny a nedvességre és kiválóan ellenáll a legerősebb szélnek is.

A lónak négy lába van, mégis megbotlik.” — tartja a közmondás. Bizony, sokan vagyunk mi olyanok, akik a mindennapi életben munkánk közben követünk el hibákat, de ha mások figyelmeztetnek, vagy magunktól jövünk rá, hogy valamit elvétettünk igyekszünk azt gyorsan helyrehozni. Körtés István esetében nem ez áll. ö olyan ember, aki azokban a „lázas” októberi napokban úgy megbotlott, hogy egyhamar nehezen tudja helyrehozni, amit elvétett.

Körtés Istvánt 02 októberi ellen- forradalmi események előtt mindenki úgy ismerte, mint harcos kommunistát. Bíztak benne munkatársai, a paksi járás becsületes dolgozói. Ezért is került a járási tanácshoz elnöknek. S mikor október 23-a és november 4-e között arra került a. sor, hogy osztályát tagadja [meg, vagy állását tartsa meg, — megtagadta osztályát, a pozícióhoz ragaszkodott inkább ...

Szóval az úgy történt, hogy október 30-án, szerdán a járási nemzeti bizottság megválasztására jöttek össze Pakson. Hogy mi volt a célkitűzése a bizottságnak, az azóta már mindenki előtt világos. Nem mondom, voltak itt becsületes emberek is, de akik választottak, azok mind levitézletí földesurak, csendőrök, horthysta katonatisztek voltak. S a választáskor mégcsak szóba sem jöhetett olyan, aki szíve-szerint képviselhette volna a becsületes dolgozók ezreinek érdekét. S ekkor történt a drámai pillanat: Körtés István az ellenforradalmárok díszkíséretében bevonult a nemzeti bizottságba és Gárdái György paksi ellenforradalmár így mutatta be: „Itt van uraim Körtés István úr, a járási tanács volt elnöke. Ő az egyetlen kommunista, aki hajlandó velünk együtt és értünk dolgozni, aki kijelenti: ha kell tollal, ha kell fegyverrel az urak szolgálatában

áll!” Nagy taps következett és Körtés Istvánt beválasztották a járási nemzeti bizottságba. Ö mindjárt tanúbizonyságát is adta annak, hogy az urak nem fognak benne csalódni. Mindent számbavett és ellentmondást nem tűrő hangon kijelentette, hogy 25 emberrel el tudja irányítani az egész járást. (El lehet képzelni, hogy milyen sokat kellett volna neki dolgozni, hiszen eddig közel 80 emberrel sem mindig hiba nélkül irányította a járást.) De az uraknak nagyon tetszett, hogy Körtés István olyan nagy lelkesedéssel volt az ellenforradalom ügye iránt. Ez a nap befejeződött.

Körtés István munkához látott. Elsők között adta tudtára a járási pártbizottságon dolgozó elvtársaknak, kommunista vezetőknek, hogy őt többé se személyesen, se telefonon ne keressék a kommunisták, mert ezzel kompromittálják az urak előtt. Ehhez én nem írok kommentárt! Helyette idézek rnég egy epizódot, amely október 30-án a nemzeti bizottság választó ülésén történt, mikor Körtés István felajánlotta szolgálatát az uraknak. A teremben helyet foglalt Sukkért Sándor paksi kisiparos is. Becsületére legyen mondva, 6 itt úgy viselkedett, ahogy azt az emberek, a becsületes dolgozók joggai elvárták volna — Körtés Istvántól. Felállt és azt mondta: ,,Már megbocsássanak az urak, de én nem vagyok hajlandó magukkal egy tálból cseresznyézni. Maguk nem a mi érdekünket képviselik.” Illemtudóan megemelte a kalapját, elköszönt és otthagyta az üléstermet. Ennyi v°lt az egész ...

Jt] zután, egészen pontosan november 4-e után Körtés István — mintha mi sem történt volna, — ismét megjelent a járási tanácsnál, hogy most már a dolgozók érdekeit képviselje. Azt hitte, hogy azok a kommunista és pártonkívüli, de becsületes tanácsi dolgozók, akiket november 2-án a járási tanácstól az ellenforradalmárok tanácsát és utasítását követve, az utcára dobott — szó nélkül megteszik, amit ő mond. Itt már egy kicsit elszámította magát. Azt mondták neki: Mivel október 30-án karriere érdekében fegyverét és (OÍIát képes volt felajánlani az ellenforradalmároknak, semmi keresnivalója nincs azok között, akik a dolgozó nép ügyéért, ha kell életüket is hajlandók feláldozni. A járási tanácstól november 4-e után eltávolították. A meglepetés ezután jött, mert kiderült, hogy Körtés István a megyei tanácsnál fontos hivatali beosztást kapott.

^ zt hiszem, elfogultság nélkül, nyugodt lelkiismerettel leírhatom — hogy Körtés István csakugyan nem méltó arra, hogy olyan fontos államhatalmi és közigazgatási szervnél, mint a megyei tanács, hivatali tisztséget viseljen. Ö karrierista, mint a példa mutatja, saját osztályának is képes hátat fordítani, hogy karriert csináljon magának. Ezért megérdemelné, hogy visszairányítsák oda, ahonnét kikerült, a munkapad mellé. Ott aztán lesz alkalma bebizonyítani, hogy a becsületes munkások közé tartozik, nem azok közé az urak közé, akik kirobbantották október 23-án az ellenforradalmat, hogy a nép becsületes fiait félreállítsák és átvegyék) a nép hatalmát. Ha ez így történik, akkor előbb, vagy utóbb egykori harcostársai, — jóllehet azok az elvtársak, akik most is a járási tanácsnál helytállnak posztjukon — nem megvetéssel, hanem megbocsátással néznek rá, elmondják neki: — Vétettél nagyot vétettél, de megbocsátunk, mert bebizonyítottad, hogy az október 30-i cselekedeted tévelygés volt, s rászolgáltál arra, hogy ismét közénk, harcos proletárok közé tartozzál. — De így 7

MOLNÁR LÁSZLÓNÉ

Jó gazda volt]

Messze felhő kerekedik. Az enyhe, majd egyre erősödő szél fújja, kergeti. Pár perc, elbújt a nap is és már fekete az ég. Sűrűn cikáznak a villámok és gyorsan tűnő kékes fényüket vésztjósló dörgés kíséri. Péter gazda félve néz a magasba. Vajon jeget is hoz-e a zivatar? A föld bő termést Ígér, de most pusztulás fenyegeti azt.

Jó gazda volt. Szorgalmas. Mindenre gondolt, mégis szorongás fogja el. Eszébe jut, hogy a múlt héten járt nála Kátai Jani, a Biztosító helyi megbízottja az önkéntes jégbiztosítás ügyében. Töprengve néz a magasba és figyeli a komor fekete felhőket.

— Sokat beszélt, — gondolja magában — 400 millió kártérítést fizettek ki négy év alatt, 400 ezer gazda földjét érte jég — minden szavára emlékszem. — Igaza volt, mormogja maga elé, mégis elutasítottam.

II kisipar is kitesz magáért!

A fővárosi és vidéki kisiparosok közül is számosán vonulnak fel a vásáron; hogy rendkívül gondos és tetszetős készítményeikkel újból és újból kiérdemeljék a közönség megkülönböztető elismer n'sét. Az egyik fővárosi műszerész-mester egy mosógép-óriást épít fel s abban helyezi el a vásárra hozott cikkeit: az ultrahangos mosógépet, ugyancsak ultrahangos kávéfőzőt és ultrahangos zuhanyozórózsát, amely masszírozást is végez. Szerepelni fog a pedálnélküli újs fajta kerékpár, újrendszerú gumis lófogatú kocsi, színes konyhabútor-sorozat. Ott lesznek a hírneves mezőtúri fazekasok készítményei, a kedvelt szegedi papucsok, jászberényi tájnépviseleti kalapok, délszláv bocskorok, félegyházi remek bekecsek, lajosmizsei és kiskunmaj- sai különleges selyemkendők, fővárosi és vidéki jónevű cipészek, bőrdíszművesek népszerű készítményei.

A napokban igen érdekes, a gép állomási traktorosok életében eddi: szokatlan brigádértekezleten vetteti részt Varsádon. A tavaszi terv telje sítése szempontjából nem a legjob bak közé tartozik ez a gépállomás - csak alig 85 százalékánál tart —- ; munkaszervezés előfeltételének me; teremtését célzó brigádmunka terét azonban

igen figyelemre méltó kezdeményezés született Varsádon a gazdaságosságra való törekvés közben.

Mint ismeretes, a párt és a kor mány a termelő üzemek és vállala tok dolgozói számára a gazdaságos termelés és üzemeltetés megteremte sének és biztosításának feladaté1 szabta meg a szocializmus építésénél egyik igen fontos sarkalatos pontjaként. Ez a feladat nem megy magától. A termelés, az üzemszervezés feladatait ismerő: munkaerővel, a: anyaggal és idővel gazdálkodni tudó a gazdaságosság célravezető okozóit jelenségeit és kihatásait értékein: tudó dolgozók kellenek hozzá. A rég: magasan kalifáit szakértők azt monc hatják erre, hogy néhány esztendc szükséges még, hogy az egyszerű munkások a tervek, a tények a megtervezett költségek, ráfordítások és bevitelek könyvelésszerű adataiból olvasni és saját munkáját értékelni tudják, és hogy mindezekből következtessenek . a gazdaságosság mikéntjére. A pártnak és a kormánynak azonban más a véleménye és a2 álláspontja a munkásokban rejlő alkotókészségről, az egyszerű munkások tudatáról és társadalmi helyzetéből adódó aktivitásáról.

Ennek az utóbbi véleménynek a megalapozottságát igazolja a varsádi példa is.

Nem kevesebbről mint arról van szó, hogy a varsádi gépállomás brigádvezetői — anélkül hogy azt miniszteri utasítás, vagy igazgatósági körlevél előírná számukra — a de- kádzáró jelentéseik megtételekor pénzügyi értékelést is adnak az elmúlt 10 napról. Eddig az volt a szokás — és a többi gépállomásokon ma is az a szokás —, hogy a brigádvezető beszámol: hol és mit dolgozott a brigádja, esetleg megkapta a .letolást“, mert kevés normálholdat nozott be a brigád, vagy az üzemanyagról nem tudott pontosan számot adni. aztán megkapta a következő 10 napra a feladatokat ismer- ették velük a rendelkezéseket válxxxvsíií.JU11U vxx uxvxxv, nugj

megszűnt a kötelező biztosítás, nem veszek most újra, méghozzá önként, terhet a nyakamba. A pénznek sok helye van, jobban is el tudom használni. De máskép beszélnék most, fohászkodott egy nagyot. Csak most ne legyen baj, első dolgom lesz...

Mintha valahol meghallották volna a szavát, egyszerre megfordult a szél és amilyen gyorsan hozta, úgy vitte, hajtotta maga előtt a felhőket. A nap is kisütött és a bőséges esőtől szinte szemlátomást nőtt a vetés.

Péter nagyot sóhajtott, mégegvszer körülnézett, azután határozott léptekkel megindult a távoli falu felé. Meg sem állt Kátai János házáig. Benyitott és csak annyit mondott: eljöttem. Mindketten tudták, hogy miért.