Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-26 / 122. szám
to Tolnai N AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! # Egyotömi Könyvtár PÄCS j Őket käs döntjük MAGYAR SZÓ C I A LIST A Ml1 N KASPART TANÁCSOK LAPJA II. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM. ARA 5« FILLÉR VASÁRNAP, 1957 MÁJUS 26. t — — £ ÉPÍTŐK ÜNNEPÉN Nyolcadszor ünnepeljük ma — ezen a májusvégi vasárnapon — a hazánkban már hagyományossá vált Építők Napját. Ünnepelnek az építők, de ünnepli az ország népe is azokat a kőműveseket, ácsokat, kubikosokat, vasbetonszerelőket, mérnököket és munkavezetőket, munkások és műszakiak ezreit, akiknek szorgalmas kezemunkája nyomán évről évre új gyár- és lakóépületek emelkednek a magasba, és akik bizony gyakran otthonuktól, családjuktól távol végzik nehéz munkájukat. Jókedv, tréfa, derűs hangulat teszi feledhetetlenné évről évre az Építők ünnepét, de az ünnepi köszöntők soha nem mulasztják el idézni azoknak a régi májusoknak emlékét, amikor az építőmunkások csak kis csoportokban, titkon gyülekezhettek az erdők tisztásain, hogy erőt gyüjthessenek a kizsákmányolás elleni harchoz. E harcoknak emlékét, amikor az építők a munkásmozgalom első vonalában küzdöttek nemcsak saját, hanem az egész dolgozó nép felszabadulásáért, jobb életéért. A felszabadulás előtt nem volt ünnepük, nem lehetett, mert nem volt megbecsülésük sem. A tőkés társadalmi rendszer nem becsülte az építőmunkásokat, hanem elnyomta őket. De az építőmunkások számtalan esetben mutatták meg erejüket szembeszállva a kizsákmányolással és a tőkések érdekeit szolgáló .államhatalommal. E harcok egybeforrasztották sorainkat és olyan erővé tették a szakszervezeti mozgalmat, amely nem egy esetben meghátrálásra kényszerítette az építőipari tőkéseket és kényszerítette őket, hogy eleget tegyenek a jogos követeléseknek. A magyar építő, fa- és építőanyagipari munkások áldozatos harcaikkal kitörölhetetlenül beírták nevüket a munkásmozgalom dicsőségkönyvébe. A harc nem volt hiábavaló. A felszabadulás új életet hozott az építőmunkások tízezreinek is. —*■ E megváltozott életről szólnak Ady Endre látnoki sorai, amelyek az Építők ünnepének jelszavává váltak: „Ez az ország a mj országunk — Itt most már a mj kezünk épít.” Szaktársaink — harcos múltjukhoz híven — tevékenyen resztvettek az újjáépítésben, lelkesen dolgoztak a 3 éves, majd az ötéves terv megvalósításáért. Az októberi ellenforradalom után pedig az építő és az építőanyagipari dolgozók tízezrei láttak munkához, hogy minél előbb helyreállítsák a megrongált városrészeket épületeket. Dolgoznak azért, hogy minél több lakást — köztük tízezer bányászlakást — tudjanak még ebben az évben felépíteni. Az építőmunkások nem egyszer adták tanújelét annak ,hogy az élvonalban akarnak haladni az új társadalom építésében. — Mj. építőmunkások is erőnkhöz. tehetségünkhöz képest részt veszünk e munkában és elvégezzük a nagy építési feladatokat, Ma. május utolsó vasárnapján azt ünnepeljük, hogy szabadon, az éhség félelmétől mentesen, békésen építhetjük az új lakások ezreit, ezzel segítjük egész népünk élet- színvonalának emelését. SZŰCS GYÖRGY Az Építők Szakszervezetének megyei elnöke Á MÁI SZAMBÁN: Harcoljunk az intrika ellen (3. oldal.) — Gyermek szépség- verseny (4. oldal.) — A gemcnci erdőben (5. oldal). — Különlegességek egy állattenyésztési kísérleti gazdaságban (5. oldal). — Rádióműsor (6. oldal). — Szövőgyári hétköznapok (7. oldal). |Többezerg£a KTSZ-ek negyedéves tervében i Többen fordultak már azzal a • kérdéssel hozzánk, vajon a kisipari termelőszövetkezetek megyénkben ebben az évben, hogyan tudják kielégíteni a lakosság igényeit. Mint az egyik legilletékesebb szervtől — a KISZÖV megyei vezetőitől érdeklődtünk a KTSZ-ek negyedéves programjáról. Ebben a negyedévben, az elmúlt ev hasonló időszakához viszonyítva, sokkal több közszükségleti cikket termelnek — kaptuk a felvilágosítást. Az 1957-es év első negyedében pél- >dául j a szövetkezetek 15 százalékkal ) többet termelnek, és ami a leg- j fontosabb, a termelékenység 16 százalékkal emelkedett. Ji A mostani tervek is sokkal magasabbak, mint az elmúlt évben volt, de még ez a feszített terv sem lesz elegendő a lakosság igényeinek kielégítéséhez. A cipész ktsz-ek például 15,930 pár lábbelit készítenek. Ez a mennyiség mintegy hatezer párral több mint az elmúlt év hasonló időszakában. 1850 pár goyser férfi félcipőt, 2100 pár férfi szandált, hasonló mennyiségben női cipőféleségeket. És tervbe vették 1000 pár nő: lábbeli készítését teljesen műanyagból. A megyei igényeket figyelembe véve több mint ezer pár papucsot készítenek. Gyermek szandálokat a dunaföldvári KTSZ-ben készítenek, és az anyag nagy részét hulladékból teremtik elő, ami a nagy cipők szabásánál megmarad. A textilneműt készítő szövetkezet programjában nyári női ruhanemű- ek, vászonöltönyök, férfi és női alsóruhák szerepelnek. A szekszárdi ruházati szövetkezetben elkészítenek 3000 darab női ruhát, kartonból és alperi- ből, 500 darab karton pongyola is tervükben szerepel. Ezenkívül 600 darab női blúzt pup- linból, kétezer férfi- és gyermeköltönyt vászonból, ezer öltönyt pedig zeigből. És mintegy 7500 darab férfi inget is fognak még emellett készíteni. A bonyhádi szövetkezetben elkészítenek mintegy ezer darab fiú vászonöltönyt, 1400 darab bébi ruhát, 700 darab női karton ruhát, 400 darab bakfis ruhát ripsz anyagból és közel kétezer darab férfi alsónadrágot. A dombóvári szövetkezetben 600 férfi vászonöltöny elkészítését tervezik, ezenkívül alsóruhát készíte nek Tamásiban és Bátaszéken is a szövetkezetekben. A cukorrépaegyelés hírei Beérett a sajt — icánty VU*ns£GV3<záfy Összesen 4125 hold cukorrépát vetettek az idén Tolnában. Ebből a megye 12 állami gazdaságában 1501 [hold a cukorrépával bevetett terület, s szombaton déltájban valamennyi gazdaságban végeztek az egyeléssel. A Sárközi Állami Gazdaságban már az első mély kapálást is megkezdték. A megye termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai is a cukorrépa egyelés befejezéséhez közelednek. Az általuk vetett 2624 hold cukorrépa egész területét permetezték már a jelentékeny tömegű kártevők ellen, s alig 200 hold van már csak hátra az egyelés befejezéséhez. A jövő hét első két napján megyeszerte végeznek a cukorrépa egyelé-sével Tolnában. FölMvesszSvetkezetbe tömörültek a hátai sxőnyegsxövő assxonyok Báta községben több mint 300 asz- szony foglalkozik szőnyegszövéssel, akik hetenként átlag 8—10 000 méter szőnyeget szőnek. A messze környéken ismeretes szőnyeget eddig a bátai asszonyok maguk szállították a környező megyékbe, hogy piacot találjanak árujuknak. A bátai földművesszövetkezet most elhatározta, hogy a szövetkezet keretében külön szövő-részleget alakít, amely az érté kesítésen kívül a sok esetben nehézségekbe 'ütköző anyagbeszerzést is lebonyolítja. A bátai asszonyok örömmel foganták a földművesszövetkezeti szövőrészleg megalakítását. A bátai népi szőnyegek így rövidesen nemcsak a déldunántúli megyékbe, hanem az ország minden részébe eljuthatnak. Középkori felüt találtak Szekszárd határában^ Szekszárd határában, a Sió-gátak építésénél értékes régészeti leletre bukkantak. A földmunkák során egy avar temető került elő s közvetlen ennek szomszédságában egy középkori magyar falu nyomait találták meg. A szekszárdi múzeum kutatói az első jelekből is megállapították, hogy az előkerült házmaradványok a középkori Iccse falu romjai, amelyet eddig csak a fennmaradt oklevelekből ismertek. A falu lakói a török időkben menekültek el s a mc.st folyó ásatások során több házieszköz, különböző használati tárgy is előkerült Közvetlen a község közelében hú zódik az avar temetkezőhely, amelynek eddig 10 sírját tárták fel. Az ása tások azonban tovább folynak, mert feltehető, hogy többszáz sír vár még feltárásra. Ezzel egyidőben végzik az elpusztult középkori falu feltárását lALLÁ&ÁS in Egyre több szocialista és nyugati országban ismerik meg a Tolna megyei Tejipari Vállalat sajtkészítményeií, ahova a vállalat exportál. Képünkön egy újabb szállítmány Trapista-sajtot készítenek elő a Német Demokratikus Köztársaságba irányuló exportra a vállalat szekszárdi, Központi Sajtérlelő üzemében. Ezer méhcsalád „legel“ a blkácsi akácerdfikben A bíkácsj erdészet össz-erdőterü- letének mintegy egyharmada, kétezer hold az akácerdő. Ez az ország egyik legjobb akác mézelőhelye. — Akácvirágzás idején az országnak szinte minden részéből jönnek ide vándorméhészek, akik a helyszínen kj is pergetik a mézet. Mint Vida László elvtárs, az erdészet vezetője tájékoztatta szerkesztőségünket, eddig harminc méhész — köztük még Nógrád és Vas megyeiek is — telepedett le ezer méhcsaláddal az akácvirágzás idejére a bikácsi erdőben. A méhészek csekély^ családonként 2.20 forint „legeltetési díjat” fizetnek az erdőgazdaságnak. Tegnap, szombaton délelőtt 11 órakor a szekszárdi Garay János gimnáziumban 95 diák búcsúzott el tanáraitól, iskolájától. A ballagásra eljöttek a szülők, rokonok, ismerősök, még vidékről is nagyon sokan beutaztak erre az alkalomra. Az ünnepély a negyedévesek búcsújával kezdődött, amelyet Lakatos Mária mondott el, majd a harmadikosok, a leendő elsőosztályosok és Horvav Árpád igazgató búcsúzott el az érettségizőktől. A Garay-szobor megkoszorúzása után a diákok a megyei pártintézőbizottságra vonultak, ahol vendégül látták őket. Az intéző- bizottság tagjai elbeszélgettek a fa nárokkal, diákokkal, s ezzel a mindvégig szép és megható ünnepély jó hangulatban fejeződött be. Köxel 55000 forintos megtakarításra tettek ígéretet a tereli gépállomás dolgoxói Vasárnap tartják küldöttválasztó megyei konferenciájukat Szekszár- don a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei szervezeteinek aktivistái. A küldöttválasztó pártértekezletet igen értékes kezdeményezéssel köszöntik a teveli gépállomás dolgozói. Elhatározták, hogy a munkájuk jobb megszervezésével és takarékos, körültekintő gazdálkodással az üzemi párt alapszervezetük ellenőrző és segítő tevékenységét igénybe véve 54 500 forintot takarítanak meg ebben az esztendőben a mindenkori terveik részletes teljesítése mellett. — A mezőgazdasági termelés önköltségének összetevői között a megmunkálás költségét kívánjuk csökkenteni. Ezen belül a munkabéreknél 14 000, üzemanyagnál 16 300, alkatrésznél 14 200, idegenjavításnál és különféle költségnél 10 000 forintot, összesen 54 500 forintot takarítunk meg ebben az évben. Ezzel kívánjuk bebizonyítani, hogy állami támogatás nélkül járulunk hozzá a szocialista fölhalmozáshoz. Törekvésünk még eredményesebb lenne, ha a Tolna megyei gépállomások mindegyike követné kezdeményezésünket. — írták a teveli gépállomásról a pártkonferencia alkalmából a gépállomások megyei igazgatóságához küldött levelükben a teve- liek. Az igazgatóságon szerzett értesülés szerint, ha Tolna megye 12 gépállomása hasonló, szocialista kötelezettség vállalást tenne, a gépállomások 1 millió forint megtakarítással járulnának hozzá a népgazdaság erőforrásához mivel Tevel a kisebb gépállomások közé tartozik.
