Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-24 / 120. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1957 MÁJUS 24. IBMILM? NAß VEN tovább, tovább, Fel búcsúcsókra cimborák, tovább, tovább. Utam hazámba visszavisz, Hű polgár leszek magam is, Tovább, tovább ... Üjra tavasz van, ismét elsuhant egy év, ismét nagy ünnepe van az iskoláknak. A termeket virágok diszítik, a tavasz legszebb virágai: jázminok, szekfűk, pünkösdi rózsák, s a diákok szívét ezekben a percekben tavaszi izgalom hevíti. De nemcsak a diákokét, a miénket is, akik — érzelmeinket igyekszünk eltakarni — látszatra nyugodtan állunk a Bonyhádi Közgazdasági Technikum udvarán és várjuk a kedves és megható pillanatot, amikor osztályuk ajtaján kilépnek az érettségiző diákok, hogy búcsút vegyenek az iskolától, minden osztálytól... A ballagás előtt az igazgatói irodában dr. Kende Ferenc igazgatóval beszélgettünk, megtudtuk tőle, hogy az intézet 1945/46-ban nyílott, s hogy 1949-től nyolcszor bocsátott az életbe érett diákokat. Mindezt, mint adatot közölte velünk, de látszott rajta, hogy ő is izgatott, s a búcsú perceiben talán szívesebben lett volna tanítványai között. És pontosan déli 12 órakor az egyik ballagó diák az iskola kolompjához lépett, „kicsengetett”, nem tízperces szünetre, hanem búcsúzóra, tizenhat búcsúzó diák ajkán felcsendült a „Ballag már a vén diák” és elbúcsúztak a harmadikosoktól, a másodikosoktól és elsősöktől. Az ünnepség az iskola kultúrtermében folytatódott, ahol a Himnusz eléneklése után a negyedik osztály egyik tanulója mondott köszönetét az igazgatónak, Mária néninek, az osztályfőnöknek és valamennyi tanárnak azért az áldozatkész munkáért, amellyel őket idáig segítették, hogy tanulmányaikat elvégezve, ipint érett emberek kiléphetnek az életbe. Tudják, érzik, hogy mindezért köszönettel tartoznak szüleiknek, és az egész magyar népnek, népi demokratikus államunknak, hogy nyugodt életet, lehetőséget biztosítottak számukra. A nagy erőpróba, az érettségi, még vissza van, de valamennyien bizalommal tekintenek eléje. Utána öten tovább tanulnak, a többi pedig dolgozni fog. Örömmel dolgozni, mert érzik, tudják, hogy megbecsült tagjai lesznek a társadalomnak, ha munkájukat becsülettel végzik el. . Az egyik fiú két szünidőben a bányában dolgozott. Nem akar most se máshova menni. Ott ismerik, megszerette ő is a munkát, oda vágyik vissza. .. Ok döntenek további útjukról: szabad hazában, szabad emberként választanak maguknak pályát, ahol boldogulásukat látják .. . b. g. Kozmetikai tanácsadó A szépségápolásnál a levegőnek is komoly szerep jut. Nézzük meg tehát, milyen hatásai van a bőrre a levegő. A vizet és levegőt különösen a bőr olyan szépséghibájának kezelésénél alkalmazzuk, melyeket vérkeringési zavarok okoznak, nevezetesen kezek és lábak, valamint az orr és arc kékes pírja ellen. A kezek és lábak pirossága aránylag gyakori jelenség a serdülőkorban és nem egyszer gyengeséggel, vérszegénységgel jár együtt. Ezekben az esetekben a bőr a hideggel szemben túl érzékeny, a vérkeringés meglassul és a baj kékes pirossá válik. Erősebb hidegben ezek a részek könnyen meg is fagynak. Kezelésük akkor a legeredményesebb, ha gyakori hideg-meleg fürdőt és kitartó, enyhe dörzsölést, vagy masszázst alkalmazunk, mert ezáltal a hajszálerek szűkülését és tágulását idézzük elő, a vérkeringés normális lesz és a pirosság lassan elmúlik. Hogy a bőrünk a levegővel szemben ellenállóbb legyen, tanácsos a rendszeres légfürdő. Nyáron kint a szabadban napfényfürdő után árnyékos helyen, hogy a test lehűlése és ledörzsölése által is fokozzuk a vérkeringést, ősszel és télen pár percig nyitott ablaknál egy kis mozgást végzünk. A hozzám érkezett kérdésre válaszolva ajánlom: pattanásos arcot nem szabad otthon nyomkodni. Meleg kamillateával borogassa, alkoholos vattával törölje le. Pakolásnak jó friss élesztő, nyers tejjel higítva: felkenni az arcra, 20 percig rajta hagyni, majd kamillateával lemosni. Szappan helyett megnedvesített búzakorpával kell mosni az arcot (Jó tisztító hatása van.) VASÁRNAPI ebéd SZÁRNYASAPRÓLÉKLEVÉS Hozzávalók: 25 dkg szárnyasaprólék, 20 dkg vegyes zöldség, 10 dkg friss zöldborsó, vagy 5 dkg konzerv, 5 dkg gomba, 2 dkg zsír, zöldpetrezselyem, 1 tojás- sárga, 1 kanál tejföl. Az aprólékot jól megmossuk, feldaraboljuk és főni tesszük. A zöldséget apró kockákra vágjuk, a gombát szeletekre és egy kis fej apróra vágott hagymával zsírban megpároljuk. Mikor a hús puhára főtt, a zöldséget felöntjük vele és még pár percig együtt főzzük. Hozzáadjuk az apróra vágott zöldpetrezselymet, a tojássárgát a tejföllel a leveses tálban elkeverjük és a levest ráöntjük. RIZSES CSIRKE Hozzávalók: 1 db csirke, 30 dkg vegyes leveszöldség, 1 kg kifejtett zöldborsó, 25 dkg rizs, 8 dkg zsír. A megtisztított csirkét darabokra vágjuk, hozzávesszük a máját, zúzáját. A zöldséget kockára, vagy hosszúkásra vágjuk. A csirkét feltesszük főni annyi vízzel, hogy jól ellepje. A rizst forró zsírban megfuttatjuk és hozzáadjuk a félig megfőtt csirkéhez. Meghintjük vagdalt zöldpetrezselyemmel, hozzákeverjük a zöldborsót és középmeleg sütőben, 20— 25 percig fedő alatt puhára pároljuk. Csak óvatosan, pecsenyevillával kavar- gatjulí. Tálaláskor 3 dkg olvasztott vajjal meglocsoljuk, és zöldpetrezselyemmel megszórjuk. RUMOS SZELET Egy egész tojás, 6 kanál cukor, 10 evőkanál tej, 6 dkg zsír, 1 dkg tört szalalkálit jól elkeverjük és annyi lisztet adunk hozzá, hogy puha rétestésztát kapjunk. Három cipót formálunk és három lapban kisütjük. Az egyik lapot kockákra vágjuk, 1 dl rummal meglocsoljuk, 1 dl lekvárral összekavarjuk és ha a tészta krémszerű péppé jól átázott, a két lap közé töltjük. Másnap hosszúkás szeletekre vágjuk és tetejét cukorral meghintjük. MSZMP szervezet alakult Csütörtökön délután megalakult az MSZMP szervezet a Palánki Tangazdaságban is. Egyelőre a volt MDP tagokból 5 tag lépett be a szervezetbe. A párttagok most azon dolgozna^ hogy számszerűleg is továbbgrősítsék pártszervezetüket. Van is már néhány olyan jelöltjük. akik még nem voltak semi- lyen pártnak tagjai, de velük elbeszélgetve úgy határoztak, hogy belépnek. Ezeknek felvétele a héten tartandó taggyűlésükön történik meg, ahol egyúttal megbeszélik a helyi programjukat is. Könyvismertetés Most jelent meg) Beek Andrási BODRI Nem! Bodri nem volt valami kényes, finnyás szobakutya. De nem is volt luxus vadászeb sem! Egyszerű házőrző volt, olyan, aminő száz is van a faluban. Termetre akkora volt, mint egy kisebbfajta borjú. Hatalmas szájában fehér fogsor villogott. Egyébként nem volt rajta semmi különös. Egyszer — amikor oltásra vittük — az állatorvos így diktálta be Bodri személyleírását a kutya-nagykönyvbe: „Foltostarka házőrző eb, fajta és jelleg nélkül”. Hát fajtája és jellege lehet, hogy nem volt neki, de jelleme annál inkább! Bodri tudta, hogy mi a kötelessége és hűségesen megőrizte az özvegysorban élő édesanyám házatáját a tyúkhúsra éhes kóbor állatoktól épp úgy, mint a tolvaj szándékú emberektől. Amikor esto lett, lefeküdt a konyhaajtó elé a küszöbre, és egész éjjel ott vigyázott ránk. Ha pedig az udvaron, vagy akár a kert legtávolabbi részén éjjel, vagy nappal valami megzörrent, Bodri egyszeriben ott termett. Akkor aztán „lélek az ajtón se be, se ki”, amíg parancsot nem kapott a továbbengedésre. Mert Bodri nem ismert megalkuvást a házőrzés tekintetében és aki e téren más véleményen volt, annak menten kiszabta bőrét, vagy ruháját. Aszerint, hogy ki mit viselt. Amikor pedig én az iskolába „nőttem”, Bodri kötelessége lett, hogy oda engem elkísérjen. így ballagtunk naponta ketten az iskola felé. Jobbról én, két kezem a nadrágzsebben, hátamon a táska, abból spárgán spongya fityegett ki. Balról Bodri komoly, méltóságteljes léptekkel. A fejünket abban az időben körülbelül egymagasságban hordtuk. Ha aztán az úton valaki, vagy valami rossz szemmel nézett reám, Bodri elkezdte mutogatni fehér fogsorát, amitől az illetőnek nyomban megváltozott a véleménye. Délben értem jött Bodri az iskolába, s amikor a tanító bácsi az utcán szépen sorbaállított bennünket, hogy hazafelé induljunk, Bodri elébe állt és hangos csaholással jelentette be abbeli szándékát, hogy engem ő kíván hazakísérni. A tanító bácsi ezt tudomásul vette és beleegyezett Bodri kíséretébe, annál is inkább, mert az osztályban növésre én voltam a legkisebb és mert tudta, hogy rendkívül nagy tisztelettel viselkedem az útszéli árokparton legelésző libákkal szemben. Egy alkalommal hazafelé mentemben nagy sziszegéssel támadott meg egy gúnár. Ijedten, futva próbáltam előle menekülni. De a gúnár jobban bírta, utóiért és hősiesen csipkedte a lábam szárát. Ekkor ért oda Bodri. Amilyen egyenlőtlen volt a harc köztem és a gúnár között, olyan egyenlőtlen lett a gúnár és Bodri között. Az előbb még hős gúnár jócsomó tollának hátrahagyásával repülve keresett — és talált — menedéket Bodri fogaitól. Ettől az esettől eltekintve, különösebb dolog nem is történt velünk télig. Egy decemberi napon — amikor az első hó leesett — jókedvű hancúrozással rohantunk ki az iskolából és már az udvaron elkezdődött a nagy hócsata. Majd tomboló jókedvünkben birkózni, hemperegni kezdtünk a friss hóban. Amikor Bodri odaérkezett, az volt a harci helyzet, hogy én feküdtem a földön, két kispajtásom meg rajtam. Bodri nem értette és komolyra vette a dolgot és a rémült gyermeksikoltozásra előfutó tanító bácsinak csak hosszabb harc után sikerült Bodrit semleges álláspontra bírnia. A két kispajtás nadrágján, harisnyáján, no meg a lábszárán akkorra azonban már ott voltak Bodri fogának nyomai. Édesanyám némi fejcsóválás után megfizette a nadrágokban és harisnyákban a Bodri által okozott károkat, a két kispajtásnak pedig tyúklevest és befőttet küldött fájdalomdíjban. Hanem a törvénytudó okosok kimondták az íté; letet: Bodrit ezután állandóan megkötve kell tartani. Bodri tehát egy hosszú láncra, a nagy eperfához lett kötve. Onnan nézett felém szomorúan, amikor másnap reggel egyedül indultam el az iskolába. Szegény Bodri sehogysem tudta megérteni, miért kapott láncot, hiszen ő csak a kötelességét teljesítette. Persze, Bodri csak egy egyszerű házőrző eb volt, fajta és jelleg nélkül. Nem ismerhette a törvényt, amit az emberek paragrafusokba csavargattak, ö csak egy törvényt ismert: A kutyahűség, a kutyakötelesség törvényét. Tolna megyei 'Héfuqdd#. Gyermek szépségversenye GAZDAG ZSUZSIKA Szekszárd. TÓTH IMRE Szekszárd. KELLER LACIKA Szekszárd. BODOR ILDIKÓ Tengelic. VASS KATICA Tolna. SZABÓ MÁRIA Nagy tormás. Jl'luiö-e öklük a csobánci hősök tetteik Az idén van 250. évfordulója annak a nevezetes ostromnak, amelyet a Rákóczi szabadságharc idején a Ilabsburg- seregek indítottak a balatonmenti Cso- báncvár ellen. A várat mindössze harminc lerongyolódott hajdú és harminc környékbeli paraszt védte. A többszörösen megismételt ostrom után egy tábornok, ötven tiszt és háromszáz katona maradt a vár alatt, amely alól végül is szégyenszemre elvonult a császári ármádia. 1907-ben mozgalmat indítottak a nevezetes esemény megörökítésére, de a tervet nem sikerült megvalósítani. Az idén végre márványtábla kerül az omladozó várfalakra, emlékeztető jeléül a nagyjelentőségű csatának.
