Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-01 / 101. szám
TOLNA MFC*” .AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! lUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA II. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR SZERDA, 1951. MÁJUS 1. MA II PS Mii 18 millió forintos költséggel elkészült o kurd-csibráki vasútállomás Március 29-én a MÁV Dombóvári Építési Főnökség kurd—csibráki építkezésén üzemi gyűlést tartottak a munkások a kommunisták kezdeményezésére. Nagy elhatározás született meg: a vasútállomás építkezését május 1-re akarták befejezni. Munkafelajánlásukat eljuttatták a Pécsi Üzletigazgatósághoz is, ahol javaslatuk támogatásra talált és az építkezés további befejezéséhez szűk séges anyag biztosítására ígéretet kaptak. A munkálatokhoz leszállítottak többek között 2 ezer tonna zúzott követ, ezer tonna szénsalakot. A vasútállomás kibővítésére és korszerűvé tételére azért volt szükség, hogy mentesíteni tudják a kis állomást. 1952-ben kezdték meg az új állomás építését. Azóta Dombóvártól Simontornyáig a régi, még az 1800-as évek végén lerakott 8— 10 méteres síneket felszedték és az alapozást is úgy építették meg, hogy a vonatok 100 kilométer óránkénti sebességgel közlekedhetnek. Sok problémát okozott a műszakiaknak a talajvíz elvezetése és a mintegy 18 méteres partbevágás ösz- szehangolása a pálya kiépítésével. Halmai Ferenc építésvezető számos értékes újítást nyújtott be az építkezés meggyorsítására. Az újítómozgalom eredményeképpen közel ötvenezer forintos megtakarítást értek el. Az állomás építési munkálatai az ellenforradalom idején sem szüneteltek és a március 29-i vállalás teljesítéseképpen április 29-én az első vonat áthaladhatott az újonnan épített állomáson. Az első 100 km sebességű szerelvény áthaladására az építők április 30-án kivonultak a pálya szélére s mintegy 150-en nézték, hogy munkájuk eredményeképpen hogyan száguld el a vonat ott, ahol ezelőtt évekkel 10—15 kilométeres sebességgel közlekedhetett csak. A Pécsi vasútigazgatóság főosztályvezetője az ünnepélyes alkalomkor elismeréssel adózott az építkezés dolgozóinak, a helyi MSZMP alapszervezet kommunistáinak munkájáról. Az építkezésen alkalmazásban lévő dolgoz,ók nagy része már az első napon ott volt az alapozási munkálatoknál, s most a kurd—csibráki munkahelyről az építők nagyré- szét Sárbogárdra helyezik át, ahol továbbépítik Simontornyától Puszta- szabolcsig a pécs—budapesti vasútat a kor követelményeinek megfelelően. A nagymányoki építkezésen Már a harmadik kétlakásos bányász-lakóház falait húzta fel falegyenbe a nagymányoki építkezésen a Merk János és Winkelmann János oktatók által vezetett kőműves tanulóbrigád. A 8 tagú Tóth kubikos brigád dar.? val emeli helyükre a három mázsás födémgerendákat. Hol lehet szórakozni május 1-én? A Vendéglátóipari Vállalat alaposan kitesz magáért: összes egységei nyitva lesznek, a kerthelyiségekkel együtt, mindenhol lehet halat kapni és megnyílik, még hozzá műsorral a Sörkert is. Este 8-kor a pécsi „Humor” együttes (Pécsi öregdiákok) ad 3 órás műsort a Sörkertben. A földművesszövetkezet hasonlóképpen felkészült május 1-re. Ezen a napon nyitják meg új kiskocsmájukat a volt Runyai-féle vendéglőt, a vasúti so rompónál. A város különböző pontjain a gazdakörökben is szórakozhatnak a dolgozók. Akinek még ez sem elég, az válogathat a sok enni- és innivalóban az utcán. A Népboltnak egyik sátra (bazár és játék) a Béla-téren. a másik 25 méteres sátra a központban lesz. A földművesszövetkezet szintén két nagy sátorban árusít ételt, italt és nyitvatart a borkóstoló is. A Vendéglátó Vállalat két étel és ital sátra a cukrászpavilon felállítása mellett, különlegességet is tartogat az ünneplőknek. 12.50 forintért palackozott bort árul Május 1. feliratú címkével. Jó eredmények a Házai Téglagyárban Munkában a villamos kotrógép Mázán Jó eredménnyel dolgoztak a Mázai Téglagyár nyersgyártói. A hónap eleje óta alig volt olyan nap hogy ne teljesítették volna a napi tervet, annál több az olyan, hogy többezerrel túlteljesítették. Volt olyan nap is, hogy — a 28 ezres tervvel szemben — 40 ezer darab nyerstéglát gyártottak a présgéppel. A kézivetők már nem tudtak ilyen jó eredménnyel dolgozni, a rossz időjárás miatt április 10-e helyett csak a hónap utolsó napjaiban tudták megkezdeni a munkát. így a kézivetők nem js tudják teljesíteni havi tervüket. Azonban mégsincs baj a gyár tervteljesítésével. A gépi nyersgyártás tervét csütörtökön befejezte az üzem és a hátralévő négy nap alatt a présgépen legyártották a kézigyártási tervből még hiányzó 150.000 darabot is. Nehéz fizikai munkájúi mentesíti a Mázai Téglagyár dolgozóit a villannyal hajtott kotrógép. Óránként tizenhárom köbméter földet termel ki a présgép részére, de teljesí tőképessége kéts)zerese ennek. Ránk köszöntött a 13. szabad május 1-e. Az üzemekben, falvakban, talán még soha nem készültek a dolgozók oly lelkesedéssel megünnepelni a Munka Ünnepét, a proletárinternacionalizmus nagy ünnepét, mint az idén. Ezen a napon a világ öt részén: Európában és Ázsiában, Afrikában Amerikában és Ausztráliában a munkásosztály hatalmas seregszemlét tart. Sok helyen az állam biztosítja május 1 méltó megünneplését, másutt azonban üldözés, börtön jár érte. De mindez nem tántorítja vissza a világ proletariátusát. Május elseje 1917 előtt az imperializmus igája alól való felszabadulásért folyó küzdelem egy-egy fontos dátumát jelentette. Május 1 a felszabadulás szimbóluma volt. A tőkés országok munkásosztálya csakúgy, mint az elnyomott gyarmat; népek szimbólumnak tekintették ezt a tavaszi napot, amelyen évtizedeken át oly sok sikeres osztályharcot — gazdasági és politikai téren vívtak. De 1917 óta már mást is jelent május 1. Jelenti a tőkés iga alól felszabadult népek szabad alkotó munkájának ünnepét, arnelye; a munkásosztály saját lété nek javítására, boldogulására, más népek felszabadításának elősegítésére fordít. A hatalmas seregszemlét érthetően nem nézték egyetlen évben sem jó szemmel a tőkés rend hívei. Megtettek mindent, hogy a proletariátust ismét elnyomják. Ott, ahol ők dirigálnak, ahol még a tőke az úr, megerősített rendőregységek vigyáznak a „rendre’’. Letartóztatják a dolgozók legjobb képviselőit a kommunistákat, börtönbe vetik azokat, akik szimpatizálnak a haladás eszméivel. Nálunk is fegyveres ellenforradalomban akartak ismét tőkés jármot kényszeríteni a 12 éve szabad magyar népre. Ezt szerették volna 1956 októberében megvalósítani Magyarországon az ellenforradalmárok, a külső és a belső ellenség. Fő erőiket a Párt ellen összpontosították, mert tudták: mindaddig, amíg a proletariátusnak erős, egységes pártja van, amíg a munkásosztály szervezett vezető érővé; képes dolgozni, addig minden kísérletük hiábavaló, a proletárhatal- mat nem lehet megdönteni. Az ellenforradalom leverte az ötágú csillagot, a lángok martalékává tette a vörös zászlót. A magyar munkásosztály, a magyar dolgozók ma ismét magasra emelik a vérrel szentelt vörös zászlót, jelezve azt. mi is ott vagyunk a munkásmozgalom, a társadalmi fejlődés élvonalában. Magasra emeljük, magasabbra, mint éveken keresztül, mert megtanultuk októberben: a legdrágább veszett volna el a szocialista országok segítése nélkül. Elveszett volna a proletárhatalom. De hiába volt a belső és külső ellenségnek koncentrált támadása a nép; hatalom él és napról napra erősödik. Az ellenforradalom átmenetileg bizonyos sikereket ért el. A zászlóbontás^ azonban már nem kerülhetett sor, mert a szovjet hadsereg a proletárinternacionalizmus szellemében segítséget nyújtott a magyar porletá- roknak, megsemmisült az ellenforradalom. A párt pedig rendezve sorait, rendezte a magyar munkásosztály sorait is, végső leszámolásra indulj az ellenforradalmárok ellen, akik nem mást, mint a proletárhatalom megdöntését, a földosztás eredményeinek megsemmisítését tervezték, a gyárakat, a bankokat vissza akarták adni a tőkéseknek. Ma, amikor hosszú sorokban vonulnak fej munkások és parasztok, értelmiségiek és mindenki, aki a nép; hatalom híve, azok egyúttal ünnepük a proletárinternacionalizmus nagyszerű eszméjét, ünnepük a Szovjetuniót, ünnepük a magyar nép szabadságát, az elmúlt 12 szabad esztendő minden vívmányát. A magyar nép nagy lelkesedéssel készült ennek a napnak megünneplésére. Nem szavakban tette ezt, hanem mindenekelőtt a termelő munka állandó javításával. És ha ez valaha fontos volt, most égetően szükséges. Az ellenforradalom, amikor már belátta, hogy fegyverrel nem képes a munkáshatalmat megdönteni, eszeveszett uszításba kezdett, buzdított és fenyegetett sztrájkra, hogy gazdasági téren a teljes csődbe vezesse az országot. Óriás; károk származtak eb- ből.Üzemeink termelése a minimálisra csökkent, s az ipar kenyere, a szén, pedig az összes tartalékkal együtt elfogyott. Sikerülhetett volna az ellenforradalom terve, ha a Szovjetunió és a többi szocialista állam és néhány nyugati tőkés állam dolgozói nem sietnek népünk megsegítésére. De csak ezt látni — kevés. Ahhoz, hogy lényegében elkerültük az inflációt, hogy gazdasági életünk egyre inkább normalizálódik, hogy egyre több üzemünk jelenti: Elérték az október előtti termelési szintet, ahhoz hozzájárult a bányászok, a vasöntők, a vasutasok, vagyis az egész munkás- osztály áldozatos, odaadó, lelkes munkája. Ma a magyar munkásosztály ország világ előtt kinyilvánítja: az ellenforradalom felett aratott győzelem után egységesebb, elszántabb mint bármikor ha a proletárhatalom, a nemzetközi összefogás erősítéséről van szó. Éljen május l,a proletár Internacionalizmus nagy ünnepe! /O' A ^ w
