Tolna Megyei Népújság, 1957. április (2. évfolyam, 78-100. szám)
1957-04-17 / 90. szám
1957. Április n. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 SEGÍTSÉG! TŰZ VAN! TŰZOLTÓ TÖRTÉNELEM Valamikor régen 50, 100, vagy 150 évvel ezelőtt gyakoribb vendég volt a ,.vörös kakas“ Tolnában, mint most. Meggondolta magát, vidoran felugrott az egyik zsuptetős kémény nélküli kis nyomortanyára, onnan aztán szállt-szállt egyik házról a másikra, különösen akkor, ha segítette barátja; a szél. Nem egyszer talán csak azért hagyott alább a tűzvész, mert nem volt minek elégni. Tűzoltóság? Mese! Tudniillik hol volt, hol nem volt, s ahol mégis létezett ilyesmi, ott sem ért semmit. Volt örökös díszelnökük, öröktelen díszelnökük, tiszteletbeli parancsnok, elmaradhatatlan zenekar, zászlóanya, cím, rang, valamint dísáelgés, csak fel - szerelés nem. Szegény Tolna megyei ősapáinknak bizony sokszor kellett új házat építeni... FANKSÜTÉS DUNAFÖLDVÁRON A megye egyik legrégibb és legnagyobb tűzvésze (amiről írásos bizonyítékok maradtak) Dunaföldváron pusztított másfélszáz évvel ezelőtt, 1732-ben. Erős északi szél söpörte végig a falu utcáit a katasztrófa reggelén. Egy öreg néni, a nevét sem ismerjük, kitotyogott a szabadban lévő nyárikonyhába fánkot sütni. Egyedül volt otthon. Először rá sem hederített, hogy a tűzhelyből szertepattognak a szélfújta parazsak. A vész már ott lappangott a kis nád fedeles nyárikonyha körül. Az egyik parázs, amelyet a kavargó szél felkapott, a forró zsírba esett. Hosszú lángnyelv harapott a konyha száraz nádfedelébe és rövidesen feharsant a falu utcáin a rémületet keltő kiáltás. Tűz van! Tűz van! Tőle telhető gyorsasággal kivonult az 50—60 tagú tűzoltóság egy kétkerekű fecskendővel és két vizeslajttal. Akkorra már a tűz több lakóházra átterjedt. A falu tele lett füsttel, pernyével, ijedt kiáltozással s a fütyülő északi szél mindebből, valami pokolbeli egyveleget komponált. A képzetlen tűzoltók tehetetlenek voltak s a fél falu, mintegy 500 ház teljesen leégett. A DOMBÓVÁRI tragédia Nem időrendben írom le a következő történeteket, csak úgy, ahogy a tűzoltó-jelentésekből elém kerülnek, s csak az érdekesebbeket. Dombóvárnak igen gazdag története van. Alig volt nevezetesebb épület, amelyet tűz ne pusztított volna. Üzletház, malom, bútorraktár, asztalosüzem, 1942-ben pedig a Vajgyár is leégett. De legsúlyosabb az volt, ahol több ember is életét vesztette. 1896- ban történt. Vasutat építettek Dombóvárnál, sok és olcsó munkaerő kellett az ilyen nagy építkezéshez, ahol minden vállalkozó nyerni akart. Való színű ez a magyarázata annak, hogy horvát munkásokat hoztak ide, akikkel a dombóváriak állandóan hadilábon álltak. Egy mulatság alkalmával amikor bőven folyt a bor, az indulatok a kirobbanásig fokozódtak, megtörtént a szerencsétlenség. I a hőerőmű komplett felépítése, illetve üzembehelyezése 40 hektár terület beépítését teszi szükségessé. Az építkezések során 10 ezer tonna vasat, 220 ezer köbméter homokot, 8 millió 200 ezer téglát és 32 ezer köbméter fát használnak fel, ami többek között azt jelenti, hogy a hőerőmű építkezése tulajdonképpen egy egész erdőt „emészt fel”. A hatalmas hőerőmű első egységét 1959-ben adják át rendeltetésének, üzemeltetése napi 5700 tonna szenet és több mint 45 ezer liter vizet fog igényelni. Magyar tudósok külföldön Rényi Alfréd akadémikus Leningrádba utazott a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának ünnepi ülésszakára, amelyet Leonhard Euler születésének 250. évfordulója alkalmából rendeztek. Haranghy László egyetemi tanár az ausztriai Bad- hofgasteinben előadásokat tart. Brodszky Dezső egyetemi tanár Prágában diescle- sítési konferencián, Kovács Endre, a történettudomány kandidátusa Varsóban a Lengyelország története című tankönyv vitáján vesz részt. Lénárt Edit, a Gycr- meklélektani Intézet munkatársa, Hollandiába utazott, Révész Géza, az amszterdami egyetem volt tanára hagyatékának rendezésére. Az egymásra uszított magyarok es horvátok között vad, életre-halálra menő verekedés támadt, de mindkét fél szívósan tartotta magát. A domb óváriak végül olyan lépésre szánták magukat, amit hosszú ideig emlegettek a környéken. A horvátok a £a- barakokban laktak, ezeket kívülről elreteszelték és felgyújtották. A 10 barak pillanatok alatt úgy égett, mint a fáklya, hozzájuk sem lehetett férni. A közelben tartózkodók tehetetlenül és borzadva hallgatták a bennégett 20 horvát munkás jajkiáltásait. MENNYIRE VIGYÁZNI KELL! Szerencsére ritka eset volt az ennyire tragikus végű tűzvész, de gyakori volt, hogy egészen apró vigyázatlanságok, _ hatalmas anyagi károkat okoztak. Dunaszentgyörgyön pl. 1920-ban 154 ház a falu egész északi része leégett. Az ok: a tűzhelytől kivitt hamut a kertbe öntötték s a szél felszítva a hamvadó parazsat, a közeli kukoricaszárhoz sodorta. A községben csak 2 tűzoltó volt, egy primitív kétkerekű fecskendővel felfegyverkezve. — Még nagyobb arányú volt a gerjeni, kb. 100 év előtti tűzvész. Egy üstházból kipattanó sizikrák felgyújtották a nádtetős épületet s az egész ó-falu, 250 ház, leégett. Tűzoltóság valószínű még nem volt. A PÄLFAI SZOLGALEGÉNY BOSSZÚJA A legtöbb tűzvészt véletlen, vagy gondatlanság okozta, de a szándékosságnak is mindig nagy szerepe volt. A gyujtogatókat a legváltozatosabb okok késztették tetteik végrehajtására. 1869-ben Pálfán, úgy május derekán tűz ütött ki az akkori Apponyi utcában. A vízhiány és a szél következtében a lángok házról-házra kapva, elpusztítottak 23 épületet, 8 pedig félig leégett. Mint kiderült, Kiss Istvánnak volt egy 17 év körüli szolgája, aki gyűlölte a gazdáját. Valószínű nem lehetett túlságosan kellemes élete a fiatal legénynek. A gazda távollétében azután szolgája bosszúból felgyújtotta a házát. — Egészen érdekesek a Szakosról fennmaradt tűzesetek leírásai. Ebben a faluban igen sok volt a nád- vagy zsupptetős kéménynélküli házacska és ilyen helyen köny- nyen keletkezik tűz. A ravaszabb és vállalkozó szellemű emberek saját maguk gyújtották fel házukat^ hogy a biztosítási összegből újat építsenek. Ilyen esetekben persze gyakran 30—40 ház is leégett egyszerre. Egy esztendő alatt; 1924-ben 60 házégést jegyeztek fel. NÉPÍTÉLET NAGYSZÉKELYBEN — AVAGY BŐS ZORKÁN YÉGETÉS ? Az 1800-as évek legelején bent a dunántúli dombok sűrűjében titok'7Q+/~nc ooomÁmrAlr •infpO'zArH-talr 1 o AT a a \ minaen ok ne, kül hol itt, hol ott repült fel a házai; tetejére a tűz vörös ördöge, de soht sem tudtak rájönni, mi okozza i tüzet. 1807. április 24-én, orkánszerű szél dühöngött a nagyszékely, völgyekben, hordta a szemetet, tördelte a fák ágait. Az emberek ijedten rohantak ki az utcára, mikoi újra felhangzott a vészkiáltás: Tűs van! Az ijedtség azonban nemsokára rémült dühhé változott. Megfogtál; a gyújtogatót, aki évek óta átka voll a községnek. A falut természetellenes világosság sugározta be, akkoi már közel 100 ház lángokban állt, s szél süvöltve hurcolta a zsarátnokot s az emberek őrjöngve vették kora a gyújtogatót, egy 40 év körüli özvegyasszonyt. A felkorbácsolt indulatoknak nem lehett gátat vetni — Haljon meg! — kiabálták s aj elkeseredetten dühödt tömeg megragadva az asszonyt, az egyik égc ház lángjai közé dobta. AMI A RÉGI TŰZOLTÓSÁGBÓL MEGMARADT Induljunk el újra az 1700-as ével végéről. Kurdon 1790 március 21-ér Benedek napján leégett a közséf háromnegyed része. Tűzoltóság nerr volt. — Hetven évvel később Nagyszékelyben villámcsapástól tűz keletkezett és 50 ház leégett. Tűzoltóság volt, de későn láttak munkához, mert úgy tartották, hogy villán csapástól eredő tüzet csak tejjel lehet oltani. — 1924-ben Szekszárdor a gyerekek bőregereket akartak kifüstölni a katolikus templom tornyá ban. A templom leégett. Mindezeken persze nem lehet csodálkozni. Még a megye szívében Szekszárdon is, 1926-ig önkéntes tű; oltók voltaic. 1939-ig lóvontatású kocsikkal dolgozott itt a tűzoltóság. í azelőtt? A legfurcsább és meglehetősen csekély hatású eszközeik voltak. Egyszerű pumpás, úgynevezet' esuli-fecskendő, vízipuska és veder tűzcsapó' stb. A kocsifecskendőné modernebbet (az emberek verejté- ke*c pumpálták a vizet, amíg volt; cl sem lehetett képzelni. Ellenber volt szép_ díszes sisak, ünnepélyek zenebonák, szónoklatok. Ma mái mindez a múlté, a hatalmas tűzvé székkel együtt. A zenekarhoz mi már hozzátartozik a tűzoltóautó szirénája, pumpálás helyett motor bőrtömlő és veder helyett gumírozott csövek, ködsugár stb. Nincs már fényes sisak, de van kiképzés ami megtölti a sisakos koponyákat Megapadt az öregek romantikusan kiszínezett mesetára — „mikor még fiatal legény voltam, emlékszem nagy ^ tűz volt a faluban” — kevesebb lett a hét határban híres tűzvész de nagyobb a nyugalom. A „vörös kakas” szárnyait megnyirbálta a gyorsaság, a képzettség, a technika, egyszóval; a Tűzoltó. A NÉPI DEMOKRÁCIÁK ___ÉLETÉBŰI. 6 0000 lélekszámú új város épül Csehszlovákiában Ostrava, Csehszlovákia ipari központja, a második ötéves terv ideje alatt hatalmas ütemben fejlődik tovább. 1957-től 1959-ig a többi között tovább szélesítik a Klement Gottwaldról elnevezett kohókombinátot, a vitkovicei vasgyárat és több más létesítményt. Ezek a hatalmas munkálatok szinte napról napra újabl munkaerőket igényelnek. Jelenleg csaknem 2500 új munkaerőre lenne szükség jo ti d > auau. ucgtuj i tuactuu iciauai/j loskodni az újonnan érkező dolgozók lí íásigényeinek kielégítéséről. 1960-ig 3ze i helyen 60 000 lakosú várost kell fe ipíteni, tehát most 35 000-rel több lake zámára kell biztosítani lakást, mir Bmennyi itt él. Jelenleg 4000 újonnr épülő lakás befejezésén dolgoznak, hős röviddel ezután hozzáláthassanak továb cnlrí^PT* in lakás Ani tPQpTiP7 Egy magyarvonatkozású évforduló Romániában Száz évvel ezelőtt, 1857-ben művészi körútra indult a román fejedelemségekbe Liszt Ferenc, a nagy magyar zeneszerző és zongoraművész. Liszt Ferenc még 1856 decemberében Erdélyben adott hangversenyeket: Temesváron, Lúgoson, Aradon, Kolozsvi rótt, Nagyon veden és Nagyszebenben. December 11-én Belloni olasz impresszárió és két magyar gróf kíséretében Bukarestbe indult. Ezen az úton nyílt alkalom első ízben a nagy zeneszerzőnek arra. hogy megismerje az ősrégi román melódiákat. Liszt Ferenc Bukarestben három hangversenyt adott, az utolsót a fejedelmi palotában, ahol első ízben adta elr román népdaltémák alapján komponál rögtönzéseit. Bukarestből Liszt Ferenc 1857 elején Moldvába indult, ahol Iasiban adott három hangversenyt. Ott tartózkodása alatl két napig Yasile Alecsandri, a nagy ro- mán költ/» vp.ndpírp volt. alánok házában megismerkedett Barbu Laularuval, a r< mán nép halhatatlan emlékű népművi ízével. A krónikák feljegyezték, hogy V tile Alecsandri házában Liszt Ferenc zoi j;orán eljátszotta a Bákóczi-indulót. Ba bu Lautaru feszült érdeklődéssel haliga ta az előtte ismeretlen dallamot, maj< miután a nagy mester ujjai leütötték ; utolsó akkordokat, a kiváló népének elővette kobzát és emlékezetből hibáik óul eljátszotta az egész Rákóczi-indulc tiszt Ferenc csodálkozva felugrott a zo: gora mellől és meghatódotlan magáin ölelte Barbu Lautarut. Liszt Ferenc 1857 január 27-én hagy el Moldvát, hogy Kievben adjon han versenyeket. Visszatértében ismét néhnr napot töltött Iasiban, majd Galatiba [ahonnan bajón folytatta útját Konstai tinápolyba. A „szultánok palotájábai | már műsorára tűzte új szerzeményét, régi román melódiák alapján komponú i változatokat. Évről-évre nő a gabona és gyapot termé«hnTnma Kínában Előzetes számítások szerint Kínábar idén 18 millió tonnával több gabonát éí közel 190 ezer tonnával több gyapotot fognak termelni, mint a múlt évben. Ej azt ielenti. hnírv az ossz-euhonaterméí 210 millió tonnát, a gyapottermés pedig 1,6 millió tonnát tesz ki. Kína gabonatermése 1949 óta állandóan növekszik. Az idei növekedés a legnagyobb Kína első ötéves tervének kezÁ barátság kikötője Az Atban INepkoztarsasag dolgozol teljes joggal nevezik Durresz kikötővárost á barátság kikötőjének. A durreszi kikötőbe egymás után futnak be a kisebb- nagyobb hajók a Szovjetunióból és a testvéri népi demokráciákból. S a hajók száma évről évre növekszik. A felszabadulás óta a kis Durresz kikötő is nagyot fejlődött; a tengerparton hatalmas raktámegyed épült, ahonnan a legkülönbözőbb gépek, traktorok, különböző közszükségleti cikkek kelnek útra az Albán Népköztársaság minden része felé. 1957 első negyedében, mint mindig, a Szovjetunióból érkezett a legtöbb szállítuitui. y. .tv iuijiji t>/,tujj.uiituiyuiv tűi nyomó része az albán mezőgazdaság fej lesztését és korszerűsítését szolgálják Így például csaknem 400 000 tonna kü önböző műtrágya, több mint 900 tonn; ninőségi gyapotvelőmag, nagymennyisé ;ű hibridkukorica vetőmag, 37 darab 8( óerős Sztalii^-ec-traktor, több mint 13f cülönböző mezőgazdasági gép érkezett í szovjetunióból. A durreszi kikötőben mindig lázasat iiktet a munka. A kikötő dolgozói jó áldják, hogy az értékes küldeményekre tagy szükség van országszerte, Íriszen a: libán Népköztársaság szocialista építésé ;s a dolgozók jólétének emelését szolgálják. Épül Csehszlovákia egyik legnagyobb hőerőműve Tisovo városka mellett építik Csel Szlovákia agyúk legnagyobb hőerőművé Az építkezés terjedelmére jellemző, hop Házkutatást tartottak Pleck Józsefnél is, akivel együtt távozott Horog a tocsmából. Nála disznóhúst találtak, fa- usi szokás szerint rudakra felaggatva. Pleck feleségével együtt állította, hogy tz saját vágásukból származik. Az öreg 3arkóczit kihallgatták, hogy hogyan zokta levágni a disznót, ketté szokta-e íasítani, vagy pedig „ősi“ szokás szerint ,kint” szétdarabolják. A vallomás egye- :ett a megtalált füstölthúsai és amikor nogmutatták Barkóczinak, fel is ismerte ízt. Ezután szembesítésre került a sor. Hoog és Pleck pedig beismerték, hogy ők ’oltak a tolvajok. A kukoricát Horogék- ioz vitték, ott mindjárt átöntötték máik két zsákba, a húst pedig Pleckékuél elaggatták a saját maguk vágta disznó- tús közé. De amint látjuk, itt sem volt elég .alapos“ a tolvajok körültekintése. Mint i többi esetben, itt is a nyomozók kenitek ki győztesen, méghozzá nem is letek, hónapok múltával, hanem 48 óra latt felkutatták a tetteseket a bizonyi- ékokkal együtt. Boda Ferenc nem tudja, hogyan került hozzájuk zsák és tagadta, hogy ő volt a tolvaj, j nyomozó itt már látta, hogy a gyanúr megvolt az ok, sőt, majdnem biztosr vette, hogy Horognak köze van a b( töréshez, de nem volt bizonyíték. Err végrehajtották az úgynevezett kísérte’ ellenőrzést. Ismét kihallgatták Barkóé; Istvánt, megkérdezték tőle, hogy milye méretű zsákban volt a kukorica, meddi volt kukoricával és így tovább. Adv volt cgv zsák, ami minden kétséget k zárólag Barkóczitól származott és amely nek eredetét Horog nem tudta igazoln tehát feltehetően abban a zsákban vol a lopott kukorica. A megtalált két zsák ban lévő kukoricát beleöntötték Barkó czi zsákjába, amit Horognál találtak mee Ezt a zsákot pontosan addig töltötte mcj ameddig Barkóczi vallomása szerint voll mielőtt ellopták. Ez tehát már komol; bizonyíték, de Horog még mindig ta gadott. bozobb tormákban keresik es tataijai meg. Ez esetben a kocsmában találtál meg. Érdeklődtek, hogy a betörés estéjéi ki járt ott, ki mit csinált, ki mikor men el, ki hova ment a kocsmából. így talál koztak két névvel: Pleck József és Ho rog János nevével. Ez a két ember egyiít ment el a kocsmából és onnan kilépvi is együtt haladtak, noha nem egy irány ban laktak. Ez sem „jelent” még lopást de ez mégis feltűnt a nyomozóknak, mer -— sosem lehet tudni. .. Házkutatás következett. Horognál ku koricát találtak. De az két zsákban volt és Horog azt állította, hogy még a sajá terméséből való. Ez feltételezhető volt mert valóban termelt hasonló vegyes faj tájú kukoricát. Tehát neki is teremhetet olyan kukoricája, amit megtaláltak nák a két zsákban. Találtak azo/iban Horo géknál egy zsákot is az ágyban, a fej résznél és azon rajta volt a Barkóczi István név. Horog azt bizonygatta, hogy Már lürül adtuk, hogy betörtek Bar- ;óczi István 80 éves egyedülálló pálfai (koshoz és elloptak tőle egy zsák mor- solt kukoricát, két sonkát és négy' tábla zalonnát. Az ellopott -holmi, félkiló sza- 3nna kivételével, amelyet a betörők még kkor éjszaka elfogyasztottak, 48 órán elül előkerült a betörőkkel együtt. A betörők természetesen gondosan elő- észítették a betörést és ügyeltek arra, ichogv valami nyomot hagyjanak mánk után, mert akkor könnyen lebukhat- iak. Az előrelátás azonban, úgy látszik, négsem volt elég alapos, mert hamaro- an lebuktak — hála a nyomozók igyességének. Az öreg Barkóczi bácsi csak annyit tu- ott, hogy ellopták a kukoricáját, meg nyárra tárolt „disznóságait“. Ez pétiig em sok a nyomravezetéshez. Azt termé- cetesen feltételezték, hogy olyan emberek kellett betörni, aki ismeri a lakást, jdja, hogy az öreg bácsi egyedül él, így shát a tettest nem az ország másik vé- én kell keresni, hanem a közelben. Igen m, de nem volt még csak egy gyanú- itott sem. Először tehát gyanúsítottat kel- »ft lrfiraoní A (TVímii eít/jttilt a loffk iiloilígy került elő a kukorica és a sonki 9 „nyomozás“ kulisszatitkai
