Tolna Megyei Népújság, 1957. április (2. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-14 / 88. szám

1957. ÁPRILIS 14.

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

7

A NÉPHATALOM VÉDELMÉBEN

'J.elifiAifzÁaek a dóm&óváái tüJiéwzAjed CidytcMáióáÁl

Az ezred az októberi események előtt megszokott életét élte. Az írók és a Petőfi-kör által indított népellenes rágalomhadjárat foglalkoztatta a2, ezred személyi állományát is. Az ezred tisztjei és harcosai zömében aggodalommal fogadta az Irodalmi Újság és egyéb sajtókban megjelenő intrikákat. Az egész ezred, s ezen belül a tiszti állomány szilárdan állt — annak ellenére, hogy az őszi leszerelés a hadsereg csökkentésével kapcsolatban érintette az ezred lisztjeit is, amely bizonytalan helyzetet teremtett a tisztiállomány Soraiban.

Az október 23-án kirobbant ellenforradalom másnapján, 2á-én hajnalban rendelte el az ezred parancsnoka a harci riadót. A riadó elhangzása után a parancsnok tájékoztatta a tiszteket és harcosokat a b(következett eseményekről.

Az ezredparancsnok, Kovács János százados, mint vasmunkás került a 1 hadseregbe. A tartalékos .tiszti tanfolyam elvégzési- után került az ezredhez. Az ezrednél üteg-, osztály-, majd 1953stól ezredparancsnok lett. Családja az óbudai téglagyárak dolgozói, ő maga is ott nevelkedett. Mint kommunista parancsnok látta azt, hogy a népi hatalom ellen törő fegyveres lázadás az ellenforradalmi erők ténykedése. Ennek alapján tájékoztatta beosztottait és szervezte meg Dombóvár objektumainak védelmét. így a pártbizottság, a posta, a Nemzeti Bank és egyéb objektumoknak.

Az ezred politikai aparátusa és párt- szervezete a kommunistákat hívta ösz- sze, s a helyzet i lm ere te alapján a kommunisták figyelmét az ezred harc- készültségének megőrzésére hívták fel. Ezen az értekezleten résztvett a hadosztály tüzérparancsnoka, Sajti alezredes is — aki nyugodtságra intette a kommunistákat, a parancsok maradéktalan betartására, minden esemény jelentésére és nyomatékosan kihangsúlyozta, hogy az elöljáró parancsnok engedélye nélkül semmilyen ténykedést ne folytassanak. (Sajti alezredesről tudni kell, hogy később a hadosztály ellenforradalmi katonai tanács elnöke lett és letartóztatta törvényes parancsnokát.)

Teltek a napok, s az ezred feladatát esküjébe/ híven végrehajtotta, megvédte a pártbizottságot a Németh József hadnagy parancsnoksága alatt működő részleg az ellenforradalmárok elözönlésótől. A pártbizottság épületébe egyetlen ellenforradalmi elem sem tudott bejutni, onnan semmit sem tudtak elhurcolni.

Ugyancsak megvédte a Nemzeti Bankot a Lénáid István főhadnagy és Czemmel János hadnagy vezetése »lati működő részleg, s a bankban levő több mint tízmillió forintból egyetlen forint sem került illetéktelenek kezébe. Az ellenforradalom tüntető csoportjai elfoglalták a védtelen községi stúdiót, melynek felhasználásával a párt, a tanácsi szervek, a honvédség és a szovjet csapatok ellen uszítottak, s egyben fegyveres felkelésre szólították fel a város dolgozóit. Szarka György hadnagy a parantísnak elvtársitól azt a feladatot kapta, hogy a stúdiót foglalja vissza és azt a továbbiakban tartsa meg. Szarka György hatod magával a feladatot esküjéhez híven végrehajtotta. Azonban az ellenforradalmi elemeknek sikerült feldúlni a szovjet hősök sírjait és ledönteni a hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára állított emlékművet. Itt ütközött ki Sajti alezredes utasításának hatása, hogy csak az elöljáró parancsnok parancsára lehet beavatkozni, pedig egy-két levegőbe eresztett géppisztolysorozat sok embert tartott volna távol az ellenforradalmi elemektől.

Ebben az időben harcosaink égtek a harci- vágytól. Kérték parancsnokaikat, hogy vigyék Pestre az ezredet. Ezalatt a rádió hol az ifjú hősökről, hol a kormányhű csapatok sikereiről beszélt, amellyel rombolta az erkölcsi állapotot.

Huszomhetedikén a késő délutáni órákban jött a hír: Simontomva felől Dombóvár irányába, több gépkocsiból álló ellenforradalmi csoport halad, közben fosztogatnak és lövöldöznek a falvakban. Az ezred egy része a Domb- óvár-tüskepusztai Bdjáraltnájl felkészült az érkező ellenforradalmárok méltó fogadására. A parancsnok 'Kocsola irányába felderítő csoportot küldött ki. A felkészült egység az érkező csoportot megállásra kényszerítette és lefegyverezte. Kiderült, hogy az ellenforradalmároknak vélt gépkocsioszlop személyzete egy dunántúli alakulat hadtáprész- lege, amely vételezés céljából jött Dombóvárra. Az ellcnforradalmároknak az volt a céljuk, hogy a két katonai egység között tűzharcot provokáljanak ki.

Közben a községben ellenforradalmi tanács jött létre, amelyben képviselte

magát minden karrierista ellem; horthysta tiszt, válogatott ellenforradalmi söpredék: mint dr. Kovács, Kiss Lajos, Puszpán és sokan mások. A rádió és a községből jövő hírek aktivizálták az ezreden belül is karrierista elemeket és az ellenforradalom megbújt ügynökeit. Ilyenek voltak Bévfalvy Zsigmond őrnagy, az ezred törzsfőnöke, régi horthysta tiszt, aki beférkőzött a Magyar Dolgozók Pártjába is, aki a Horthy- hadseregben a hadtestparancsnok segédtisztje volt, aki azzal dicsekedett több esetben, hogy grófnőkkel szórakozott és hogy grófokkal járt vadászni. Liberális magatartásival népszerűségre tett szert egyes karrierista elemeknél, mint például Szász Zoltán szájzados, aki 26 éves kora ellenére a néphatalom éveiben százados és osztályparancsnok lett, aki bevonulása előtt újságkihordó volt és mégis összefogott a Horthv- rendszer iltmaradt elemeivel, és a néphatalom ellen fordult; I Megjegyzendő, hogy Révfalvy apósa Sárbogárd egykori főjegyzője volt, s az egész család azonnal aktivizálódott elvesztett egzisztenciájuk visszaszerzésére.

Az eszmei zűrzavart tetőzte az ebben az időben megjelenő miniszteri parancs és az elöljáró parancsnok utasítása. A miniszter parancsa: meg kell alakítani a „Forradalmi Katonai Tanácsot”. Az elöljáró parancsnokság, a hírhedt Sajti alezredes pedig közölte, hogy letartóztatta a hadosztályparancsnokát és több vezetőbeosztású tisztet, átvette a parancsnokságot és utasította a közben létrejött katonai tanácsot, — amelynek elnöke Révfalvy Zsigmond őrnagy, a volt Horthy-hadsereg tisztje lett —, hogy tartóztassa le az ezred parancsnokát, Kovács János századost. A miniszteri dpanancs a' liadosztályparanest nők és az ezredparancsnok letartóztatása általános zűrzavart idézett elő. Az ellenforradalmi parancsnok megszüntette a laktanya védelmét. A laktanyát a községi ellenforradalmárok részire átjáróházzá tette. A harcosokat kivonták a körkörösen kiépített védőállásokból, feldúlták a kultúrszobákat és leverték a falról az egész személyi állomány hozzájárulásával készített emléktáblát, amelyet hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára helyeznünk el. Révfalvy ellenforradalimi ténykedését tetézte azzal, hogy kilencven fegyvert adott ki a községi ellenforradalmárok részére.

Pétervári Ferenc

• (Folytatjuk)

Az Állami Biztosító méhek biztosítását is vállalja

A ragályos költésrothadás állandóan fenyegető veszedelme a méhészeteknek. Fertőző bajról lévén szó, sok esetben a gondos kezelés, a legmesszebbmenő óvatosság sem tudja sok esetben meggátolni a méhcsaládok közötti pusztítást. Itt is érvényesülhet az a mondás: „Mindenkit érhet baleset“ ... Egyetlen védelem — nem maga a baj elterjedése, hanem csak az általa okozott károsodás ellen — az előzetes biztosítás. Az utóbbi években nyújtott állami segély csak ideiglenes, és legtöbbször meg sem közelíthette a kár valóságos összegét.

*

A magyar méhészek évtizedek óta hangoztatott kívánsága volt az, hogy más állatokéhoz hasonlóan, tegyék lehetővé a méhek biztosítását. Sajnos, ezt eddig nem sikerült megvalósítani, mert a Biztosítónak nem

A földadó szabályozásáról két fontos kormányrendelet jelent meg a közelmúltban. A kormány a földadó mértékét változatlanul négy kiló búzában állapította meg a kataszteri tiszta jövedelem minden aranykoronája után. A földadó kivetésének és lerovásának módosítása viszont jelentékeny kedvezményt biztosít a termelőknek.

Ilyen többek között az az intézkedés, hogy azok, akik négy holdnál kevesebb szántó, vagy egy holdnál kevesebb szőlőterülettel foglalkoznak, a földadót pénzben róhatják le a jövőben. Ugyanis eddig az ilyenek nek is búzával kellett fizetniök. A kormány rendelete, hogy lehetővé teszi számukra a pénzzel való fizeálltak rendelkezésére megfelelő adatok a betegség elterjedéséről, gyakoriságáról, és a károk mértékéről.

A gödöllői Méhtenyésztési Osztály éveken át folytatott ellenőrző és baj megállapító munkája ma már részben pótolta ezt a hiányt. Ezért az Állami Biztosító — egyenlőre egy évi próbaidőre —- elvállalta a méhek ragályos költésrothadás elleni biztosítását. Most már a méhészeken is múlik, hogyan segíti őket a próbaév a méhbiztosítás végleges rendezéséhez.

A méhbiztosításról részletesebb felvilágosítást a földműves- és méhszövetkezetek, továbbá a méhcsopor- tok adnak. Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ a csoport és szövetkezeti tagok biztosítása díját kamatmentesen előlegezi úgy, hogy azt a szerződtetett méz elszámolásakor vonják le.

tést, számos visszásságot szüntet meg.

Sok gazdálkodót érint előnyösen az a rendelkezés is, hogy a holdanként húsz aranykoronát meghaladó kataszteri tiszta jövedelem esetében a földadó fizetési kötelezettségét csak húsz aranykoronában állapítják meg, az ezen felüli jövedelem tehát adómentes. A kizárólag szőlőműveléssel foglalkozóknál pedig a kataszteri tiszta jövedelem 30 aranykoronát meghaladó részét mentesítik a földadó fizetése alól.

A kormány másik rendelete szerint bizonyos esetekben a termelők búza helyett egyéb terményekkel is fizethessék a földadót, például borral, mivel több mint hatszázezer gazdálkodó földjének jórészén szőlő- műveléssel foglalkozik.

A földadó július elsején esedékes és búzával, egyéb gabonával szeptember 30-ig, egyéb terménnyel — például borral — november 15-ig kamatmentesen lehet befizetni. A határidőig való befizetés minden gazdálkodónak érdeke lesz, mert késedelem esetén július 1-től számítva késedelmi kamatot kell fizetni. A természetbeni fizetésre kötelezettek késedelme esetén az adóügyi hatóságok szigorúan ragaszkodnak a természetbeni behajtáshoz, mulasztási esetén sem lehet pénzben megfizetni a földadót. A földadó alól mentességet biztosít a rendelet új telepítésű gyümölcsösnél hat évig, szőlőnél négy évig, erdőnél 20 évig.

Megjelent

a „Baromfi tenyésztés" első száma

Évről évre fokozódik a baromfitenyésztés jelentősége az élelmezésben. A kiváló minőségű magyar baromfi és tojás iránt külföldön is állandóan növekszik a kereslet. Hogy ezt kielégíthessék, új utakon haladnak a baromfitenyésztők is, új gépi keltetési módszerek, új mesterséges csibenevelési, természetes nevelési, hizlalási módszerek terjednek el és ezeket elterjeszteni, ismertetni akar ja a baromfitenyésztőkkel az újból életrekelt szaklap.

Már első száma is sokoldalúan foglalkozik a baromfitenyésztéssel, tartalmában olyan cikkek szerepelnek, mint a: „Mikor és milyen napos baromfit vásároljunk?“, „Tennivalók a csibenevelésben.“ „Tojótyúkok tavaszi takarmányozása’“, „Érdemes-e baromfitenyésztéssel foglalkozni“, „Vízi^zámyasok (predményes szaporítása“, Baromfik törzskönyvezése“, „Húsgalambtenyésztés’“, stb.

Az új szaklap nemcsak kimóíidot- tan a baromfitenyésztéssel foglalkozik, hanem felöleli a galambtenyész tést, házi nyáltenyésztést is.

Nem emelkedik a földadó;

— Rá se ismernének falunkra a régiek, ha felkelnének sírjukból — mondják a decsiek. Ez valóban így is van. A faluban sok új ház épült, az állomás környéke pedig a fel- szabadulás óta új falurésszé fejlődött.

Még 1947-ben felparcellázták a vasútmenti legelőt, ahol azelőtt a falu kulákjainak állatai legeltek. A legelőn 230 szegényember között 400 négyszögöles házhelyeket mértek ki. Az első évben 1947-ben mindössze néhány ház épült fel. — 1951-ig csak itt-ott szórványosan építettek. Ezután, különösen ami. kor az állam is segítséget nyújtott az OTP kölcsönök folyósításával, meggyorsult az építés. Jelenleg 150 házban már laknak, de tovább folyik az építés. Még ebben az évben újabb 50 család költözik két szoba, konyhás, kamrás, fürdőszobás, csinos, villaszerű házába. Az új telep rövidesen úgy néz ki, mint egy kis kertváros.

Az új telep háztulajdonosait látogattuk meg az elmúlt napokban, akiknek többsége szállási cselédember volt és r múltban gondolni sem mertek arra, hogy valamikor ilyen szép házat mondhatnak magukénak.

Bencze János a községi tanács altisztje, apósánál Kun Dánielnél lakik. Az elmúlt években készült el Kun Dani bácsi háza, amely a melléképületekkel együtt testvérek között is megér vagy 100.000 forintot. Még az idén a család összefogd. sával házat akarnak építeni a fiatalok, Bencze Jánosék is.

— Jó helyünk van az apóséknál — mondja Bencze János. — De velünk együtt három család lakik egy fedél alatt és ha már a házhely megvan, úgy határoztunk, hogy még az idén hozzáfogunk az építéshez.

Mint napszámos cselédembernek a fia, sokfelé hányódott Bencze János a múltban. Ha a gazdának nem tetszett valami, hamarosan kitette a szűrét, pedig ugyancsak bagóért kellett dolgoznia.

— Emlékszem — mondja —

tizenhét-tizennyolcéves legény lehettem és 30—35 pengőt kerestem havonta. Ebből kellett kosztolni is magamat, úgyhogy bizony nagyon kevés jutott a ruházkodásra. Hej, de nehéz is volt, — pedig, de sokan emlegetik a „jó világot’’, a múltat. Ezek, úgy látszik, hamar elfelejtették az istállókban való alvást, meg a sok sóbavízbe krumpli- és bablevest, meg a keserű hagymát, mert bizony abban az időben ilyen koszt mellett kellett dolgoznunk.

A szegénység most annak örül Decsen is és másutt is, hogy nem jött vissza ez az úgynevezett „jó világ’’, pedig de sokan fenték a fogukat a községben arra, hogy jönnek még a „koszosok.’’ a „perzsián gallérosokhoz” harmados kukoricáért könyörögni.

Szűcs Sándor már felépítette két szoba, konyhás kamrás, fürdőszobás házát. Az elmúlt év őszén pádig istállót épített. A Búzakalász Tsz-ben dolgoztak a közösben szerzett jövedelemből nemcsak a házat építették fel, hanem mint a fiatalasszony mondja — konyhabútort és rekamiét is vásároltak.

— Sajnáljuk, hogy feloszlott a tsz, megszoktuk a közöst és meg is voltunk elégedve a jövedelmünkkel. Most újból megalakultunk 15 családdal és I. típusú termelőcsoportban dolgozunk — mondja.

Épül az új telep, ahol gombamódjára jönnek elő a házak, örülnek az új háztulajdonosok és néha elégedetlenkednek is. — Utakat, járdákat kellene építeni és még sok házból hiányzik a villany — mondják többen. — Igazuk van az újtelepieknek, szükség van a villanyra és a járdára is. Azonban be kell látniok az elégedetlenkedőknek azt is, hogy az országot ért sok csapás után nem tellik mindenre. Az idén jóval kevesebb lesz az állami beruházás, mint az elmúlt években volt. Kezdeményezzenek, fogjanak össze az újtelepen, vállaljanak földmunkát, kocsifuvart és a közösségi munka mellé egy kis állami támogatást is kapnak, lesz jó útjuk, járdájuk és villanyuk is.

Hol lesznek vásárok?

A héten Tolna megyében és a szomszédos megyékben a következő helyeken lesznek országos állat- és kirakodóvásárok;

Április 14, vasárnap: Baja, Dombóvár. Április 15, hétfő: Alap, Mohács, Siófok. Április 16, kedd: Pincehely, Baracska. Április 17, szerda: Iregszemcse, Balatonlelle, Jánoshalma- Április 18, csütörtök: Máza, Nagykónyi, Tamási. Április 20, szombat: Zomba, Fájsz, Székesfehérvár.

v<aidat)&££.

Földjét szorgalmasan művelte.

Mindenre gondolt, csak éppen a jégbiztosításra nem.

Egy napon sötét viharfelhők gyülekeztek, és a lezúduló íj jég néhány perc alatt elpusztította egész évi munkájának gyümölcsét.

Előrelátó gazda nem hagyja termését jégbiztosítás nélkül!

Itt levágandói

Töltse ki és küldje be ezt a szelvényt az Állami Biztosítónak. Szándékomban van jégbiztosítást kötni.

Kérem, hogy bővebb, költségmentes tájékoztatás végett — 10 napon belül keressenek fel.

Név:

Helység:

Pontos lakcím:--------------------------—----------------------A szelvény beküldése nem jár semmiféle kötelezettséggel'

FORDÍTS!

ÉPPEL kl ÚJTELEP