Tolna Megyei Népújság, 1957. április (2. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-07 / 82. szám

1957. ÁPRILIS 7. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 A Tolna megyei állami gazdaságok 1300 hold gödöllői ikersoros kukoricát vetnek az idén Szerdán a Tolna megyei Kajmádi Állami Gazdaságban három Dél du­nántúli megye — Somogy, Baranya és Tolna megye vezető-mezőgazdasá­gi szakemberei ankéton vitatták meg a gödöllői ikersoros kukoricater­mesztés fokozatos kiszélesítésével kapcsolatos feladatokat. Az ankéton Faragó Ferenc és László Domonkos egyetemi tanár segédek, Kolbai Károlynak az ikersoros kukoricatermelés ki­kísérletezőjének közvetlen mun­katársai tartottak vitaindító be­szédet. A tanársegédek előadásai, majd a vita során elhangzott felszólalások is arról tanúskodtak, hogy az elmúlt évi nagyüzemi próba termelések már be­igazolták, hogy a gödöllői ikersoros kukorica termelésnek a termésered­mények és a maximális gépimunka alkalmazása, továbbá a következő évi kalászosok alá a talaj előkészítése szempontjából is nagy jövője van a magyar mezőgazdaságban. Az Agrár­tudományi Egyetem által nyilvántar­tott és ellenőrzött gazdaságokban a múlt évben már az első próbál­kozásokkal járó nehézségek elle­nére is átlagosan felülmúlta az ikersoros kukorica termés ered­mény a négyzetes és a rendes soros kukorica termés eredmé­nyeket is. Az ország különböző tájain össze­sen 874 kataszteri holdon vetett gö­döllői ikersoros 2093 métermázsa át­lagtermést hozott holdanként. míg a négyzetesen vetett csaknem másfél, szer akkora területről 16.44 méter­mázsát, rendes soros vetésű 929 ka­taszteri holdról 17.53 métermázsa ku­koricát takarítottak be átlagosan hol­danként. A simontornyai Alkotmány Termelő- szövetkezet agronórriusa arról szá­molt be, hogy a múlt év tavaszán 12 holdon vetettek a tsz-ben próba ter­mesztésképpen ikersoros kukoricát annak ellenére, hogy az időjárás nem kedvezett ennek a táblának, mert egymásután kétszer is felhőszakadás zúdult a fejlődése delén lévő kukori­cára, és a domboldalas táblán való­ságos vízmosta medreket vájt az eső, majd az utána jövő szárazság idején teljesen művelhetetlenné cse- repesedett a föld, mégis elérték a 25 mázsás holdankénti átlagtermést. A múlt évi nagyüzemi próbater­mesztés azonban jónéhány mulasztás­ra is felhívta a mezőgazdaság irá­nyító szakembereinek a figyelmét. A legtöbb helyen a Kolbai pro­fesszor által kikísérletezett 20— 25 cm tőtávolságot nem tartották be, hanem a rendes sorvetésűnél szokásos 40, sőt 50 centiméteres tőtávolságra ritkították, egyelték a kukoricát, így a holdankénti tőszámot nem hogy emelték, hanem a szokásosnál is lényegesen kevesebbre csökkentet­ték. Az ikerscros vetésű kukoricatáb­lák holdankénti tőszáma az eddig ki- kísérlezett 40 cm-es ikersortávolság és a 260 cm nagy sorköztávolság ese­tében 20—25 cm tőtávolság mellett kb. 15 000—16 000 tőszámot jelenj s ez mindenképpen biztosítja a négyze­tes vetésű, vagy a szokásos sorosve­tésű kukoricánál is a nagyobb ter­méseredményt. A szakemberek egy része azonban nem is a kukorica termésnövelésében, hanem a következő növények, mint a búzának a talajelőkészítésében látja ma még az ikersoros vetés meghonosításának elsődleges je­lentőségét. Ikersoros vetés esetén ugyanis egé­szen a törés idejéig tudják géppel ápolni, sőt valósággal vetés alá elő­készíteni a talajt, s csak a talajnak az állandó gépműveléssel való por- hanyóssá tételével a legóvatosabb számítások szerint is holdanként 1— 2 mázsával nagyobb búzatermést ér­nek el, nem is beszélve arról, hogy az ikersoros kukoricatábláknak egészen a törésig való gépművelése csaknem teljesen kiszorítja a kézikapálást. Ép­pen ez utóbbi tulajdonságáért ra­gaszkodik az ikersorcs vetésű kuko­ricáért az egyik simontornyai egyéni gazda is. Az ankét végén a Tolna megyei ál­lami gazdaságok vezető agronómusai bejelentették, hogy az idén a megye 12 állami gazdaságában összesen mintegy 1300 kataszteri hold kukori­cát vetnek Kolbai professzor mód­szere alapján. Nagy Ferenc Ezüstkalászosok... Kihalt az egész falu. Mindenki a határban dolgozik. Stégner István az általános iskola tanára, aki mi­előtt a tanári pályát választotta vol­na a mezőgazdasági középiskolában érettségizett és aki a várdombi ezüstkalászos tanfolyam vezetője volt a télen, nevetve mondja: — Fo­gadra merek, mind a 16 gazda aki levizsgázott, kint a határban dol­gozik. Rosszkor jött az elvtárs, mert most nem tud eggyel sem beszélni itt a faluban. Ahogy mondja, szekérnyikorgás hallatszik az országútról. Majd kis idő múlva a szekér láthatóvá válik, s a lovakat hajtó gazda egyenest az iskola előtt folydogáló ártézi kúthoz kanyarodik. — Mégis csak szeren­cséje van — mondja a tanár vidá­mabbra vált arccal, miközben fel­jebb löki homlokán a kalapját. — Ez a gazda is tanítványom volt a télen, jól tanult, biztos tud majd beszélni arról, hogyan hasznosítja az ezüstkalászos tanfolyamon tanul­takat. Már éppen indulni akart a kúttól Vilmos József. mikor odaértünk hozzá egy kis beszélgetésre. — Jó volt ez a tanfolyam. Sok mindenre rájöttem tanulás közben. Például eddig csak „rövid csapos” metszést szoktam végezni minden szőlőfajtánál, ami a szőlőnkben volt. Ezután a tanultak alapján a hamburgi muskotály tőkéknél már majd a hosszúcsapos metszést al­kalmazom, mert a felső rügyek is jó termést hoznak ennél a fajtánál. — Vagy vegyük, a sertéstenyész­tést. Eddig csak kukoricát meg moslékot használtam a hizlalásnál. Most száraz lucernaszénát is ad­tam a sertéseknek. Ha lesz zöldlu­cerna, az még jobb lesz. A felesé­gem újabban még sárgarépát is re­szel a malacoknak. Adok fölözött tejet is nekik. Nem tartottuk fel tovább Vilmos József gazdát, mert sürgős munká­ban volt. Kellett a víz a gyökeres szőlővesszők ültetéséhez. Biztos vár­tak már rá a szőlőültetők. Véletlenül otthon találom Szabó Bertalant is. A házát meszeli. ta­vaszi nagytakarítást végez a felesé­gével együtt, Ö is hallgatója volt a tanfolyamnak. A bútorok az udvaron állnak Szabóéknál. A férj, a feleség, a nagymama, meg a kilenc apró gyer­mek erejéhez és korához mérten szorgoskodik a nagytakarításnál. — Szabó Bertalan munka közben be­szél a terveiről. Olvasottság, nagy élettapasztalat és c mezőgazdaság szeretete érződik beszédéből. Töb­Piaci árak A piacokra általában nagy számban hajtanak fel hasas marhákat és elő- hasi üszőket. A nagy felhajtás elle­nére azonban az adás-vétel száma igen csekély. Annál többen vásárol­nak növendék állatokat, mert sokan kívánnak bika és üsző hízlalási szer­ződést kötni. A piacokon továbbra is nagy a ta­karmányfelhozatal, különösen kuko­ricából. Állatárak: Hízott sertés 21—23 sül­dő 20—22 élősúly kg-ként, választási malac párja 550—650 Ft-ig igásló 4500—7000 Ft-lg, csikó 2500—3500 Ft-ig darabonként. Takarmányárak: Kukorica (mor­zsolt) 300—340 Ft, árpa 360—400-ig. Egy pár ökör, amely 13—14 mázsa 15—16 ezer forint. Egy jó tehénért 8—10 ezer forintot kértek a legutóbbi vásárokon, sőt, 12 ezer forintra is tartották. Szabályozták a termelői borkimérési tevékenységet A felső határ 25 liter — szakcsopor­tok poharazási engedélyt is kaphat­nak. Hogyan palackozhatnak a tsz-ek? A' belkereskedelmi miniszter 2/1957. (III. 27.) B. k. M. számú rendeletével szabályozta a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek, termelőszövetkezeti szakcsoportok, a földművesszövetke­zetek keretében működő szőlőtermelő szakcsoportok, egyszerű termelési társulások és magánszemélyek ter­melői borkimérésj tevékenységét. A rendelet értelmében a bor kimé­résével kapcsolatos közegészségügyi és rendészeti követelményekre való tekintettel a saját termésű bor ki­csinyben! értékesítése engedélyhez kötött tevékenység. Az engedély kiadása az üzlethely szerint illetékes városi, kerületi, járási járási jogú városi tanács kereskedel, bek között megtudom tőle, hogy 11 kataszteri hold földjén kertészetet akar létesíteni. Szerencséje van, mert az adottságok erre nagysze­rűen alkalmasak. Az egytagban levő földje mellett patak folyik, és a pa­tak vize jóval magasabban áll a földterület felszínénél. Már készen állnak a gyönyörűen kifejlődött csemegepaprika palánták, amelye_ két majd kiültet rövid időn belül a földjére. Egy kataszteri hold gyü­mölcsöst is akar az őszre telepíteni, s a zelleren, retken, paradicsomon és dinnyén kívül a spárgatermesz­tést is programjába vette. — Igaz nagy trágyaigényű nö­vény a spárga, de megéri termelni — mondja. — Kevés van belőle. 18 —20 forintot megadnak kilójáért a piacon. A sortávolsága nagy, 1.2 mé­ter. így aztán hagymát, sárgarépát is termelhetek közte. Termést majd csak a harmadik éven ád. De akkor aztán egyfolytában 10 évig folyama­tosan terem egy tőről. Úgy látszik a szép oklevél mellé tudást is szereztek ezek az emberek azokon a téli estéken, amikor napi 4 órán keresztül hallgatták az elő­adásokat. Ha tudásuk értéke a jö­vedelem gyarapodásában is megmu­tatkozik. akkor az bizonyára sok gazdát fog ösztönözni a tanulásra. mi osztályának hatáskörébe tartozik. Az érdeklődők ugyanitt részletes fel­világosítást kaphatnak arról, hogy az engedély iránti kérvényhez, milyen okmányokat kell csatolni. A rendelet a továbbiakban kimond­ja, hogy a szövetkezet, csoport és ma­gánszemély saját termésű borát ut­cán át nyílt edényben kicsinyben a fogyasztás edényében kimérheti. — A termelői borkimérésben egyéb ven­déglátóipari szolgáltatás nem nyújt­ható. A kicsinybeni kimérés azt je­lenti, hogy a termelő saját termésű borát vagy mustját csak az engedély­ben! meghatározott üzlethelyiségek­ből 25 litert meg nem haladó meny- nyiségben mérheti ki. A szövetkezet és csoport borkimé­rését csak a szövetkezet és csopor,. tagja vezetheti, magánszemély enge­délyüket személyesen, vagy család­tagjuk útján kötelesek gyakorolni. A poharazási engedély csak akkor adható ki, ha azt a lakosság ellátásá­nak szempontjai is indokolják. Csoportoknak és magánszemélyek­nek poharazási engedély nem adható HÍREK — ÜGYELETES ORVOS: Április 7-én vasárnap: dr. Horváth József tart or­vosi ügyeletes szolgálatot. Lakása: Szé­chenyi út 68. Telefon: 26-21. — AZ ÜGYÉSZSÉG benyújtotta a vádiratot a szekszárdi Vágóhíd panamá- zói ügyében. Tárgyalásra a közeljövőben kerül sor, az időpontot később közöl­jük. — MINT A ROMÁNIÁI ELŐRE című lap jelenti, április közepén a ploesti Ál­lami Színház fiatal színészgárdái a Henri Eliad rendezésében bemutatja Karinthy Frigyes „Ezer év“ című színművét. — ŰJ HAJÓZÁSI árufuvarozási sza­bályzatot hagyott jóvá a forradalmi mun­kás-paraszt kormány és felhatalmazta a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium vezetőjét, hogy az új hajózási árufuvaro­zási szabályzatot adja ki. A szabályzat 1957 május 1-én lép hatályba. — KÍSÉRLETI BÄDOGHÄZAT ter­vezett Lara Engström svéd mérnök, Rauf Erskin építész segítségével. Az épület fa­lait salakvattából készült szigetelő anyaggal fedték be, mivel a bádog igen jó hővezető. A salakvattához erősítették a burkolatlemezeket. A bádogház félgömb alakú és betonlapon nyugszik. — ÁPRILIS 4-EN este a megyei ta­nács kultúrtermében bál volt. Ezen a mulatságon valójában mindent a megyei tanács dolgozói csináltak. A házi bálon ők voltak a vendégek, büffések, szaká­csok és kiszolgálók is. — AZ ÉRETTSÉGI új tételekkel bő­vül ebben az évben az iskolákban. Helyi forrásanyagokat is felhasználva, tételeket dolgoztak ki Tolna megye nagyjairól és nevezetes eseményeiről. Ennek a haza­fias nevelés és a helyi hagyományok ápolása a célja. — A „PAMJATY HOHRJAKKOVA“ nevű nagy személyszállító gőzös tavaly még az Oka folyón úszott. A több mint fél évszázaddal ezelőtt a szomovoi gyár­ban készült gőzös már nem felelt meg a korszerű követelményeknek. A moszk­vai folyamhajózás dolgozói elhatározták, hogy a gőzös fedélzetén kalciumszilikát tömb készítését kezdik meg. Az úszó gyárat bárhol lehorgonyozhatják és azon­nal megkezdhetik a termelést. — NYOLCSZOR adta elő eddig a paksi járási kultúrotthon színjátszócsoportja a „Zeng az erdő“ című színdarabot, öt alkalommal Pakson, háromszor pedig vi­déken. Legnagyobb sikere volt a szín­darabnak Madocsán, ahol két előadást kellett tartani. — A DUNAFÖLDVÄRI hajójáratok nagy forgalmat bonyolítanak le, különö­sen nyáron, amikor az áruszállítmány és az utas egyaránt sok. A forgalom már most is jelentős: naponta 40—80 utast és 50—60 mázsa árut szállítanak el a hajók Dunaföldvárról. Felvétel a Pécsi Gépipari Technikumba A Művelődésügyi Miniszter az el­múlt napokban intézkedett az 1957— 58-as tanév továbbtanulására vonat­kozóan. A Pécsi Gépipari Technikum (Pécs, Rákóczi u. 79. sz.) általános gé­pészeti és erősáramú tagozatára olyan — általában jó előmenetelű — általá­nos iskolát végzett és 18. évét be nem ‘ töltött, vagy most végző tanu­lók jelentkezhetnek, akik kedvet éreznek a műszaki pályára. Miután sok szülő érdeklődött is­kolánkban a felvétel iránt, tájékoz­tatásul közöljük, hogy az idei beis­kolázási rendelkezés értelmében kötelező előzetes szakmai gyakorlat nincs, de a felvételnél előnyben ré­szesülnek azok a fiatalok, akik már segédlevéllel, illetve szakmai gya­korlattal rendelkeznek és a jelent­kezési korhatárt nem haladták meg. A felvételt kérő tanulók — a ré­gebben végzettek is — általános is­kolájukban kapott „Felvételi kére­lem“ című lap kitöltése alapján kér­hetik felvételüket technikumba. Közvetlen jelentkezéseket nem fo­gadhatunk el. A felvételt kérő tanulókat május hó elején felvételi vizsgára hívjuk be. A felvételi vizsga tárgyai: magyar helyesírás, számtan-mértan és szabadkézi rajz. A felvételi vizsgával kapcsolatos utazási költségek a jelentkezők szü­leit terhelik. Gáti Zoltán igazgató. Két forint Két forint nem nagy pénz, az ember mégis csóválja a fejét, ami­kor belépődíj címén ennyit vasalnak be tőle a Szabadság étterem emele­tén megnyílt táncos szórakozó he­lyen. Ámulata csak fo'.kozódik, amikor kiderül, hogy a két forintért olyan szórakozásban lehet része, amilyenre valóban nem is számí­tott. Mert a két forint ellenében egy „művésznő” énekel. Az emberi hajlamok különbözőek. Van aki bélyeget gyűjt, van aki fut­ballmérkőzésre jár és van, aki éne­ki. A földművesszövetkezeti szőlő­szakcsoport részére azonban a telep helyén pohárazási engedély is kiad­ható. A termelői borkimérési engedély a kiadást követő év október hó 15-ig érvényes. Ezt az időpontot követően a borkimérési tevékenység csak akkor folytatható, ha az engedélyt kiadó szerv az engedélyt a rávezetett zára­dékkal további egy évre meghosszab­bítja. Az engedélykérelem elutasítása , esetén fellebbezésnek van helye, a i közvetlen felettes tanács kereskedel- 1 mi osztályához. ( I A termelőszövetkezeti tagok háztáji < gazdaságában termelt, valamint a munkaegységek alapján kapott bor) értékesítése a szövetkezet termelői | jorkimérésében is történhet. ( I A mezőgazdasági termelőszövetke- | setek a feldolgozó üzemükben palac- i íozott. saját termésű boraikat borki- 1 mérésükben is forgalomba hoz- latják. 4 tóttá, a vendéglátó vállalat viszont őt választotta, teljesen rejtélyes okokból. Mert ha a művésznő ott­hon énekelne vasalás közben, sem­mi közünk sem tenne hozzá, de a művésznő nyilvános helyen produ­kálja magát és ez már nem magán­ügy. Mert a művésznőről egy bot- fülü is megállapíthatja, hogy se hangja, se hallása. S miután még­sem vagyunk botfülüek, viszolyog- va és idegesen fészkelődünk a he­lyünkön és nem értjük meg, hogy akinek ilyen hangja van, az miért nem tartja titokban, miért tudatja mindenkivel. A rejtély csúcspontja viszont az, hogy ezért a szánalmas produkcióért még belépődíjat is szednek. Viszont szívesen megfizet­nénk a két forintot. ha a művésznő helyett ezért a pénzért udvariasak lennének a pincérek. Sajnos, azon­ban ezt nem teszik. Hol lesznek- vásárok április első felében? Április 7, vasárnap: Kaposvár áp­rilis 8, hétfő: Dunapentele, Györ- :öny, Sárbogárd, Somberek, Szek_ izárd. Április 9, kedd: Magyarkeszi, üagyberkk Tolnanémedi, április 10, zerda: Sárszentlőrinc, Szentlőrinc, iprilis 11, csütörtök: Hosszúhetény_ lásd, április 12, péntek: Szigetvár, iprilis 13, szombat: Pécsvárad, Tab, 'örökszentmiklós. Az említett helye­den országos állat- és kirakodó vásár esz.

Next

/
Thumbnails
Contents