Tolna Megyei Népújság, 1957. április (2. évfolyam, 78-100. szám)

1957-04-25 / 96. szám

1957. ÁPRILIS 25. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 12 millió forintot fordítanak új üzletek létesítésére és a régiek korszerűsítésére a Tolna megyei földművesszövetkezetek Tájékoztató az Országos Szervező Bizottság határozatairól Mi a feladata az alapszervezeti előkészítő bizottságnak ? Több mint 17 millió forintos beru­házási igény érkezett a Tolna megyei földművesszövetkezetektől, a megyei igazgatósághoz a földművesszövetkeze tek kereskedelmi tevékenységének jobbátételére vonatkozóan. Az igazga­tósági ülés azonban a beruházási igé­nyek egy jelentős részét visszautasí­totta, és a gondosabb, körültekintőbb gazdálkodásra hívta fel a községi föld művesszövetkezetek figyelmét. Az igazgatósághoz terjesztett 17 millió forintos beruházási ösz- szegnek több mint a felét, 9 mil­liót például állami hitelből ter­vezték meg a szövetkezetek a saját erőre tervezett 8 milliós beruházási összeg mellett. Az állammal szemben ez igen jelen­tős kötelezettséget jelentett volna, nem is beszélve arról, hogy esetleg az ország számára sokkal fontosabb létesítményektől vonták volna el a hitelkeretet. A többi között nem kaptak beru­házási hitelfelvételre engedélyt a megyei igazgatóságtól 10 tehergép­kocsi vásárlására a földművesszö­vetkezetek, amelyeket valószínű, hogy nem az áruszállítások, hanem különféle fuvarozási manipulációk miatt terveztek meg. Teljes egészé­ben — és nagyon helyesen — visz- szautasítctta az igazgatósági ülés a földművesszövetkezetek irodai be­rendezés és felszerelés vásárlására tervezett beruházási összeget arról, hogy az amúgy is csökkentett irá­nyító szervek irodai felszerelését ve­gyék igénybe. A földművesszövetkezetek által igényelt 17 millió forintos beruhá­zási összegnek csaknem egyharma- dát. pontosabban ötmillió forintot törölt az igazgatóság, s a törlés csak­nem teljes egészen, 4.5 millió forint az állami hitelre tervezett beruhá­zásból történt. így is 12 millió forintot fordí­tanak új üzletek létesítésére és a régiék korszerűsítésére, a lakos­ság ellátását elősegítő beruházá­sok megvalósítására a Tolna megyei földművesszövetke­zetek, de ennek nagyrészét, mint­egy 7.5 millió forintot, saját erőből, és csak 4.5 millió forintot állami hi­telből. A bonyhádi járásban, Mázán pél­dául a most épülő bányásztelepen mintegy fél millió forintos költ­séggel szakosított, modern üz­letház létesül. A gyönki járás­ban, Diósberény községben 250.000 forintos beruházással új vegyes­bolt nyílik az idén. Épül az ár­vízsújtotta Bogyiszlón az áj kös- ségrészben az ital és a vegyes­áru bolt is. Nagy Ferenc A pártbizottságok által jóváha­gyott előkészítő bizottságok kezd­jenek hozzá a tagok felvételéhez. Az előkészítő bizottságok ezzel egy idejűleg készítsék elő az alakuló gyűlést, amely meghatározza az alapszervezet legközelebbi felada­tait és megválasztja az alapszerve­zet vezetőségét. Az alakuló gyűlé­sek a lehetőségek szerint ünnepé­lyesek legyenek, s ha mód van rá, hívjanak meg idősebb kommunis­tákat, régi párttagokat és KIMSZ- tagokat. Minden alapszervezetben titkárt és annyi vezetőségi taget válassza­nak, amennyit a helyi körülmé­nyeknek megfelelő program meg­kíván. Az alapszervezetek vezető­ségét a felsőbb KISZ előkészítő bi­zottságoknak (kell nyilvántartásba venni és jóváhagyni. Ahol már megalakultak az alapszervezetek, ott az új tagok felvétele taggyűlé­sen történik. Üzemekben, vállala­toknál egy szervezethez tartoznak az ifjúmunkások és a fiatal értel­miségiek is. Célszerű, ha az alap­szervezetek a fiatal műszakiak szá­mára az üzemi szervezetek keretein belül külön rendezvényeket szer­veznek. Az előkészítő bizottságok meg­alakulását, illetve az alapszerveze­tek megalakítását a nagyüzemi, illetve városi, kerületi KISZ előké­szítő bizottságok írásban, vagy szóban jelentsék a felsőbb szervek­nek. PUSZTÁD EMBEREK rt árkózottak, tartózkodóak a pusztai emberek, a volt gaz­dasági cselédek. Ha valaki, a jöve­vény túl kedvesen közeledik feléjük — hogy így, meg úgy, Pista bá­tyám — és nagyokat parolázva szo­rongatja a kezüket, csak fokozódik tartózkodásuk. Valamiféle úr; hun­cutságtól tartanak, ugyanis még túl­ságosan mélyen él bennük — külö­nösen az öregekben — a múlt, a fel- szabadulás előtti életük keserű ta­pasztalatai, amikor az urak ha ne- talántán kedvesebben beszéltek ve­lük a megszokottnál, rendszerint a cseléd látta kárát. Az sem tetszik, ha a jövevény parancsoló módon lép fel, sőt, ebben az esetben tartózkodásuk már a bi­zalmatlanságba csap át, s kurta furcsa válaszukból világosan meg­látszik, hogy sértődöttek, és sértő­döttségükben mintha azt monda­nák: „No csak lejjebb a hanggal, egyenlőség van, vagy mi a fene.” így gondolkodnak sőt, a szókimon­dóbbak meg is mondják. Szóval az egyik így, a másik úgy — ki, hogy szokta — embere válogatja. Cserenc-puszta 8—10 kilométer távolságra van Decs községtől. En­nek ellenére kijutnak a hírek, je­lenleg is, de kijutottak a hírek az ellenforradalom idején is. A 26 csa­lád, a földhözjuttatottak végezték munkájukat, szántottak, vetettek, szorgalmasan takarították be az őszieket. A szorgalmas munka köz­ben azonban nyugtalanul figyelték a budapesti eseményeket, melyek hatására a faluban is egyre jobban mozgolódtak a kulákok. Nyugtalan­ságuk a Mindszenty-beszéd nyomán egyre jobban fokozódott, sőt. kere­ken ki is mondták: „Itt vér fog foly­ni, ha valaki a földet vissza akarja venni tőlünk.” — Most már világosan látjuk, hogy mit akartak, újra cselédsorba akartak bennünket viszadobni — mondotta Gargarits Pista bácsi, aki 8 hold jófajta sárközi földön gaz­dálkodik. Ebbe pedig mi is bele­szóltunk volna, mert túlságosan meggyűlöltették velünk a múltat, a cselédsorsot, most pedig már na­gyon, de nagyon megszerettük a föl­det, a saját főműnket — mon­dotta. TI arátkozásunk a házkörüli gaz daság és a földek megtekin­tése közben kezdődött, ügy látszott, akkor sikerült teljesen megnyerni a házigazda bizalmát, amikor a szép pár lovat dicsértem meg, melyet 14 —15 ezer forintra becsültem. A pusztán mint ahogy a Sike Feri gyerek mondja, nem igen lehet még egy pár ilyen szép lovat találni. A beszélgetés során egyre jobban jött meg az öreg beszélgető kedve — bár többször emlegette, hogy még ma mi minden munkát akar elvé­gezni. Beszélt a régi világról, a cseléd­sorsról, amikor fertályonként mér­ték ki azt a kis kenyérnek valót, a sót és fizették ki a fertályonkénti öt pengőt. — Nem tudom elfeledni míg élek, hogy milyen lakásnak nevezett odú­ban laktunk, — mondotta. — Szo­morú, nagyon szomorú az a hús­véti emlék, amikor 3 hónapos kis­fiamnak a kezét a lakószobában megrágta a patkány. Szegénykém­mel mire a pusztáról az orvoshoz értünk vérmérgezést kapott és húsvét után el is temettük. Van nagyon sok hasonló, rossz emlé­künk. Ilyen volt a Szentgyörgy nap is. Amikor vagy nekünk, vagy má­soknak mondott fel az uraság, s kocsira raktuk a holminkat, elin­dúltunk munkát keresni, úgy, ahogy azt a nóta is mondja. Czentgyörgy napján jönnek ér­tem szekérrel — mondja a nóta, csak ennél sokkal keserve­sebb volt a valóság és annyi volt a különbség ,hogy nem volt tulipá­nos ládánk, meg subánk, mint a nótabeli juhásznak. — Nyugodtan írja meg — nekünk a régi világ többé nem kell, mert az csak a nótában volt szép, a való­ságban pedig nagyon csúnya és nagyon nehéz volt. — Ezt nemcsak Pista bácsi mondja, hanem Tóth Andrásék és a többiek is. arról beszéltek, hogy eddig is boldogul­tak, pedig nagy volt a beadás. Most, hogy ez megszűnt, sokkal könnyebb lesz. — Csak vissza ne állítsák újra a beadás rendszerét, mert azt meg­értjük, hogy a kataszteri tiszta jö­vedelem minden aranykoronája után 4 kilogramm búzát kell fizetni — mondják, — de a tavalyt be­gyűjtési rendszer, a kukorica, tej, tojás beadását igen sokaltuk és rontotta is a termelés; kedvet. "y alakj egyszer beszélgetés köz­ben a következőket mondta: „A Cserenc- pusztai volt cselédek igen önfejűek, nem akarnak adót fizetni, s valahogy úgy vélekednek, sokáig dolgoztunk másnak, most dolgozzanak nekünk is.” Ez a be­szélgetés késztetett arra, hogy meg­látogassam a cserencieket. Ezzel a megállapítással ellentétben én ma­gam egészen más tapasztalatokat szereztem, s az a véleményem, szor­galmas, igyekvő emberek a cseren- ciek. Az önfejűségről és a zárkó­zottságról pedig annyit: Feloldódik a zárkózottságuk is, ha őszinte,, igaz beszéddel, elvtársiasan közele-1 dünk feléjük, — p — Mit kell tudni a tagfelvételi kérelemről, a tagdíjfizetésről és a nyilvántartásról? működési enge Tagfelvételi kérelem A tagfelvételi kérelmet minden­kinek ki kell tölteni, aki a KISZ tagja akar lenni. A kérelemre rá kell vezetni a taggyűlés, vagy az alakuló gyűlés határozatát, s azt minél hamarabb beküldeni a me­gyei, illetve a kerületi KISZ-bi- zottságokhoz. Ideiglenes tagsági könyv Végleges tagsági könyvet az Or­szágos Kongresszus után ad ki a KISZ Országos Központ. Tagkönyv kiadó joga a megyei, a kiemelt vá­rosi (Miskolc, Pécs, Szeged, Deb­recen, Győr) kerületi, valamint az illetékes katonai KISZ bizottságok­nak van. Az ideiglenes tagsági könyv díjtalan. Alakulási jegyzőkönyv Az alakulási jegyzőkönyvet min­den alakuló KISZ-szervezetnek ki kell töltenie. (A már megalakult KISZ-szervezetek utólag kötelesek elkészíteni a jegyzőkönyvet.) A ki­állított jegyzőkönyvet a megyei, illetve kerületi KISZ bizottságok­hoz kell beküldeni, amelyek ezek alapján vezetik az alapszervezetek nyilvántartását. Működési engedély A megyei, illetve a budapesti KISZ bizottságok csak a már be­küldött alakulási jegyzőkönyvek alapján állítják ki az alapszerve­zetek részére délyt. Tagnyilvántartó könyv Tagnyilvántartó könyvet az ala­kulási jegyzőkönyv beküldése után kap az alapszervezet,. A nyilván­tartó könyv rendszeres vezetése na gyón fontos, mert a későbbiek fo­lyamán csak ennek alapján lesz megállapítható a KISZ taglét­száma. Tagdíjfizetés Az Országos Szervező Bizottság határozata értelmében a tagsági díj egyenlőre egységesen 1 forint. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy csak egy forintot lehet fizet­ni. A kiszisták jövedelmükhöz vi­szonyítva fizethetnek magasabb tagdíjat is és ahány forintot fizet­nek, annyi bélyeget kell részükre kiadni. A tagsági díjak összege teljes egészében az alapszervezeteknél marad, azt a megyei, járási, kerü­leti KISZ bizottságok nem hasz­nálhatják fel. Tagsági bélyeget először április 10-én ad ki a köz­pont, s ezzel együtt minden alap­szervezet pénztárkönyvet is kap, amelyben minden bevételt és ki­adást pontosan vezetni kell. o pénz tárkönyvet a kerületi, városi KISZ bizottságok rendszeresen ellenőr­zik. Képeslap Bátaszékrol A bátaszéki kultúrmunkások körülbelül két hete megbeszélést tar­tottak, kidolgozták a negyedéves munkatervet is. A beszélgetés során ismét sok szó esett — mint mindenhol — a kultúrház anyagi szükség­leteinek fedezéséről. A megbeszélésen képviselve voltak a bátaszéki vállalatok is, s felajánlották ,hogy a vállalat kulturális alapját a kultúrház rendelkezésére bocsátják, mert így az összeg az egész község lakossága számára gyümölcsözik. A kultúrotthon és az ott dolgozók munkája a jövőben még gördüléke­nyebben haladjon, mint eddig, választottak vezetőséget, intézőbizottságot és új igazgatót. A kulturális ügyek intézésében tevékenykedő dolgozók a közelmúlt­ban nagyszerűen vizsgáztak, amikor a bevonuló honvédek fogadását készí­tették elő. A község feldíszítésénél végzett munka a négyórás kultúrműsor megszervezése mind azt bizonyítja, hogy ez a vezetőség nagy és szép fel­adatok megoldására képes. (Itt megjegyeznénk annyit, hogy a bátaszéki kultúrmunkások munkáját a jövőben segítette volna, ha a most végzett munkáért megbecsülésképpen legalább köszöntő szót kapnának.) * A bátaszéki MÁV kultúrgárda, zenekar s dalárda ápr. 13-ánnagysikerű hangversenyt adott a községben. Műsorában zenekari, énekkari számok, szólók és duettek szerepeltek. Valószínű, hogy az együttes fellép a pécsi rádióban is. Április 15-én a Pécsi Nemzeti Színház művészei Szirmay: Mágnás Miska című operettjét mutatták be Bátaszéken. Az előadás zsúfolt ház előtt nagy sikert aratott. Legközelebb a pécsi művészek 26-án vendég- szerepeinek Bátaszéken, amikor a Doktor úr című színművet mutat­ják 'be A bátaszéki MÁV színjátszók a Bukfenc című színdarabot tanulják s előreláthatólag a jövő hónapban mutatják be. Lesz elegendő sertésbetegségek elleni oltóanyag A sertésorbánc és más fertőző ser­tésbetegségek leküzdéséhez a szüksé­ges oltóanyagot az állami oltónyag- termelő intézetben az állami gazda­ságokban külön erre a célra nevelt, úgynevezett virus-sertések véréből állítják elő. Az elmúlt években azon­ban a virus-sertések ára alacsony volt, nem fedezte a felnevelés költsé­geit. Ezért szabadulni igyekeztek a virus-sertés neveléstől. Ez pedig fennakadást okozott volna az oltó­anyagok folyamatos előállításában. — Az állami gazdaságok kereskedelmi irodájának most sikerült ezt a kérdést mindkét fél megelégedésére rendezni. Az új feltételek mellett már meg is kötötték a szerződéseket az egyes gazdaságokkal elegendő számú virus- sertés nevelésére. így az állategész­ségügyi szempontból nélkülözhetet­len oltóanyag folyamatos ellátásában nem lesz fennakadás. : Illa Ehrenburg a békéről, az irodalomról és munkájáról | J Ija Ehrenburg, a világhírű szovjet író a közelmúltban Berlinbe-! i időzött ,ahol résztvett a Béke Világtanács berlini ülésén. Ebbő í az alkalomból a Wochenpost című hetilap egész oldalas interjút közöl < 1 kiváló szovjet íróval, aki hosszasan beszélt terveiről, munkájáról és első 1 sorban a békéért folytatott harcról. A rendkívül érdekes nyilatkozat elsí 1részében Ehrenburg a Béke Világtanács munkájával foglalkozik. El­mondotta, hogy a berlini ülés elsősorban az atomkutatással faglalko tzott. A békemozgalom nem magánügy, mondotta Ehrenburg, hanen i nagyszabású tömegmozgalom. i — Mikor az elmúlj év novemberében Helsinkiben a Béke Világtanác- itagjaival találkoztam, — mondotta — a magyarországi eseményeke! 'különbözőképpen ítélték meg. De az atomfegyverek kérdésében minden­kinek ugyanaz volf a véleménye. Í Munkájáról szólva Ehrenburg ezeket mondotta: — Jó másfél éve, hogy befejeztem az „Olvadás” második részét Ezt egy Indiáról szóló könyv követte, melyben utazásom élményeit ír- i tam meg, elsősorban azonban kulturális és művészeti szempontból néz- Uem ezt az országot. 1 írtam egy nagy esszét Stendhalról és az impresszionista festészetről 1 Ezeket abban a kötetben adom ki, amelyben Franciaország kultúrájával [ foglalkozom. Ezeken kívül a szovjet irodalom örökségével is foglalkozom. Legutóbb . egy előszót írtam Babel műveihez. A könyv rövidesen megjelenik. — I Bábelt 1933 előtt Németországban is jól ismerték. I Az „Olvadással” kapcsolatban Ehrenburg elmondotta, hogy amikor )az első része a Szovjetunióban megjelent, az írók és kritikusok egy ré­szének a könyv nem tetszett. És ez természetes, — mondotta Ehrenburg. 1 Ök kritizálták, én pedig válaszoltam nekik. — Ha egy asztalos, — mesélte tovább Ehrenburg — egy asztalt csi- nál és rosszul csinálja meg, nagyon nehéz védekeznie, merf mindenki flátja, hogy az asztal rossz. De ha valaki azt mondja ennek aZ asztalos- inak, hogy miért nem széket csinált asztal helyett, erre már nyugodtan mondhatja, hogy az emberek nemcsak székeket, hanem asztalt is hasz- >nálnak. Engem nem azért támadtak, mert az asztalom rossz volt, hanem 'azért, mert — asztalt készítettem. * Közben pedig múlt az idő, megírtam az „Olvadás” második részét [is. Közben néhány kritikus értékelte a munkámat s a második rész meg­jelenése után a többiek sem ócsároltak, hanem egyszerűen hallgattak. Az \olvasóktól azonban rengeteg levelet kaptam s rendkívül élénk olvasói |megbeszéléseket tartottunk. És" ez nagyon jólesett nekem és nagyon meg­nyugtatott, mert végeredményben nem a kritikusaimnak, hanem az olro- •sóimnafc írok. _ - .m. .a. -te .^te .te. .te. .a. -te .te. -te

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents