Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-22 / 69. szám

TOLNA MEGYEI Xtti* Egyetemi Könyvtár PÉCS PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! m 9 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANA CSŐK LAPJA II. ÉTFOLYAM, 69. SZÁM. AKA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1957. MÁRCIUS 22. Megkezdődtek a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kormányküldöttségének tárgyalásai Naponta egy-egy termelőszövetkezet alakult ebben az évben Tolna megyében A Magyar Távirati Iroda tudósí­tója jelenti: Csütörtökön délelőtt Moszkvában a Szovjetunió miniszter­tanácsának tanácskozó termében megkezdődtek a Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió kormánykül­döttségének tárgyalásai. Magyar részről az első tárgyaláson résztvett Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, a küldöttség vezetője, Dobj István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal iparügyi minisz­ter Horváth Imre külügyminiszter, Kállai Gyula művelődésügyi minisz. tér, Kiss Károly, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt ideiglenes központi bizottságának titkára, Révész Géza altábornagy, honvédelmi miniszter és Boldoczky János a Magyar Népköz- társaság moszkvai rendkívüli és meg. hatalmazott nagykövete. Szovjet részről a tárgyaláson rászí­vott N. A. Bulganyin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, N. Sz. Moszkva (MTI). A Magyar Népköz, társaság Moszkvában tartózkodó kor­mányküldöttsége Kádár Jánosnak a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének vezetésével csütörtökön látogatást tett a Szovjetunió Kom­munista Pártja központi bizottságá­nak első titkáránál, N. Sz. Hrus- csovnál. A látogatáson szovjet részről jelen volt A. A. Gromiko a Szovjetunió külügyminisztere, B. N. Ponomarjov, helyeztek el a Mártírok terén felállított emléktáblára. Este hat órakor a volt megyeháza nagytermében emlékünnepség volt, s en­nek alkalmából kiállították azokat az egykorú fényképeket is, amelyek a 17 szekszárdi mártír kivégzéséről készültek. Az ünnepség keretében dr. Pozsonyi István elvtárs, az Elnöki Tanács hivatal- vezetője emlékezett meg Szekszárd 1919-es hőseiről. lyen keletkezett a tűz. A kárt még pontosan nem becsülték fel a leg­utóbbi értesülésünkkor, de annyi bizonyos, hogy ném véletlenről volt szó, hanem az ellenforradalmárok útón-útfélen hangoztatott március 15-re való készülődéséről. Mindhárom helyen gyújtogatás történt, tehát az ellenség provokációja okozta a tüzet. A tettesek kézrekerítése ügyében erélyes nyomozás folyik. zés is, sőt a kazán is javításra szo­rult. Ezeknek a helyreállítása leg­alább 16 000 forintba kerülne. 16 000 forint egy város költségve­tésében nem egy olyan nagy ösz- szeg, kockáztatjuk meg az ellenve­tést. a z igaz. hogy összegszerűen nem sok, de a nincsből ne­héz valamit csinálni és valameny- nyien tudatában vagyunk annak, hogy az elmúlt évben súlyos károk érték az országot. Ennek következ­tében rendkívül keveset fordítha­tunk az idén beruházásokra. Azt tudjuk mi is, hogy a fürdő üzemeltetése fontos egészségügyi érdek. Éppen ezért nekünk, a városi tanácsnak is ez komoly gondot okoz. Tudjuk azt is, hogy Szekszárdnak körülbelül 16—17 000 lakosa van s ezzel szemben kevés az olyan lakás, amelyhez fürdőszoba is tartozik. Ez a cél vezetett bennünket akkor, ami kor a város lakóinak nevében hi­telt kértünk a, megyei tanács végre­hajtóbizottságától a fürdő rendbe­hozására. 1%/regnyugtatásul annyit közölhe- -L” tek, hogy valószínűleg a II. negyedév elején megkapjuk a kért összeget, s ezzel biztosítani tudjuk a fürdő üzemeltetését — fejezte be nyilatkozatát Sárosi István vb- elnök. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja központ; bizottságának első­titkára, K. J. Vorosilov, G. M. Ma­lenkov, A. I. Mikojan. G. K. Zsukov, A. A. Gromiko, A. G. Zverjev és P. V. Nyikityin. a Szovjetunió Kommunista Pártja központ; bizottságának tagja, N. Sz. Patolicsev, a Szovjetunió külügymi­niszterének első helyettese, J. I. Gro­mov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe és I. K. Zamcsevszkij, a szovjet külügyminisztérium kollé­giumának tagja. A látogatás baráti légkörben zaj­lott le. Szabályozzák a regölyi Köves-patakot A regölyi határban már közel három kilométer hosszan szabályoz­ták a Köves-patak medrét. A patak egyben a Regöly és Szabály közsé­gek határválasztója is. Jelenleg Pappert János, Hanák Ferenc és Hetesi Géza brigádja dolgozik a patak medrének tisztításán, illetve a patak melletti földekről a belvíz levezetésén. A 38 kubikos több mint hétezer köbméter földet termelt már ki a patak mélyítésével és szabályo­zásával. Nem mondhatjuk azt, hogy megyénk bővelkedik idegenforgalmi neveze­tességekben, azért, ha külföldi láto­gató vetődik errefelé, van nevezetes­ség, amit meg tudunk mutatni. Itt van például a paksi halász- csárda. Talán még az ottaniak sem tudnák megmondani, hányán térnek be naponta jóféle, paksi halászlére. Nem is tűnik fel túlságosan, ha a vendégek között külföldiek is vannak, legfeljebb, mikor előre bejelentik ér­kezésüket. Így volt kedden este is- Albániából jött két vendég hazánkba, tanulmány­útra. Egyikük Oimo Kocani, az albán SZOT titkára, a másik Koco Lakó, a Korea megyei szakszervezeti tanács elnöke. Hivatalos úton lent jártak Baranyában. Pécsett a Zsolnai-gyárat látogatták meg, majd Komlót és Budapestre visszautazóban bekalau­zolták őket a paksi halászcsárdába — természetesen halvacsorára, azzal az elgondolással, ha már ittjárnak, is­merkedjenek meg — nem hivatalosan — az ország egyéb jellegzetességei­vel is. Vacsora közben aztán erről is, arról Az ellenforradalom erőszakos fegy­veres fenyegetésére a 155 termelő- szövetkezetnek több mint a kéthar­mada, a termelőszövetkezeti cso­portoknak is mintegy fele oszlott fel Tolna megyében. Az erőszakos felosztás következtében a termelő- szövetkezetek a már meglévő és ép­pen az őszi betakarításból — ter­mény és állatértékesítésből — eredő tartalékolást sem biztosíthatták, sőt a legtöbb helyen a legszüksége­sebb téli takarmányt is széthurcol­ták. Több termelőszövetkezetben a kulákok befolyására mélyen az ér­tékük alatt verték dobra a már évek során kialakított elsőrendű állatállo­mányt és a gazdasági felszerelése­ket, s így magát a termelőszövetke­zet tagságát és az államot is több milliós kár érte a megyében. A hatalmas anyagi kár, az er­kölcsi és politikai megrázkódtatás ellenére is a kormány emlékezetes januárelejei nyilatkozata óta szinte egyik napról a másikra szerezték vissza régi egyensúlyukat a kifosz­tott és szétszórt termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok. Az év első napjaiban még senki nem hitte — ma azonban már valóság —, hogy az ellenforra­dalom által feloszlatott termelő­szövetkezetek és szövetkezeti csoportok legtöbbje újraalakul sőt, hogy újabb társulások is jön­nek létre már az év első negyedé­ben. Az október elején még jó év­zárásra készülő 150 termelőszövet­kezet közül alig több mint 30 állta csak ki az ellenforradalom viharát, s ma már újból száz fölé, pontosab­ban százháromra emelkedett a mezőgazdasági termelőszövetkezet száma a megyében. S a jelenlegi termelőszövetkezetekben lévő mint­egy 4000 dolgozó paraszt 40 000 ka- teszteri hold földön gazdálkodik. is folyt a beszélgetés — természetesen tolmács segítségével. Főleg az albán elvtársak beszéltek — mivel a halászlé nem nagyon ízlett, túlságosan erős volt számukra. A rántotthal viszont kárpótolta őket. A beszélgetés főleg a szakszervezeti munkáról folyt, érthe­tően, hiszen a szakszervezetek tévé" kenységének tanulmányozására jöt­tek. — Albániában csupán egyetlen szakszervezet van — mondotta Kocani elvtárs. — Igaz, a lakosság nálunk alig másfélmillió. A függetlenített ÜB elnökök száma nálunk mindössze hét. Aztán szóbakerült Tolna megye jellegzetessége, mire a vendégek az­iránt érdeklődtek, hány gépállomás, állami gazdaság van a megyében. Mintha meglepődtek volna kissé, ami­kor megmondtuk hogy tizenkét gép­állomás és tizenkét állami gazdaság van. — Nálunk az országban huszonhat gépállomás és tizenhat állami gazda­ság dolgozik — válaszolta Kocani elv­társ, majd Hucker Ferenc SZMT el­nöktől aziránt érdeklődött, hány szak­Van néhány olyan szövetkezet is a megyében, amely feloszlott ugyan, de újjáalakulásakor nem a fejlet­tebb mezőgazdasági termelőszövet­kezet szabályai szerint, hanem az alacsonyabb típusú termelőszövet­kezeti csoport módjára kezdte újra a társas nagyüzemi gazdálkodást. Ebből adódik; hogy a tsz-csoportok száma nem kevesebb, hanem inkább több az október előttinél. Az ellenforradalom előtt 66, ma pedig 72 termelőszövetkezeti csoport működik a megyében, több mint 13 000 kateszteri hold földön. Jellemző a megye termelőszövetke­zeti mozgalmának megalapozottsá­gára, hogy az ellenforradalom min­den szennyes- áradata ellenére is ennek az esztendőnek — 1957-nek — minden egyes elmúlt napjára egy termelőszövetkezetet, illetve ter­melőszövetkezeti csoport újjáalaku­lása vagy megalakulása esik: 82 tsz és tszcs alakult újjá a ja­nuár 6-i kormánynyilatkozat óta Tolna megyében. Mindezeken túl jelentősen széle­sedett az egyszerűbb társulások, mint a kertészeti-, gyümölcstermesz­tési-, aprómagtermelési-, illetve géphasználati társulások száma. Az ellenforradalom előtt csak 60 ilyen társulás volt a megyében, ma 87 ilyen szövetkezeti, úgyneve­zett előiskola működik Tolná­ban. S lám, ezeknek a számoknak az ösz- szehasonlításakor a többi között arra az egyszerű következtetésre is ju­tunk, hogy mégiscsak jobb és köny- nyebb paraszti életet biztosítanak a termelőszövetkezetek, mint a szűk határok közé szorított egyéni par­cellák. NAGY F. szervezet van a 'megyében, Gere Ist­ván megyei MEDOSZ elnököt pedig afelől kérdezték, milyen a mezőgazda- sági szakszervezet szervezettsége, és az állami gazdaságokban milyen a mun­kaerőhelyzet. Vacsora végeztével felkerekedett a társaság és meglátogatta még a Kana- csi Állami Gazdaság pincéjét. Az al­bán vendégek megint meglepődtek, amikor meghallották, hogy a hasas hordókban váró bor exoprtszállílásra vár. Qimo Kocani 'tréfásan meg is jegyezte: — Bizonyára nagy versengés folyik a Baranya és a Tolna megyeiek kö­zött, hol terem jobb bor . .. (Azt mondani sem kell, hogy a je­lenlevők Tolna ‘megyére szavaztak.) Erről egyébként aztán ők is meggyő­ződhettek, a kitűnő rizlingbort kós­tolgatva. — Nagyon jól éreztük magunkat Magyarországon — mondották búcsú­záskor. — Látogatásaink során soh ér­dekeset tapasztaltunk, lesz majd mi­ről beszámolni otthon ... BOGNÁR Ünnepség Szekszárdon a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfnrduléián Csütörtökön délután ünnepség kereté­ben emlékeztek meg Szekszárdon a Ta­nácsköztársaság kikiáltásának 38-ik év­fordulójáról. Az ünnepségek máráélulán megkezdődtek, amikor az MSZMP városi intézőbizottsága fogadást adott az 1919-es harcosok tiszteletére. A megye minden részéből egybegyűlt egykori vö­röskatonák kegyelettel emlékeztek meg meggyilkolt bajtársaikról, majd koszorút Három erdőtűz egy napon Érdekes ügyben nyomoznak a rend őrség; szervek. Március 14-én három erdőtűz volt a megye területén. Az Alsópéli Állami Gazdaságban 2 hold tölgyfacsemete gyulladt meg, Duza község határában az állami erdő gyulladt k; és a szél hatására gyor­san terjedt a tűz a Nagytormási Ál­lami Gazdaságban ismét a csemete­erdő gyulladt ki és több mint 3 hold leégett. így egyszerre három he­Mi van a szekszárdi gőzfürdővel? A környéke elhanyagolt. A kivert ablakokon betekintve törött mosdó­kagyló hever a földön. A kazánház­ban néma csend. A bejáraton ököl- nyi lakat éktelenkedik. A rácsok kö zött elhelyezett papírlap pedig ar­ról ad tájékoztatást a fürdeni óhaj­tóknak: „Szénhiány miatt zárva.“ T gén, kedves olvasó. A szek- szárdi városi fürdőről van szó, amelynek üzemeltetése az októ­beri események óta szünetel. De mi­ért szünetel a fürdő? El lehet hinni azt, amit a papírlap igyekszik ve­lünk elhitetni, hogy még mindig szénhiány van? Szénhiány akkor, amikor a bányászati minisztérium a széntermelés eredményeiről ad jelen tést? Nem, ezt nem lehet elhinni, nem hisszük el mi sem, de bizonyára az olvasó sem. A Mi tehát a helyzet a szekszárdi gőzfürdő ügyében? Miért és meddig tartják még zárva — ezzel a kér­déssel kerestük fel a legilletékeseb­bet, Sárosi Istvánt, a városi tanács vb. elnökét. — A városi fürdő valóban nem a szénhiány miatt van zárva. Ahhoz azonban, hogy üzemeltethessük a fürdőt, pénzre, pénzre és harmad­szor is pénzre lenne szükségünk. Az ősszel ugyanis ledőlt a kémény. Ezen kívül tönkrement a szellőzőberende­A magyar kormányküldöttség látogatása N. Sz. HruscsoYnál Mórágyon már megkezdték... A forradalmi munkás-paraszt kormány mezőgazdasági programjában nagy súlyt helyez a mezőgazdaság belterjessé tételére. Mórágyon, a község dogozói ennek alapján elhatározták, hogy a szántó földi művelésre alig használható dimbes-dombos földeken csonthéjas gyü­mölcsöt fognak termelni. Az elhatározást tett követte. A munka megkez­désénél azonban érezték azt, hogyha összefognak ,többre viszik. Ezért el_ határozták hogy szakcsoportba tömörülnek. Ma már 40 tag 30 kataszteri hold területen megkezdte a gyümölcsfák telepítését. Dr. Bónitz Mátyás a község orvosa, aki az egyik legaktívabb tagja a szakcsoportnak, igen nagy reményeket táplál a szakcsoport működésével kapcsolatban. Úgy véli, hogy a mórágyi gyerekek nem szenvednek vitamin hiányában, ha gyümölcsösük termőre fordul. Horváth Elemér a községi tanács elnöke, aki egyben a szakcsoport elnöke is, a legmesszebbmenőkig támogatja a szakcsoportot. A földművesszövetkezet is aktívan közreműködik és nagy jövedelmet vár a nagyszerű kezdeményezéstől. A lehető legnagyobb gondossággal segít; a szükséges védekező anyagok és egyéb termelési eszközök beszer­zésében. Mórágy község „apraja- nagyja’’ összefogott és azon fáradozik, hogy a községet körülvevő dombokon minél előbb barack és a szilvafák viruljanak. Reméljük, hogy mórágyiak példája nyomán több Tolna me­gyei községben is felismerik a lehetőségeket és elősegítik a kormányzat célkitűzését, hogy hazánk mezőgazdasága minél belterjesebbé váljon. CSÁSZÁR JÁNOS Beszélgetés albán vendégekkel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents