Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-20 / 67. szám
4 TOLNA MEGYEI NtPÜJSAG 1957. MÁRCIUS 20. Készülődés, Izgalom, siker A Mária főhadnagy bemutatójáról Szombaton este megtörtént a régvárt bemutató a Városi Kultúrház- ban. A Központi Művészegyüttes színjátszócsoportja bemutatta Husz- ka Jenő Mária főhadnagy című operettjét. A szekszárdi három előadásra, — szombaton délelőtt diákelőadás, szombaton este és vasárnap este felnőtt előadás — mint már erről előzőleg hírt adtunk, minden jegy elkelt. Szombaton és vasárnap este sűrű) tömött sorokban igyekeztek az operettkedvelők a kultúrház felé. Hamar megteltek a széksorok, az emeleti páholyok s a közönség türelmetlenül várta a pillanatot, amikor felgördül a függöny és a színpadon megjelennek az ismert és még eddig színpadon nem látott szereplők. Hat óra után pár perccel elaludtak a nagyterem lámpái, felvillantak a reflektorok, a teremben elhalkult a zaj, csak egy-két későnjövő lába alatt reccsent a padló, és az or- chesterben, a zenészek fürge ujjai alól kibuggyantak az operett nyitá. nyának első hangjai. Már az első felvonás nyitánya is ízelítőt adott a nézőknek a darab zenéjének szépsé géből, könnyedségéből, s ezután a könnyű dallamú nyitány után csak az a tánc következhetett, amivel tulajdonképpen kezdeté^ veszi a játék ... Felszalad a függöny, táncol, nak a lányok és pereg tovább a cselekmény, esküvői készülődés, szökés A darab tulajdonképpeni mondanivalója a felsorolt könnyű, szórakoztató epizódokon kívül van. Emléket állít azoknak a katonáknak, akik 1848 márciusában kardot ragadtak a magyar nép szabadságáért, fegyvert fogtak, hogy lerázzák az évszázadok óta rajtunk élősködő osztrák uralmat. A darabban nem látjuk Kossuthot, de szellemével minden pillanatban találkozunk, érezzük, hogy mint mozgatóerő ott van valahol a háttérben, ő irányítja, vezeti a honvédek csapatát a bástyákra, láthatatlanul át-átsuhan a színpadon, s a néző csak a nevét hallja, amikor említik. A néző érzi, hogy a darab valamennyi szereplője szereti hazáját, hogy egész népe szabadságáért har. col, hogy magyarok. Igazán magya rok, nem olyanok, az ‘ellenforradalom rajzolta őket, meghamisítva eszméiket, amilyennek életünk jelen napjaiban sokan szeretnék fel. tüntetni Kossuth és Petőfi nemzedékét, — olyanok, akik egész népük szabadságáért fogtak fegyvert, azért a szabadságért, amelyet a ma embere élvez hazánkban... Sokaktól hallottam az előadás után, hogy ez volt eddig a legsikerültebb bemutatója a Központi Együttesnek. S ebben az észrevételben sok igazság van... Az alakításokról, arról, hogy egy-egy szereplő, hogyan értette meg feladatát, hogyan formálta meg az alakított jellemét sokat lehetne írni, ilyen szempontból — műkedvelő gárdával szembeni követelményt véve alapul — dicséret illeti minden szereplőjét a darabnak. Az, hogy hogyan sikerült áthidalni az előadás előtt közvetlenül felmerült nehézségeket, egészen az első bemutatóig kulisszatitok volt, de még e titkon is túl, izgalmat jelentett minden szereplő számára. Hisz, mint azt már közöltük előbbi lapszámunkban, a bemutató előtt egy héttel kellett Pécsről hozni vendégszereplőt, olyan vendégsze. replőt, aki bár gyakorlattal rendelkezik, nehézséget jelentett számára is a darab négy nap alatti megtanu_ lása és úgy színpadralépni, hogy mindössze háromszor próbált, s akkor se végig... Mégis sikerült. Néha, megfeszített munkával, de sikerült. Annyira sikerült, hogy az a néző, aki mindezeket nem tudta, semmit nem vett észre az előadás alatt. Haasz Miklós (Jancsó Bálint jurátus) tökéletesen oldotta meg feladatát, átélte a szerepet, melyet nagyon szívesen játszott. A vasárnap esti előadáson egy néni szinte hangosan sírt, úgy meghatotta a csalódott szerelmes dala, pedig, ha tudta volna, hogy milyen izgalom dúl a szereplő szívében... Partnernője, Rácz Anna (Mária főhadnagy) hasonló könnyekre fakasztotta ugyanazt a nénit, amikor ártatlanságának áldozatul esve, megfosztották rangjától, kardjától, attól a kardtól, mellyel népéért, hazájáért harcolt. Iskolázott hangjának csengése jó hangulatba ringatta a nézőket. Játékán sem látszott az az erőltetettség ,ami eddigi szereplései alkalmával tapasztalható volt. Mindezek ellenére azonban a legnagyobb közönségsikert Szalai Tibor (Cwikli Tóbiás) és Latyák Ká- rolyné (Panni) tökéletesen sikerült, humoros jelenetei aratták. Jól választott a rendező, amikor Latyák Károlynét erre a szerepre osztotta be, s a közönség reméli, hogy legközelebb is hasonló alakításban láthatja viszont, ahol igazi énjét, természetes humorát adhatja. Pallos Miklósné (Antónia) és Lányi Géza (Draskóczy Ádám) kiegyensúlyozott játékot nyújtottak, szerelmük, jói alakított tartozéka volt a darabnak. Dicsérhetnénk még Pálföld; Istvánt (Simonich), Szászvári József_ nét (Simonichné), Grábics Istvánt (Herbert), Rutkai Lajost (Kászonyi) s különösen Czakó Istvánt (Biccentő), aki szintén sok derűs percet okozott jó játékával, és minden szereplőt, mert a nagy sikerben vala. mennyien részesek... Azok a kis hibák, amelyekkel találkoztunk az előadás alatt, elenyésznek a siker mellett, melyhez nagyban hozzájárultak a korhű díszletek, s a nagyon jól tolmácsolt zene dr. Partos János vezetésével. Megható jelenet és dicséretes ötlet volt vasárnap este a kultúrház vezetői részéről, hogy a szerencsétlenül járt Bállá Mártont, aki az egyik főszerepet is játszotta volna a darabban, s áld áz igazán szép táncokat betanította, kihozatták a kórházból egy ápolónő kíséretében, s ezzel lehetőséget adtak neki, hogy ha mint szereplő nem is vehetett részt az előadáson, mint néző élvezhesse azt, lássa, munkája gyümölcsét a zene ritmusára könnyedén libbenő táncosok táncában. Sok sikert kívánunk még a darabnak, amikor elindul a megyében és a megye határain túlra is közönséghódító útjára. BUNI GÉZA Megnyílt a megye képzőművészeinek kiállítása A „Szülők Főiskolája66 előadásairól gúnyolódás, bizalmával való visszaélés, stb. Az előadás befejező részében ezt^ problémát • is beleillesztette az emberrénevelés egységes folyamatába, amennyiben rámutatott arra, hogy a tiszta családi élet, a munkára nevelés azok a legbiztosabb eszközök, amelyek a serdülő gyereket megvédik a diákszerelem buktatóitól. Figyelemreméltó volt az előadás végén elhangzott néhány hozzászólás. Az egyik az apák felelősségét hangsúlyozta. mert általános megfigyelés, hogy az úgynevezett kényes kérdések megoldását az apák legszívesebben átutalják az édesanyáknak. A másik hozzászólás igen helyesen azt hangsúlyozta ki, hogy a gyerek bizalmának megszerzését a serdülő kor előtt már elő kell mozdítani, igen helyes volt az a megállapítás is, hogy a gyerek barátaival is bizalmas kapcsolatot kell kiépítenie a szülőnek, így jobban szemmel tudja tartani és segíteni a serdülőkor problémái között. Egyben közöljük előadásaink hall, gatóival, hogy a legközelebbi előadáson „Az ifjúság olvasmányai” című téma kerül megbeszélésre. jtl laioaucuuiu. cd lauicüáCHUUUmányi Ismeretterjesztő Társulat (TTIT) a tagság és az értelmiségiek régi kívánságára, ismét megindítja a „Természettudományi Közlöny“-ét. A „Természet és Társadalom“ megszűnik és helyette most a Közlöny és majd később, egy társadalomtudományi kérdésekkel foglalkozó lap indul. Az első szám március végén a Posta Hírlapterjesztő Vállalat útján kerül az olvasókhoz. Tájékoztatásul néhány szót arról, hogy a felújított Közlöny milyen lesz: körülbelül 48— 50 oldal terjedelemben, kemény karton borítással, képekkel gazdagon illusztrálva jelenik meg. Tartalmában igyekszik követni azt a profilt, melyet a régi Természettudományi Társulat 1868 november 21-én tartott választmányi ülése így jelölt meg: „... egyrészt tagjainak... élvezetes és tanulságos olvasmányt akar nyújtani, melyből a természettudományok legújabb és legfontosabb haladásait könnyűszerrel megismerhessék, másrészt pedig azon van, hogy szélesebb körökben is megked- veltesse, terjessze és lassanként észrevétlenül beoltsa a természettudományi ismereteket. E kijelölt irányhoz és a művelt magyar közönség igényeihez mérve a „Természettudományi Közlöny” tartalma csupán közérdekű és közérthető cikkekből fog állani, menten minden absztrakt dedukciótól, csak szűkebb körökben érdekes fejtegetésektől.“ A jTermészettudományi Közlöny- felújítását indokolja a művelt nagy- közönség fokozódó érdeklődése a természettudományok kérdései iránt. A természettudományok széttagoltsága még a természettudományi műveltségű ember számára sem teszi lehetővé azt az áttekintést, távolabbi szakterületeken való tájékozódást. Az erősödő technizálódás széles rétegeket fordít a természettudományok felé. Nincs olyan folyóiratunk ma, mely ezt az érdeklődést népszerűén, de tudományos színvonalon kielégítené. Másik lapunk, az Élet és Tudomány elsősorban az üzemi munkások, falusi dolgozók és nagyobb diákok számára írt népszerű, alapfokú tájékoztató hetilap. Ma az értelmiségiek is, egyéb hiányában, ezt olvassák. A Népszerű Technika az ifjúmunkások, s technika iránt érdeklődők, a barkácsolók lapja. A technikai szakkérdéseket, a különböző szakterületeken dolgozók számára érthetően kívánja ismertetni a Műszaki Élet és Magyar Technika. megye képzőművészei minden év tavaszán kiállítás^ rendeznek a megye- székhelyen. Az idei kiállítás március 17-én, vasárnap délelőtt 11 órakor nyílt meg a Balogh Ádám-múzeum- ban. A kiállítás anyaga, — azok szerint is, akik látták az eddig megrendezett valamennyi kiállítást — gyengébb a vártnál, úgy a képek mennyiségét, mint minőségét tekintve. Ha sport szakkifejezéssel akarnám jellemezni — ez a legtalálóbb — azt írhatnám, hogy a mezőnyt Czencz János képei uralják. A művész ezen a kiállításon is nagyszerű képekkel vonult fel, s különösen nagy, ember, feletti munka eredményeként nézhetünk képeire, ha ismerjük a körülményeket, melyek között megalkotta őket... A művész palettájának színgazdasága itt látható minden alkotáson. Nem találunk sok színt a képeken — olyan véleményt is hallottam egyik képéről, hogy egyhangú — de ha jobban megfigyeljük a képeket, a színek megszámlálhatatlan árnyalatával találkozunk. Külön értekezésben lehetne tárgyalni méltóságteljes barnáját, sok árnyalatú kékjét és más más érzést kifejező világos, fehér színeit. Ködös, mélyhomályú alkonyból, zivatart Ígérő fénytelen délutánból bontakoznak ki alakjai, képeiben ott él a családi fészek meghitt melegsége, az egyszerű emberek — akiknek mozdulata, munkája szinte minden képében fellelhető — nyugodtsága, ecsetje nyugodt, de tenniakaró sajátos színeket kölcsönöz. Az Utcasor, a Téli munka, a Zsákmosó asszonyok, Az árvíz után című képek tárgyát onnét vette, azokról az emberekről mintázta •akik között él, akikkel nap mint nap találkozik, akik valóban új utcát építenek Bátán, s akiknél olyan a téli este, ahogy azt a művész megörökítette, s ezen a képen mégis szebb, mint a hétköznapok egyhangúságában. Ez az egyszerűség mégis esztétikai érzéküknek tetsző szépség teszi még értékesebbé képeit. Képei, különösen a nagyméretű Honfoglalás, a nézők véleménye szerint is, legértékesebb képe a kiállításnak. A csalódások mellett (hogy csak egyet említsek: Szabó Dezső ismert művész nem vett részt a kiállításon), kellemes csalódások is érték az érdeklődőket épúgy, mint a szakembereket. Kellemes meglepetésnek számít új nevek megjelenése olyan képek alatt, melyek értéket jelentenek. Varsádi Andor, a müncheni iskola szellemében alkotott két képe: Az út végén és a Melegedők, nem hoz szégyent alkotójára. Az előbbi színeivel épúgy mint az alak természetességével kifejezi az életút végére érkezett ember érzését. Az érdeklődők közül sokan álltak meg Martinék József: Halvásár, és Őszi ég, barna föld című képei előtt. A művész e két gazdag színösszetételű képe kifejezi az alkotó érzéki finomságát, mellyel a természet egy. egy ellesett pillanatát vitte vászonra. Örömmel tölti el a képzőművészet iránt érdeklődőket, hogy nagy fejlődés látható Staub Ferenc képeiben, nála ez a fejlődés különösen értékes, hisz egyszerű parasztemberről van szó aki a színeknek jegyezte el magát, s minden iskola nélkül, csupán saját meglátásait és érzéseit tolmácsolva alkotja képeit. Lázár Pál két akvarelljén kívül fametszetei képviselnek művészi értéket. Elismerést érdemel még Szabó Jenő néhány képe a sok közül, melyek a művész' tehetségéről tesznek tanúbizonyságot. Csalódást okozott bizonyos tekintetben Palkó József Balogh Ádám elfo- gatása című képe. A mű, mint történelmi esemény megörökítésére való törekvés elismerést érdemel, s a színek is alkotójuk tehetsége mellett tanúskodnak, a megoldás viszont ront a Hét évszázad magyar versei Kuruc versek: CSÍNOM PALKÓ Vízszintes; 1. a vízszintes 14. folytatása. 10. Nemzet. 11. Azonos magánhangzók. 12. Késpenge. 13. Izomrost. 14. A függőleges 50. folytatása. 17. Fürödnek benne — fordítva. 18. Nemtartottam meg magamnak. 19. Birkahang. 20. Névelő. 21. Argon vegyjele. 22. T-vel a te tulajdonod. 23. Feltételes kötőszó. 24. Ajtón van. 25/a. Hanem engem. 27. Sohasem, németül. 29. Sokáig, latinul. 30. N-nel a végén bekecs. 40. Félhang. 41. N. I. B. 43. Folyó — spanyolul. 46. Fordítva — véli 48. A. H. C. 49. Becézett női név. 50. Eldug. 52. Bogoz. 54. Városka. 57. Olasz folyó. 58. Niagara egyik felel 59. Több nem fér bele. Függőleges; i. a vízszintes 1. alatti folytatása. 2. Betűt ró. 3. Szemlél. 4. aa. 5. ötven római számmal. 5/a. Év. 6. Kén vegyjele. 7. össze-vissza mészl 8. A-val a végén női név. 9. Francia kettős betű. 14. óhajtunk. 15. Frissítő. 16. Ugyanaz latinul. 25. Fáni magánhangzói. 25/a. Horzsakő — fordítva. 26. Brummog — ékezetfelesleggel. 28. Kettő római számokkal. 42. Szabad meginni. 44. Torzalak. 45. Előrelátót. 46. Deszkából van. 47. Hibáztatott. 50. Az idézet kezdősora. 51. Jan, keverve! 53. Lyuk népiesen. 55. Feleség. 56. Vetítőgép. 60. Egy római számmal. 61. U. a., mint a vízszintes 20. alatti. Megfejtendő az idézet a következő sorrendben: függőleges 50.. vízszintes 14., 1. és függőleges 1. a ini „azuiok f őiskolája elő idássorozatát azzal a célkitűzéssé ndította, hogy — az ifjúság neveié ének több fontos kérdésével foglal cozva — előbbre vigye a társadalmat zülőket, nevelőket a megoldáshoz [özelebb vigye az ifjúságot a szülők íöz és nevelőikhez. Mintegy 160 hallgató előtt hangzót :1 a sorozat harmadik előadása, melj lek témája elmélyülten foglalkozót i diákszerelem problémájával. A; ■lőadás ezt a fontos kérdést elsősor >an az erkölcsi nevelés oldaláról kö. elítette meg. Első részében részlete en megtárgyalta azokat a tüneteket ímelyek arra utalnak, hogy a fiú 'agy leány lelkében felvirult a szere- em. Ezután részletesen foglalkozót l diákszerelem és nevelés problémá ával, mint amilyenek, a szülőktő raló elidegenedés, fiatalkori és ház opások, tanulmányi eredményromlás irkölcsi botlások. Az előadás harma- lile részében peflig a nevelők köte. ességeire mutatott rá: bizalom é: zeretet kiépítése a szülők és gyér- nekek között és ennek a bizalomnál negtartása. Részletesen foglalkozót ovábbá az előadás azokkal a hibák- :al. amelyeket el szoktak követni í Új folyóirat jelenik meg: a Természettudományi Közlöny képen. Egy hadvezér — mert annak nevezhetjük Balogh Ádámot — még ha a megörökített pillanatban éppen az ellenség kezébe kerül is, nagy obi kiemelést érdemel. A mondanivaló elveszik. Györfi L. Balatonpart télen című képének élénk színei idegenek a természet színeihez szokott szemnek, a mű kissé képeslapízű. B. G.
