Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-17 / 65. szám

1957. MÁRCIUS 17.

I’OLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

T

Jövedelmezővé kell tenni a termelést

Szép tervek és eredmények a Furkópusztai Kendergyárban

A múlt évben — éves átlagban — 3 forinttal került többe egy mázsa :enderrost előállítása a Furkópusz- ai Kendergyárban, mint amennyit i vállalat kapott a készáruért. A názsánkénti közel száz forintot álami dotációból fedezték. — Sokan ízt mondják, az árrendszerben van i hiba, ez az oka a ráfizetésnek. Az tteni ráfizetés befolyik az államkasszába a készáru eladásnál.

Ebben van is igazság 1948—49 jta nem nagyon változtak a rostárak, a termelési költség — kezdve a nyersanyagártól a munkabérekig pedig növekedtek. És a kendergyártás nem csak Furkópusztán ráfizetéses, hanem a többi rostkikészítő üzemben is.

A Dunántúli Rostkikészítő Vállalatnál gazdaságosság tekintetében a furkópusztai üzem a múlt évben a negyedik helyen állt. Tehát a kendergyártásra is ráférne a termelői árak rendezése, hogy jövedelmezőek lehessenek a kenderüzemek.

De a furkóiak nem csak ettől várják a jobb eredményeket. Erről tanúskodnak a januári és februári mu. tatószámok. Az év első két hónapjában átlagosan mintegy 70—80 forinttal magasabb értékű volt a gyártott készáru mázsája, mint a műit évben. Ennyivel volt jobb a kész kender minősége.

A termelt készáru értéke attól függ. hogy a rendelkezésre álló kenderkóróból mennyi és milyen minőségű szálkendert, illetve kócot állítanak elő.

A szál értékesebb, mint a kóe. A tilolt szálnál is az elsőosztályú többet ér, mint a másod- vagy harmad- osztályú. Ugyanez a helyzet a kóc- nál is. A gyár vezetősége és a munkástanács tehát elsősorban ebből indul ki a gazdasági eredmények megjavításánál. Alaposan osztályozni a kendert, kíméletesen tilolni, hogy minél jobb minőségű legyen a készáru. Januárban például a száltervet 155 százalékra, a kóctervet pedig 98 százalékra teljesítették.

Januárban a szálkenderből mindössze 8 mázsa másodosztályú, a többi elsőosztályú volt. Februárban már csak elsőosztályú sízálkendert gyártottak.

A kócnál az egész mennyiség a magasabb értékű tilolt kóc volt. A? olyan anyagból is, amiből régebben rázott kócot gyártottak, most még- egyszer áteresztik a gépen és tilolt kócot készítenek belőle. A szálkenderből például szinte markonként válogatják ki az osztályozásnál az elsi'íosztályúnál is értékesebb extrakendert.

Az elmúlt évhez képest sokat javult a munkaszervezés is az üzemben. Ezt a termelési eredmények mellett leginkább a keresetek alakulása tükrözi. BáT a bérezésen csak annyit változtattak, hogy a kormány rendeletnek megfelelően 10—15 Vokal emelték a béreket, a teljesítménybérezés változatlan maradt, a

S Z.A KSZERVEZjETIS ÉLET

Mégegyszer a szakszervezet ' önállóságáról és a sztrájkjogról

Az elmúlt hónapok alatt sok szó esett a szakszervezetek önállóságáról, a sztrájkjogról. Mégis lépten, nyomon tapasztaljuk, hogy nagyon sok szakszervezeti aktivista e kérdésben nem lát tisztán. Beszéljünk mégegyszer erről az igen fontos, lényeges elvi kérdésről.

Elsősorban az elvi egység fenntartása szempontjából a Magyar Szabad Szakszervezetek X. teljes ülése is behatóan foglalkozott a szakszervezeti mozgalom e nagyfontosságú kérdésével. Növeli a kérdés aktualitását, hogy az utóbbi időben különböző ellentétes nézetek terjedtek el ezzel kapcsolatban a szervezett dolgozók és a szakszervezet; aktivisták között is. Egyesek azt állították, hogy a magyar szakszervezeteknek teljesen függetlennek kell lenni a párttól és a kormánytól. A plénum ezzel a kérdéssel kapcsolatban igen határozott, egyértelmű, egységes álláspontot képviselt. Azt, hogy a magyar szakszer, vezetek a marxizmus—leninizmus el. vi alapján állnak és ez azt is jelenti, hogy nem lehetnek) függetlenek a mun kásosztály vezető erejétől, a párttól, mely ugyancsak a marxizmus—leninizmus alapján áll és ugyancsak a munkáshatalomért harcol.

Ezek után felvetődik az a kérdés, hogy vajon a szakszervezeteknek megvan-e a megfelelő, hatékony eszközük ahhoz, hogy minden esetben megvédhessék a dolgozók jogait és kiharcolják jogos követeléseiket. Ez. zel kapcsolatban merül fel a sztrájkjog sokat vitatott kérdése is. „Az a tény, hogy a szakszervezetek fenntartják maguknak a sztrájkjogot, nem jelenti azt. hogy minden sztrájkkal egyetértenek, minden sztrájkot támogatnak” — mondja a X. teljes ülés beszámolója. Más megítélés alá esik a sztrájk a kapitalizmus, más a szocializmus viszonya; között.

A kapitalista országokban a munkásokat kizsákmányolják. Kibékíthe_ tetlen ellentétek vannak a tőkések és a munkásosztály között. Ezekben az országokban az állam a tőkések érdekeit képviseli. Itt a szakszervezetek harcának alapvető formája és szinte egyetlen eszköze a sztrájk. Sztrájk,

A Kajmádi Állami Gazdaság

mezőgazdasági munkásokat keres,

héthónapi szerződésre. Kereset tekintetében a mindennapi rendeletek az irányadók.

Érdeklődni lehet a gazdaság központi irodájában.

Kajmádi Állami Gazdaság

amelynek végső célja a kapitalizmus megdöntése, az új kizsákmányolásmentes társadalom megteremtése.

Más a helyzet a szocialista, vagy szocializmust építő országokban így hazánkban is. Ezekben az országokban megszűnt a kizsákmányolás, a szocialista termelési viszonyok között nincsenek és nem is lehetnek kibékít, hetetlen ellentétek a dolgozók és a dolgozók állama között. Lehetnek azonban és a m; viszonyaink között is vannak nézeteltérések, ezek azonban távolról sem kibékíthetetlenek.

Hogyan lehetséges mégis — kérdezhetné valaki, — hogy nálunk mindezek ellenére kedvezőtlenül alakult az életszínvonal. Mindez a nem megfelelő gazdasági politika, a hibás gazdasági vezetés miatt következhetett be. Ezért a jövőben nagyobb beleszólást kell biztosítan; a szakszervezeteknek a gazdálkodás kérdésébe, bí. rálniok, segíteniök kell a gazdaság- politika kidolgozását, végrehajtását.

Ilyen körülmények között vajon he- lyes-e hangsúlyozni a sztrájkjog kérdését? Vajon itt, ahol a termelés a dolgozók szükségleteinek kielégítését szolgálja, lehet-e a sztrájk) a szakszervezetek harceszköze? Véleményünk szerint a szocialista és szocializmust építő országokban — így hazánkban is — a szakszervezetnek elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy a dolgozókat megillető jogokat az állam és a dolgozók között felmerülő esetleges nézeteltérés esetén is biztosítani tudják.

De fel kell lépni a még mindig ta-; pasztaiható szindikalista törekvések, nézetek ellen. A múltban az önálló-; ság gyakor; megsértésével találkozhattunk, különböző olyan határozatokat hoztak a szakszervezetekre vo. natkozóan, melyek sértették a szak- szervezetek önálló életét. Ezeknek a határozatoknak a meghozói nem vették figyelembe, hogy a szakszervezetekre csak saját választott vezető szerveik határozatai érvényesek, tévé kenységüket a dolgozók érdekében ön állóan fejtik ki. Nincs is szükség az ilyen különböző határozatok megho- zatalára a szakszervezeti munkát illetően hiszen meggyőző érveken keresztül a szakszervezetekben dolgozó kommunisták képesek lesznek a helyes határozatoknak, javaslatoknak érvényt szerezni.

Legyen most minden szakszervezeti funkcionáriusnak feladata e kérdések tisztázása, mert a tisztánlátás segíti a kérdések megértését, gyorsítja a kibontakozást, növeli szakszervezetünk erejét.

HORVÁTH JÓZSEF KPDSZSZ elnöke.

törősök, akik azelőtt 7—800 forintot kerestek, most havi keresetük meghaladja az ezer forintot is. A jó tilos 1600-at, a közepes 1300-at keres. Gerencsér elvtárs gyártásvezető, aki a központból szokott kijönni, elmondja, hogy azelőtt többször előfordult, amikor kijött a telepre, az üzem előtt beszélgettek, „röpgyűlé- seztek” a tilósok, törősök. — „Miért nem dolgoznak, lányok?” — kérdezte. — „Nincs anyagunk” — volt a válasz. Az idén is előfordult, hogy leálltak, de csak pár percre, mert elszakadt a szíj, arra várnak, hogy megvarrják. Anyaghiány miatt nem kellett állni.

Az önköltségre vonatkozóan még nincsenek adatok, azt csak a negyedév végén számítják ki.

De bizonyos, hogy a termelékenység növelése, a minőség javulása komoly mértékben hat ki az önköltség alakulására. Ezenkívül mindent elkövetnek a termelési költségek csökkentésére. A legutóbbi munkástanács ülésen például úgy határoztak, hogy össze kell szedni a szállítás közben elhul- lctt kócot is, ami azelőtt veszendőbe ment. Még olyan jelentéktelennek tűnő dolgokban is „megfogják a forintot“, mint a telepen lakó dolgozóknak az a szokása, hogy malacaikat kiengedik a telepre, azok ott összeturkálják a földet, a kisátorozott ázott kendert, és az üzemnek pénzt, munkabért kell fizetni a „helyreállításhoz.” Az állatait mindenki tartsa elzárva, vagy őrizze. Volt, akinek nem tetszett ez az intézkedés, de a dolgozók többsége helyeselte.

Komoly megtakarítást fog eredményezni az új erőműtelep üzembehelyezése.

Eddig gőzgéppel termelték a villanyáramot, a kazánt pozdorjával fűtötték. A gőzgép üzembentartása drága volt, műszakonként 250 forintba került. A Diesel-motoros ag- regátor üzemeltetése pedig csak 100 forintba kerül műszakonként1. A pozdorját pedig sokkal jobban lehet majd hasznosítani a Dunaföldváfon felállításra kerülő farostlemez üzemben.

A cél: A félév végéig rentábilissá, jövedelmezővé tenni az üzemet. Az év eleje óta elért eredmények azt mutatják, hogy ez sikerülni is fog a Furkópusztai Kendergyár dolgozói - nak.

HÍREK

— Ügyeletes orvos Szekszárdon, március 17-én vasárnap: Dr. Scherer Sándor. Lakása: Beloiannisz utca 27. Telefon: 26—88.

— Körülbelül tizenötféle uj játék érkezett a héten a Szekszárdi Sport- és Játékboltba. Közöttük sok olyan van amihez nagyon nehezen lehetett hozzájutni, például lépegető elefánt, alvósbaba, zuhanyozó fürdőkád, különböző méretű labdák, stb. A játékok 90 százaléka magyar, a többi külföldi gyártmány.

— Több Chaplin filmet ismét műsorra tűztek Romániában. A bukaresti mozilátogató közönség újra gyönyörködhet Charlie Chaplin művészetében.

— Kilencvenezer forintért házat vett a decsi földművesszövetkezet az Újtelepen, ahol a közeljövőben új üzletet akar nyitni italméréssel. Decsnek ez a része ugyanis majdnem teljesen kiesik az áruellátásból.

— Atomfűtésű zseblámpaelemet készített egy amerikai villamossági gyár. Az elem 10 milliméter átmérőjű, 25 milliméter hosszú és feszültsége hatszorosan felülmúlja a közönséges zseblámpa elemét. Az atom fűtésű elem állítólag 20 év múlva merül ki. Egyenlőre 12 és fél dollárba kerül, de remélik, hogy sorozatgyártással olcsóbb lesz.

— A teveli kultúrcsoport Szirmai, Mágnás Miska című színdarabját adja elő 17-én, vasárnap Lengyelben. A kultúrcsoport egész előadás- sorozatot tart a megye különböző községeiben.

— Egy tanteremmel bővítik a Miszla—bikádi általános iskolát. Az építkezési munkálatok már befejezéshez közelednek.

— Porszívóval mosni is lehet. I. Volkomirvszkij szovjet konstruktőr olyan készüléket szerkesztett, amely lehetővé teszi, hogy a közönséges porszívót fehérnemű mosásra is felhasználják. Minimális erőkifejtéssel 10 perc alatt mintegy másfél kiló fehérneműt lehet kimosni. Az új háztartási gép tíz kísérleti példánya már működik.

— öngyilkosság. Tolnai István 61 éves sárszentlőrinci lako6 felakasztotta magát a diófára a szőlőjében. Bogyiszlón Szatmári Gyuláné a ház padlásán a gerendára akasztotta fel magát. Mivel bűncselekmény egyik esetben sem forog fenn, a temetkezési engedélyeket kiadták.

— Tizenöt ajándékcsomagot készített el a Nőszövetség azoknak az anyáknak, akik a Nemzetközi Nőnapon, március 8-án szültek. A megye azonban túlteljesítette a tervet, mert az eddigi jelentések száma máris 19. Érdekes még az, hogy az eddig bejelentett 19 csecsemő közül — tekintettel a Nőnapra — 14 lány.

— A Fekete-tenger partján, Bulgáriában 8 kilométerre Várnától északra nagy lendülettel folyik egy szállodakombinát építése, amely előreláthatólag Európa legnagyobb szálloda-komplekszuma lesz. A kombinát 17, egészen modern berendezésű különböző nagyságú szállodákból áll majd, amelyekben összesen 2000 vendég fér el.

Egy 6.35-ös pisztolyt, öt lőszert és különböző fasiszta jellegű sajtótermékeket találtak Szabó István kö- lesdi lakosnál.

— A Hazafias Népfront megyei elnökségi ülést tart hétfőn délelőtt 10 órakor Szekszárdon. Az ülés programja: az elnökség kibővítése és beszámoló a Hazafias Népfront munkájáról.

— A Szekszárdi Vasboltból január 14-től március 14-ig 95 kerékpárt vásároltak. Különösen nagy a kereslet a hajlítottvázú, hálóval felszerelt szovjet gyártmányú női kerékpárok iránt.

— Két tűzeset Bonyhádon. A Rákóczi utca 23 számú ház kigyulladt és egy része leégett. A tüzet egy kéménybe beépített deszka okozta. A napokban ugyancsak tűz ütött ki a Népbolt sóraktárában. A tüzet a kéménylyukból kipattanó szikrák okozták, amelyek felgyújtották a papírzsákokat. A kár egyik helyen sem nagyobb 1000 forintnál.

— Nagy érdeklődéssel várják a Szekszárdi Művészegyüttes szereplését Tamásiban. Az érdeklődés fokára jellemző, hogy az elővételi jegyek árusítását már megkezdték, holott az előadás csak április 6-án lesz.

— Megkezdődik a fagylalt készítés a Szekszárdi 7-es számú cukrászdában. Szombattól kezdve tehát a fagylaltkedvelők tavaszi napfény mellé fagylaltot is kaphatnak.

— Hol lesz vásár márciusban: E hónap 18-án, hétfőn Bátaszéken, Kalocsán, Mohácson Mágocson, 19- én, kedden Simontomyán, 20-án szerdán Kölesden, 22-én pénteken Sárbogárdon, Pálfán és Véménden lesz országos állat és kirakodó vásár.

Gazdáknak

Amit a földproblémáról tudni kell Érdemes-e szakcsoportot alakítani A tejipari működési engedélyekről A területek ötszörös felszorzásáról

Fel lehet-e bontani a haszonbérleti szerződést ?

Olvasóink közül többen fordultak hozzánk azzal a kérdéssel mi a teendő és tennivaló, amikor egy gazdát kártalanítanak, földet kap vissza, de azt a tanács hasznosítja és erre szerződést kötött, amely csak 1958-ban jár le.

A megjelent miniszteri rendelet szerint kártalanításra jogosult az a személy, akinek földjét 1949. szeptember 1-ig betagosították, földrendezés, vagy egyéb okok miatt igénybevették, és akkor nem lett kártalanítva. Legelőször is ezeket a gazdákat lehet és kell a községi tartalékterületekből kártalanítani, kielégíteni és utána kaphatnak földet azok, akik 1951. augusztus 1-e után mondottak le önkényesen földjükről és most visszaigénylik. Ha a tanács ezeket a földterületeket kiadta, művelésre ha. szonbérleti szerződést kötött, akkor a szerződési idő lejártáig, azaz 1958-ig az illető bérlőtől a föld nem vehető el, csak a szerződés lejárta után. — Ebben az esetben az a teendő, hogy a föld hivatalosan az illető gazda tulaj, donjogába megy át és a bérletet a kishaszonbérlő nem a tanácsnak, hanem a gazdának fizeti, közösen meghatározott összegben terményben, vagy egyébben. Ha azután a tanácsnak több tartalékterülete van, akkor abból (a szerződés lejártáig) ideiglenesen kielégítheti a gazdákat.

Több községben alakult jnhtenyésztő szakcsoport

Az elmúlt hetekben, hónapokban jelentősen emelkedett azoknak a gaz

dáknak a száma, akik úgy határoztak, hogy akár táblás művelésre vagy állattenyésztésre szakcsoportot alakítanak. Nézzük meg érdemes-e?

Harc, Koppányszántó és Öcsény községekben összesen több, mint 1000 darab birkából álló juhtenyésztő szakcsoport alakult. A gazdáknak a kapott juhok értékét az átvételtől számított 5 éven belü; kell részletekben visszafizetni, öt év után a juhállomány a szakcsoport tulajdonába megy át. Természetesen nagy jövedelmet jelent ez, mert a gyapjú eladásán keresztül, vagy a fiatal bárányok értékesítésével jelentős bevétel, re tehetnek szert a szakcsoport tagjai. A szakcsoport tagjainak azonban kérésük is lenne, éspedig az. hogy nem tudják, hogy évenként menny; gyapjút és bárányt kell leadniok, tartozásuk törlesztésére. Erre a kérdésre a választ a következő számban adjuk meg.

Hol lehet beszerezni a tejiparhoz szükséges működési engedélyeket?

A 2/1957. Élip. É. 4. Éleim. M- Sz.- utasítása bővebben foglalkozik a tejipari működési engedélyek és iparigazolványok kiadásával. Az utasítás kimondja: ,,a tejszövetkezetek és magánosok nem működési engedély, hanem iparigazolvány alapján folytathatnak a tejipar körébe tartozó gazdaság; tevékenységet. Magánosok részére az Élelmezésügyi Minisztérium tejipari igazgatóságának előzetes hozzájárulását kell az engedély kiadása előtt kérni”.

Az ötszörös felszorzásról

Dunaföldvárró; és Bátaszékről érdeklődtek gazdák arról, hogy mennyiben lehet igazat adni annak a hímek,

hogy a rét-, erdő- és szőlőterületeket ötszörösen felszorozzák, mely által emelkedik a területek adója is.

A megye; tanács pénzügy; osztályán érdeklődtünk, ahol azt a választ kaptuk, hogy a február 3-án megjelent s ekkor életbelépő, 1957. évi 9-es számú törvényerejű rendelet valóban foglalkozik a területek ötszörös felszorzásával, amelynek azonban csak az ingatlanvásárlás szempontjából van jelentősége. A hír azonban any- nyiban módosításra szorul, hogy a rétet ez nem érinti, csak a szőlő, az erdő és a termő csümölcsöst. Ha tehát valaki egy hold termő szőlőt vásárol. akkor az öt hold területnek felel meg, az adó szempontjából azonban nem jelent többet, mert a felszorzott területnél nem a felszorzott területet, hanem a tényleges területet veszik alapul.