Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-02 / 52. szám
ii. Évfolyam, 52. szám. __________________Ara: 50 filler szombat, 1951. március 2. 3 500 köbméter bányafát küldtek már ebben az évben a bányáknak a bajai és tamási erdőgazdaságok A bajai és a tamási erdőgazdaságok többezer hold kiterjedésű i erdőiben most van a munkák dandárja: most folyik a legnagyobb erővel. A fakitermelés a nagy- mennyiségű iparifa — gyufa, papír és szerszámfa — kitermelése közben tehát nem főtermékként, igen nagymennyiségű bányafát is termelnek ki a két nagykiterjedésű erdőgazdaságban. A bajai gazdaság kilenc erdészetében most is mintegy hatszáz erdei munkás dolgozik az ipari és bányafa kitermelésén. Igen jelentős gépi erő segítségével, a többi között például dolgozói az első negyedév végéig még mintegy háromszáz köbméter bányafát termelnek és küldenek a bányászok számára. Hasonlóan a bajaiakhoz, szinte naponta küldik vagonszámra a bányafát a tamási erdőgazdaságból is. Az elmúlt erdőgazdasági évben a háromezer köbméter bányafa tervüket hétszáz köbméterrel teljesítették túl, s az idén már a múltévi teljesítmény szerint, 3700 köbméter bányafa tervet állapítottak meg a maguk részére. Hírek, érdekességek Az elmúlt héten, a bátaszéki malomba, érdekes szállítmány érkezett. A malom történetében nem volt még példa arra, hogy szovjet búzát őröljenek. A három, vagon búzából kiváló minőségű búzát őröltek. * A kölesdi vajüzemben a csehszlovák gyártmányú, boly gókeverős sajtkádak üzémbe állításával egyidőben a régi kádakat átadták a Tabi Tejüzemnek, ahol már ezekkel készítik a sajtot. A Tábrái érkezett kisméretű kádakat pedig Kölesden vízmelegítésre használják. * A napokban közel tizenhét ezer forintot osztottak ki a bátaszéki fűtő- báz dolgozói között szénmegtakarítási jutalom címén. * *" A Szabad Szakszervezetek Tolna megyei Szövetsége csütörtökön ankét fa hívta össze a szekszárdi vállalatok munkástanács elnökeit, igazgatóit és üzemi bizottsági elnökeit abból a célból, hogy az üzemekben szerzett tapasztalatok alapján segítséget nyújtson a munkástanácsok helyes munkamódszerének kialakító sához. A bevezető előadást, melyet Schrottner Károly elvtárs, a szövetség titkára tartott, élénk vita követte. A részvevők egyetértettek abban, hogy változtatni kell a munkástanácsok eddigi egyoldalú tevékenységén, amely főleg a bérezésben, bérbesorolásokban nyilvánul meg. többet kell foglalkozniok az üzem gazdasági kérdéseivel. A bérezésnél vita alakult ki az időbérezés és a teljesítménybérezés kérdésénél. A vélemények megegyeztek abban, hogy sok területen indokolatlanul szüntették meg a teljesítménybérezést, ez az állapot káros a népgazdaság^ az üzemre, a dolgozók érdekeire is. Vannak egyes szakmák, egyes munkaterületek, ahol a múltban helytelenül erőltették és vezették be a normarendszert, mint például az élelmiszeripar egyes ágaiban. A munkástanácsoknak nem csak abból a szempontból kell foglalkozniok a bérezéssel, hogy kit, 'milyen bérkategóriába sorolnak be (sőt ez nem is elsősorban a munkástanács feladata), hanem döntgni arról, hogy az üzem gazdaságos termelése szempontjából, melyik az előnyösebb bérrendszer. Vita folyt az igazgató és a munkástanács jogköréről is, arról, hogyan tud úgy dolgozni a munkástanács, hogy irányítsa a vállalatot, de ne csorbítsa az igazgató, a műszaki vezetők jogkörét, ezzel felelősségét. Felvetődött az a probléma is, bogy egyes munkástanácstagok — visszaélve tanácstagságukkal, lazítják a munkafegyelmet. Az ilyen ellen ugyanúgy fel kell lépni, mint más munkafegyelemlazí- tókkal szemben. Az ankét részvevői megállapodtak abban, hogy szükséges a munkástanácsokat megtanítani az irányításhoz szükséges szakismeretekre, hogy így alaposabban végezhessék irányító-ellenőrző munkájukat. harminchét motorfűrész segíti a bajai erdőgazdaság munkásait a fa (kitermelésében«. Elsősorban a gépesítés eredménye, hogy a bajai gazdaság kilenc erdészetében a mellékterméknek számító bányafából már az év első két hónapjában közel ezemégyszáz köbmétert termeltek ki és küldtek a pécsi, a komlói és a nógrádi bányászoknak. A bajai erdőgazdaság Ennek a nagyobb tervnek is a felét teljesítették már: 1600 köbméter bányafát — az úgynevezett támfát — 250 köbméter pillér lát és mintegy 200 köbméter bányadorongot küldtek február végéig, többi között, a borsodi és várpalotai bányákhoz. A két erdőgazdaság együttesen mintegy 3500 köbméter bányafát küldött ebben az évben a bányamedencékbe. Szerencsés kimenetelű balesel Csütörtökön este szerencsés kimé, netelű baleset tötrént a Pécs—Buda. pesti 6-os számú műúton Tolna közéé'- előtt a 130-as kilométerkőnél. — ’ ét pótkocsis tehergépkocsi közeledett egymással szemben este 19 óra 20 perckor. Az egyik kocsi rendszáma SL 835, Csepel gyártmányú, 3.5 tonnás és a 2-es számú Épületanyagfu- varozó Vállalat (Budapest) tulajdona. A másik kocsi rendszáma YN 401, Fiat gyártmányú 5 tonnás, a 14-es AKÖV (Budapest) tulajdona. Mind a kettő szabályosan hajtott ®s megfelelő távolságban csökkentették a fényt. Az úton azonban egy ember két lovat vezetett és ezt csak az egyik teherautó vezetője vette észre megfelelő időben, a másik pedig, a tompított fény miatt már csak akkor amikor már nem tudott lefékezni és megállni. így kénytelen volt a kocsi kormányát balra rántani, mert nem akart belerohanni a lovakba sem. így aztán a két teherautó összecsúszott és mindkét kocsi erősen megsérült. A kár körülbelül 15—20.000 forint. A rendőrség közelekedéti osztályáról nyert értesüléseink szerint egyik gépkocsivezető sem hibáztatható a balesetért, mivel szabályosan hajtottak. A baleset okozója az, aki a lovakat vezette — ráadásul megsértette a köz lekedési szabályokat is, mert műúton nem lehet állatokat felhajtani. Érdekessége a balesetnek, hogy a gépkocsiban ülő személyek közül senki sem sérült meg. Érdekes kísérlet Középhidvégen a sertések hizékonyságának megállapításéra Az Állattenyésztési Kutató Intézet Középhidvégi Kísérleti Gazdaságában 11 darab kocával és azok szaporulataival február elsejével érdekes kísérletet kezdtek. Erről érdeklődtünk a kísérlet vezetőjétől, Szigeti Jánostól, az Állattenyésztési Kutató Intézet Sertéstenyésztési Osztálya munkatársától. — A kísérlet célja annak megállapítása, hogy a sertés te- nyész- és hízótulajdonsága milyen arányban van egymással A vizsgálatra fiatal, egyforma kondícióban lévő sertések kerülnek, majd a szoptató kocák és malacaik összesített takarmányfogyasztását almonként megállapíthatom, amelyet úgy tudok megoldani — és ez fontos —, kutricájába egy-egy önetetőt állítok be. Leválasztáskor minden normális létszámú almot egy-egy önetetővel ellátott hizlaló- kutricába kell helyezni, ahol 100— 120 kilós súlyig lesz hizlalva. mányok pénzértékével. Ebben az értékelésben a tenyész- és hízótulajdonságok gazdasági súlyuknak megfelelően szerepelnek. Az elmondott módszernek további előnyei is vannak. Az önetetők használata réven az állatok takarmányozása kevesebb fizikai munkát igényel, mint a kézből etetés. — Éppen az cnetetők alkalmazásán keresztül a takarmányfogyasztás megállapítása minimális szállítási munkára korlátozódik. — A takarmányfogyasztás pontosabban megállapítható, mint a hízé- konyság-vizsgáló telepeken alkalmazott egyedi etetésnél. — A módszer azért is fontosabb — mint az eddigi hízékonyságvizs- • gálát —, mert az egész alom tényleges teljesítményét méri és nem 2—4 kihizlalt malac eredményeiből következtet Elkészült az Idei százezredik pár cipő Megkezdték a gyermekszandálok gyártását a Bonyhádi ^Cipőgyárban A Tolna megyei Tejipari Vállalót má- gácsi üzemegységében fürdő és öltöző építését kezdték meg. Tervbe vették a kazán kicserélését is. * Helyes intézkedésekkel, a szállítókkal történt tárgyalások eredménye- 1 ként, megszüntették a bátaszéki vasútállomáson a kocsik éjjeli és ünnepnapi kirakását. * Amikor normában dolgoztak a bonyhádi malom dolgozói, akkor egy műszak alatt 400 teli zsákot mozgattak meg. Most az új bérezés bevezetésével nem ritka az olyan műszak, amikor három-négy munkás — ugyananyi, mint a normával — 7.50 zsákot hordanak le a raktárból. Mint érdekességet yulítik még most is a bátaszéki vasutasok. Hogy amikor legutóbb az élüzem címért versenyeztek, akkor három vagon elszállítása hiányzott a szint eléréséhez, úgy oldották meg a gordiusi csomót, hogy Bátaszéken megraktak három vagont salakkal és azt a szomszédos állomásra, Mórágyra küldték el. így nyerték meg az élüzem címet. * Március elsején a dunaföldvári ken- I dergyárban megkezdték a csehszlovák ! gyártmányú kenderturbina szerelését. í * A paksi téglagyárban a föld regá- lozását egy 45 méter átlagmagasságú domboldalból végzik. Naponta 25 dolgozó regáloz átlag 10—12 köbméter földet. Egy köbméter föld súlya átlagosan 16 mázsa. És 2,5 köbméter földből tudnak ezer téglát készíteni. * A létszámcsökkentés során a tolnai selyemfonó vállalattól nem küldtek el fizikai dolgozókat. Csupán hat adminisztratív dolgozót érintett a racionalizálás, ezeket a termelő munkában helyezték el, ahol keresetük nagyobb, mint előbbi munkahelyükön volt. * Az elmúlt hetekben nagyobb meny- nyiségben érkezett vegyianyag Németországból a simontornyai bőrgyárba. A szállítmányban festékek és különböző kötőanyagok voltak. A hazai ipartól sósavat, kénsavat és kötőanyagokat kaptak. * Ezekben a napokban is rendszeresen szállítják a paksi konzervgyárból kül- és belföldi fogyasztásra az ízletes befőtteket. . A szállítmányok többsége szilvaíz, aszaltszilva, zöldborsó, csemegeuborka és különféle gyümölcsborok. Példamutató gazda A bátaszéki határt járva tapasztalhatjuk, hogy egyre több azoknak a gazdáknak a száma, akik hozzákezdenek a tavaszi munkákhoz, a vetéshez és az ősziek ápolásához. Januári termelési tervét már 102 százalék felett, érték tervét pedig 104.3 százaflékra teljesítette a Bonyhádi Cipőgyár. A jó munka üteme februárban sem maradt alatta a januárinak, bár a múlt évvégi gyártási kötelezettségben való lemaradás néhány cikkét most kellett pótolnia a gyárnak. •Február első kétharmadában így is 34 146 pár női és férfi egész- és félcipőt gyártottak a bonyhádiak. Február utolsó dekádjában újabb termelési sikereket értek el a gyárban a gojzervarrott férfi és női luxuscipők a fazonok és legszebb színek széles skálájában kéAz idén tovább bővül Tolna megye iskolahálózata, bár a megyei tanácsnak csökkentett költségvetéssel kell dolgoznia, új iskolák építésére és a régiek felújítására mégis több, mint ötmillió forintot tudnak fordítani. A tekintélyes összegből három millió jut új építkezésekre, amelyeknek javarésze már a múlt évben, elkezdett és az idén befejezésre kerülő építkezés. Ilyen a hetvenöt férőhelyes sióagárdi napközi otthon, amelyet diáromszá z_ negyvenezer forintos költséggel fejeznek be. A két tantermes gyulaji iskola, amelynek befejezésére 240.000 forintot fordítanak, valamint az ugyancsak két tantermes nagymányo- ki iskola, amelynek elkészítéséhez 160.000 forint szükséges, az idén tető alá kerül az 1953-ban elkezdett húsz tantermes szekszárdi általános iskola, amelyre ebben az évben másfél millió forintot fordítanak. Uj építkezés lesz a két tantermes bogyiszlói iskola, amely 480.000 forintba kerül, míg a mellette épülő szülnek, nem ritka az olyan nap, amikor a cipők minőségi számának emelkedése mellett elérik, sőt túlhaladják a kétezer páros napi teF jesítményt. A csütörtöki — február 28-i utolsó műszakban újabb nagy munkasiker híre járta be a gyár műhelyeit: elkészült az idei százezredik pár cipő a Bonyhádi Cipőgyárban. Nem sokkal később az első százpár gyermekszandál elkészítését is jelentették a gyárból, amelyeknek a gyártását az előző nap, szerdán kezdték meg a Bonyhádi Cipő gyárban. két nevelői lakás építésére 190.00* forintot terveztek. Ezenkívül Tolnanémediben, Bony- hádon és Pakson épül az idén nevelői lakás. Az új építkezések mellett az idén másfél millió forintot fordítanak a meglévő iskolák renoválására. Fásítás Belecskán A napokban hírt adtunk arról, hogy a Tamási Erdőgazdaság ingyen szállít és ad a gazdáknak vagy termelő- szövetkezeteknek fásításhoz szükséges facsemetét vagy suhángot. A belecskai gazdák kérésére 36.000 darab akác félsuhángot küldtek az erdőgazdaságból, amelyek rövid pár óra alatt gazdára is találtak. Nagy József 11 holdas dolgozó paraszt például 1 hold terület fásításához szükséges suhángot vitt el. Több mázsa vetőmagot cseréitek a keszőhidegkúti gazdák Több mint ötmillió forintot fordítanak az idén Tolna megyében iskolák építésére?, és renoválására Ilvmódon könnyén .megállapítható minden alom takarmány- fogyasztása, a leválasztástól a kihizlalásig. Levágáskor nvert vágóáf mennyisége és pénzértéke már szembeállítható a születéstől levágásig elfogyasztott takarmányokban foglalt tápanyagmennyiségekkel és a takar— fejezte be nyilatkozatát Szigeti János. A kutató által elmondott hízé- konyságvizsgáló kísérlet egyedülálló az országban, s a gazdaság szakembereinek is az a véleménye, i hogy siker esetén az1 ezen a téren j eddig megoldatlannak látszó prob- 1 lémát sikerül megoldani. Werner Mihály öt ég félholdas dolgozó paraszt február utolsó napjaiban befejezte 800 négyszögölön a zab és 300 négyszögölön a tavaszi árpa veté sét. A vetés befejezése után másnan őszi gabonáit fejtrágyázta és hozzálátott az őszi mélyszántás fegasolásá- hoz. Kormányunknak is az a célja, hogy necsak a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok kaphassanak fertőzésmentes, tiszta vetőmagot, hanem az egyéni gazdák is. A vetőmagcsere előnyös és amellett a kapott vetőmag jobb. nagyobb termést ad. Keszőhidegkút község dolgozó parasztjai 10 mázsa tavaszi árpát több, mint 21 mázsa burgonyát és 8 mázsa kukoricát cseréltek ki. A helybeli Uj Élet Termelőszövetkezet tagsága még 8 mázsa tavaszi búzát ts cserélt, míg a gazdák közül csak egv gazda kért lés kapott búza cserevetőmagot.
